Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-09 / 33. szám
Több százezer megtorló nlíeíó ISonn «»s a kancellár álT&«ponlJa t Csaknem hatmillió halott, sebesült és kitelepített ' Á VNA hírügynökség közzétette az Egyesült Államok háborús bűntetteit kivizsgáló bizottság nyilatkozatát. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az amerikai imperialisták és dél-vietnami bábjaik agresz- szív neokolonialista terveket valósítanak meg Dél-Vietnam- ban. Ennek keretében már hosszú évek óta erőszakosan koncentrációs táborokba telepítik át Dél-Vietnam lakosságát. Az amerikai szoldateszka és a saigoni rezsim a legbarbá- rabb módszereket alkalmazza. Tömegesen gyilkolják le az embereket, porig égetik a falvakat és mindent megsemmisítenek, ami a megélhetéshez szükséges. i Az alias tervek végrehajtói több százezer megtorló akciót hajtottak végre, több millió tonna bombát és mérgező vegyi anyagot dobtak Dél-Viet- nam földjére. A dokumentum számos súlyos bűntettet sorol fel, amelyet az amerikaiak és kiszolgálóik hajtottak végre Vietnam földjén. A dokumentumban felsorolt adatok tanúsága szerint az elmúlt három évben több mint 3000 dél-vietnami falut semmisítettek meg és a lakosok milliói maradtak hajléktalanul. A ..békéltetési” program lebonyolításáért felelős amerikai megbízott bevallása szerint Dél-Vietnamban a háború kezdete óta 1971. áprilisáig 5 900 000 embert öltek meg, sebesítettek meg. illetve telepítettek át. Mintegy 3 és fél millió embert helyeztek el az úgynevezett „menekülttáborokban”. Ezekben a koncentrációs táborokban az ott élőket kínzásnak vetik alá, amelybe sokan belepusztulnak, de tömegesen halnak meg az emberek az éhségtől is. A nyilatkozat rámutat, hogy az utóbbi időben széles kampány indult annak érdekében. hogy Dél-Vietnam öt északi tartományából a lakosság a déli körzetekbe települjön át. Ennek a műveletnek a célja, hogy a demilitarizált övezettől délre fekvő tartományokat terméketlen vidékké változtassák, ami megkönnyíti az amerikai imperialisták és bábiaik népirtó no- litikájának folytatását Dél- Vietnamban. (MTI) Március 25-ig kivonják az indiai csapatokat Közleményt adtak ki Indira Gandhi indiai kormányfő és Mudzsibur Rahman, a Bángla Desh Népi Köztársaság miniszterelnökének tárgyalásairól. A közlemény beielepti. hpgy március 25-ig kivonják b Kelet-Bengáliápan állomásozó indiai csapatokat. A pakisztáni hadsereg véres terroruralma megkezdődésének első évfordulóiéra az utolsó indiai katona is elhagyja Bángla Desht. a volt Kelet-Fa- kisztán területét.A nemzetközösségi ügyek minisztériumának hivatalos közlése szerint a Bangla Desh Népi Köztársaság kérte felvételét a Brit Nemzetközösség tagállamainak sorába. A kérést a Bangla Desh Külügyminisztériuma terjesztette elő hivatalos megkeresés formájában- A felvételi kérelemről tájékoztatják a nemzetközösség tagállamait. Közös jelöltek a választásokon Ílíezer szovjet (raStlor Chilének ! A Népi Egység pártjai közös jelölteket állítanak a jövő évben sorra kerülő kongresz- szysi választásokon — közölte drt Salvador Allende, chilei elnök hétfőn este egy Concep- cionban tartott nagygyűlésen. „Az egységharc a népi erők győzelmének záloga” — hangsúlyozta Allende. A Népi Egység előtt 1972* ben állandó feladatok közül az elnök kiemelte a népgazdaság államosított szektorának további bővítését, a beruházások növelését, a lakosság életszínvonalának emelését és rámutatott arra, hogy újabb néptömegeket kell bevonni az egységfrontba. A chilei mezőgazdaság fejlesztésére a kormány különös figyelmet fordít. Chile még ebben az évben 5000 traktort vásárol a Szovjetunióból és további 5000-et más európai országoktól — mondotta AT lende. ★] Qlodomíro Almeyda chilei külügyminiszter, aki a múlt héten Párizsban tárgyalásokat folytatott a chilei állam adósságainak részleges kiegyenlítéséről, egynapos nem hivatalos brüsszeli látogatás után Bonnba érkezett. Az NSZK fővárosában találkozik Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszterrel. A chilei nagykövetség szóvivője közölte : Almeyda szerdán visz- szatér hazájába, majd májusban hivatalos látogatást tesz több európai államban. (MTI) Brandt elfogadta a meghívást Willy Brandt nyugatnémet bonni nagykövete. A létoga- kancellér Izraelbe szóló meg- |á® időpontját később tűzik hívást fogadott el. Brandt lesz az első nyugatA meghívó levelet kedden német kormányfő, aki Izrael- nyúitotta át Brandtnak Izrael be látogat. (MTI) Hétfő után kedden is kudarc Zsákutcában az anaiol —máltai tárgyalások A hétfői találkozó utón, kedd délelőtt ismét tárgyaló- asztalhoz ült az olasz fővárosban Dom Mintoff máltai kormányfő és Lord Carrington brit hadügyminiszter, hogy megbeszélést folytassanak a máltai katonai támaszpontok jövőjéről. A római találkozón a NATO képviseletében jelen volt Luns főtitkár is. A hétfői tanácskozásokat a felek egyöntetűen eredménytelennek minősítették. — Semmiféle haladás nem történt — 2 NQGRÁD - 1972. jelentette ki Carrington a háromórás találkozó után. * Lord Carrington és Joseph Luns a máltai kormányfővel folytatott keddi megbeszélések befejeztével kijelentette, hogy megtették a „végső javaslataikat” Dom Mintoffnak a támaszpontok ügyében. A máltai miniszterelnök ultimátumnak nevezte az ajánlatot, melynek részletei egyelőre nem ismeretesek. (MTI) február 9., szerda Ssíidat útja nagy Hiker Az egyiptomi elnök moszkvai, belgrádi, damaszkuszi és bengáli útjának befejeztével a kairói A1 Ah- ram ismét visszatér a szovjetunióbeli látogatás eredményeire. „Szadat útja nagy siker — írja —, s elmondható, hogy az, amit az elnök ezen az útján elért, jelentőségteljes fordulópont lesz a közel- keleti válság menetében.” Az, hogy az elnök konkrétan mit végzett, „pillanatnyilag még nem tartozik a nyilvánosságra — olvasható az A1 Ahram kommentárjában —, de a tényekből, valamint egy olyan magas állású tisztviselőnek a nyilatkozatából, aki ismeri a helyzetet, bizonyossá vált, hogy a moszkvai látogatás megnyugtató eredményekkel zárult”. (MTI) Alig két hót hiányzik az utóbbi évek nemzetközi politikájúnak kétségkívül egyik legérdekese b b ese mén y éhe z. Nixon amerikai elnök február 21-én érkezik Peking be. A látogatás előkészítésére már megérkezett a kínai fővárosba a műszaki személyzet. Szinte politikai szimbólumnak is tekinthető, hogy elsőiként az amerikai légierő két gépe szállt le a pekingi repülőtéren, különböző hírközlő berendezésekkel a fedélzetén — majd a kirakodás után Guam-szigete felé vették útjukat, ahol a Vietnamot támadó bombázók egyik támaszpontja van... Ez a jelkép egyben félreérthetetlenül a látogatás egy olyan indítóoka felé irányítja a figyelőiét, amelynek a legközvetlenebb taktikai-politikai szempontból kiemelkedő szerepe vun. 1972 választási év az Egyesült Államokban és Nixon nem felejtette el, hogy demokrata párti elődje, Johnson a vietnami agresszív háborúba bukott bele. Hogy a Fehér Ház számára, belpolitikai szempontból rendkívül fontos a vietnami agresszió valamilyen formában történő „lezárása” — azt éppen ezekben a napokban jelezte a végi javaslatokat új taktikai formában tálaló Nixon-beszéd. A Nixon-utazás bejelentéséhez kezdettől fogva döntő szerepet játszott az az amerikai elgondolás, hogy Délkelet-Ázsiában esetleg el lehet érni a kínai és amerikai érdekszférák megosztását — az ott élő és szabadságukért harcoló népek feje fölött. Közvetett bizonyítéka ennek az a néhány nappal ezelőtt elhangzott amerikai közlés is, hogy az elnök mindenható Megszerzik a ratifikáláshoz szükséges többséget A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés megkapja a parlamenti ratifikáláshoz szükeséges többséget — fejezte ki meggyőződését kedden Willy Brandt szövetségi kancellár. A nyugatnémet kormányfő az NSZK-ban akkreditált külföldi tudósítók ebédjén nyilatkozott a parlamenti ratifikálási eljárás esélyeiről. A szövetségi tanács a „keleti szerződéseket” szerdán vitatja meg első olvasásban, várhatóan egész napos plenáris ülésen. A Német Szövetségi Köztársaság hozzá kíván járulni a kelet—nyugati feszültség csökkentésére irányuló egyetemes erőfeszítésekhez, ezt diktálja egész Európa érdeké, és