Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
. apasztutatoh a pásztói járásban „ abb szinten hatékony abban Jó eredmények a szanálás után A X. pártkongresszus határozatainak gyakorlati megvalósítása kedvezően hatott a pártmunka fejlődésére. A megnövekedett feladatok igényelték - és igénylik hogy a pártmunka stílusa, módszere jobban igazodjék az új követelményekhez. A pásztói járás pártszervei és szervezetei a helyi viszonyokat és körülményeket gondosan elemezve, igyekeznek munkájukat végezni, hogy ezzel aktív politikai, társadalmi és gazdasági tevékenységre serkentsék a járás párttagságát. Ez a tevékenység a függetlenített pártapparátustól - mint a párt választott testületéinek munkáját, elősegítő, a választott testületeket kiszolgáló kollektívától — is megköveteli a munka magas színvonalú szervezettségét, a párta lapszervezetek és saját tevékenységének rendszeres értékelését, valamint operatív feladatok konkrét és időről időre esedékes meghatározását. A régi folytatást* — új módon A pásztói járásban csaknem két éve bátran kutatják és alkalmazzák a pártmunka új, hatékony módszereit. Ezzel párhuzamosan, új tartalommal gazdagítva természetesen felhasználják a régieket is. Korábban a hetenkénti osztályvezetői megbeszélések és a havi apparátusi ülések voltak a jellemzőek. Az utóbbiak többnyire a határozatok megismertetésére és a napi feladatokra — elsősorban a gazdasági jellegű tennivalókra — szorítkoztak. Az apparátus megbeszélésein — egykét esetet kivéve — tulajdonképpen csak a „belső apparátusi tagok" vettek részt; a tsz-ek függetlenített titkárai, vagy az alapszervezeti párttitkárok egyáltalán nem, az állami és társadalmi szervek járási vezetői pedig csak ese- ként voltak hivatalosok. Több mint két éve a „belső apparátus” részére hetente tartanak megbeszéléseket. Ezek napirendjén az aktuális határozatok végrehajtásának elemzése, újabb határozatok megismertetése, a heti munkaprogram meghatározása és értékelése, valamint elméleti, politikai, ideológiai tájékoztatók szerepelnek. A megbeszléséseket minden esetben a pártbizottság titkárai vezetik, az egyes témák előadója az illetékes pártmunka gazdagodását. A titkár, vagy csoportvezető. pártapparátus ezáltal alapo- Üjszerűek, formájukban és sabb elemzésre képes és áltartalmukban is megváltoztak talánosíthat a megismert az összapparátusi ülések. A tendenciákból, négyhetenként tartott és al- Az apparátusi ü|éseken kalmankent egy-egy község- résztvevők _ mindenekelótt a be kihelyezett öleseken - az községj vezetők és a füg_ apparátus tagjain kívül - get,enített termelőszövetkereszt vesznek a partbizottság zeti párttitkárok _ a konzu|_ helyben dolgozó tagjai, tációs vita és az összefoglaló egyes vb-tagok, a tsz-ek füg- dapján egy sor kérdést meg_ getlenített titkárai, a járás ismernek) tisztábban látnak, állami és társadalmi szervei- Megismerik a témával kapnék vezetői. A napirendtől cso|Qtos járósi gondokat, függően részt vesznek továbbá a párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervezetek helyi vezetői is. járási módot és lehetőséget kapnak a politikai, a gazdasági és a községfejlesztési feladatok elvi és gyakorlati problémáinak sokoldalú megvitatására, elemzésére. Az ülések témája általában a következő: egy-egy függetlenített tsz-titkár ismerteti a pártmunka valamely rr.« ,, részterületét, amelyet vita és LJtkereses összefoglaló, időszerű feladatok megbeszlése, pártpoliti- Az apparátusi ülések békái, elméleti, ideológiai elő- mutatott rendszeréből - bár adások meghallgatása kö- ez a forma a pásztói járásvet. Az összefoglalókat a ban alapjaiban hasznosnak pártbizottság titkárai, az elő- bizonyult — még korai lenne adásokat pedig a titkárok, végkövetkeztetést levonni, osztályvezetők, esetenként Lényeges viszont, hogy ez a külső előadók tartják. megoldás, módszer elősegíti az irányító pártbizottság és Az elmúlt két évben az a pártalapszervezetek mun- apparátusi üléseken közpon- kójánaki kapcsolatának ja- ti helyre kerültek a X. kong- vu|ását, kedvezően befolyá- resszus határozatainak végre- so|ja a függetlenített párthajtásával, a IV. ötéves terv apparátus tagjainak fejlődé- feladataival, a párt- és ta- sét, a csoportok jobb munka- nácsválasztásokkal, a párt kapcsolatának kialakítását, gazdaságszervező munkájá- összehangolását, a gyors és val, a tömegpolitikával és a hatékony tájékozódást. Hoz- közoktatással kapcsolatps té- zájám, a jó tapaszta|atok terjesztéséhez, a feladatok egységes értelmezéséhez és a személyi felelősség elmélyüléséhez is. mák. Közelebb az élethez A kibővített pártapparátusi A szélesebb körű, differen- ülések lényegüket tekintve ciált témáÍú apparátusi ülé- kettős célt szolgálnak: a já- sek az úÍat- és hasznosat, az rási pártbizottság függetle- “tk®resLés‘ jelentik, vigyázva nített apparátusa ezzel a módszerrel jobban megismeri az adott területet, jobban figyelembe veheti az egyes pártszervezetek munkájának sajátosságiat, többirányú ta- j°9körét. pasztalatra tesz szert. Ez jelentékenyen elősegíti az apparátusi tagok politikai látókörének szélesítését és a arra, hogy ezzel a módszerrel — az úgynevezett „beszámoltatással” —, az apparátus ne vegye át a választott testületek szerepét és Tóth István, a járási pártbizottság csoportvezetője Mit tett szóvá a tagság? Zárszámadó közgyűlés nógrádiban Tizenkétmillió bruttó Jövedelem a liven a mezőgazdasági dolgozó mostohagverek a társadalomban Kanion a paraszt is — Nem lehet úsv brigád- úgy nyugdíjat, ahogyan a nógrádi Béke Termelőszövet- mozgalmat csinálni, ha a ve- munkás, kezet vezetősége. Nem is zetők le se iönnek közénk — akármilyen előzmények után. m°nda. Pedig az asszoA tagság egész éves mun- cialista brigádmozgalmat kajáról, a közös erőfeszítések szövetkezetben, eredményeiről adott számot a hiszen egy évvel ezelőtt foglalkozni. veszteséggel zárt a gazdaság. Lezajlott a szanálási eljárás , ,, és a tagság újra bizalmat elő- Ismét O nyugdíj legezett a vezetőknek, hogv nyokkal érdemes lenne többet Őszintén a lehetőséaekről Felszólalt a közgyűlésen Herencsényi József, a megyei bebizonyíthassák: képesek le- Akadt a fiataloknak is szó- tanács elnökhelyettese. Borús küzdeni a nehézségeket. szólója. S valóban: a vezetőség bi- — A fiatalokat még mindig Gyula, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviseletében, s zárszavában zonyítani tudott. Tolmács! Fe- tóvoltartia a szövetkezettől. Tolmácsi perelne, á szövetkezet elnöke is foglalkozott a renc, a szövetkezet elnöke a hogy az ipari üzemeknél nelegutóbbi zárszámadási köz- hezebb munkakörülmények tagság^revétefeivei gyűlésen elmondhatta, hogy a között dolgoznak, mire elmegazdaság egész éves bruttó iö- hetnek nyugdíjba — mondta Bármilyen kellemetlen, a vedelme csaknem elérte a ti- Kovács József. — Ha azt bérkerettúllépés következmé- zenkétmillió forintot. Az ál- akarják, hogy a fiatalok hűek nyeit viselni kell. Nincs pré- lattenyésztésen kívül szinte maradjanak a földhöz, akkor mium a vezetőknek, ugyan- valamennyi termelési ágazat jobban becsüljék meg őket. ügy az éves jövedelmük kinyereséget hozott, a növény- itt van mindjárt az is, hogy lencven százalékát kaphatják-, termesztés például egymillió- a béralaptúllépés miatt a ahogyan a' tagok, hiszen ezért hatszázezer^ forintot, a kiegé- húsz százalék kiegésztő része- valamennyien tisztességgel szító üzemágak pedig három- sedés helyett 10 százalékot megdolgoztak Az alacsonyabb millió forint fölött. Csakhogy kantunk. nvugdíikorhatár sem elhatároa nagyobb termelés egyúttal zás kérdése. Az illetékesek azzal járt, hogy a gazdaság Rőtek István traktoros tudnak a jogos panaszokról túllépte a szanálás után meg- mondta: de megoldást ezekre csak a állapi oott kötelező bérkeretet. népgazdaság és a szövetkeze— Javaslom, ha lehet, fi- tek helyzetének további álla- zessük ki a részesedést, mert lános javulása hozhat, a szűkmarkúságnak később látjuk kárát A másik: ne le- Kiss Sándor 4mi a szívükön.. A zárszámadási beszámoló után elsőként Piroska István gulyás jelentkezett szólásra. — Én is hallottam, hogy túlléptük a bérkeretet — mondta. — Csak azt tudom közölni, hogy ezt a pénzt mi nem táncoltuk el. se el nem nőztük. Hát, kérdem én, talán bizony nem kellett volna betakarítani a termést?! Az elnök elvtárs említette, hogy az állattenyésztés veszteséges volt. Csak annyit tennék hozzá, hogy amikor saját magam gazdálkodtam, én voltam az elnök, én voltam a főkönyvelő, dolgoztam hajnaltól késő estig, aztán ősszel, ha csak egy cipőre tellett a jövedelemből, akkor csak egv cipőt vettem. Szóval, sok költségbe kerül az állattenyésztés, de nem rajtunk múlik, hogy ígv van. Mi valamennyien megtettük a magunkét... Egy berkenye! asszony arra kérte a megye egyik jelenlevő országgyűlési képviselőjét, mondja el nevükben a legközelebbi parlamenti ülésszakon, hogy a parasztasszonyok is szeretnének ötvenötéves korukban nyugdíjba menni. A közgyűlés nagy tapssal jutalmazta Emmer Ferencnét, aki arról beszélt, hogyan lehetne továbbfejleszteni a szoMHSZ brioád alakult .Salgótarjánban, a kohászati üzemekben újabb MHSZ- brigád alakult A gyár DEXI- ON részlegében dolgozik a Bérezési Mihályné által vezetett szocialista brigád. A brigád a közelmúltban ünnepélyes keretek között felvette az MHSZ nevet. Elkészítették ez évi vállalásaikat is a brigádtagok és ezek között szép számmal szerepel honvédelmi vonatkozású vállalás, mert az MHSZ név kötelezi a brigádot. Határőrszolgálatra készülnek A napokban felkerestük Balázs Sándor alezredes kiképzőpontját, ahol több Nógrád megyéből bevonult fiatal határőr készül a határőrizeti feladatokra. Rövid beszélgetésre Rádi László határőrt, a tűzhelygyár dolgozóját szemeltük ki. Rádi László a politikai, katonai ismeretek elsajátításában élen jár. Kiválóan szerepel a lövészeteken, a kollektíva példaképének tekinti. Fegyelmezett katona. A tanulás és a nehéz fizikai megterhelés mellett példásan teljesíti a KISZ-megbízatásokat. Rövid szolgálati ideje alatt kiemelkedő munkájáért dicséretben részesült. Határozott megjelenésén semmi nem árulkodik arról, hogy alig három hónapja vette fel a határőr egyenruhát. — Nekem is, és többi fiatal társamnak is, az első időben viszonylag nehéz volt megszokni az új környezetet, megszabadulni a korábbi téves előítéletektől, és a gépipari technikusi végzettség gyök' győződve arról, hogy a határőrségnél tanultakat leszerelésem után is jól tudom majd hasznosítani — Mi a véleménye a határőréletről? — Kellemesen csalódtam, hiszen minden feltétel adott ahhoz, hogy otthonosan érezmellé elsajátítani a határőri- zük magunkat. Van itt rádió, zet „mesterségét” is. Meg va- televízió, rendszeresen filmvetítés, különféle folyóirat, társasjáték, de még hangulatteremtő zenekar is. Persze, a szép határőr egyenruhát sem lehet kihagyni a felsorolásból. — Mit vár az újonckikép- zés befejezése után? — Nagyon várom már, hogy a tanultakat kint, a végrehajtó szolgálatban, a gyakorlatban is alkalmazhassam. Ügy gondolom, minden határőrnek titkos vágya, hogy mielőbb határsértőt fogjon. Ezért igyekszem már most jól felkészülni a szolgálati feladatokra. Társaim és a magarn nevében is azt üzenem fiatal barátaimnak készüljenek a katonai szolgálatra, végezzenek aktív munkát az Ifjú Gárdában, az MHSZ-ben — fejezte be Rádi László határőr. Ezúton is sok sikert, erőt, egészséget kívánok valameny- nyi ifjú határőrnek megtisztelő küldetésük teljesítéséhez, a határőrszolgálat ellátásához. Szádvári Gábor határőr alezredes «albe&egieSc!? Évelt óta a „ranglista” élén vagyunk a táppénzes állomány alakulásában. Kezdetben azzal magyaráztuk ezt a jelenséget, hogy nálunk rosszabbak a munkakörülmények, objektíve a bányászat visszafejlesztése is közrejátszik ae emelkedésben. Az említett indokok azonban maholnap elvesztik létjogosultságukat, mert az utóbbi időkben, ha nem is úgy, ahogy szerettük volna, de javultak az élet- és munkakörülmények, legalábbis az állami, tanácsi üzemekben, gyárakban. Országjáró kőrútunk során is meggyőződtünk arról; más megyékben sem dolgoznak luxuskivitelű palotákban, ott is vannak elhanyagolt munkahelyek, mégis más a helyzet; kevesebben vannak táppénzen. Valószínűleg csak azok, akik tényleg betegek. Nálunk, a táppénzes állomány nemcsak a termelő ágazatokban, hanem máshol is kezd egyre nagyobb teret hódítani, „népmozgalommá” formálódni. Pedig a bányászatban azok, akik ott rokkantak, vagy betegedtek meg, a 2600-as és 2700-as kormányrendelet alapján kedvezményes nyugdíjban részesültek. Ennek ellenére az országos 7,8 százalékos átlaggal szemben a múlt évben 11 százalékot ért el a táppénzes állomány ebben az iparágban. Ez azt jelenti, hogy mintegy 9 ezer megyei bányászból naponta 984 volt betegjegyen. Szerencsére az utóbbi időben a felfelé ívelő grafikon megállt. Része van ebben a szigorúbb létszámgazdálkodásnak is. A MEDOSZ-hoz tartozó több mint 13 ezer dolgozóból naponta 690 volt táppénzesállományban. A vasipar 8877 dolgozója közül 675, az építőipar 10 591 dolgozójából pedig 786 fő hiányzott naponta a munkából. Az országos átlagot jóval meghaladja az egészségügyben, a pedagógusoknál, a közlekedésben stb. dolgozók táppénzes állománya. Ez a megyei átlag' Nem vonatkozik a balassagyarmati kirendeltségre. Ott tavaly is 5,5 százalék volt a táppénzes-állomány. Ebből is látszik, hogy elsősorban a salgótarjáni igazgatóság területén kell jobban megnézni: ki valóban a beteg és ki az álbeteg, és milyen módszerekkel lehet elejét venni az indokolatlan emelkedésnek. Mert az valóban luxus, hogy naponta az igazgatóságnál 4400 dolgozó legyen táppénzen. Miben látja az emelkedés okait a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának Nógrád megyei Igazgatósága? Elsősorban a munkafegyelem nagyfokú lazaságában. Ehhez járul az orvosi hálózat gyengesége, illetve a kevésbé eredményes gyógyító tevékenység, amelynek következtében egy-egy betege ég gyógy tartalma az indokoltnál hosszabb. Felvetődik az igazgatóság részéről, hogy . a betegek panasza állandó keresőképtelenséggel jár-e, vagy anélkül is meg lehet gyógyítani a többségüket? Ebben az igent, vagy a nemet az orvosoknak kell kimondaniuk, mert egyedül ők tudják eldönteni: valóban ki a keresőképtelen, ki szorul a mindennapi munka elvégzése mellett gondos szakorvosi, illetve intézeti kezelésre. Mert akár tetszik, akár nem, egyre nő azok száma, akik indokolatlanul táppénzes állományra törekednek. Meggátolni csak akkor lehetséges, ha az orvosok is megkapnak minden segítséget a gazdasági vezetéstől, a társadalmi szervektől. a betegellenőrök a legkisebb visszaélés során sem riadnak vissza a szigorúbb büntetések kiszabásától. Csak ily módon válik lehetővé, hogy a valóban betegek még jobb, még alaposabb ellátásban részesüljenek, még eredményesebb legyen a megelőző munka. A hibák, mulasztások teásokra hárítása helyett közös cselekvésre, együttes erőfeszítésre van szükség, hogy az idén ne kelljen államunknak táppénz címén több mint 97 millió forintot kifizetnie. És ezt még valahogy talán elviselnénk, de az a kár, ami ennek révén a termelésben jelentkezik, sokszorosa a kifizetett táppénznek, s bizony szűkíti az életszínvonalemelésére fordítható pénzösszegeket, — ly — ír NÓGRÁD - 1972, február 11., péntek 3
