Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-24 / 71. szám
A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete viseleti elv. Többről van szó. A feladatok kialakításának és végrehajtásának alapvető feltétele, hogy a munkások közéleti aktivitása kibontakozzék. A népfrontbizottságok, amikor programjukat kidolgozzák, az alapvető helyi politikai kérdésekben igényeljék és kérjék a munkások véleményét. Azt, hogy milyen tennivalókat, intézkedéseket tartanak szükségesnek lakóterületük gyorsabb fejlődése érdekében. A feladatok fontos részét képezi, hogy a népfront segítse az újonnan letelepült üzemek mielőbbi meghonosodását, kezdeti nehézségeik leküzdésére. Fokozottabban vonják be az új üzemek munkásait a közéletbe, annak egészséges alakításába, a tanácsok és a népfront munkájába. Különösen a salgótarjáni járásban, ahol nagy számban települtek új ipari üzemek, kapjon nagyobb helyet a bizottságok munkájában a dolgozókkal való foglalkozás, törődés. Kövessék nyomon a kis keresetű és nagy- családos munkások sorsát, nyújtsanak segítséget gondjaFiatalok és nők Kiemelten kell szólná az ifjúság és a nők helyzetéről, a körükben végzett népfrorut- munkáról. Fontos, hogy a fiatalok megítélésében ne a külső forma, hanem a társadalmilag végzett hasznos munka legyen az alapvető. Ifjúságunk döntő többsége becsülettel megállja helyét a társadalomban, a termelőmunkában és részt vesz a közügyek intézésében. A választási gyűlések igazolták, hogy Nógrád megye ifjúsága ismeri és támogatja a népfrontbizottságok törekvéseit. Bátrabban kell kezdeményeznie a népfrontnak, elsősorban a munkás- és pa- rasztfiafcalok körében, az ifjúságot érintő kérdá-ek vitájában, megoldásában. Hasonlóan ben. Azonos célért, közös munkával ik megoldásában, lakáshelyzetük javításában. De a népfrontbizottságok segítsék a munkásosztály kulturális felemelkedését is. A heti munkaidő csökkentése több szabad időhöz juttatta az embereket, így számos lehetőség van arra, hogy a munkásokat segítsék a szabad idő hasznos eltöltésében, a kulturált szórakozástól a kertszo- vetkezetek kialakításának támogatásáig, az ismeretterjesztő előadások rendezésétől a turizmus fejlesztéséig. Van a munkásosztálynak egy rétege, a faluról kijáró munkások. Népszerű nevükön az ingázók. Ök azok, akik még nagyobb figyelmet érdemelnek, segítésük, támogatásuk alapvető. Az eddiginél nagyobb törődést érdemelnek a nyugdíjasok, akiknek érezniük kell a társadalom figyelmét, gondoskodását. Indokolt, hogy a közéleti munkára alkalmas nyugdíjasokat bevonják a lakóterületi munkába, adjunk számukra fórumot, ahol véleményüket elmondhatják, és választ kapnak kérdéseikre. nagy figyelmet érdemel a párt nőpolitikád határozata, az asszonyok, lányok megbecsülése, a közvélemény formálása. A nők foglalkoztatottsága Nógrádban lényegében megoldott, több mint negyven százalékuk dolgozik. Munkába állásuk magával hozta a nők közéleti tevékenységének fokozódását, a női egyenjogúság gyakorlati megvalósulásának kibontakozását. A nép- fronitmozgalom jelentős feladatot vállal a nőpolitikái határozat végrehajtásában, elsősorban a közvélemény formálásában, a helyei szemlélet kialakításában. Örvendetes, hogy a mostani választásoknál sok asszony és lány kapott feladatot a bizottságok életé(Folytatás az 1. oldalról) nyék megépítését saját erőből, társadalmi összefogással kívánja megoldani. Az emberek önzetlen társadalmi munkája, áldozatkészsége eddig is jelentősen hozzájárult a fokozottabb igények kielégítéséhez. Helyenként azonban egyes vállalatok nem szívesen fogadják a társadalmi munkát, mondván: a sok ember dolgoztatása balesetveszéllyel jár, vagy csak ritkán van lehetőség társadalmi munka végzésére. A választási gyűléseken több helyen volt hallható olyan kérés, amely a realitások mértékét meghaladja, és túlzott igényeket támaszt a költségvetéssel szemben. Más helyeken a helyi erőforrások lehetőségeit lényegesen felülmúló fejlesztést kértek a tanácsoktól. Amikor az igényekről beszéltek, többen figyelmen kívül hagyták, hogy a jogos