Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-26 / 73. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAI SZÁMUNKBAN: A mu^slai dűlőben (5. oldal) Irodalmi melléklet (8—9. oldal) A 1 Msiwv NOCiKA^ Ml GY éí BIZOTTSÁGA ti A MK.Vtl TAN t (( LMJA xxvm ÉVF., 73. SZÁM ÄRA: 1 FORINT 1972 MÁRCIUS 26., VASÁRNAP Tudomány—technika (11. oldal) * Törvény javaslat az alkotmány módosítására _ ----------------------------------------------------------------------------EPEK ELŐTT Bő választékot ígér a kereskedelem ' Az országgyűlés 1971. júniusi ülésszakán bizottságot választott az alkotmány módosításának előkészítésére. A bizottság, kiindulva a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatából, az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésének irányelveiből, kidolgozta az alkotmánymódosítás tervezetét. A bizottság a tervezetet társadalmi vitára bocsátotta, felkérte a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságát, a Magyar Nők Országos Tanácsát, a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségét, az Országos Szövetkezeti Tanácsot, a Magyar Jogász Szövetség Elnökségét, a fővárosi és a megyei tanácsok végrehajtó bizottságát, hogy a tervezetet vitassák meg és javaslataikat juttassák el a bizottsághoz. Az alkotmánymódosítás elvi kérdéseit — mint ismeretes — megvitatta és elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Minisztertanács a módosítás tervezetével egyetért. A bizottság március 24-én a Parlamentben Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. A .bizottság az ülésen az észrevételek és javaslatok figyelembevételével elkészítette az 1949. évi XX. törvény módosításáról és a Magyar Népköztársaság Alkotmányának egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot, s úgy határozott, hogy azt a közvélemény tájékoztatására nyilvánosságra hozza és a Minisztertanáccsal egyetértésben az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé terjeszti. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya r 'A magyar államot több rrílnt egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor nz uralkodó osztályok eszköze volt a jogfosztott nép elnyomására és kizsákmányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzeti létünket. Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály — szö- vetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. A forradalmi harcokban megedződött munkásosztály vezetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva, népünk lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotó erejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépítő munka történelmi eredményeit. Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat a szocializmus útján. I. fejezet A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI RENDJE %. paragrafus. Magyarország Népköztársaság. 3. paragrafus. (1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam. (2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. (3) A Magyar Népköztársaságban a társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörüli parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. (4) A város és a falu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek által gyakorolják hatalmukat. (5) Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében. 3. paragrafus. A munkásosztály marxista- leninista pártja a társadalom vezető ereje. 4. paragrafus. (1) A Magyar Népköztársaság biztosítja a társadalmi szervezetek részvételét a szocialista építömunkában. (2) A Hazafias Népfront tömöríti a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére, a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldására, közreműködik a népképviseleti szervek megválasztásában és munkájában. (3) A szakszervezetek védik és erősítik a néphatalmat, védik és képviselik a dolgozók érdekeit. 5. paragrafus. (1) A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember ember általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére. (2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országaikkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. 6. paragrafus. (1) A Magyar Népköztársaságban a kizsákmányoló osztályok megszüntetésével uralkodóvá váltak a\ szocialista termelési viszonyok. A gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. (2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját. 7. paragrafus. ‘ A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami nép- gazdasági terv határozza meg. Az állam a társadalma tulajdonban levő vállalatokra, szövetkezetekre és intézményekre támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a társadalmi tulajdon növelése, a dolgozóik anyagi és műveltségi színvonalának rendszeres emelése-és az ország védelmi erejének fokozása érdekében. 8. paragrafus, (1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona. (2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a fold méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi és légi utak, a bankok, a posta, a távíró, a távbeszélő, a rádió és a televízió. (3) Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. 