Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
< sielE&ül SeámogaViuic <a KSIff hétpontos Az Indokínai népek békéjével és függetlenségével foglalkozó versailles-i világkonferencia delegátusai szombaton négy bizottságban folytatták tanácskozásukat. A magyar küldöttség tagjai valamennyi bizottság munkájában részt vettek. Dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, címzetes prépost, az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának főtitkára, a magyar küldöttség vezetője a politikai bizottságban mondott beszédet. Rámutatott arra, hogy Nixon elnök nyolcpontos terve voltaképpen fondorlatos támadás a béke lehetőségei, a háború befejezése ellen. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az indokínai békét csakis azoknak a feltételeknek az alapján lehet helyreállítani, amelyeket maguk az indokínaiak dolgoztait ki, s a békeharcosoknak minden erővel ki kell állniuk a DIFK hétpontos béketerve és annak két alapvető követelése mellett. Ezek teljesítése megteremtené az alapot a többi indokínai ország helyzetének rendezéséhez is. „A magyar békemozgalom az első perctől kezdve támogatta az indokínai népek igaz ügyét. Barátaink és testvéreink ők Vietnam, Laosz és Kambodzsa hős népei, s harcuk az egyetemes szabadságszerető emberiség harca az embertelenség ellen. Még világosan emlékszünk az 1950- ben tartott stockholmi konferenciára, amikor egy emberként álltunk ki a koreai háború megszüntetéséért, és felhívásunkra megmozdult a világ. S ez — a stockholmi konferencia — akkor nagymértékben hozzájárult a koreai háború befejezéséhez. Szerény részvételünkkel itt Versaiiles-ban is hozzá Jtell járulnunk ennek az új, s egyben oly régóta folyó háborúnak a befejezéséhez is.” Kiss Károly, a Szakszervezetek Országos Tanácsának, és az Országos Béketanácsnak az alelnöke felszólalásában a töbhi között hangsúlyozta: „három és fél millió szervezett magyar dolgozó megbízásából kijelenthetjük: a magyar dolgozók fenntartás nélkül visszautasítják a Ni- xon-féle csomagtervet, amely lényegében az agresszió, a beavatkozás, az elnyomás legalizálására, tartóssá, örökössé tételére irányul. A magyar dolgozóik ugyanakkor fenntartás nélkül támogatják a DIFK hétpontos rendezési javaslatát, valamint a DIFK képviselőinek a párizsi konferencián két hete tett újabb békekezdeményezését”. A magyar béke- és szolidaritási mozgalom — folytatta Kiss Károly — társadalmi hozzájárulással eddig csaknem hétmillió dollár segítségben és támogatásban részesítette az indokínai népeket. Ehhez az összeghez a magyar szakszervezetek is tekintélyes hányaddal járultak hozzá. A magyar dolgozók felajánlják cselekvő szolgálataikat a vietnami, laoszi és kambodzsai népek harcának támogatására. Minden olyan akcióban részt vesznek, amely hozzájárul Igazságos követeléseik megvalósításához, ügyük végső győzelméhez. Georges Marchais, a Francia Kommunista Pért főtitkárhelyettese a politikai bizottságban felszólalva üdvözölte a világtalálkozó résztvevőit a francia kommunisták nevében. Az indokínai háború új technikai vonatkozásaival foglalkozó bizottságban Mai Lam, a VDK békebizottságának tagja rámutatott arra, hogy az amerikai agresszorok, ha csökkentik is szárazföldi csapataik létszámát Vietnamban, egyre gyilkosabb ütemben. fokozzák a légierő fel- használását, bombatámadásaik kifejezetten a lakosság megtizedelésére irányulnak, agressziód háborújuk egyre inkább a népgyilkos háború jellegét ölti Dr. Pál Lénárd