Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

Cikkünk nyomán * Átadták tulajdonosának a lemezjátszót és rádiót A NÓGRÁD január 18-i, ked­di száma „Ismétlődő vissza­élés” címmel cikket közölt a GELKA kisterenyei fiókjánál Szalkay Pálné elveszett le­mezjátszójával és Sokol gyárt­mányú táskarádiójával kap­csolatban. A cikk megismerése után kérdést intéztünk a GELKA- szjervíz salgótarjáni vezetőjé­hez — aki a kisterenyei szer- vizfiók tevékenységéért is fe­lelős —, adjon tájékoztatást a történtekről. A szervizvezető közölte, hogy a panasz jogos. Megtörténte elődjének rend­szertelen, felületes ellenőrzé­sére vezethető vissza. A panasz rendezésére azt hozta tudomásunkra, hogy Szalkay Pálné mind a lemez­játszót, mind a Soko] táska­rádiót üzemképes állapotban, 1972. január 29-én a GELKA nagybátonyi fiókjánál átvehe­ti — írja január 21-én kelt levelében Gombár János, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője. A szerk. megj.: A bizonyos­ság kedvéért a cikk írója, s e rovat szerkesztője telefonon felhívta a GELKA nagybáto­nyi fiókját. Válaszuk a követ­kező: a lemezjátszót és rádiót a szerviz január 29-én üzem­képes állapotban átadta olva­sónknak. Lapzártakor kaptuk meg Szalkay Pálné kisterenyei ol­vasónk levelét, amelyben megköszöni szerkesztőségünk közbenjárását és segítségét. A balassagyarmati Szabók Ktsr. központi üzemházában, amelyet tavaly adtak át, megfe­lelő körülmények között dolgozik a szövetkezet tagsága. Az első negyedévben 1500 öltöny, kétezer zakó, 1500 laminált női kabát készül Levelezőnktől Egyre szépül községünk SZÍN: vasúti fülke. A vo­nat állandóan döcög. Csak ketten ülnek a fülkében. Lódenkabátos férfi (telt ar­cú. kopaszodó, rémesen unat­kozik). Ballonkabátos férfi (sápadt, keszeg, seszínű ba­jusszal. mogorván bámul ma­ga elé). LÖDÉN: (nem bírja tovább a csendet, beszélgetést kezde­ményez) : Messze lesz az uta­zás. szomszéd? BALLON: (ridegen): Mi kö­ze hozzá? LÖDÉN: (erőlködve): Szép. meleg, bariton hangja van. A sógoromnak van ilyen. Ló­patkoló kovács Berzencén. Is­merősnek tetszik lenni Ber­zencén ? BALLON: (megvető tekin­tettel): A ménkűbe! Nem tud csendben maradni? LÖDÉN: (barátságosan): Is­tenkém. nem lehet mindenki ismerős Berzencén. Attól még rendes ember lehet. Nem igaz? Hehe! (Felkacag.) De, hogy ne vágjak a szavamba, én Alsóbeléndesre . utazom. Tetszik tudni, merre van? Kisagócs és Berkénves között. A húgomhoz megyek. Képzel­je. ikreket szült! Ilyen még nem volt a mi családunkban. Fejenként két kiló húsz de­kával jöttek a világra. Ez igen, nemdebór?! BALLON: (vállát rándítja): Érdekel is engem! LÖDÉN: Ügy gondolom, le­megyek hozzá három napra. Ennyit kértem ki a szabadsá­gomból. ön hol dolgozik? BALLON: (morog): Mmmrr. LÖDÉN: (derűsen): Igaza van. Egyik munka olyan, mint a másik. Ahogy a feleségem szokta mondani: Fiam: fő a becsület! (Fényképet vesz elő.) Tessék nézni. Ez itt a fe­leségem ! BALLON: (négyfelé tépi a képet, kidobja az ablakon). LÓDÉN: (bólogat). Igaza van. Ez nem is volt egy jól sikerült felvétel. És ha sza­bad kérdeznem, ön nős? A BALLON: (fogait csikorgat­ja.) LÓDÉN: (irigyen): Boldog ember! önnek még megvan­nak a fogai. Én, sajnos, már húszéves koromban elvesztet­tem négy fogamat. Persze a sok édesség... (Zacskót vesz elő.) Parancsol narancsdra­zsét? BALLON: Frászt! LÓDÉN: Természetesen min­den attól függ, hogy milyenek azok a fogak. Van nekem egy unokatestvérem Balassa­gyarmaton. aki... Ismerősnek tetszik lenni Balassagyarma­ton? BALLON: (őrjöngve felug­rik és a kupé távoli sarkába ül). LÓDÉN: (feáll és mellé ül): Igaza van. Én is éreztem, hogy ott egy kicsit huzatos. BALLON: (tajtékozva meg­húzza a vészféket és elmene­kül a vonatról). Galambos Szilveszter A pásztói járás hegyek kö­zé települt községéből, Va- nyarcról igen sokan járnak idegenbe dolgozni; Budapest­re, Vócra és egyéb helyekre. De az ingázók is ugyanúgy mint a községben dolgozók so­kat törődnek otthonuk szépí­tésével, csinosításával. A he­lyi tanács elnöke elmondta, hogy ezek a házak mind a múlt évben épültek fel. Nagy a házhelyet igénylő lakosok száma is. Ötvenkét telek kö­zül az elmúlt 2 évben ötvenet beépítettek, s már csak hét szabad telkük van. Az új há­zak mellett azoknak a csalá­doknak a száma is jelentős, akik a régi lakást lebontják és helyére újat, modem ott­hont építenek. Ugyancsak nö­vekedik azoknak a családok­nak száma is, amelyek már kétszintes házat épitettek, csupán a Veres Pálné utcá­ban ezekből tízet számoltunk meg. Itt épül a termelőszö­vetkezet és a tanács központi irodaháza is. Nagy gondot fordított a ta- nács a helyi belvízlevezető csatorna megépítésére, amely 58 ezer forintos költséggel ké­MILYEN IDŐKET SZÁMÍTANAK BE A JUBILEUMI JUTALOM, ILLETVE A FIZETETT SZABADSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL? M. Zoltán olvasónk 1950-ben tett szakmunkásvizsgát, majd tényleges katonai szolgálatát töltötte. Leszerelése utón azonban két hónapig nem dolgozott és azután sem régi munkáltatójához ment vissza dolgozni. Üj munkahelyén azonban azóta folyamatos munkaviszonyban dolgozik. Fele­ségének ugyancsak vannak olyan, évei, amikor megszakítá­sokkal dolgozott idényjellegű munkákon. Azt kérdezi, hogy ezeket az időket jubileumi jutalom, illetve fizetett szabad­ság szempontjából össze lehet-e számítani? Az 1967. év előtt érvényben volt jogszabályok szerint jubileumi jutalmat csak folyamatos, tehát azonos munkálta­tónál, vagy más munkáltatónál áthelyezéssel vállalt és meg­szakítás nélküli munkaviszonyban ledolgozott 25., 40. és 50. év után lehetett jubileumi jutalmat fizetni. Az 1967. évi II. tv. (Munka Törvénykönyve), illetve végrehajtási rendeletéi megszüntették a munkaviszonyban töltött időnek a bonyolult íolyamatossági szabályok alapján történő számítását. Az új rendelkezések szerint a munkaviszonyban töltött idő számí­tásánál három tényezőt kell alapul venni. Először is be kell számítani a ténylegesen munkavi­szonyban töltött időt. függetlenül az egyes munkaviszonyok megszűnésének módjára, illetve a köztük levő időkiesések­re (megszakításokra). Be kell számítani továbbá az 1950. ja­nuár 1. előtti szakmunlcástanulói időt, valamint azokat a munkaviszonyon kívül töltött időket is, amelyeket valamely jogszabály nyugdíjévként beszámítani rendeld el, így pél­dául a katonai szolgálat idejét stb. Ezen idők összeadása után kell megállapítani a jubileumi jutalom, illetve a fize­tett pótszabadság kiszámítása szempontjából alapul vehető éveket. A fizetett szabadság ugyanis alapszabadságból és pótszabadságból tevődik össze. Az Mt. 42. § (1) bekezdése értelmében a dolgozót minden munkaviszonyban töltött év­ben 12 munkanap alapszabadság illeti meg. A pótszabadság­ra való jogosultság szabályait az Mt V. 49. § olyképpen ha­tározza meg, hogy a fentiek alapján összeszámított minden két, munkában töltött év után egy munkanap pótszabad­ságra, évente azonban legfeljebb 12 nap pótszabadságra jo­gosult a dolgozó. Olvasónk levelének utolsó kérdésére vonatkozóan a Ptk. 97. § (1) bekezdése alapján válaszolunk, amely kimondja, hogy az „épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg”. Ez a szabály azonban csak altkor érvényesülhet minden tekintetben és a tulajdonjoggal járó jogosultságokat csak akkor lehet háborítatlanul gyakorolni, ha a telekkönyvben is be van jegyezve mind a telek, mind az épület. Feltételez­hetően a telekkönyvi bejegyzés az épület megépítése óta kiigazítva nem volt, továbbá az is, hogy az ajándékozási szerződésben nem volt külön feltüntetve az ingatlan házas beltelek megjelölése, így a telekkönyv a bejegyzést nem módosíthatta. A bejegyzés kiigazítását a telekkönyvtől külön írásban kell kérni. MIKOR KELL A JUBILEUMI JUTALMAT ELŐBB KIFIZETNI? A. Tamás (Karancsság) olvasónk munkaviszonyban töl­tött 35 év alapján 1967. évben kapta meg az öregségi nyugdíjat. Az elmúlt évben olvasta lapunkban, hogy nyug­díjba menő dolgozók akkor is megkaphatják a jubileumi jutalmat, ha az előírt szolgálati időt nem töltötték le. Ügy érzi, jogsérelem érte, mert ő nem kapta meg nyugdíjba- meneíelekor. Valóban, lapunk Jogi tanácsadó rovatában több esetben válaszoltunk jubileumi jutalommal kapcsola­tos konkrét kérdésekre. Esetenként kitértünk válaszunkban arra is, hogy az 1968. január 1-ig érvényben volt jogszabá­lyok csak lehetővé és nem kötelezővé tették a jubileumi jutalom fizetését akkor, ha a dolgozó 25, 40, illetve 50 évig azonos munkáltatónál folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett. A jubileumi jutalom fizetését (függetlenül a munkavi­szony folyamatosságától), csak az 1968. január 1. napjával hatályba lépő Munka Törvénykönyve és végrehajtási rende­letéi tették kötelezővé. Ettől az időponttól van érvényben az a szabály is, mely szerint a nyugdíjazás évében esedékes jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. Az Mt. V. 66. § (2) bekezdése kimondja azt is, hogy a 4o, illetőleg 50 éves munkaviszony alapján járó jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni akkor is, ha a dolgozónak eddig az ideig legalább 35 illetve 45 évi munkaviszonya van. Ennek a jogszabály­nak visszamenőleges hatálya nem volt, így olvasónkat jog­sérelem nem érte. MIKOR EMELHETŐ FEL A ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ ÖSSZEGE? Sz. József (Palotás) olvasónkat 1964. évben helyezték rokkantsági nyugdíjba. Azóta kétszer is operálták. Arra kér választ levelében, hogy ezek után van e lehetőség nyugdíjá­nak felemelésére és hová kell ezért fordulnia? Rokkantsági nyugdíjasok nyugdijának felmelésére van lehetőség akkor, ha újbóli orvosi felülvizsgálat során az or­vosi bizottság a II., illetve az I. rokkantsági csoportba so­rolja át. Vagyis azt állapítja meg, hogy állapota romlott és munkaképesség-csökkenése magasabb, mint az eddig meg­állapított volt. Szerkesztőségünknek írt levelét a Társadalombiztosítási Igazgatóság nyugdíj osztályának adtuk át, aki azt elfogadta felülvizsgálati kérelemnek, és intézkedni fognak orvosi bi­zottsághoz való berendelése iránt, állapotának felülvizsgála­ta céljából. Az orvosi bizottság véleménye alapján fog dön­teni abban, hogy a műtétek után bekövetkezett állapotrosz- szabbodasa alapján jogosulttá vált-e magasabb összegű nyug­díjra. szült, 500 méter hosszúságban. Szervezik a múlt év óta a víz­mű társulatot is, amelynek a község 40 százaléka már tag- ja. S hogy nem érték még el az alakuláshoz szükséges 50 százalékot az annak tudható be, hogy 3—4 család is lakik egy udvarban. Gyarapodik és szépül Va" nyarc, s ezt mi sem példáz­za jobban, mint hogy ebben az évben már újabb 14 csa­lád kért engedélyt házépítés­Elkészítették a község ren­dezési tervét Szirákon. A terv magába foglalja a község centrumának kialakítását és ezt tárgyalja majd meg a kö­zeljövőben összeülő tanács­ülés. A víz szerzésére meg­kezdődött a kutatómunka. Amint megfelelő vízre lelnek, megrendelik a bányától a részletes terv elkészítését. A vízmű társulat megalakításá­val szeretnék Szirákon is biz­tosítani a jó ivóvízellátást. Ruman Imre re. Már nem íagyoskodunk Az öblösüveggyár portásfül­kéjében nehéz volt a szolgá­latot ellátni, mert hideg is volt, huzatos is volt. Ezen a problémán segített a közel­múltban a gyár rendészete. Egy kis átépítéssel megszün­tették a huzatot, két hősugár­zót is felszereltek a fülké­ben. Most már nem kell a nehéz bunda, nem fázunk! Ezt az eredményt a rendészet út­ján értük el. Köszönetét mon­dunk továbbá Varga Gyula igazgatónak is, aki engedé­lyezte a hősugárzók felszerelé­sét. Ugyancsak köszönet ille­ti azokat a dolgozókat, akik munkájukkal biztosították ne­künk is a kénye,lme6 munka­helyet. Hídvégi István, öblösüveggyári fpportás Tisztelt Szerkesztőség! Az „Így fejlődött várossá Salgótarján’’ című, a január 23-i, vasárnapi számban meg­jelent cikkért őszinte elisme­rés illeti dr. Szabó Bélát. Nem tudom hogyan és honnan si­került összeszednie a felso­rolt adatokat, de merem állí­tani, hogy ilyen tömörséggel még nem olvastam szülővá­rosom történetéről. Ügyszól­ván minden lényeges vonatko­zásra rámutatott és úgy ér­zem, sok tarjáni lakos hiányos ismeretét egészítette ki az el­mondottakkal. Kérem, közvetítsék őszinte köszönetemet a.z értékes új­ságcikkért dr. Szabó Bélának. Gedőczl Jenő Balassagyarmat Válaszol az illetékes Az Építési Osztály közli A NÓGRÁD január 16-án megjelent, „Még mielőtt baj lenne” c. cikkére az alábbia­kat közlöm: A cikk nyomán, helyszíni szemle alkalmával megállapí­tottam, hogy a Felszabadulás út 34. szám alatti lakóépület tűzfaláról a vakolat elvált, és a járdára hull. Az épület tu­lajdonosát, özv. SzerémI .And­rásiét határozatban kötelez­tem, hogy a tűzfalról elvált vakolatot azonnali hatállyal távolítsa el, és a szükséges ta­tarozást 1972. május 15-ig el­végeztesse. Gyürky László osztályvezető Nem influenza Sok a hűléses megbetegedés, s ennek kapcsán sokakban felmerül a „gyanú”: nem az A—2 újabb támadásának va­gyunk-e szenvedő alanyai? Az Egészségügyi Minisztérium, az Országos Közegészségügyi In­tézet és a fővárosi KÖJÁL illetékeseinek véleménye meg­nyugtatóan egybehangzó: sem a fővárosban, sem vidéken nincs újabb influenzajárvány. Amint a szakemberek el­mondották: ebben az időszak­ban minden évben gyakoriak a hűléses megbetegedések. Fel­tehetően vírus okozza és rend­szerint náthával, köhögéssel, torokfájással kisebb-nagyobb hőemelkedéssel járnak együtt. A meghűlés általában az időjárással, hőmérséklet-válto­zással függ össze, ezért — a megelőzés érdekében — min­denekelőtt ajánlatos az év­szaknak megfelelő, tehát me­legebb öltözködés. Ugyancsak a megelőzést szolgálja a C- vitamin tabletták, csipkebo­gyótea, citrom, nyers sava­nyú káposzta fogyasztása. Á tömegközlekedési eszközökön utazók tartsák be az alapve­tő szabályt: zsebkendőbe kö­högjenek, tüsszentsenek. Aki beteg, célszerű, ha orvoshoz megy és ’ az általa tanácsolt gyógyszert szedi. Aki nem akar igénybe venni orvost, vegyen be egy-két kalmopi- rint. Antibiotikumok alkalma­zása — orvosi javaslat nél­kül — nem ajánlatos, mert azok a szervezetre károsak is lehetnek. A mostani hűléses megbete­gedések — a tapasztalatok szerint — néhány nap alatt általában lezajlanak. Alá te­heti, maradjon egy-két napig otthon, így könnyebb, gyor­sabb a gyógyulás. Megállapí­tották, hogy ezek az esetek egyáltalán nem hasonlóak az influenzához. A szakemberek elmondották, hogy azok, akik a tavaly őszi hongkongiban megbetegedtek, legalább egy­két évre védettnek tekinthetik magukat. NÓGRÁD — 1972. február 10., csütörtök 5 S

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents