Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

Satutok Ss pedagógusok Házi feladat — gyerekeknek! A NÓGffAD-ban megjelent egyik cikk késztet írásra. Kedves Apuka! A „Házi fel­adat szülőiknek” címet viselő soraira válaszolnék. “Legszívesebben mint szülő tenném ezt, lévén gyakorló édesanya, mert négy gyerme­kem van. Egy még általános iskolás, a másik középiskolá­ba jár. Miután pedagógus Í6 vagyok, a kettőt elválasztani nem tudom egymástól. Nagyon egyetértek azzal a méltatlankodással, amit a ceruzahiányról írt. sőt hozzá­tenném : hosszú ideig nem le­hetett kapni radírgumit sem, ami igen sok bonyodalmat okozott nekünk, pedagógusok­nak is. Felvetett ön má6 problémákat is. Olyan házi. feladatokról írt — mérőszalag, óra, játékpénzek —, amelye­ket a gyermekeknek otthon kell elkészíteniük az iskolai órákra. Ön, kedves apuka azt írja, szívesen megvenné inkább. Gyakorlatból tudom, vannak, akik hasonlóan vélekednek. De még többen akadnak, akik, ha a tanító néni azt mondaná: vegyétek meg gye-, rekek és hozzátok el holnap­ra, ezért ítélnék, él a peda­gógust. És azt mondanák: az iskola lassan már toronyórát kíván lánccal... Még ilye­nekért is pénzt adjak? Valóban az lenne az ideális, ha minden tanulóeszköz gyer­mekeink kezében lenne. Ez megkönnyítené az iskola, de elsősorban a gyerekek mun­káját. Nem titok, mindenki tudja, hogy általános iskolá­inkban, bár erre jelentős ösz- szegeket áldozunk, hiányza­nak még bizonyos szemléltető eszközök. Sok helyen vannak viszont kémiai, fizikai elő­adók, sok ezer forintot kitevő eszközök, hogy a bonyolul­tabb tudományokban is eliga­zodjanak gyermekeink. Alig hiszem, hogy akad pe­dagógus, aki azért ad házi feladatot, hogy apuka vagy anyuka készítse el. A házi • feladat fontos láncszem az is­meretszerzés folyamatában. Lényegében az iskolában megismertek gyakorlását je­lenti, ami nélkül tudás nincs. Amikor az ön kislányának mérőszalagot kellett otthon csinálnia, azért volt, mert az Iskolában a métert, annak fo­galmát, felhasználását tanulta. A házi feladatot pontosan ezért adta a tanító néni. hogy otthon mérjen egy métert le és azzal méregessen különbö­ző hosszúságokat. Másnap a gyerek elviszi az általa — és nem az anyuka vagy apuka által! — készített egyméteres mérőszalagot A tanító néni ellenőrzi é6 ha az pontos és jó, megdicséri a kislányt. A gyerek sikerélménye lesz ez, és övé a jól végzett munka öröme. Vagy a másik példa az óra esetében: itt valóban kell egy kis szülői segítség, ' mert a gyermek konstruálókészsége nem elég fejlett. Nem is óra- csodáról van szó, amit a gye­reknek meg kell csinálnia. De amíg a kislány vagy kisfiú apukával vagy anyukával együtt elkészíti, ismerkedik az óra számlapjával, megfigyelé­seket végez, kérdezget. Jó al­kalom ez arra is, hogy az anyuka vagy apuka közben beszélgessen kisfiával, kislá­nyával. válaszoljon kérdései­re, esetleges kétségeire. És másnap, amikor számtanórán ismét előkerül tananyagként ak óra, tudása érettebben mu­tatkozik meg. Előfordul, hogy a kedves szülő egymaga fog neki a há­zi feladat megoldásának, az­zal a felkiáltással: így hama­rabb megvan! De pontosan a gyereket hagyja lei belőle. Mert, tessék