Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

Talajkuíatás — szondázással r A többszintes lakóházak és középületek, valamint a nagy ipari létesítmények tervezési munkáit meg kell, hogy előz­ze a helyszíni talajvizsgálat. A hagyományos módszer szerint ilyenkor kutatóaknát (lyukat) fúrnak vagy ásnak, próbát vesznek, s azt laboratórium­ban analizálják. Egy szovjet kutató által kidolgozott új ta­lajvizsgálati módszer jelentő­sen leegyszerűsíti és meg­gyorsítja ezt a munkát. A vizsgálatot végzőknek a képen látható két gépkocsi és annak felszerelése áll rendel­kezésére. Az egyiken egy erő­átviteli berendezés van, amely a talajba több részből álló fémrudat döngöl be A másik gépkocsi belsejében mérőmű­szerek sokaságából álló labo­ratóriumi felszerelés található. A maximálisan harminc mé­ter mélységig lehatoló rúd végén jelzőműszer (radioaktív szonda) foglal helyet, mely a behatolás során folyamatosan nagypontosságú mérési adato­kat továbbít a műszerkocsiba a talaj szemcseszerkezetéről, fajsúlyúról, nedvességtartal­máról és mechanikai tulaj­donságairól Az adatokat rög­zítik, de egyben mindjárt fel is dolgozzák őket A szondá­zás megtörténte után a rudat kihúzzák a talajból. Ezzel a módszerrel egy fo­lyóméter talaj vizsgálati költ­sége kétszer-háromszor keve­sebbe kerül, mint a fúrás és az azt követő laboratóriumi vizsgálat, a mérési eredmé­nyekhez való gyorsabb hozzá­férhetőség előnyeiről nem is beszélve. Stadion 40 perc alatt Tallinhan hatalmas sport- csarnok épült. A különleges szintetikus bevonatú. erős anyagból álló 75 méter hosz- szjú. 18 méter széles és 8 mé­ter magas építményt 40 perc alatt töltötték meg levegővel. A levegőt kompresszorok se­gítségével préselték be. me­lyek a megfelelő nyomást és hőmérsékletet is biztosítják. A sportcsarnok igazi téli stadion, futópályákkal és ug­rószektorokkal. Könnyűatlé­tikai versenyeket is tartanak itt. Különleges lókórház A siker reményével gyó­gyítható versenylovakat a moszkvai galopp- és ügető­pályáról. valamint a ménte­lepről speciális mentőautó szállítja az egyedülálló kór­házba. amelyet automatiku­san mozgatható műtőasztallal, röntgenberendezéssel és sok más . korszerű gyógyászati eszközzel szereltek fel. A műtő és a „kórtermek” sterilitását szigorúan ■ ellen­őrzik. TUDOMÁNY­TECHNIKA <1 Iliim lllllllllll VtlIIIIIMIIIIIIIIIIIIIBI IIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1 IIINRIIIIIIIIIIIIIIItlIHIIIIIIIIII milllllllllllHIIIIIIIHIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlllllllllllRIllllllllt ■■■■• Szovjet tudomány — 1972. Tizenötezer sikeres műtét A Sebészek Nemzetközi Szö­vetségének díját Msztiszlav Volkov professzornak, a Trau­matológiai és Orthopédiai Központi Kutató Intézét igaz­gatójának ítélték oda. Néhány kérdéssel kerestük fel a professzort: — A testszövetek, ízületek és szervek átültetése sok em­bert foglalkoztat. Milyen új­donság van a szovjet sebészet­ben az orthopédia területén? — A kongresszuson résztve­vők figyelmébe két munkát ajánlottunk, az egyik a ho- motranszplantációval, csontok és ízületek átültetésével fog­lalkozik. Ebben az esetben a „homo” az egyik emberből a másikba való átültetést je­lenti. Tizenkét év telt el azó­ta, hogy a csontok és ízületek átültetése a kísérletekből kli­nikai gyakorlattá vált és most már túljutottunk a tizenötez­redik transzplantációs műté­ten. Korunk sebészetében a szerv- átültetés terén — ide sorolva a csont- és izomtranszplantá­ciót — a legnagyobb problé­ma az összeférhetetlenség, az immunreakció. Erről a kér­désiről különösen sokat írtak Barnard professzor szívműté­teivel kapcsolatban. A problé­mával azonban már korábban is találkoztunk. Intézetünkben önálló immu­nológiai laboratóriumot szer­veztünk, ahol olyan szérumot dolgoztak ki, amely az esetek túlnyomó többségében elhárí­totta a beoperált szövetek ki­vetését és egyben elősegítette a csontszövetek felszívódását. A szérumnak több tucatnyi változata van, a sebész a be­teg vércsoportja és állapota szerint válogathat közöttük, sőt — az immunológiával kapcsolatban — a gyógyászat más terén is alkalmazhatja. A szérum kidolgozása azonban — hasonló szérumokat külföldön is készítenek — nem oldotta meg a szövetek összeférhetet­lenségének problémáját. Minden transzplantációval foglalkozó sebész szembe ke­rül a donoroktól kapott szö­vetek, ízületek problémájával. A szovjet egészségügyi szerve­zetben az átültetésre kerülő szervek konzerválása és elő­készítése központilag történik, így egyes intézményekben szövetbankok alakulnak, meg­felelő aranytartalékkal. E te­kintetben sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint sok más külföldi kollégánk. Tör­vény rendelkezik az elhalálo- zottak kötelező boncolásáról, ezért az átültetésre szánt szö­vetek által okozott fertőzések lehetősége a minimumra csökkenthető. Csak agyvérzés­ben, infarktusban és baleseti sérülés következtében elhalá­lozott emberek szerveit, szö­veteit, csontjait és ízületeit használhatják fel átültetésre, mások életének megmentésé­re. Az ultrahang traumatológiai alkalmazása jelentős eszközt adott a sebészek kezébe. Az egyik ultrahangon alapuló műszer segítségével az ép­ségben maradt részek sérülé­se nélkül távolítható el a roncsolódott csont. A másik műszer ultrahang segítségével forrasztja össze a csontokat. A törésfelületek közé szórják a donor csontszövetének forgá­csait, amelyek az ultrahang hatására „megolvadnak”, s rögzítik a csontokat. A többi a biológiai regeneráció kér­dése. A csontvarrat lassan felszívódik és átadja a helyét a fiatal csontszöveteknek. — Az elkerülhetetlen, vélet­len katasztrófák miatt a trau­matológia — a többi gyógyá­szati ágtól eltérően — nem tűzheti ki célul a betegség megelőzését, de korszerűsít­heti a módszereit. Mit tesz­nek a szovjet sebészek ezen a téren? — Nem értek egyet azzal, hogy idővel a balesetek gya­korisága nem változik. A Szovjetunióban az ipari bal­esetek száma az összes bal­esetekhez viszonyítva elenyé­szők. Nyugodtan mondhatom, hogy az óvintézkedések, a mű­szaki előírások betartása és a szigorú ellenőrzése — törvénye­ink szellemében — megbízha­tóan védi az ember egészségét és életét. A sebészetben a gyógyítás — véleményem szerint — két, egymástól, független iránytű fejlődik. Az egyik a homo- transzplantáció, a másik a fémből készült protézisok, pót­lások felhasználása. — Mi teszi szükségessé a fémből készült pótlások alkal­mazását, amikor a homo- transzplantáció eredményei nyilvánvalóak? — A fémből készített pót­lások és protézisek nincsenek ellentétben a homo transzplan­tációval. Akkor alkalmazzuk őket, amikor a szervátültetés valamilyen akadályba ütközik. Több betegség is van, amikor az ízület elveszti mozgáské­pességét, s ez az átültetett ízületre is érvényes. A be­teg egészségét ilyenkor az élettelen anyaggal való pót­lás adhatja vissza. Ezt Is rég­óta alkalmazza a szovjet bal­eseti sebészet. Intézetünk egyik tudósa. Szívás professzor — egysze­mélyiben sebész és mérnök — elkészítette a csípő- és a térdízületek fémszerkeztét. Ezek beültetése nem jár sem­miféle szövődménnyel. A fémcsípőízület illeszkedése an­nak szerkezetéből fakad, nincs szükség a ragasztására. Az intézetben jelenleg fém­ből készült csípő-, térd-, váll-, könyök- és ujjízületek beülte­tésével foglalkoznak. Már sok ilyen műtétet végeztek és be­bizonyosodott, hogy ezek a protézisek megbízhatóan szol­gálják az embert. B. Ruzanova — APN — „Vilagrckorder” a Kaukázusban Kedvező éghajlati és légköri viszonyaira való tekintettel az Észak-Kaukázusban levő Ze- lencsukszkaja település mel­lett jelölték ki a világ leg­nagyobb csillagászati telesz­kópját befogadó asztrofizikai obszervatórium helyét. Az óriási — hat méter tükörát­mérőjű — teleszkóp elhelye­zésére 44 méter átmérőjű, 53 méter magas tornyot építettek (a kupola méreteinek érzéke­lésére összehasonlításul szol­gál a kép bal oldali harmadá­ban látható, nyitva levő, két méter magas ajtó). A 860 ton­na (!) súlyú csillagászati esz­köz irányítórendszerének ki­alakításánál felhasználták az elektronika, az automatika és a telemechanika legújabb eredményeit. Az obszervatórium közelé­ben egy 600 méteres antenná­jú rádióteleszkópot is felállí­tanak, amely olyan érzékeny lesz, hogy a távoli csillagok és cslllagkődök felől érkező rádiójeleket is felfoghatja majd. A rádióteleszkóp nagy szerepet fog játszani a jövő­beni kozmikus távkapcsolatok létesítésében is. A Csendes-óceán titkai A vlagyivosztoki kikötőből elindult soronkövetkező. 48. kutatóútjára a Vityáz haló. A Csendes-óceán mélyvizei felé tart, a Hawai-i és a Marschal-szigetek körzetében végez vizsgálatokat, ahol a tengerfenék 5—5,5 kilométer­re van a víz felszínétől. Geo­lógiai kutatást végeznek, mi­vel a hajó korábbi útjai al­kalmával már felfedeztek a tenger fenekén gazdag vas- és mangánérclelőhelyeket magas nikkel-, kobalt- és réz- tartalommal. A tengerfenék kerek kőlapokkal borított, ezek nem mások, mint ferro- mangán-képződanények. Mag­juk minden esetben agyag­rög. vagy éppen cápafog. il­letve foszforát darabka A közelmúltban sikerült a fel­színre emelni egy szikladara­bot. ez szilícium képződ­mény volt. mangán kéreggel borítva. A kutatók feladata, hogy felderítsék a tenger fenekén található értékes lelőhelyeket. Ez a kérdés gyakorati oldala. Tudományos szempontból vi­szont nagyon érdekes a ten­gerfenék üledékes képződ­ményeinek eredete, és össze­hasonlítása a kontinensek hasonló képződményeivel. Megállapították azt is. hogv a Vityáz vizsgálatának kör­zetében több kihűlt — száz­ezer. vagy millió évekkel ko­rában működő — víz alatti vulkán található, tevékenysé­gük termékeit te tanulmá­nyozzák. A Hawaii-szigetek­től nyugatra, a tenger mé­lyén hegyeket fedeztek fel. amelyek a vízfelszín alatt 1— 3,5 kilométerre foszforitot tartalmaznak. Talány miként került oda a foszfor!t. mivel mind ez ideig csak igen sekélv tengerekben találták meg. A mélyben viszont nem szét­szórt és gyér. hanem gazdag telepekben, található. Színes barométer Párizs egén Egy 188 méter magas oszlop építmény tetején he­lyezték el Párizs legkülönö­sebb barométerét. Az idő­járásjelző kolosszus méretei így jellemezhetők: 16 tonna beton, 6,5 tonna acél, 560 méter, fedőanyag. 36 transz­formátor, 10 000 volt és 665 méter hosszú fluoreszcens csőrendszer. A La Defense negyedben állították fel ezt a hatalmas barométert, amelyet 15 kilométer átmé­rőjű körzetből lehet jói lát-r ni. A barométertorony a tervező számításai szerint 200 km-es szélnek is ellen­áll. Szerelését részben heli­kopterrel végezték, de vés szerelése légi akrobaták mutatványnak is beillett. A torony színekkel je az időjárás alakulását, zöld jó időt, a kék váltós kony időjárást és a pir esőt jelent. Egy klasszik működésű barométer érc kény fotocellákkal van ős szekötve, a fotocellák pec szelektív reléket működte nek. A relék érintkezők transzformátorok segítség vei kiválaszthatják a pill natnyi atmoszférikus ny másnak megfelelő színkor binációt. így a baromét színekben jelzi az időjárá: I NÓGRAD — 1972. március 19,, vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents