Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)
1972-03-21 / 68. szám
I Gyors ielentés három járásból 0 zcrgalmas munka a földeken Primőr hagyma a szécsényi tsz kertészetének fóliás sátra alatt A mezőgazdaság dolgozói nen panaszkodhatnak, mert, ha leszámítjuk a csapadékszegénységet, akkor a tavaszi munkára olyan kedvező az időjárás, amilyet évtizedek óta nem jegyeztek fel. A földművelőkre nem is lehet panasz. Ahogyan az időjárás, úgy ők is előre járnak a munkával. A mák a borsó vetését legtöbb helyen befejezték. Jó ütemben halad a tavaszi kalászosok vetése is. Három járás néhány termelőszövetkezetéből számolunk be, hogy az elmúlt napokban milyen munkákat végezitek el. Gépt»zemle * Ki-bariyánban Ebben az üzemben is nagy súlyt helyeztek a gépek javítására. Igaz, néhány alkatrészből hiányuk volt, de végeredményben befejezték mind az erő-, mind a munkagépek javítását. A szemliebizottság elismerését fejezte ki a munkáért. Emellett természetesen a földeken is folyt a munka. Elvégezték a fejtrágyázást. Az elmúlt hét végén húsz holdon vetettek borsót. Megkezdték a tavaszi árpa vetését, amelyből 135 holdat terveztek- Zabot is vetnek hetven holdon. A munkát úgy szervezték, hogy 10 gép állandóan a határban van. Teljes üzem Of halomban Hétfőn reggel kerestük a főagronómust, az elnököt, kint voltak a határban. Ilyenkor legkevesebbet az irodán tartózkodnak. Mindenütt a földeken nagy a mozgás. A hugyagi üzemegység országút menti földjein négy gép dolgozott. Talajelőkészítést végeztek. Megosztva, két gép munkálta az őszi szántást, kettő pedig műtrágyázta. Burgonyát ültetnek ebbe a földbe. A vetés előkészítése nagyon gondos munkára vall. Egyébként készen állnak az ültetésre. Előkészítették a vetőmagot. jó termésre számítanak. A közös tábláinak vetéselőkészítése mellett időt szakítanak a háztáji földek előkészítésére is. Jó földeket jelöltek ki erre a célra is a csitári út mellett. A fogato- sok szerves trágyával jól megtrágyázták. Varga András fo- gatos és társai a háztáji trágyát hordták eziekre a földekre. Primőr Szécséuyben A II. Rákóczi Tsz-ben a fogatokat is ráállították azoknak a földeknek a megforga- tására, amelyekre talaj vizesség miatt gépek nem tudtak menni. A magasabban fekvő területen megindult a talaj- előkészítés, vetés. A kora tavaszi legnagyobb produkciót mégis a kertészet szolgáltatta. Nótás János, a kertész büszkén újságolta, hogy eddig már 500 csomó hónapos retket és sok salátát küldtek a fogyasztóknak. A kertészetnek 80 hoilandágya van, és nyolc fóliás sátor. A tavasz _ napsütésben rohamosan n alatta a primőr, ami retker. és salátán kívül zöldhagyma, de rövidesen lesz zöldpaprika is. mert a palántákat már kl- duggatták. Természetesen más tavaszi újdonságot is ígérnek, mint például karalábét, uborkát és ehhez hasonló vita- mindűs zöldségeket. Jelenleg a kertészek mellett nyolc leány és a kisegítő kocsisok szorgoskodnak. Üj melegágyakat készítenek. A jó időt hasznosan kamatoztatják. Egv h^t előny A esi tártakról már Balassagyarmaton jelezték, hogy az egész falu a határban van. Valóban igaz volt, mert tizenkét gép dolgozott különböző helyeken, a háztájiban az asszonyok. Gemer Zoltán főagronómus azt mondta, hogy körülbelül egy hét fórjuk van a tavaszi munkával, de ez tulajdonképpen különösebbet nem jelent. Igaza van a mezőgazdásznak, soha sem szabad elbizakodottnak lenni. A munkát is ennek megfelelően irányítja. Előkészítették a háztáji földeket, hogy a tagság teljesen nyugodtan dolgozhasson. Náluk zömében az őszi szántások elmunkálása folyik. Na és a vetés is. Szita Béla és Gyalog József. Nógrádgár- dony határában befejezte a tavaszi árpa vetését A tsz- vezetők fő figyelmüket a burgonyára fordítják. Náluk ez az egyik főnövény. Megtörtént a vetőmag előcsíráztatá- sa, kezdik az ültetést. » Mindenütt a megyében, hasonlóan azokhoz, akikről szóltunk, megindult a munka. Szorgalmaskodik a falvak népe, hogy jó termést takaríthassanak majd be. B. Gy. (ÍŐT^<*ndő koziVotn^itTOzés a megy© tegna^obb gyárában Garanciális javítás ' nagyüzemi módra A párt Központi Bizottsága 1971. december 1-én határozatot hozott a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére. A Központi Bizottság ügy ítéli meg, hogy a negyedik ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének nagyon fontos eszköze a vállalati szervezés színvonalának növelése. Szükségesnek tartja, hogy az 1972. évi népgazdasági terv végrehajtásával együtt a termelésben és a szolgáltatásban országos aktivitás bontakozzék ki, amelynek célja a vállalati üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok módszeres feltárása, a későbbiek során pedig a vállalati szervezési tevékenység folyamatos fejlesztése. Ötven intézkedést terveztek A párthatározat nyomán a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is egyre szélesebben bontakozik ki az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére való törekvés. Amint Tóth Imrétől, a karbantartó és szolgáltató gyárrészleg főmérnökétől értesültünk, az irányításuk alatt levő gyárrészlegnél ez évben majdnem ötven olyan intézkedést foganatosítanak, amely elősegíti a korszerű üzem- és munkaszervezést. Az egyik ilyen intézkedésnek, a gépek hathónapos garanciális javításának éppen Tóth Imre főmérnök a felelőse. Űj fogalom ez a gyár életében, nagyon is figyelmet érdemlő új tartalommal. A cél: tovább csökkenteni a gépek állásidejét és javítani a legfontosabb berendezések üzem- képességének mutatóját! Ehhez igazodva, mind a fizikai, mind a műszaki dolgozók prémiumának összege 1972-től már a legfontosabb berendezések főjavítási idejének csökkentésétől és a váratlan hiba miatt kieső idő mértékétől függ. Igaz, a gyárrészlegnél már évek óta keresik a gazdaságos gépkarbantartás és a gépek minimális állásideje csökkentésének lehetőségét. Az elmúlt években ennek érdekében gondosan rendszerezett felmérő munkát végeztek, hogy a különböző termelőberendezések gyakori meghibásodásainak okait felderítsék. Fontos lépésnek számít az 1970-es időszak is, amikor ösztönző premizálást vezettek be a termelő gyárrészlegek termelékenységének elősegítésére. Tóth Imre gyárrészlegi főmérnök ügy ítéli meg, hogy ez a premizálási forma kedvező fogadtatásra talált a dolgozóknál. 1970-ben csaknem háromszáz, az elmúlt évben pedig összesen háromszázharminchárom dolgozót részesítettek prémiumban. Ezen túlmenően 1971-ben újabb módszerrel próbálkoztak: szabad mozgóbér címén 120 ezer forintot fizettek ki. Megállapították, hogy a mozgóbérkeret felhasználásánál lehetőség nyílik a vállalati és egyéni érdekeket jobban szolgáló, ösztönzőbb megoldásokra. A Központi Bizottság határozatának szellemében máris kidolgoztak egy i olyan rendszert, amely lehetővé tette, hogy 1972-től féléves garanciával javítják a gyár legfontosabb termelőberendezéseit. Prémiumot, ha... A vállalatnál több mint 200 olyan termelőberendezés van, amelyeknek váratlan meghibásodásából eredő kiesése egyenként is érzékenyen érinti az egész vállalati gazdálkodást. Ebből a gépparkból évente 60—80 darabot rendszeresen felújítanak. A munka hatékonysága mind a felújítás átfutási idejénél, mind a váratlan gépkieséseknél javítható. A garanciális munkának külön rendszerét kellett kialakítani. A gyárrészleg vezetői a rendelkezésre