elhinni, házi fel­adatot nem a szülőik bosszan­tására adunk... ön felrótta a tanító néni­nek azt is, hogy amíg segített kislányának a házi feladatot elvégezni, más fontos munká­ja is akadt volna a ház kö­rül. Előfordulhat. De az én is­kolám szülői munkaközössé­gében is vannak szép szám­mal olyanok, akik virágáll­vány!, betűtartót, szemléltető eszközök számára dobozokat, a televízióhoz antennát, a szél által kitört ablakba üveget, keretet készítenek. Pedig ők is szülők. És, ha nagyon akar­tak volna, bizonyára találtak volna a h^z körül más mun­kát otthon. De segítettek an­nak az iskolának, ahol gyer­mekeik tanulnak. A jó példa személyes hatásán kívül pénz­kiadástól is megkímélték az iskolát. Higgyék el kedves anyukák és apukák, ez nem­csak az iskola érdeke! Prokay Gábomé A művelődésügy irányításáról Borsodi vendégek Nógrádban A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács VB művelő­désügyi osztályának vezetője, osztályvezető-helyettese — aki egyúttal az iskolai csoport vezetője —, valamint a gazdasági csoportvezető tegnap Salgótarjánba érkezett. A Nógrád megyei Tanács ille­tékeseivel a művelődésügy irányításáról cserélték ki ta­pasztalataikat a tanácstör­vény teremtette új helyzet­ben. Ma a küldöttséget Balas­sagyarmaton a városi tanács elnökhelyettese és a művelő­désügyi osztály vezetője fo­gadja, / iskolákat és óvodákat látogatnak meg. Ugyancsak ma a Cserhátsurányi községi Tanácson tesznek látogatást, március 3-án pedig a karahes- lapujtői tanácson beszélgetnek erről a témáról, majd Salgó­tarjánban fogadja őket dr. Boros Sándor, a megyei ta­nács elnökhelyettese. A kül­döttség a három nap alatt Nógrád más helységeibe, ide­genforgalmi helyeire is ellá­togat. Az Arbát meséi Az ifjúsági bérlet keretében szombaton két előadást is tart Salgótarjánban a megyei művelődési központ színház- termében az Állami Déryné Színház együttese, amely A. Arbuzov: Jó reggelt, boldog­ság (Az Arbát meséi) című kétrészes, zenés vígjátékát, adja elő. A 63 éves író lírai komédiáját Tamási Zdehkó zeneszerző és Brand István szövegíró szőtte át zenével és versekkel. Az előadást, amely­ben Vereczkey Zoltán, Botár Endre, Hollóssy Pál, Szűcs Ildikó, Koldus Nagy László, Magyart Tibor, Kovács Zol­tán és Nagy István színművé­szek mutatkoznak be, Petrik József rendezte KÜRTI ANDRÁS KISREGÉNYE Látogató a Kopasz-hegyen A fiatalember viselkedése, enyhén szólva, különös. Egy darabig a levegőbe bámul, aztán vagy némán tátogat, vagy gyorsan felkapja vala­melyik lexikont, kikeres egy címszót, elolvassa a szöveget, órákat nézeget, ismét a semmibe méred, aztán vagy bólint, 'vagy tagadban rázza a fejét, újabb kötet után nyúl. Majd kezdi elölről ezt a furcsa játékot. Nem, nem bolondult meg. Haxot tájékoztatja gló­buszunkról. Feleletet próbál adni azok­ra a kérdésekre, amelyeket a gömb belsejében levő űr­hajós tesz fel neki. Főleg ar­ról, hogy mi az ember, ho­gyan él, 1 hol tart a tudo­mányban, milyen viszonyban áll a természet más lényei­vel, milyen problémák 'fog­lalkoztatják. Erre a konzultációra úgy került sor, hogy a különleges megbízottal folytatott rövid eszmecsere után az űrvendég arra kérte a fiatal újságírót, maradjon vele. ö visszavo­nul ugyan a kabinjába, de ettől még tarthatják a kap­csolatot, az űrhajó burka nem jelent akadályt a gon­dolatátvitel folytatásában. Még mindig nem tudja, 4 NÓGRÁD ­mennyi ideig maradhat itt, ki kell használni a perceket is. Ekkor villant fel Kopra agyában az az ötlet, hogy míg elkezdődik a jsajtótájé- .koztató, amennyire csak ere­jéből telik, informálja az idegen bolygó küldöttét a földi viszonyokról. Akkor szerezte be a lexikonokat. A házigazda előzékenysége, jó­indulata tükröződött ebben a szándékában és az a szemé­lyes rokonszenv, amelyet kez­dettől érzett ez iránt a furcsa kis lény iránt. Ez a célkitűzés — a józan ész számára — képtelennek tűnhet, de Kopra sohasem adott sokat a józan észre és az életben — anélkül, hogy ismerte volna — gyakran al­kalmazta a híres napóleoni elvet: „A csatát mindenkép­pen el kell kezdeni, a többit majd meglátjuk”. Hozzá is fogott hát Hax oktatásához és mindjárt az elején meglepő dolgok derül­tek ki. Először is, hogy nem hát­rány, hanem nagy előny, hogy partnere nincs a szeme felőtt. Így nem oszlik meg a figyelme, minden idegszálá­val arra gondolhat, annak a tárgynak, élőlénynek a 1<épét idézheti fel mágában, amiről közölni akar valamit a má­!, március 2., csütörtök síkkal. A második órában már szinte folyamatosan tár­salogtak. Amaz a gömbben gyorsan és érzékenyen rea­gált, többnyire azonnal fel­fogta a gondolatban hozzá vetített kép érzelmét, formá­ját, sőt színét is. Például Kopra elképzelte magában a forgó földgolyót, az óceánok­kal és az öt kontinenssel. Feltételezte ugyanis, hogy ennyit a Marson is tudnak a naprendszer harmadik bolygólyáról. Aztán sorra vette a világrészeket, először Európa körvonalait idézte fel magában, fehér emberek­kel. Ázsiát sárga emberek­kel, Afrikát feketékkel és Így tovább. Hax megértette, hogy különböző színű embe­rek vannak. Az országok, nemzetek fogalmával viszont Kopra már nem boldogult, azt már sehogyan sem tudta megmagyarázni, miért van­nak a világrészek felszab­dalva, miért vannak az or­szághatárok, különféle nyel­vek, államformák, azt sem tudta érzékeltetni, hogy két­milliárd lakosa van a Föld­nek. , Nem esett kétségbe, e tárgykört könnVedén feladta és rátért az emberek életére. Férfi és nő, születés és ha­lál, a különböző foglalkozá­sok, földművelés, ipar. ke­reskedelem, szállítás, közle­kedés, a technika, a tudo­mány. A lexikonok révén e témák néhány részletével is sikeresen birkózott meg, hi­Zeneiskolai hangverseny A megye zeneiskolái, a ba­lassagyarmati, a nagybátony és a salgótarjáni, évek óta rendszeresen tartanak közös hangversenyeket, amelyeken az intézetek tanárai, tanulói mutatják be képességeiket. Március 25-én a három isko­la tanárai lépnek közönség elé a salgótarjáni József At­tila Művelődési Központban: A „Századunk zenéje” című hangversenyen a XX. század legnevesebb komponistáinak művei szerepelnek. Hallhatók a műsorban többek között Debussy, Villa Lobos, Ravel, Sosztakovics és Strawinsky kompozíciói, de jelentős he­lyet kapnak a magyar zene­szerzők is. A koncertet a há­rom zeneiskola tanáraiból ál­ló egyesített zenekar bemutat­kozása zárja. Tiszta szívvel Tiszta szívvel címmel készíti a pásztói Mikszáth Kálmán Gimná­zium és Szakközépiskola KISZ- szervezete iskolai Ú1ság.1át, tájé­koztatóját. A februári számban változatos témájú írásokat talá­lunk. A diákszerkesztő ökrös Zsuzsanna, a felelős szerkesztő Orosz! Andrásné. Mátrai Szilárd iskolaigazgató cikkében az iskola kettős jubileumáról Ír. Az 1971/72- es tanév az iskola életében igen jelentős. A névadó. Mikszáth Kálmán születésének 125. évfor­dulója alkalmából jubileumi ün­nepséget szerveztek, a gimnázium neve így országszerte ismertté vált. Tervek szerint hagyományos­sá teszik az ekkor megrendezett országos szépprózamondó ver­senyt. A másik jubileum az isko­la fennállásának húszéves évfor­dulója. Jubileumi évkönyv kiadá­sát is tervezik Jelenidő Na«ry sikert aratott Salgótarján­ban a munkáskörnyezetben Ját­szódó Jelenidő című film. amely a munkásdempkráda kérdését tűzte művésd eszközökkel napi­rendre. A sikert csak fokozta, hogy a filmet elsők között Salgó­tarjánban mutatták be. a város M éves évfordulója keretében; s az la. hogy három cdvll szereplője Salgótarjánt üzemi színjátszó cso­portból került ki. Mindhárman a kohászati üzmek dolgozók nem véletlen tehát, hogy a Kohász Filmszínház március 6—7-én a népszerű magyar filmet műsorá­ra tűzi. szén ha más körülmények között is hasonló kérdések, fejlődési folyamatok, vívmá­nyok a marslakók minden­napi életétől sem lehettek idegenek. Továbbá eredmé­nyesen tájékoztatta vendégét a szárazföldek és a vizek szerinte legjelentősebb élő­lényeiről, az oroszlánról, a kutyáról, a cápáról és még rengeteg mást is elmesélt. A legfontosabb fákról, növé­nyekről, a japán törpeba­rackról, a karácsonyfáról, a pálmáról, és a vízililiomról. Valamifajta átgondolt, rendszeres, pedagógiailag megalapozott ismertetéstől olyan távol állt ez a tájékoz­tató mint ég és föld. Kap­kodó volt, aránytalan, zava­ros. Csak egy példa. A lab­darúgás olyan jelentőséget kapott, lévén a házigazda szenvedélyes Dózsa-szurkoló, hogy a gömb lakója aligha­nem ezt vélte az emberiség alapvető foglalkozási ágának, ám vélhette rendkívüli jelen­tőségű rituális szertartásnak is. Kopra mentségére szolgál­jon, hogy minden előkészület nélkül olyan feladatra vállal­kozott, amely egy tudóskol- lógiumnak is sok fejtörést okozott volna; hogy fáradt volt és kimerült, egész éj­szaka Je sem hunyta a sze­mét; hogy saját világképe sem volt mentes néminemű folytonossági hiányoktól, és hogy elvont fogalmakat nem­igen használhatott. Többnyi­re tárgyi ismeretek továbbí­tására kellett szorítkoznia, elsősorban a lexikonok szö­veg- és képanyagára támasz kedva. (Folytatjuk) MI Ä R C I U § R Ä CROMWELL Színes angol történelmi film 2-4. Balassagyarmat 5-8. Salgótarján A LEGSZEBB FÉRFIKOR Simó Sándor legújabb filmje 9-11. Salgótarján 12-13. Balassagyarmat A LOVAKAT LELÖVIK. UGYE? Színes USA filmdráma 9-11. Balassagyarmat 12-15. Salgótarján OSCEOLA Színes NDK indiánfilm 16-22. Salgótarján MÉG KÉR A NÉP Jancsó Miklós legújabb színes filmje 23-24, Balassagyarmat 26-27. Salgótarján APÁRÓL FIÚRA Szovjet háborús film 25-26. Balassagyarmat x 22-29. Salgótarján

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents