Nógrád. 1972. március (28. évfolyam. 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

1 örvény a sxovetkcsefekrSl H s2s«sfflIclSis Jasgs»i« EciEscüwitése A KPM Autópálya Felfigyelő ség az M—7-es balatoni autóút karbantartásához újabb univerzális gépeket vásárolt, amelyekre a különböző tisztítóberendezéseket lehet felsze­relni. Így gépesítették a pálya tisztán tartását, a pályához tartozó jelzőoszlopok és KRESZ- táblák gépi mosását is. Képünkön: munkában a Mercedes típusú munkagép Tanítójára hagyta teleségét A szociális jogok érvénye­sít,. . tőségét mind az 1967. évi tsz-jogi, zabái vök, mind az új szövetkezeti törvény a terme­lőszövetkezeti tagok előző évi munkavégzésének eredményé­hez kötötte. Ezt az általános alapfeltételt nem gyengíti az új jogszabálynak az a kieme­lése, amely szerint az üzemi balesetet szenvedett és a szak­munkástanuló termelőszövet­kezeti tag — az egyéb fel­tételek megléte esetén — az előirt időtartamú előzetes munkavégzés hiányában is jogosult segélyre. Még a szakmunkástanulók­nál is nagyon érthetővé vá­lik ez a rendelkezés, ha a tsz- tagság alsó korhatárának 16 évről 14 évre való leszállítá­sával összevetjük. Az új jogszabály úgy ren­delkezik, hogy a betegségi se­gély folyósítását a betegségi se­gélyre jogosult időtartam le­járta előtt nem lehet beszün­tetni azon a címen, hogy a tag nyugdíjjogosultságot szer­zett és nem lehet visszaköve­telni azt a segélyösszeget sem, amelyet a nyugdíjfolyósítás megkezdéséig kifizettek. Szükség volt e kérdés jog­szabályi rendezésére, de véle­ményünk szerint ez a szabály nem eléggé világos és külön értelmezés nélkül sok vitának lehet forrása. EH kell fogadni azt a szabályt, mely szerint az előző évben végzett munká­ja alapján az irányadó idő­szak alatt a termelőszövetke­zeti tagnak is joga van beteg­ségi segélyhez, függetlenül at­tól, hogy időközben, a nyug­díjjogosultságát is megszerez­te. Ez a szabály érvényesül a munkaviszonyban álló dol­gozók esetében is oly képpen, hogy a táppénzre jogosultság idejének lejárta előtt csak a nyugdíjjogosultságot szerzett dolgozó kérésére állapítják A Zempléni-hegység vad­regényes és még sok újdon­ságot rejtő világában nem várt meglepetés érheti a tu­ristákat, ha letérnek az is­mert erdei utakról, s mond­juk toronyiránt szelik át a Telkibánya határában emel­kedő Kánya-, Gyepű-,1 vagy Fehér-hegyet. Az ősbükkö­sök, fiatal gyertyánosok, fenyvesek között sok he­lyütt olybá tűnik, mintha szőnyegbombázás sújtotta volna a terepet, holdbéli töl­csérekre emlékeztető kráte­rek sora nehezíti a járást. A furcsa „bombatölcsérek” kö­zött szép számmal akad rendhagyó nagyságú — kö­zel száz méter átmérőjű is —, de nemcsak a méret, ha­nem a kráterek mélyén gyö­kerező évszázados fák is jelzik, hogy nem napjaink­ban keletkeztek az útvonalat hullámvasúttá alakító mé­lyedések. A hegyköz lakói horpák- nak nevezik e töbörszerű képződményeket, s ez az el- i nevezés több évszázados múltra tekinthet vissza. A meg a nyugdíjfolyósítás kez­dő időpontját. Világos vi­szont, hogy a nyugdíjfolyósí­tás kezdetétől a táppénz folyósítását beszüntetik. Ket­tős ellátás tehát semmiképpen sem fordulhat elő! Vélemé­nyünk szerint a termelőszö­vetkezeti tagok tekintetében sem lehet célja a jogalkotó­nak a kettős ellátás törvénye- sítése. A tsz-nyugdíjtörvénynek a nyugdíjmegállapítás vissza­menő hatályát előíró rendel­kezése alapján azonban még­is előfordulhat kettős ellátás, amely viszont semmiképpen sem haladhatja meg a há­rom hónapot. A termelőszö­vetkezet mint betegségi se­gélyt folyósító szerv, illetve a nyugdíjat megállapító társa­dalombiztosítási igazgatóság legteljesebb összehangolt munkája esetén is a gyakor­lati élet fogja bizonyítani, hogy ez a rendelkezés meny­nyire tölti be feladatát. Világosabb és egyértelműbb az új jogszabálynak az a ren­delkezése, mely szerint a nyugdíjas és járadékos tsz-tag a nyugdíjazást, illetőleg a já­radék megállapítását követően végzett munkája alapján, ugyanolyan feltételek mellett jogosult betegségi segélyre, mint a többi tsz-tag. Szükség volt ennek a kér­désnek jogi szabályozására is, mert több szövetkezetben nyugdíjasok, járadékosok ré­szére akkor sem fizettek be­tegségi segélyt, ha egyébként munkavégzésük alapján ehhez jogot szereztek. Más szövetke­zetekben betegségi segély cí­mén csak a nyugdíj, illető­leg járadék egy napra eső összege és a ténylegesen jo­gosult napi betegségi segély különbözeiét fizették ki. Mindkét gyakorlat jogsértő volt, mert a munkáját becsü­letesen elvégző tagok között bányatörténeti kútfők sze­rint ugyanis a XIII—XIV. században kincskereső őse­ink felfedezték a helyenként felszínre kibúvó arany- és ezüsttartalmú érces telére- ket, s az akkori külszíni fej­téstechnológia eredménye­ként születtek a hegyvidék különös forradásai. Az ak­kori ércbányászok tölcsér­szerű műveléssel aknázták ki és követték az érces tar­talmú teléreket, s ezt a mód­szert a mélyedések régi ne­véből ma is horpabányászat- nak nevezi a szakirodalom. A Telkibánya környéki ösbányászat beszédes emlé­kei közül sokat elegyenge­tett az idő, számos helyen üledékkel töltődtek fel a kráterek. Érckutató, hegy­vallató elődeink horpái azonban még így is jellegze­tes relikviái e tájnak, s nemcsak mennyiségileg, ha­nem számszerűen is. Az el­múlt évek földtani felmé­rései szerint ugyanis nem kevesebb, mint 3000 horpát rejt a hegyköz erdőrengete­ge. nyugdíjas és nem nyugdíjas minősége szerint tett megkü­lönböztetést. Fontos ez a rendelkezés azért is, mert azon szabályá­val, mely szerint betegségi se­gélyre csak a nyugdíjazást, il­letőleg a járadék megállapítá­sát követően végzett munká­ja alapján jogosult betegségi segélyre, lényegében azt jelen­ti, hogy a nyugdíj, illetve já­radék megállapítása előtt vég­zett munkájával nem szerez­het jogot a tsz-tag sem ah­hoz, hogy a megállapítás után betegségi segélyre igényt tart­hasson. Mint ahogy az ipari munkás, úgy a tsz-tag is csak a nyugdíjazást követően vég­zett munkája alapján része­sülhet betegségi segélyben. További teljesen új kedvez­ményként került bevezetésre a szülő nők részére a munka­viszonyban álló dolgozó nőké­vel azonos mértékű szoptatá­si időkedvezmény. Ez a sza­bály azt jelenti, hogy a szop­tató termelőszövetkezeti asz- szonyt gyermekének hathó­napos koráig naponta kétszer háromnegyed óra, ezt követő időben pedig a gyermek ki- ienchómapos koráig naponta egyszer háromnegyed óra szop­tatási időkedvezmény illeti meg. A szoptatási időkedvez­mény a gyermek etetésén túl annak tisztán tartását, gondo­zását is szolgálja. Ebből kö­vetkezik, hogy ez az idő a gyermekét mesterségesen táp­láló szülő anyát, de az örök- befogadó szülőt is megilleti. Az ilyen címen távol töltött időt úgy kell tekinteni, mint­ha a termelőszövetkezeti tag ezen idő alatt is munkát vég­zett volna, tehát az átlagmun­kabérét meg kell téríteni. To­vábbi kedvezmény, hogy a lakásától távol dolgozó anyák kérésére , a napi munkaidő­kedvezményt a munkakezdés előtt vagy befejezésekor össze­vontan köteles a szövetkezet kiadni. Ezeket az időket he­tenként összegyűjtve kiadni, vagy pénzben megtéríteni nem lehet. A szociális jogok ilyen mér­tékű kiterjesztése elkerülhe­tetlenül maga után vonja a szövetkezet terheinek a növe­kedését, még akkor is. ha csak a ténylegesen jogosultak igé­nyeinek kielégítésére számíta­nak. Ügyeskedő emberek azonban a szövetkezetekben is találhatók, akik minden lehe­tőséget messzemenően kihasz­nálva törekednek jogtalan anyagi előnyre szert tenni. Egyetlen becsületesen dolgozó szövetkezeti tag előtt sem lehet közömbös tehát, hogy a helyes és igen nagy kedvezménye­ket biztosító rendelkezéseket a szövetkezet mellett a tag is betartsa. Azt a tagot pe­dig, aki gyógyulását otthoni munkavégzéssel, vagy a köz­ség más célra létesített in­tézményeiben való rendszeres látogatásával hátráltatja, meg­felelő szankciókkal kell kény­szeríteni a szabályok betar­tására. Elvisz Sása Pista! — így ijesztgetik a rosszalkodó gye­rekeket az Ipoly mentén. A múlt században élt utolsó bör­zsönyi betyár azonban nem tett volna ilyet. Űri betyár­nak nevezték, a szegények pártfogójának tartották Sisa Pistát a környékbeliek — legalábbis ez tűnik ki Korcs- maros Lászlónak, az Ipolyda- mási Általános Iskola igazga­tójának gyűjteményéből. Az ismert amatőr folklórkutató többek között húsz éve vallat­ja a szegénylegény, valódi ne­vén Benkó Istvánnak hagya­tékát. a róla szóló mende­mondákat, írásos anyagokat. A vaskos kötetet kitevő gyűjteményben megtaláljuk többek között az 1875-ben tar­tott bírósági tárgyaláson el­hangzott védőbeszéd mását, a korabeli újságok tudósítását a perről, a betyárról írt két ponyvaregényt, fényképeit, s a tetteiről költött verseket, mondákat. Igen értékesek azok a magnószalagok, amik­re az utolsó börzsönyi betyár kortársai mondták el emlé­keiket. Így tudjuk meg, hogy a 15 évi börtön letöltése után Sisa Pista a Migazzi kastély kertésze lett. s az ott vendé­geskedő Jászai Mari szelíd lel­kű. jámbor embernek tartotta a pandúrt ölő szegénylegényt. Hangszalagok őrzik a szegé­nyek dicséretét is. Sisa Pista az egyik vásáron, amikor ész­revette. hogy a rőfös hamis mértéket használ, szétosztotta áruját a nincstelenek között. Bemecebarátin nemrégen halt meg a szegénylegény egykori tanítója, Uhlárik Lajos, aki­nek ugyancsak hangszalagra rögzített elbeszélése szerint Sisa Pista végrendeletében rá­hagyományozta feleségét, az­zal a kéréssel, hogy védje meg a további vegzatúrátóL „Redukált” Gerald Messandi szerint az emberiség 300 ezer éves ismert történetének egy év. 12 hónapjára történő redu­kálása esetén igen érdekes eredményhez jutnánk: Október közepén kezdőd­ne a vaskorszak, december elejére időszámításunk kez­dete. Watt a gőzgépet de­cember 29-én találná fel, és az év utolsó előtti napján, történelem azaz december 30-án délután 1 órakor indulna az első francia vasút. Az első vi­lágháború december 31-éa 4 óra 15 perckor kezdődik és a hirosimai katasztrófa ugyanaznap éjfélkor követ­kezik be. A tranzisztor, a lé­zer vagy a holdrakéta felta­lálása e „történelemkivona­ton” belül csak a másod­perc töredéke lenne. ÉPÍTŐIPARI BERUHÁZÓK, TERVEZŐK, KIVITELEZŐK, T ARS ASH AZÉPtTŐK! Még vállaljuk, változatlan áron, szimplex és duplex rendszerű kaputelefonok, valamint modem kivitelű felcsenő etőtablák í. évi szállítását. Baranya megyei Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat Pécs, Lyceum u. 4. Telefon: 15-72, 18-47, 16-14. Rendelési cím: NÖGRÁD - 1972. március 15., szerda Dr. Jónás Sándor Fonodái munkára felvessünk fonó szakmunkáin5két, női betanítókat. 14—16 éves korig két műszakba, 16 év betöltése után három műszakba. Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási időre: 1200 Ft. Betanulási idő után 1900—2500 Ft fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk. Férfimunkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Cím: Pamuttextil Művek Fonógyára, Budapest. XI., Bocskai u. 90. Munkaügyi osztály. Ilii &ru«ítá«8&l egybekötött televízió-bemutató a Pécskő Üzletházban március 16—19-ig (vasárnap) is. Állandó szakmai tanácsadás, díjmentes házhoz szállítás. Az Iroda é.technika o t lái'a’at értesíti a megye vállalatait, szövetkezeteit és intézményeit, hogy a nes,y számtani alapmüvplet elvégzésére alkalmas elektromos félautomata számológépet (ára: 4995 Ft), valamint elektromos automata számológépet (ára: 5860 Ft) raktárról azonnal szállít. Cím: IRODAGÉPTECHNIKA VÄLLALAT I Budapest, V., Bécsi utca 8—10. Telefon: 182-980, 183-980, 189-746. Telex: 22—4381. SZAKTANÁCSADÁS. Titokzatos kráterek

Next

/
Thumbnails
Contents