igények teljesítésének egyik előfeltétele az anyagi javak termelése. Ahhoz, hogy jobb utak épüljenek, a szolgáltatást tovább fejleszthessük, a gyermekintézményeket bővíthessük, fegyelmezettebb, hatékonyabb termelő- munkára van szükség, az ipari és a mezőgazdasági üzemekben egyaránt. Ebből következik: minden tisztségviselőnek és népfrontaktivistának elsődleges feladata, hogy ezekről a kérdésekről őszintén beszéljen. Munkások a népfrontban Törekedni kell a társadalmi munka kiszélesítésére, annak összehangolására. A népfrontbizottságok időnként tárgyalják meg a községek szolgáltatásainak helyzetét és tegyenek javaslatot azok fejlődésének meggyorsítására. Erőforrásaink jobb összehangolásával, közös összefogással, a tanács, KISZÖV, KIOSZ jobb együttműködésével jelentős eredményeket érhetünk el a szolgáltatások színvonalának javításában. A népforntba tömörült társadalmi, politikai erők együttműködésének Nógrád megyében már eddig is jó tapasztalatai vannak. A munkásosztály társadalmunk legnagyobb és egyben vezető osztálya, meghatározó szerepe van az egész társadalom fejlődésében. Szocialista fegyelme és magatartása, forradalmi szemlélete, a termelésben elfoglalt helye alapvető. Éppen ezért a népfrontmozgalomban is tovább kell fejleszteni vezető szerepét. A munkások személyes jelenléte és politikai állásfoglalása a bizottságokban megteremti a közös összefogás, az egységesebb cselekvés feltételeit. A munkások lényegesen megnövekedett aránya az újjáválasztott népfrontbizottságokban sem egyszerűen, képAz utóbbi négy évben a megye lakosságának politikai egysége egészségesen fejlődött, ami kifejeződik pártunk politikájának cselekvő támogatásában. A népfrontbizottságoknak a jövőben úgy kell tevékenykedniük. hogy társadalmunk dolgozó osztályai és rétegei mind egységesebben munkálkodva tömörüljenek, vegyenek részt szocialista célkitűzéseink megvalósításában. A megye nemzetiségi lakossága helyesli és támogatja pártunk és kormányunk politikáját, amely biztosítja a nemzetiségi lakosság törvényes és egyenlő jogát. De a Hazafias Népfront keretei lehetőséget nyújtanak ahhoz is, hogy az egyházak és a vallásos érzületű emberek eredményesen fáradozzanak szocialista célkitűzéseink megvalósításában. Megyénk egyik sajátossága, hogy jelentős számban található cigánylakosság. A bizottságok főnk» feladata a velük való törődés, munkába állításuk, a cigánytelepülések fokozatos felszámolása, a kultúra és művelődés meghonosítása. A szép és nagy tervek végrehajtásához az eddiginél korszerűbb, hatékonyabb munka kell. Szükség van tehát azokra az eszmecserékre, vitákra, amelyek feloldják a kételyeket, módot adnak a nézetek tisztázására, biztosítják az egységes szemléleteit, a becsületes munka tiszteletét, az alkotó ember megbecsülését. Sokszínű, élénk vita Szünet után kezdődött meg Kovács József nernti bányász elsősorban a szénbányászat a beszámoló vitája, a küldőt- mondotta el, hogy négy évvel visszafejlesztése foglaikoztat- tek közül sokan kértek szót, ezelőtt, amikor a népfront ta. Most örömmel tolmáosol- hogy elmondják véleményű- számot adott az elvégzett ta, hogy az új ipari üzemek két, javaslataikat. Elsőként munkáról, a község dolgozóit telepítése, amely nagyrészt megoldotta az elhelyezési gondokat, a dolgozók körében elismerést váltott ki. Jelenleg a népfrontbizottságot elsősorban az foglalkoztatja Neműben is, miképpen vonják be az üzemek munkásait és a viszonylag nagyszámú nyugdíjast, valamint az asszonyokat, lányokat a közéletbe. Ezután István Vilmosné lit- kei termelőszövetkezeti tag lépett az emelvényre, aki elmondotta, hogy három nőbd- zottság alakult a községben, közöttük a Hazafias Népfront-bizottság mellett működik az egyik. A folyamatos és tevékeny munka, a hatékonyabb módszerek bizony még itt-ott hiányoznak, ezt kár lenne elhallgatni. De a nőbizottság keresi, kutatja a lehetőségeket, amelyekkel jobban, eredményesebben tevékenykedhet Prouza Tibor, a salgótarjáni városi népfront elnöke rámutatott hogy a népfront- mozgalom helye és szerepe alapvetően megváltozott a társadalomban, a politikai élet fontos, nélkülözhetetlen tényezőjévé vált. Helyes az a gyakorlat, hogy a fontos döntések előtt kikérjük a lakosság véleményét. így a nép-- frontbizottság részt vesz a tervek kimunkálásában, és az emberek szívesen fáradoznak olyan ügyért, amelynek kialakításában is közreműködtek. De alapvetően fontos az is, hogy a jövőben a népfront munkájába jobban vonják be Salgótarján és a megye műszaki értelmiségét, kialakuljanak olyan vitafórumok, amelyek hozzásegítenek a legújabb tudományos eredmények megismeréséhez. Kiss József, a rétsági járás küldötte a megye katolikus és protestáns papjainak nevében üdvözölte a Hazafias Népfront programját, majd arról szólott, hogy a papság és a hívők részt kémek a feladatokból amelyekben minden becsületes ember tevékenységére szükség van. Bangó Vilmosné, a Pásztói Kézműipari Vállalat munkásnője — aki egyúttal községi tanácstag is — a cigánylakosság nevében kért és kapott szót. Elmondotta, hogy sokan bizony ellenezték tanácstagi megválasztását. Büszkén adott számot arról, hogy a pásztói cigánytelep felszámolása megkezdődött. Ez nagyon fontos, mert a cigányság csak akkor tud emberi körülmények közé emelkedni, ha elkerül a telepről. Nagy részük már megtalálta helyét a munkában, beilleszkedett a közösségbe, és közöttük sem ritka a kiváló munkás. Ebben szerepe volt a Hazafias Népfrontnak is, amelynek segítségére a jövőben még inkább szükség lesz. Dr. László Mária balassagyarmati főorvosasszony az Országos Béketanács üdvözletét tolmácsolta, és arról szólott, hogy a béke megőrzésére irányuló minden tevés kenység halaszthatatlan és időszerű. Nem maradhatunk közömbösek a pusztító fegyverekkel szemben, amelyek ma Vietnamra, holnap esetleg más területre hullatják bombáikat. Horváth Imre nógrádkö- vesdi pedagógus arról adott számot, hogy a községek társadalmi életébe a pedagógusokon kívül egyre inkább bekapcsolódik az ott élő értelmiség. Majd azt fejtegette, hogy mennyire megváltozott a falun élő családok élete, a szokások, a megváltozott körülmények pedig új feladatot rónak a népfrontbizottságok- ra is. A Salgótarjánba érkezett delegáció vezetője, Jan Ma- rejka, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Nemzeti Bizottság szívélyes elvtársi üdvözletét tolmácsolta a küldöttértekezletnek. Elmondotta, hogy Csehszlovákiában nagy figyelemmel kísérik munkánkat. sikereinket. Majd arról beszélt, hogy a besztercebányai kerületben tizenhárom járási nemzeti bizottság, közel nyolcszáz városi és helyi bizottság dolgozik, a társadalmi munkások ezrei tevékenykednek a bizottságokban. Elmondotta hogy a két megye közötti baráti kapcsolatok már eddig is nagyon hasznosak voltak, erősítették a barátságot, amelv a nehéz helyzetekben megállta a próbát. Világos program Ezt követően Jedlicska Gyula adta át a megyei pártbizottság jókívánságait a küldöttértekezletnek és elmondotta, hogy az V. kongresszusra való felkészülés nyilvánvalóan eredményesebbé teszi a népfront munkáját. Beszélt arról, hogy a X. pártkongresz- szus után, szinte valamennyi tömegmozgalom elvégezte számadását. Ezután a munka hétköznapjai következnek; a tennivalók végrehajtása. Ilyenkor a fő kérdés: hogyan tehetünk eleget a szocializmus magasabb szinten való építésének. Minden évnek, korszaknak megvoltak a nagy feladatai, pártunk újabb és újabb kérdéseket tűzött napirendre, amelyeket az élet követelt meg. Óriási léptekkel haladunk előre, ez nem vitás. Most az ifjúság és a nők helyzete került előtérbe, de vizsgáljuk a tömegszervezetek kapcsolatait, helyét, szerepét is. Világos, egyértelmű programmal rendelkezünk — ez jellemzi a negyedik ötéves tervet is —, ehhez kérjük az emberek aktív cselekvését, tevékeny részvételét. Vannak gondjaink is, ahogy az élet halad előre, mindig újabb és újabb teendők várnak megoldásra. Időnként bizonyos feszültség jelentkezik az igények és a lehetőségek között, amiben szót kell érteni. Figyelmeztető például a beruházások megszigorítása. Gondjaink nagy részét építéssel, fejlesztéssel