ezt diktálják saját érdekei is. Ha ezt elmulasztaná, nemzetközileg elszigetelődnék. A kancellár igen nyomatékosain hangsúlyozta, hogy „a szerződések ratifikálása csupán egy szakaszát zárja le az eddig megtett útnak. Ezzel, valamint a Csehszlovákiával kötendő szerződéssel és az NDK-val előirányzott megállapodással az NSZK kelet— nyugati politikájának bilaterális szakaszát a multilaterális szakasz váltja fel. Ennek intenzív előkészítése már meg is kezdődött. Mérföldkövei lesznek: az európai biztonsági és együttműködési értekezlet és a kölcsönös kiegyensúlyozott haderőiétszám-csökkentésről tartandó tárgyalások” Brandt követendő célul jelölte meg olyan európai „békeszövetség megteremtését (amelynek a körvonalai a múl E megbeszélések többek között a „tízek” csúcstalálkozójának előkészítését célozzák. Az EGK csúcskonferenciáján szó lesz az EGK nagyobb hatékonyságának kialakításáról, a tiiaterális szakaszban válnak gazdasági és pénzügyi unió kiépítéséről és a közösségen kívüli országokkal az a) USA, Kanada. Japán; b) Szovjetunió és a szocialista országok ; p) fejlődő országok, fenntartandó kapcsolatokról. A kancellár egy kérdésre válaszolva rámutatott, hogy most nem tartja időszerűnek egy újabb találkozó létrejöttét majd láthatóvá), amelyen be lül megvalósul Európában a különböző társadalmi és politikai berendezkedésű államok szabályozott együttműködése és békés versenye”.. Röviden foglalkozott a kancellár a kibővített Közös Piacra vonatkozó nyugatnál met elképzelésekkel is, amelyek szóba kerülnek, majd Pompidou francia államelnökkel, csütörtökön Párizsban Stoph-fal, az NDK minisztermegnyíló tárgyalásain is. tanácsa elnökével. Dajnn biztaVeist kapott Amerikában Dajan. izraeli hadügyminiszter Washingtonban közvetett formában tudtul adta az Izraelnek nyújtott amerikai katonai segély fokozását. „Azt gondolom, most már jobban érezhetjük magunkat” — jelentette ki Rogers külügyminiszterrel és Sisco külügyi államtitkárral tartott 90 perces találkozója után. A részletekről csupán any- nyit mondott még, hogy fcAnkctrcti nyilatkozat: Törökország be is nvátkozik? A ciprusi belső feszültség növekedése, amely a szigeten rejtőzködő Grivasz tábornok és Enoziszt (Görögországhoz való csatlakozást) követelő és illegális fegyveres csoportokat szervező hívei fokozódó tevékenységének következménye, nyugtalanítja az ankarai kormányt is. A török külügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban figyelmeztető nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozat — mint az Ankarai Rádió jelenti — hangsúlyozza: „amennyiben a ciprusi görögök egyik vagy másik szárnyának tevékenysége miatt, vagy valamely más okból konfliktusra kerülne sor és a ciprusi törökök támadás célpontjaivá válnának, Törökország abban a pillanatban minden szükséges intézkedést megtesz, hogy megvédelmezze életüket és vagyonukat, valamint jogaikat, melyeket érvényben levő szerződések garantálnak# A török nyilatkozat különösen veszélyesnek tekinti a ciprusi helyzet ilyen alakulását most, amikor a felek komoly és jóakaraté erőfeszítéseket tesznek a török és görög közösség belső tárgyalásainak felújítására. (MTI) rael megkapta „azokat az alapvető dolgokat, amelyeket szükségesnek tartott megikap- ni”, majd hozzáfűzte ,repülőgép-szállításra kaptunk ígéretet”. Dajan az említetteken kívül megerősítette kormányának azt az álláspontját, hogy kész Egyiptommal a Szuezi-csatorna megnyitásáról tárgyalni. Mint ismeretes, éppen Dajan röppentette fel New Yorkban — Washington felé utazóiban — azt a hírt, hogy a víziót alkalmasint az izraeli megszálló haderő visszavonása nélkül is megnyitható lesz. Ezt a kijelentését az egyiptomi sajtó gúnyos formában el-- utasította. (MTI) Szükségállapot Angiidban Maudling belügyminiszter elnökletével kedden úgy döntött az angol kabinet különbizottsága, hogy szükségállapotot hirdet ki. A kormány ezzel akarja letörni a 280 000 bányász ötödik hete tartó béremelési sztrájkját. A kormány így katonasággal is biztosíthatja a szénszállítmányok útját. Pekingi akciók — peking nemzetbiztonsági tanácsadója, Kissinger a párizsi Viel- nam-koníeíencia székhelyén tett titkos látogatását, s a VDK, valamint a Dél-Vietnami Forradalmi Kormány képviselőivel folytatott megbeszéléseit két ízben is pekingi látogatásának Időpontjához igazította. A harcoló Vietnam képviselői mar a pekingi Nixon-út bejelentésének papjaiban (tehát hónapokkal ezelőtt) kijelentették és azóta többször megismételték: az agresszió felszámolásáról Washingtonnak Indokína harcoló népeivel kell tárgyalnia és nem képzelhető el semmiféle megoldás más módszerekkel! Ennek ellenére Peking akcióiból, félreérthetetlenül kitűnik, hogy az indokínai problémáról is tárgyalni óhajtanak az amerikai elnökkel. Ez megfelel ugyanis Kína hatalmi törekvéseinek éa annak a távolabbi elképzelésnek, amely hivatva lenne Kína számára hegemon szerepet biztosítani Dél- kelet-Ázsiában. A Nixon-utazás e közvetlen és amerikai belpolitikai szempontból is döntő indítóokai mellett természetesen más meggondolások is szerepet játszottak az utazásban. A kínai vezetők makacs szovjet- ellenes politikája és ezzel párhuzamos hatalmi elgondolásai megfelelő alkalmat szolgáltattak az amerikai politika számára, hogy növelje manőverezési lehetőségéti Lényedben ugyancsak a világpolitikai „mozgásszabadság” bővülését várja a látogatástól Peking is. i korlátok Ebben a vonatkozásban tehát a látogatás alapja a szovjet- . ellenesség. Bármilyen látványos is azonban az amerikai elnök pekingi utazása, bármennyire is alkalmasnak látszik arra, hogy a választás küszöbén lefegyverezze vetólylársait — a kínai—amerikai közeledésnek szükségszerűen megvannak a maga korlátái. Mindenekelőtt: Nixon és az amerikai politika számára a gyakorlatban most és még sokáig jóval fontosabb a Szovjetunióhoz fűződő viszony — hiszen a Szovjetunió politikád, katonai és gazdasági súlya összehasonlíthatatlanul nagyobb mint Kínáé. Nixon ezért kínosan igyekszik kerülni azt a látszatot, hogy Pe- kinggel nyílt szovj átellenes szövetség kovácsolásán fáradozik. Nem utolsó sorban ezért fordított gondot arra, hogy május folyamán módot kapjon egy moszkvai látogatásra Is. Távolabbi perspektívában határt szab a kínai—amerikai kapcsolatok fejlesztésének, illetve a Peking—Washington közeledésnek az is. hogy Kína olyan területen igyekszik érdekszféráját és befolyását növelni Ázsiában — amelyet röviddel ezelőtt az Egyesült Államok még vitathatatlanul saját befolyási övezetének tekintett! Az ellentétek további, még későbbi tényezője lehet a kínai afomfelfegyverzés során a kínai interkontinentális rakéták várható megjelenése. Végül, de nem utolsósorban: a közeledés korlátjának kell tekinteni az államvezelég labilis, ingatag voltát, ’ mindenekelőtt Kína, de más formában az Egyesült Államok oldaláról is. A közelmúltban lezajlott kínai belpolitikai eseménynek, Mao Ce-tung kijelölt utódjának, Lin Piaónak és politikai szövetségeseinek likvidálása világosan jelezték: Kínéban az állami és pártvezetés nem szilárd. Persze, teljesen más módon, de az amerikai politikai tervezőknek is számolniok kell azzal, hogy Nixonnak választási győzelme esetén is legfeljebb ■ 1976-ig van „ideje” — és nagyon nehéz megjósolni, hogy az Amerikán belüli társadalmi-, gazdasági feszültségek mijyep politikai módosulásokat hoznak. önmagában az a tény, hogy az Egyesült Államok és Kína kapcsolata normalizálódik nem kifogásolható. Hosszú évekig éppen a Szovjetunió és szövetségesei mutattak rá fáradhatatlanul a Kínát „tudomásul nem vevő” amerikai politika irrealitására- Nem vitás azonban, hogy ezen az önmagában józan törekvésen belül jelenleg az uralkodó elem és a közeledés bázisa a szó vjete lie n esség. Ez — és nem a kapcsolatok felvétele — teszi Nixon és Mao néhány évvel ezelőtt még fantasztikusnak: tűnő kézfogását a világpolitika negatív eseményévé. Ez önmagában is ok a gyanúra, s az egész világ haladó közvéleményének bizalmatlanságát . joggal fokozzák azok az átlátszó kísérletek, amelyek e látogatáson nagyhatalmi alku tárgyává akarják tenni az indokínai félsziget népeinek felszabadító har« cát.