Kossuth-dí- jas akadémikus, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója, az Országos Béketa- nécs tagja felszólaláséban hangsúlyozta: nem férhet kétség ahhoz, hogy a békés vietnami lakosok ezrei és tízezrei pusztulnak el azért, mert az amerikai hadigépezet a vietnami harctéren próbálja ki a katonai célokat szolgáló kutatás eredményeit. Kegyetlen irónia ez a ' tudománnyal szemben! Például a növényvédő szerek nagy szolgálatot tehetnek a mezőgazdaságnak, de hátborzongató merénylet az emberiséggel szemben az, amikor vegyszereket erdők kiirtására használnak fel, hogy a bombák jobban pusztíthassák a békés lakosságot és a szabadságukért küzdő hazafiakat. Az akcióbizottságban Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára rámutatott az egész világon mind nagyobb mértékben kibontakozó békeakciók jelentőségére, s hangsúlyozta, hogy az európai szocialista országok népei szíwel-lélekkel részt vesznek a nemzetközi szolidaritási akciókban. Makoldi Mlhályné Kossuth- díjas pedagógus, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke a világtalálkozó résztvevőit arról tájékoztatta, hogy a magyar nők hogyan vesznek részt a nemzetközi szolidaritási mozgalomban. Az indokínai háború gazdasági vonatozásaival foglalkozó bizottságban dr. Kende István, az Országos Béketanács elnökségének tagja részletesen elemezte, hogy az indokínai háború milyen rendkívül káros hatást fejt ki a vietnami, az amerikai és az egész nemzetközi gazdasági helyzetre. (MTI) Továbbra is kitartanak a% angol bányássok ’„HeatH legsötétebb órája”. (.Kialszanak a fények, fellángol a düh!” „A helyzet még sötétebb!” — ilyen szalagcímek alatt számol be az angol sajtó a kormány Intézkedéseiről. amelyekkel le akarja győzni az öt hete sztrájkoló bányászokat. Hétfőtől kezdve az üzemek az eddig használt villanyáram 50 százalékát kapják és ez csak egy része a szigorú takarékossági intézkedéseknek. A brit gyárak több ezer munkást függesztenek fel állásától. Ezzel a kormány gondosan számolt. é6 abban reménykedik, hogy a közvéleményt a 280 OOü bányász ellen fordíthatja. A British Steel Corporation 6000, a Triumph és Jaguár autógyár 3000—3000 munkást nem foglalkoztat a jövő héttől kezdve. A Ford-művek félgőzzel termel és — mint a BBC kommentátora mondotta szombaton reggel — ez még csak a jéghegy csúcsa: a többi a felszín alatt van. A közvélemény változatlanul a bányászok pártján, a kormánnyal szemben foglal állást. Az Evening Standard statisztikáia szerint a bányászsztrájk heteiben a Heathkormány népszerűsége csökkent Edward Heath miniszterelnök a jól bevált recept szerint megint a bányászokat tüntette fel felelősnek. Pénteken este Liverpoolban konzervatív hallgatóság előtt azt kívánta a bányászoktól, az eddig kínált feltételekkel vegyék fel a munkát. Amikor Heath elhagyta az épületet, tüntetők lángoló fáklyákat dobáltak felé. A munkáspárti vezetés úgy ítéli meg. hogy a kormány eltaktikázta magát: olyan sokáig erősítgette, hogv milyen nagy tartalékokkal rendelkezik, hogy a szigorítások pánikszerű döntésnek hatottak. A Iabouristák. akik a történelem folyamán soha nem szavaztak a parlamentben szükségállapot-rendelet ellen, most hétfőn a kormány ellen fordulnak — közölték hivatalosan. John Davies kereskedelem- és iparügyi csúc&miniszter pénteken éjjel a BBC képernyőjén 10—14 napra becsülte azt az átmeneti időszakot, amelynek végeztével valóban csak a legszükségesebb árammennyiséget tudják adni az erőművek. Jelenleg is adagolják a villanyáramot. Pénteken este és szombaton a reggeli félhományban Dél- London. Greenwich és a City maradt áram nélkül. A kormány vizsgáló bizottságot nevezett ki. hogy felmérje a szakszervezet béremelési igényeit, és ajánlásokat tegyen. A bizottság elnöke Lord Wilberforce lett. aki az 1969—1970-es erőművi sztrájkban közvetített, a munkások csekély örömére. A bizottság hétfőn lát munkához. A bányászszakszervezet szóvivője az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában közölte. hogy a szakszervezet nem zárkózik el a tárgyalásoktól. Hajlandó tanúvallomást tenni a bizottság előtt, de nem kötelezi magát arra. hogy elfogadja a bizottság aiánlásait — mondotta a szóvivő. (MTI) így látja a hetet hírmagyarázónk, GÁRDOS MIKLÓS Tudathasadásos kettősség Nixonnál AZ ELMÚLT MET világpolitikai eseményei és megnyilatkozásai között nemcsak terjedelme miatt — nem kevesebb, mint 94 000 szól —- említeném elsőnek Nixon elnök évi külpolitikai üzenetét. Van ennek az igen terjedelmes okmánynak néhány olyan részlete, amely éppen a hét más nagy nemzetközi eseményeivel összevetve mutatja meg a Fehér Ház lakójának fölöttébb ellentmondásos, sokszor a valóságtól is szívesen elrugaszkodó külpolitikai nézetrendszerét. Nixon bizonyos Önteltséggel szögezte le üzenetében, hogy „Vietnam többé nem vonja el figyelmünket a globális diplomácia alapvető kérdéseiről”, s a kilencven- négyezer szóból jó néhány ezret annak bizonyítására fordított, hogy „az USA mindent elkövet a tárgyalásos rendezés érdekében”. Ugyanakkor, szinte a Nixon-üzenet első kommentárjaként tudta meg a világ, hogy az Egyesült Államok kormánya nyomást gyakorolt Párizsra: azt szerette volna elérni, hogy a francia kormány tiltsa be az amerikaiak indokínai háborúja ellen fellépni szándékozó, hetvenöt ország békemozgalmi és más haladó erőinek fórumot nyújtó, pénteken megkezdődött versailles-i világértekezletet S éppen a versailles-i világértekezletet használja fel a be- tiltási kísérletnél kudarcot szenvedett amerikai politika a párizsi, Kiéber sugárúti tárgyalások szabótálására is: a „tárgyalásos rendezés” állitó- iagos hívei. Nixon képviselői nem jelennek meg a tárgyalóteremben. .. BŐSÉGESEN VAN ellentmondás a Nixon-üzenetben más világpolitikai kérdéseket illetően is. Az elnöknek ez a sorrendben, harmadik ilyen viszonylagos teljességű külpolitikai összefoglalója, erőteljesen különbözik az' előző kettőtől, például Kína megítélésében. Tavaly és tavalyelőtt az elnöki üzenet éles Kína- ellenes megfogalmazásokat tartalmazott; az idén a leggondosabb kutatással sem lelhető egyetlen, Pekinget akár a legenyhébb formában is bíráló szó. Sőt, az elnöki megnyilatkozás azt fejtegeti, hogy „két évtized elszigeteltsége és ellenségeskedése után megnyílhat az út az Egyesült Államok és Kína közeledése előtt”. S ugyanez az üzenet amikor megállapítja, hogy mindaz, ami történt és történni fog Peking és Washington között, „az fájdalmas Tajvan számára”, tíz nappal a pekingi út előtt mégis kijelenti: „az USA fenn fogja tartani védelmi kötelezettségeit”, amelyet a csangkajsekista rezsimnek nyújtott. Egyiptom fontolóra veszi a fe«yvermentesítést Egyiptom pénteken értésre adta, hogy hajlandó fontolóra venni a Sinai-félsziget fegyvermentesítését. A Reuter, az AP és az AFP hírügynökségek egybehangzóan idéznek egy magas állású egyiptomi diplomatát, aki kijelentette: ha Izrael kötelezettséget vállal arra, hogy hat hónapon belül visszavonul 1967-es határaira, Egyiptom nem ragaszkodik althoz, hogy hadereje átkeljen a Szuezicsatorna keleti partjára. Hozzátette, hogy országa olyan megállapodást pártfogol, amelynek értelmében megfelelő nagyságú egyiptomi haderő állomásozhat a Szuezi- csatorna mentén a Sinai-féi- sziget esetleges visszafoglalásának elhárítására. Egyiptom biztosítékokat kíván arra. hogy Izrael nem tér vissza a Sinai-félszigetre, viszonzásként pedig megígéri, hogy az egyiptomi haderő nem vonul be a Negev-sivatagba. (MTI) Szervezés és számítoslechnikn! Az öntödei Vállalat létesítménylrodája az alábbi témakörökben végez szervezéstudományi, operáció- kutatási és számítástechnikai tervezést és szaktanácsadóst : — Vállalati és üzemszervezés — Hálós tervezés, programozás — Műszaki-gazdasági matematika, optímumszámítások — Szállítási problémák megoldása operációkutatási módszerekkel — Számítóközpontok tervezése — Számítástechnikai programok készítése Kérjen ajánlatot szolgáltatásainkról! Öntödei Vállalat létesítménviroda. NÓGRÁD - 1972, február 13., vasárnap Salgótarján. Kállai Éva u. Telefon: 24-71. Telex: 25-243. 10. Figyelemreméltó az a szinte tudathasadásos kettősség, amely a Szovjetunióval való kapcsolatok elemzésénél mutatkozik meg. Pozitív megállapítások mellett (be kell fejeznünk a munkát- azokkal a problémakörökkel kapcsolatban — ilyen például a SALT —, amelyekben már eljutottunk a végső döntésig. Meg akarjuk teremteni a politikai keretet a még vitatott kérdések megoldásához. Tanulmányozni kívánjuk az USA és a Szovjetunió kapcsolatainak perspektíváit.) bőségesen akad szovjetellenes rágalom, vádaskodás is a Nixon-üzenet- ben. Egyáltalán: a szovjet politikával foglalkozó, a kínai— amerikai kapcsolatokat érintő, vagy a szocialista országoknak más társadalmi rendszerű országokkal fenntartott kapcsolatait érintő megjegyzések figyelmes összevetéséből azt látja az ember, hogy Nixon világpolitikai elképzeléseiben nem is jelentéktelen szerepe van „a kommunista világ egységének megbomlásához” kapcsolódó amerikai számításoknak. AZ ESZTENDŐ LEGFONTOSABB nemzetközi politikai kérdéseinek élén szereplő európai biztonsági értekezlet témájáról is bőven esik szó Nixon kilencvennégy ezer szavában — sajnos, itt sem egyértelmű a felelet a szocialista országok felhívására. Ugyanaz a külpolitikai üzenet, amely leszögezi, hogy „ha egy ilyen konferenciát gondosan előkészítenek, • az a lényegbe vágó kérdésekkel foglalkozik, akkor az Egyesült Államok támogatja”, de egyszerűen és tömören ostobaságnak nevezi azokat az elképzeléseket — például Mansfield szenátor többszöri javaslatát —, amelyek az Európában állomásozó amerikai haderő létszámát csökkenteni ajánlják. „Feltett szándékom, hogy fenntartom” — mondja az erőpolitika ismert hanghordozásával a Nixon- üzenet az Európában állomásozó amerikaiak létszámáról. „A légkör enyhülése önmagában még nem elegendő... Több időre és nagyobb erőfeszítésre van szükség” — magyarázza az elnöki üzenet, azaz nem mondja ki ugyan kereken, de lehetőleg minél távolabbra szeretné eltolni az európai biztonsági értekezlet ösezeülésének napját. Akadnak persze az európai értekezlettel és általában, az európai enyhüléssel szembehelyezkedő erők földrészünkön, is, A hét figyelemreméltó eseménye volt a bonni szövetségi tanács, a Bundesrat ratifikációs vitája. A bonni parlament második kamarája — a várakozásnak megfelelően — 21:20 arányban a jobboldali ellenzék, a CDU— CSU fenntartásai mellé állt a