Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-23 / 70. szám

Hazánk elég szegény az állatok neveléséhez, hizlalásához szükséges jó minőségű takar­mányokban. Az AGROIMPEX és a Gabonatröszt közös vásárlásaként nemrégen az NSZK-ból érkezett rozsszállítmány a dejtári állomásra. A Gabonafelvásárló Vállalat rak­tárában helyezték el egyelőre az inport takarmányt, majd a keveréktakarmány egyik alkotórésze lesz Kulcsár József felvétele Az egészséges élethez tartozik Parkerdők, zöldövezetek A népgazdaság negyedik öt­éves tervéről szóló 1970. évi II. törvény a jóléti erdőgaz­dálkodás megvalósításához rendkívüli lehetőséget bizto­sít, mondván: „Növelni kell az erdők közjóléti szerepét, a nagyobb települések melletti erdők egy részét fokozatosan alkalmassá kell tenni a kul­nyolc évvel ezelőtt megkezdte sok-sok közreműködő segítsé­gével Salgótarján, zöldövezeti tervének megvalósítását. A múlt esztendőben elindult Vác zöldövezeti programjának megvalósítása is. A két zöld­övezet mintegy 2000 hektár új erdőt jelent. A tervtörvény előbb említett rendelkezései­han az erdő szoros tartozéka a városlakó ember életének is és az erdő művelése nemese'- a legnagyobb mennyiségű é legjobb minőségű faanyag nyerése miatt történik, hanem esztétikai, közjóléti hatásai­nak fokozása érdekében is. Az erdőt az emberek érdekében kell óvni, ápolni és hasznosa­Figyelmet érdemlő kérdések Érdekli-e az embereket, hogy mi törté­nik a nagyvilágban? Igénylik-e, hogy rend­szeres tájékoztatást kapjanak az ország éle­téről, vagy szűkebb pátriánk, a megye, a város gondjairól és örömeiről? Sokan felismerték és tudják, hogy saját életük, családjuk sorsa elválaszthatatlan at­tól, miképpen alakulnak közös dolgaink, milyen feladataink vannak, terveinket va­lóra tudjuk-e váltani? Ugyanakkor miért tagadnánk, hogy akadnak közömbösek, akik csupán közvetlen érdekeikkel törődnek. Napjainkban azt tapasztalhatjuk, hogy élénkül az érdeklődés és a közéletiség. Ta­lán még soha annyi résztvevő nem volt a szabad pártnapokon a salgótarjáni síküveg­gyárban, mint éppen legutóbb. Négy gyű­lésen hat és fél száz dolgozó, közte majd­nem háromszáz nő és másfél száz fiatal. Természetesen ebben a jó előkészítésnek is szerepe van. Tolnai Gábqf, az üzemi párt- bizottság titkára mondta: „Ügy szerveztük meg a pártnapokat, hogy előzőleg a szak- szervezeti bizalmik összegyűjtötték azokat a kérdéseket, amelyek a dolgozókat leg­inkább foglalkoztatják.” Felesleges bizonygatni, hogy ezzel sokak érdeklődését sikerült felkelteni. Nem min­denki beszél szívesen a nyilvánosság előtt, közvetlen munkatársának, vagy a szak- szervezeti bizalminak bátrabban elmondja véleményét, s tesz fel kérdéseket. Utána már csak azért is elmegy a gyűlésre, hogy a kérdéseire választ kapjon. De a pártnap nemcsak a résztvevők szá­mára a tájékozódás fóruma, hanem egyút­tal a hivatásos propagandista is értékes be­nyomásokat szerezhet egy-egy lakóhelyi, vagy munkahelyi közösség érdeklődési kö­réről, hangulatáról és közérzetéről. Az írás elején megfogalmazott kérdéseket tulajdonképpen másképpen is fel lehetne tenni. S joggal. Vajon fontos-e a vezető­nek, hogy tudja, mi foglalkoztatja az em­bereket? Szüksége van-e arra, hogy rend­szeresen tájékozódjék a gondjaira bízott kollektíva életéről, a dolgozók mindennapi gondjairól és örömeiről? Kötelessége-e, hogy meggyőző érvekkel felvértezve adjon ma­gyarázatot és választ a felmerülő kérdések­re és kételyekre? Igen, igen és újra igen. Éppen ezért ta­nulságos feleleveníteni a síküveggyári párt­napok alkalmával összegyűjtött észrevétele­ket. Nem volt könnyű dolga az előadóknak, hiszen nyolcvannégy olyan kérdés került eléjük, amelyek