9. paragrafus. Az állami vállalatok és gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal. 10. paragrafus. (1) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit. (2) Az állam támogatja a dolgozók önkéntes társuláson alapuló szövetkezeti mozgalmát, biztosítja a szövetkezetek önállóságát, a szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése érdekében felügyeletet gyakorolva tevékenységük ' fölött. (3) A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít a parasztság mezőgazdasági termelőszövetkezeteire. Védi és fejleszti a föld szövetkezeti- szocialista tulajdonát. 11. paragrafus. A Magyar Népköztársaság elismeri és védi a személyi tulajdont. 12. paragrafus. Az állam elismeri a kisáru- termelók társadalmilag hasznos gazdasági tevékenységét. A magántulajdon és magánkezdeményezés azonban nem sértheti a köz érdekeit. 13. paragrafus. Az alkotmány biztosítja az öröklési jogot. y , (Folytatás a 2, oldalon) Háromnapos ünnep előtt állunk. Ezekben a napokban egyre nagyobb a vásárlási kedv, amit befolyásol a megnövekedett vásárlási lehetőség is, hiszen most osztják az üzemekben az elmúlt évi munka után járó nyereség- részesedést. Mindezeket figyelembe véve készült fel erre a hétre a kereskedelem. Bő választékot ígérnek, s azt, hogy kielégítik a lakosság igényeit. A Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat a két város mellett a legnagyobb ipari településeket is jól ellátja áruval. A vállalat üzleteiben az ünnepekre 600 mázsa húst biztosítanak a fogyasztók számára. Már megkezdődött a füstölt áru, elsősorban a sonka árusítása. Ebből a húsvéti ünnepekre ösz- szesen 150 mázsát adnak ki a boltoknak és a hentesüzleteknek. A kereskedelem előrejelzése szerint nem okoz gondot majd a kenyérellátás sem. Csupán szombaton 230 mázsát szállítanak az üzletekbe. Az Élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat szinte valamennyi téli hónapban biztosított primőrárut piaci standjain és üzleteiben. A zöldpaprika, sóska és saláta után ezen a héten ismét megjelenik a paradicsom is a boltokban. Elegendő mennyiséget szállítanak tejből és tejtermékből is. Persze, a bor sem lehet hiánycikk. Ebből három vagonnyit tárolnak az üzletekben. Pezsgőből 4 ezer palackot. A megyeszékhely legnagyobb kereskedelmi egysége, a Centrum Áruház is gondoskodik az ünnepi előkészületekről. A holnapi Centrum-hétfőn —, hogy segítsenek a dolgozó asszonyok második műszakján — a mosógépet és a centrifugát adják 20 százalékos kedvezménnyel. Mosógépből és centrifugából erre a napra a szokásos mennyiség tízszeresét biztosítják. Locsolóvízből sem lesz hiány a Centrum Áruházban. Kuszönötféle kimért kölnit szereztek be. Üveges kölniből 15 ezer üveg várja a vásárlókat, a francia gyártmány a sláger. De arra is gondoltak az áruházban, hogy az ünnepek előtti napokban több kávédaráló, kávéfőző és auto- szifonra lesz szükség. Bő választékot biztosítanak játékáruból is. Felkészült a háromnapos ünnepre a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat is. Az italféleségek bő választékát kínálja vásárlóinak. A termelőszövetkezeti és a MÉK-standokon nagy mennyiségben található máris a tojás, de megfelelő a zöldáru kínálat is. Az Iparcikkkiskereskedelmi Vállalat elsősorban a locsolóvizet, a kölnik bő választékát kínálja. Az üzletek ünnepi nyitvatartási rendjét lapunk keddi számában közöljük. Ma§szer nem tudott Husszein tértéről Az Akhbar El-Jóm című kairói lap szombaton közönséges hazugságnak minősítette azt a libanoni lapban, közölt, jordániai eredetű állítást, hogy Husszein király már 1969-ben ismertette Nasz- szerrel a jordán—palesztin föderáció tervét, s elnyerte a néhai egyiptomi elnök jóváhagyó támogatását. Ha így lett volna — írja az egyiptomi lap —, akkor a király bizonyára tájékoztatta volna erről Szadat elnököt, s terve nem érte volna meglepetésként az arab államokat. Mint már jelentettük, Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök kétnapos tárgyalásain azt az új helyzetet tanulmányozták. amely Husszein terve nyomán állt elő az arab világban. Ugyanerről tárgyaltak azon a megbeszélésen is, amely egyfelől Szádat és Kadhafi, másfelől az El Fatah ellenállási szervezet küldöttsége között zajlott le Tripoli ban. Egyelőre nem erősítették meg azt a hírt, hogy az arab államszövetség elnöki tanácsa rendkívüli csúcsértekezletet tartana Mersa Matruhban. Egy ilyen jellegű megbeszélést egyébként Husszein tervén kívül az ü-aki javaslat is időszerűvé tenne, amely iraki—egyiptomi—szíriai állam- szövetség létrehozását kezdeményezi, s amelyre még nem aditak választ az érdekelt államok. Mahmud Riad, Szadat külpolitikai tanácsadója időközben folytatja pekingi tárgyalásait. Az Al Ahram úgy értesült, hogy Riad és Csou En- laj kínai miniszterelnök találkozóján Csou En-laj támogatásáról biztosította Egyiptomot. (MTI) Megyénkben sok helyen építkeznek és ehhez sok építőanyagra van szükség. Az állami ipar a szükségletet nem tudja egészében biztosítani, így a magán mészégetők is teljes kapacitással dolgoznak az ellátáshoz. Képünk Nádújfalu határában készült. Begyújtás előtt a mészégető boksa (Koppány György felvétele) i 55555555555555555555555555555555555J