akarjuk megoldani. Pedig ezen az úton nem járhatunk. A jobb munkaszervezés, a belső tartalékok keresése jelenti a megoldást. Csak így válnak valóra a X. kongresszus célkitűzései. Ezután Jedlicska elvtárs Nógrád megye sajátos helyzetéről, gondjairól szólott. Közismert, hogy a bányászkodás jelentősen csökken Nógrádban, pedig ez az iparág száz éven keresztül jellemző volt a megyére. De emberségesen oldottuk és oldjuk meg továbbra is ezt a kérdést, munkahelyek ezreit hozva létre. Másik gondja a megyének a mezőgazdaság. Gyengék, drágán termők a földjeink. Ebben is megoldást kell keresnünk és találnunk. A települések, a falvak ugyancsak sajátságos képet mutatnak, sok a kis település, mindet pedig nem lehet fejleszteni. Gondunk a vízellátás, a rossz úthálózat, a szolgáltatások javítása, az óvodahelyzet megoldása. Új pénzeket nem lehet kérni, erre lehetőség nincs, de összefogás, közös munka, társulás van, és ez a továbblépés útja. Ebben nyújthat nagy segítséget a népfront. Srám András, a rétsági járás népfronttitkára a nemzetiségi községek életéről szólott, arról, miképpen segítette a népfront sajátos eszközeivel pártunk nemzetiségi politikájának gyakorlati megvalósítását. Nincs különbség a magyar, vagy nemzetiségi lakosság gazdasági, illetve kulturális fejlődésében. Az emberek megítélésében nem származásúk, hanem a végzett munka és az állampolgári kötelességek teljesítése a mérvadó. Dr. Boros Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a résztvevőket, majd a Hazafias Népfront és a tanácsok együttműködésének jelentőségéről és a további feladatokról szólott. A tanácsok megnövekedett önállósága új igényeket támaszt a tanács—népfront együttműködés továbbfejlesztésében is, ez ma már nem kétséges. Márton Ferenc festő és mázoló a kisiparosok és a ktsz-ek dolgozóinak véleményét tolmácsolta, majd Lipták József, az SZMT megyei tanácsának titkára méltatta a munkásosztály és a szakszervezetek szerepének további növelését a népfrontmozgalmon belül. Beszélt a munkás-paraszt szövetség erősítéséről, és a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, ami elengedhetetlen a szocialista építésben. Bálint Tamás, a KISZ megyei titkára az ifjúságpolitikai munka jelentőségét méltatta, a fiatalok bevonását a népfrontbizottságok munkájába. A fiatalok részt kérnek és vállalnak a közéletből, ezért a KISZ-alapszervezetek és a népfront között élőbb, tartalmasabb kapcsolatot szükséges kialakítani, amely az összhangot biztosítja. A tisztségviselők megválasztása A vita összefoglalása után a küldöttértekezlet megválasztotta a hetvenöt tagú megyei bizottságot, majd Bugár Jánosáé tett javaslatot a megyei elnökség tagjaira, és a tisztségviselők személyére. A küldöttértekezlet tizenhét tagú elnökséget választott. A népfront megyei elnöke dr. Karászi Benő megyei gyermek- gyógyász főorvos, titkára ismét Marczinek István lett. Nagy Bélát a népfront megyei bizottságának tiszteletbeli korelnökévé választotta a küldött- értekezlet, majd bizalmat szavazott a Hazafias Népfront megyei alelnökeinek, és megválasztotta az V. kongresszus huszonkét Nógrád megyei küldöttét. Bugár Jánosné meleg szavakkal üdvözölte a bizottság és az elnökség új és régi tagjait, valamint a tisztségviselőket. Külön szólt az asszonyokhoz, lányokhoz, akiknek vállán még ma is sok feladat nyugszik. Jó munkát kívánt a következő négy esztendőre a közös feladatok megoldásában. A Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében dr. Karászi Benő mondott köszönetét a bizalomért, A Nógrád megyei, képviselőcsoport nevében Gé- czi János köszönte meg a népfront közreműködését. Végezetül Marczinek István a sok éve dolgozó és lelkes népfrontmunkásoknak emléklapot nyújtott át. Emléklapot kapott Nagy Béla, Tóth Pál, Schuchmann Zoltán, Fazekas Sándor, Gömöri Henrik. Lizsnyánszky Antal, dr. Zom- borka Béla, Csókás László, Tóth István, Hajdú Pálné, Illés Antal, Tőzsér Lajos, dr. Fölkér Antal és Fricska Gábor. A megyei küldöttértekezlet a Himnusz hangjaival zárult. r~ NÓGRÁD — 1972. március 24., péntek 3