közül néhányra hirtelenjé­ben még kielégítő választ sem lehetett adni Egyszerűen azért, mert nincsen valamennyi problémánk és ellentmondásunk orvoslásá­ra bevált recept és gyorsan ható gyógy­szer. Az első csoportba azok a kérdések sorol­hatók, amelyek az árak és az életszínvonal alakulásával foglalkoztak. Ismét bebizonyo­sodott, hogy az emberek a valóságos és a látszólagos ellentmondásokra egyaránt ér­zékenyen reagálnak. Mert hiszen látszóla­gos az ellentmondás egyes építőanyagok árainak emelése és a lakásprogramba fog­lalt célkitűzéseink között. Az árak és a bé­rek emelkedésének sem az az egyetlen le­hetséges megközelítési módja, hogy az egyik a másikat gyengíti. Valójában arról van szó, hogy az árak a kereslet és a kí­nálat törvényszerűségeihez, tényleges tár­sadalmi értékükhöz próbálnak igazodni, míg a bérek emelkedése az életszínvonal fokozatos, népgazdaságilag előírt javulását hivatott szolgálni. De egyformán elítéljük a jogtalan haszonszerzést, a tisztességtelen ügyeskedést, fel kell lépni, és fel is lépünk ellene, akár magánszemélyek, akár válla­latok tegyék. Felvetődtek munkahelyi bérkérdések, az üzemi szociális ellátottság hiányosságait ki­fogásoló észrevételek. Ezekre kétségtelenül csak a gyáron belül lehet választ adni és megoldást találni. A negyedik kérdéscsoportba illenek a vá­rosfejlesztéssel összefüggő észrevételek. Közös gondjaink: a városi közlekedés javí­tása, az óvodai férőhelyek növelése és az üzlethálózat bővítése. Végezetül: szép szám­mal akadtak besorolhatatlan kérdések, „egyebek”, amelyek nagy száma és válto­zatossága szintén arra enged következtetni, hogy az ismeretszerzés és a tájékozódás igénye sokirányú és erős az emberekben. Ez adta a síküveggyári pártbizottságnak az ötletet ahhoz, hogy üzemrészenként ha­vonta kötetlen „kérdezz—felelek” félórákat szervezzenek. A dolgozók és a vezetők kö­zött ezek a beszélgetések szintén megte­remthetik a kétoldalú tájékozódás egy újabb lehetőségét. K. S. SzocFá’is jutfa ásókra Az Ipolymenti Vízgazdálko­Űjabb lépés a balesetek megelőzésére turáltabb pihenésre. A távla­nek végrehajtása tehát a ba­tand. Dr. Dobos Tibor előadá­dási és Talajvédelmi Társulás ti szükségletek kielégítése és az erdők sokrétű hasznosítása érdekében továbbra is növel­ni kell az ország erdőterüle­tét.” Az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság, amely­nek területéhez a teljes Cser­hát és Börzsöny erdőgazdasági táj tartozik, Bárnától Vámos- mikoláig és Balassagyarmattól Erdőkürtig, az idén mintegy másfél millió költséggel meg­kezdi a Börzsöny egy részé­nek átalakítását, a közjóiét szolgálatába való fokozottabb bevonását. A gazdaság hét­A tsz és ÁFÉSZ közös vál­lalkozás megalakulásának el­ső évfordulóján tartotta ter= malési tanácskozását a MÉK. A tanácskozáson Fekete Sándor, a vállalkozás igazga­tója beszámolt az elmúlt évi munkáról. Mint mondta, a kezdeti év a vártnál jobb eredményeket hozott; sikerült kiküszöbölni az előző évék visszásságait, a nézeteltérése­ket a tsz-ek és a MÉK között. A megújult MÉK a tagszövet­kezetek érdekeinek, adottsá­gainak megfelelő üzletpoliti­kát igyekezett megvalósítani. Fő tevékenysége továbbra is a burgonya-, zöldség-, gyümölcs- felvásárlás és -érétkesítés ma- ■radt. Az 1971. évre kötött szerző­dések realitását bizonyítja, hogy a tsz-ek az 1190 vagon lekötött árun túl még 42 va­gonnal adtak át a MÉK-nek. Az összes felvásárolt termék mennyisége tavaly 1231,7 va­gon volt: A vállalat bevétele az elmúlt évben 130 millió 501 ezer forintot tett ki, ami 14,4 százalékkal több az 1970. évinél. Ezen belül a lakosság jobb ellátását szolgálta a 24,1 százalékkal magasabb megyén belüli