szovjet-nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződések ügyében, s azok jóváhagyását egyelőre „a felvetett kérdések kielégítő megválaszolásától” tette függővé. A döntés nein váratlan, a Bun- desratban egyfőnyi többsége van az ellenzéknek. Tíz nap múlva, február 23-án kerül sor a ratifikációs eljárás jóval jelentősebb lépésére, akkor tárgyalja, „első olvasásban” a Bundestag, a szövetségi gyűlés a szerződéseket. A Bundestagban a kormánykoalíciónak szolid többsége van és nem egy politikai jós szerint elképzelhető, hogy ott még egy- két-három kereszténydemokrata képviselő Is a józan, a realitásokat tiszteletben tartó álláspontra helyezkedik, azaz igent mond a szerződésekre. A HÉT VÉGÉN, amikor öU napos lengyelországi tartózkodás után hazautazott Varsóból Herbert Wehner, a nyugatnémet szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának vezetője, arról számolhatott be, hogy lengyel tárgyalópartnerei — közöttük Gierek, a LEMP első titkára és Jarosze- wicz miniszterelnök — nyílt, őszinte szóval vázolták Varsó álláspontját, amely éppen a már* aláírt szerződések ratifikálásától várja a két ország kapcsolatainak további normalizálását, mint az európai légkör javulásához adandó újabb hozzájárulást. S ha ehhez hozzáillesztjük a Párizsban tárgyaló Brandt kancellár szóvivőjének első megjegyzését, amely szerint „Pompidou elnök továbbra is támogatásáról biztosította a kancellár keleti politikáját” — úgy tűnik a legérdekeltebbek, az európaiak, Nixonnál sokkal derűlátóbban ítélik meg a földrész biztonságát szolgálni akaró értekezlet összehívásának szocialista javaslatot, sőt egyetértenek abban Is, hogy azt elehetöleg a nem távoli időpontban össze lehet hívni. Amerikai gazdasági háború Chile ellen Az amerikai imperialista nek államosításáról. Ennek körök Chile ellen Indított gaz- értelmében vált lehetővé a dasági háborújának újabb hiteltörlesztések leállítása az szakaszát jelzi az a döntés, államosított vállalatok részé- amelyet New York állam bí- ről, mivel az összegeket nem rósága hozott. Ennek érteimé- rendeltetésszerűen — a rézben zárolják a chilei Codelco rézkitermelő társaságnak az Egyesült Államok bankjaiban elhelyezett tőkéit. Hírügynökségek New Yorkból érkező jelentései szerint a bíróság döntését a Braden Copper Company amerikai rézkitermelő társaság által Chile ellen indított per alapján hozta. Az amerikaiak bírói úton követelik az 1967- ben az El Teniente chilei vállalatnak nyújtott hitel törlesztését. Abban az időben még ez a cég amerikai—chilei vegyes vállalkozás volt. A Codelco hivatalos közleményben hangsúlyozza: a hitel törlesztését a chilei elnök külön rendelete alapján szüntették be. Ez a rendelet megfelel annak az alkotmányre- formnak, amelyet a chilei nemzetgyűlés fogadott pl egyhangúlag az ország rézkinvseitermelés bővítésére használtok fel. Ez forog fenn a Braden Copper Company esetében is. Az amerikai bíróság döntése ellentétben áll a nemzetközi jog alapvető normáival. Salvador Allende, chilei köztársasági elnök Concep- cionban egy textilüzemben mondott beszédében az amerikai döntést „gazdasági háborúnak” nevezte, amelyet a monopóliumok indítottak, hogy minden eszközzel megakadályozzák Chile független fejlődését. Országunk súlyos örökséget kapott — mondotta Allende —, de sikerrel úrrá lehetünk a nehézségeken, ha minden chilei tudja kötelességét, s minden erejét megfeszíti annak érdekében, hogy hazánk igazán szabad, független országgá váljék. (MTI) a