állő adatokból megállapították, hogy az elmúlt négy esztendő alatt mennyi időt fordítottak a javításra és mennyi volt egy- egy gépnél a váratlan meghibásodásból eredő kieső idd Ezután már könnyű volt megállapítani egy-egy gép hat hónapra eső átlagos javítási idejét, illetve a váratlan meghibásodás folytán a termelésből kiesett állásidőt. Ezek az átlagos mutatók jelentik ez év januárjától a hathónapos garanciális munka támpontjait Prémiumot csak a javítástól számított hat hónap után kaphat a dolgozó, annak függvényében, hogy az eltelt hat hónap alatt mennyi időt álltak a gépek. Ez év januárjától kezdve, összesen 17 gépi berendezés javítását vették tervbe a hathónapos garanciális munka keretében. A Hassel-sajtolónak például, a hat hónapra vetített átlagos felújítási ideje 23,4 nap, a váratlan meghibásodásból kiesett ideje pedig 16 óra. A 6000 méterkilogrammos ellen- ütésű kalapácsnál a garanciális jayítás bázisadatait 15 napos javítási idő és 28 óra váratlan meghibásodásból eredő kieső idő képezi. Amennyiben sem a javítási idő, sem a kieső idő nem csökken, nem kapnak prémiumot a dolgozók. Gondos munkára serkent A gépkarbantartásnak ez a garanciális módja jó eredményekre serkent. A javítást végző dolgozóknak elmélyült, gondos és jó munkát kell végezniük. Ennek konkrét anyagi előnyét élvezheti az üzem is, de gondos munka esetén a gépek javításával megbízott szakemberek is. Orosz Béla Balassagyarmati vasutasbrigád kezdeményezése A Balassagyarmat vasútállomás Sztremi Sáhdor vonatvezető által vezetett 13 fős utazó szocialista brigád ez év elején Petőfi Sándor nevét vette fel. Egyben a brigád úgy határozott, hogy felveszik a kapcsolatot Kiskőrös vasútállomással, abból a célból. hogy Petőfi Sádor életét, szülőhelyét, munkásságát megismerjék. A balassagyarmatiak levélben keresték fel a kiskőrösi vasútállomás szervezeteit. Jelezték szándékukat, hogy a centenáriumi ünnepségen részt kívánnak venni. A kiskőrösi vasútállomáson levő névadójuk szobránál a brigád a hála és kegyelet koszorúit, virágait kívánják elhelyezni. , A kiskőrösi vasútállomás szakszervezeti bizottsága örömmel vette a balassagyarmati vasutasbrigád elhatározását. Válaszlevél kíséretében a kiskőrösi vasútállomás szak- szervezeti bizottsága a brigád részére a „Szent a küszöb” című, Petőfi Sándor életének, munkásságának, szülőházának történetéről szóló könyvet ajándékozta, mellyel a balassagyarmati vasutas szocialista brigád tagjai közösen ismerkedtek meg. Figyelemre méltó, hogy a balassagyarmati brigád már az előző években ezüst fokozatú jelvénykitüntetést kapott. A brigád az 1971. évbe 190 társadalmi órát dolgozol' nagyobb részben az állom? ■ környékének csinosításáná’ Fegyelmezetlenség és bales; a brigádnál nem fordult elő. A Cserhát- és Karancsvidéki Termelőszövetkezeti Területi Szövetség ismerve a tagszövetkezetek anyagi lehetőségeit, megalakulásának első percétől propagálta a terme- .ószövetkezetek együttműködésének előnyeit, és tevékenyen részt vett azok megszervezésében. A fáradozás eredményeként kilenc társulásból jött létre az AGROL.ABOR, két tsz közreműködésével az AGRO- FILi Építő Vállalat, 22 tsz közös összefogásának eredményeként felépült a hévízi üdülő, 4 közös gazdaság nevéhez fűződik a litkei sertéstársulás, két közös gazdaság szakipari társulást hozott létre, két tsz együttes elhatározásából született meg a takarmánykeverő üzem. Jelenleg öt újabb gazdasági társulás szervezése és beindítása van folyamatban. Az eddig működő különböző jellegű társulások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek ellenére sem lesz könnyű a társulás gondolatának további gyors elmélyítése. Pedig gazdaságaink tőkeszegények, természeti adottságaink mostohák. A továbbfejlődés, az életszínvonal fokozatos növelése csak akkor lehetséges, ha közös ■ gazdaságaink okosan használják fel a maguk javára, és a -özösség gyarapítására a társulásban levő lehetőségieket. Érdemes, mert a vállalkozó szellemű közös gazdaságok A társulásokról sok tekintetben élvezik az állam anyagi segítségét is. Mivel nem tudni, hogy a jelenlegi támogatási rendszer e tekintetben meddig marad fenn, azok a közös gazdaságok szereznek maguknak be- hoznatatlan előnyt, amelyek előbb kezdeményeznek, amelyek az ésszerűség határán belül nem félnek az újtól, jól össze tudják kapcsolni a termelőszövetkezeti tagság érdekeit a népgazdaságéval. Igaz, a társulásoknak még nincs nagy múltjuk, inkább csak jövőjük; sok buktató áll előttük, mert ahány féle, any- nyi követelményt állít a vezetők elé. S bizony még a legnagyobb előrelátás, megalapozottság mellett is előfordulhatnak kisebb-nagyobb zökkenők. Ezek azonban nemcsak a társulásoknak, hanem a gazdaságok fejlődésének is természetes velejárói. A zökkenők nagysága, mértéke az objektív okokon kívül azonban függ a vezetői előrelátástól, a hozzáértéstől, valamint az ellenőrzés hatékonyságától. Mivel a mezőgazdasági üzemekben is előtérbe került a nyereségszemlélet, s ennek miértéke erősen függ a gazdaságos üzemnagyságtól — ez is sürgeti a társulások további szervezését. Helyeslik ezt az irányzatot a legfelsőbb szervek is. Véleményük szerint a továbbfejlődés útján nem elsősorban a területi koncentrációban, hanem az ágazati együttműködésben és a társulásokban kell keresni és megtalálni. Ezeknek léte megyénkben a már ismert okok miatt kétszeresen nagyon fontos dolog. Ehhez még csak azt fűznénk hozzá, hogy közös gazdaságaink külön-külön, jelenleg képtelenek olyan műszaki fejlesztésre, amely a piacképes gazdaságosságot biztosítani tudja. Ügy néz ki, hogy erre a jövőben sem lesz erejük. Méltán került a bevezetőben említett területi szövetség küldöttközgyűlésd beszámolójába az alábbi megfogalmazás: „A társulások szervezésében mutatkozott némi előrelépés területünkön, azonban az eredmények messze a kívánalmak alatt maradtak.” Az elmaradásnak szemléletbeli okai is vannak. Gátolja a gyorsabb fejlődést a ma még sok helyen tapasztalható helytelen felfogás, a túlzott befelé fordulás „az én házam, az én váram” káros felfogás. Pedig akik így vélekednek, s ezt a gyakorlatot folytatják, álláspontot képviselik, érzik, sőt tudják, hogy a jövő igényeit is kielégítő jelentős fejlesztés döntő mértékben a gazdasági együttműködés és a szövetkezeti összefogás sikerétől függ. Mivel a társulások szorgalmazását a szövetkezeti mozgalomban. fontos feladatnak tartja a területi szövetség, ezért úgy döntött, hogy az elmondott jelenségek megoldásában. a feszültségek és ellentmondások feloldásában jelentős munkát vállal magára. Ezzel is bizonyítani akarja, hogy érti, jól gyakorolja megbízatását mifut a termelőszövetkezetek érdekképviseleti szerve. Ehhez a munkához akárcsak eddig, a jövőben is sok segítséget kap majd az állami szervektől, a vezető megyei, politikai testületektől, a Pénzügyminisztériumtól és más egyéb szervektől. Készek közreműködni a fejlődés meggyorsítását célzó törekvésekben a társ&zövetkezetek; a kisipari termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ-ek is. Az erőfeszítések csali akkor járnak sikerrel, ha a vélemények. elképzelések egyeztetése után a közgyűlési határozatok szellemében a konkrét tennivalóknál is kialakul a teljes összhang, a cselekvési egység. V. K. NÓGRÁD — 1972. március 21., kedd