értékesítés. Az export- értékesüés az előző évinek mindössze 65,6 százaléka volt; lassagyarmati erdőgazdaság területén megkezdődött és jó úton halad. A gazdaság és aiz Országos Erdészeti Egyesület balassa­gyarmati csoportja a közel­múltban meghívta dr. Dobos Tibort, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem docensét, hogy ehhez a munkához nyújtson segítséget, tegye köz- ksinccsé és parkerdők, vala­mint zöldövezeti területek lé­tesítésének módszereit, for­máit. A rendkívül érdekes előadás rámutatott arra, hogy a gyorsan átalakuló világunik­sa részletes útmutatást is adott az erdészeknek a parkerdők, a zöldövezetek mikénti kiala­kítására, és arra, hogy mely területeken szükséges belter­jes jellegű tevékenység és me­lyeken elegendő külterjes munkálkodás. Az utak vonal- vezetésére és építésére, a par­kolóhelyek kialakítására, a sétaautók szervezésére, a sza- lonnasütő helyek és esőházak elhelyezésére és sok-sok egyéb probléma megoldására adott javaslatokat. Prókay Gyula Termelési tanácskozás a MEK-nél Helyes utat választottak a visszaesés oka főként a pa­radicsom nem megfelelő mi­nőségében keresendő, amely­ből emiatt egyáltalán nem tu­dott külföldre szállítani a MÉK. A vállalati eredmény ösz- szességében kétmillió 110 ezer forint, ebből a zöldség-gyü­mölcs üzemág egymillió 730 ezer forintot, az ipari tevé­kenység 300 ezer forintot, a kiskereskedelmi üzemág 80 ezer forintot hozott. Az összesített adatok is­mertetése után Fekete Sán­dor a kirendeltségek, a bol­tok és a központ munkájának részletes ismertetésére tért át. Elmondotta hogy egyes cik­kekből. így uborkából, sárga­répából, almából, szamócából és fetoeteribizliből — termés- kiesés miatt — a tervezettnél kevesebbet tudtak felvásárol­ná. A dejtárj telepen a szál­lítások, a szécsényin. az elője­len tések szervezésével, a sal­gótarjáni kirendeltségen a szállítótelepekkel való viták miatt volt probléma. Olykor a szállítási idő pontos betar­tása, a megrendelt áru meny- nyisége és minősége sem volt megfelelő. A MÉK által üzemeltetett 39 állandó és öt ideiglenes bolt közül az l*es, 4-es, 5-ös és ll­es boltok túlteljesítették ter­vüket. Igen kedvezően befo­lyásolta a kiskereskedelmi forgalmat a salgótarjáni 2-es számú élelmiszer-zöldség- gyümölcs bolt, amelynek 1971. évi forgalma 11 millió forint volt. A tartósítóüzem terme­lése 12.2 százalékkal nőtt. Az új ipari üzem, a pékség nem­rég indult be. teljesítése még nem mérhető. A vállalkozás igazgatója be­számolójának befejező részé­ben az 1972. évi terveket is­mertette nagy vonalakban, mivel a részletes' üzletpoliti­ez évi terve szerint 674 ezer forintot fordít szociális jutta­tásokra, Ebből 380 ezer forin­tot tesz ki a dolgozók év vé­gi részesedése. A bérek növe­lésére, a szocialista brigádok, a törzsgárda és a kiváló dol­gozók jutalmazására 62 ezer forintot irányoztak elő. Üdü­lésre, sportrendezvényekre, klubdélutánokra 35 ezer, se­gélyre és jóléti alapra 12 ezer, lakásépítési alapra 50 ezer, tanulmányi ösztöndíjra pedig nyolcezer forintot terveztek be az ebédhozzájárulás kivételé­vel. kai célkitűzések megtárgya­lása és megállapítása az igaz­gató tanács feladata lesz. Az idei üzletpolitika legfőbb elve a vállalati forgalom növelé­se, ami megfelel a társadalmi elvárásoknak is, mert a for­galmat növelni csak az igé­nyek jobb kielégítésével le­het. Az előzetes tervek sze­rint ez az emelkedés a felvá­sárlásnál 3,4, a Isiskereskede­lemben 7.3, az értékesítésnél 5,6, a vegyesáruknál 26, a tartósítóiparnál közel 44 szá­zalék lesz. A sütőipari üzem várható összes forgalma két­millió 552 ezer forint. A beszámolót követő hoz­zászólások és válaszadások után került sor az 1972. évi munkaverseny értékelésére. A termelési tanácskozás a vál­lalások teljesítse alapján 10 kollektívának a Szocialista Brigád címet, hét boltnak a Kiváló Egység címet, húsz dolgozónak pedig a Kiváló Dolgozó kitüntetést ítélte oda. A munkaversenyben kiemel­kedő eredményt elérők között összesen 18 ezer 100 forintot osztottak ki. Ugyancsak a ter­melési tanácskozás alkalmá­val osztották fel a nyereség- részesedést is. amely összesen 359 ezer forintot tett ki. Kemény Erzsébet A figyelem az anyagmozgatásra terelődik A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az 1971-es év nemcsak jó gazdasági ered­ményeket hozott, hanem a balesetek megelőzésében, az emberről való gondoskodás­ben is előreléptek. A gyár ezer főre eső baleseti mutató­ja 4,6-ról 3,75-re csökkent, s ezzel együtt a balesetből szár­mazó kiesett munkanapok száma is háromszázzal lett kevesebb az előző évinél. A balesetek csökkenését elősegítette, hogy a gyár dol­gozóinak figyelmét játékos formában: munkavédelmi TO­TO és nyilvános munkavédel­mi vetélkedő segítségével irá­nyították a balesetek tudatos megelőzésére. A statisztika újabban egy fontos tényre hívta fel a munkavédelmi osz­tály és a gyár illetékes veze­tőinek figyelmét Nevezete­sen arra, hogy az előforduló balesetek 46,5 százaléka anyagmozgatásból származik. Ennek ismeretében most úgy döntöttek, hogy a múlt évben megkezdett baleset­megelőző mozgalmat céltuda­tosan az anyagmozgatásra te­relik. A gyár munkavédelmi osz­tálya, az 1972-es évre pályá­zatot hirdetett az anyagmoz­gatási, -szállítási és -rakodási munkaterületek balesetcsök­kentésének elősegítésére. A pályázat célja, hogy az anyag- mozgatás, -szállítás és -rakodás technológiájának korszerűsí­tésével, a nehéz fizikai mun­ka megkönnyítésével keres­sék a jelenlegi baleseti ve­szélyforrások felszámolásának lehetőségét, a munkabizton­ság fokozását. A pályázatot három kate­góriában, mégpedig a brigá­dok között, az egyéni fizikai és az egyéni műszaki körben szeretnék gyümölcsöztetni. Ez­NÓGRÁD - 1972. r zel megteremtik annak lehe­tőségét, hogy a baleseti meg­előző munkában érvényesül­jön a fizikai dolgozók gya­korlati tapasztalata és a mű­szaki dolgozók mechanikai és konstruktív készsége is. A pályaműveket jeligével ellátva kell beküldeni, még­pedig úgy, hogy az részlete­sen tartalmazza az anyag- mozgatás, -szállítás és -rakodás területein a baleset megelő­zése érdekében megoldandó feladatokat, az új megoldás előnyeit a korábbival szem­ben, a kivitelezés becsült költ­ségeit, szükség szerint: terv­dokumentációt, műszaki leí­rást, illetve a régi technológia megváltoztatására szolgáló ja­vaslatot. S a baleset-megelő­zést szolgáló javaslatokat igen tekintélyes összegekkel díjaz­zák majd. Például az első díj a bri­gádkategóriában 5000 forint, az egyéni fizikai javaslattevő és az egyéni műszaki javas- lattevő részére egyaránt 3— 3000 forint. A versenyfeltéte­lek alapján kitűzött pályadí­jak összesen 21000 forintot tesznek ki. A pályaműveket legkésőbb 1972. június 30-ig kell eljuttatni a munkavédel­mi osztályra, hogy aztán egy külön erre a célra kijelölt szakbizottság szeptember 30- ig minősíteni és rangsorolni tudja azokat. A gyárban az elmúlt évben is végig nagy figyelem kísérte mind a munkavédelmi TOTO- pályázatot, mind a brigádok részére meghirdetett nyilvá­nos munkavédelmi vetélkedőt. Remény van arra, hogy ez az újabb versenyfelhívás továb­bi jó szolgálatot tesz majd a baleset-megelőző munkának. Nemes ügyet, az ember vé­delmének ügyét szolgálja, az­zal egyidőben, hogy elősegíti a vállalati gazdálkodás haté­konyságának növelését is. 23., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents