Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-05 / 30. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! " XXVIII. ÉVF.. 30. SZÁM ARA: 30 FILLÉR 1972. FEBRUÁR 5.. SZOMBAT Hosszú távú program Magasabb követelmények — rendszeres számonkérés A munka- és üzemszervezési határozat következetes végrehajtásáról tárgyalt a megyei pártbizottság A megyei pártbizottság tegnap Salgótarjánban kibővített ülést tartott. A megyei pártbizottság tagjait és a meghívottakat Jedlicska Gyula, a Központi B'zoitság tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte, majd javaslatot tett c pártbizottság! ülés napirendjére. Az elnökst gben helyet iogiciitak a megyei pártbizottság titkárai, Géczi János, a megyei tanács elnöke és Ambrus András, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának képviselője. A megyei pártbizottság elfogadta a megvitatásra ajánlott napirendet, amelyet Szoó Béla, a megyei pártbizottság titkára szóbeli beszámolóval egészített ki. A megyei pártbizottság beszámolója A párt X. kongresszusa kimondotta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában különleges fontossága van pártunk gazdaságpolitikájának, amely a termelőerők fejlesztését, a munka termelékenységének növelését, a lakosság életkörülményeinek javítását, szocialista céljaink elérését szolgálja. E célkitűzéseket segítette és segíti a gazdaságirányítási rendszer reformja. A megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság a reform bevezetése óta rendszeresen tárgyalta testületi ülésein a gazdaságirányítás új rendszeréből adódó feladatokat. A megyei pártértekezlet is foglalkozott a termelés és hatékonyság növelésének olyan belső tartalékaival, amelyek az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésével, a munkafegyelem javításával hasznosíthatók. A politikai, gazdasági vezetés által tett intézkedéseket a dolgozók többsége támogatta, ennek hatása a III. ötéves terv sikeres teljesítésében realizálódott. Az 1971. évi eredmények is biztatóak. A tervekben megfogalmazott célkitűzéseket teljesítettük, habár ipari termelésünk növekedése nem éri el az országos átlagot. Az előző évhez képest kedvezően alakult a termelékenység. Különösen dinamikus volt a fejlődés a néhány újonnan letelepült üzemnél és a helyiiparban. Eredményesen léptünk előre a mezőgazdaságban. A pártértekezlet által elfogadott irányelvek alapján kidolgozásra került az élelmiszer- gazdaság távlati fejlesztési terve. A mezőgazdasági üzemek többségében egyre inkább kialakult a vállalatszerű gazdálkodás alapja. Több irányú kezdeményezést valósítottak meg az adottságoknak megfelelő termelési szel- kezet kialakítására, jelentős lépést tettek a technika, technológia fejlesztésében. A középtávú tervek alapján négy korszerű nagyüzemi sertéstelep épült, ez évben valamennyi megkezdi a terme-, lést. Ezek jelentős mértékben javítani fogják a lakosság húsellátását. A megye rossz termőföldi adottsága és az 1970-es rendkívüli rossz év ellenére 1971-ben jelentős eredmények születtek. Az előbbiek tanúsítják, hogy a pártbizottságok, alapszervezetek helyesen ismertették, magyarázták a X. kongresz- szus határozataiból adódó feladatokat és mozgósítottak azok végrehajtására. Az elért eredmények elismerése mellett az is megállapítható, hogy a jelenlegi technikai-termelési színvonalat figyelembe véve még sok a tartalék az üzem- és munkaszervezésben, a fegyelem javításában. A megye gondjainak nagy része — sajátosságaink mellett —, egybeesik az országos problémákkal. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozatai a megye politikai, gazdasági szerveinek is megszabták a feladatokat. A kezdeti bizonytalanságok után a pártbizottságok és az alapszervezetiek nagy erőfeszítéseket tettek a gazdasági reform politikai célkitűzéseinek megértetésére, a jelentkező helytelen szemléletek felszámolására. Hangsúlyozták, hogy gazdaságpolitikai alapelveink változatlanok, azonban a konkrét módszerek időközben fejlődnek. Intézkedések történtek az üzemekben a politikai-gazdasági vezetés színvonalának emelésére. A végrehajtott, kádercserék eredményesnek bizonyultak. A vállas- laton, szövetkezeten belüli jogkörök, hatáskörök ügyrendbeli szabályozása elkezdődött, de az üzemek tekintélyes részénél a belső reform még ma sem érvényesül kellően. A foglalkoztatottság növelése nem kényszerített a belső tartalékok feltárására A III. ötéves terv időszakában megyei sajátosságként jelentkezett a gazdálkodásban, hogy az extenzív fejlődés elemei voltak túlsúlyban. Ez segítette a megye foglalkoztatási gondjainak megoldását, viszont nem kényszerített eléggé a belső tartalékok feltárására. A megye gazdaságának gyorsabb fejlődését akadályozta a foglalkoztatottsági színvonal növelése, ezen belül az energiastruktúra változásának megyére gyakorolt hatása. Legfontosabb feladat volt az új ipartelepek, üzemek létrehozása, a régiek rekonstrukciójának megkezdése és végrehajtása. É nagy jelentőségű társadalompolitikai feladatok megoldásával egy- időben jelentkezett a reform hatása is. Az új üzemek telepítésénél azzal a kezdeti nehézséggel is meg kellett birkózni, hogy kényszerültünk elfogadni a jelentkező vállalatok ajánlásait. Ez hatással volt és van a gyártmány- struktúrára és a technikai színvonalra. Nehezítette a korszerű üzemszervezést a meglevő üzemeink múltból örökölt technikai elmaradottsága, az ebből eredő számos probléma; az az adottságunk, hogy az ipari termelőegységek több mint fele nem önálló egység, jelentős részük nem rendelkezik még a legszü kséges e bb funkcionális tervekkel, döntési jogkörökkel sem. Ezeken a helyeken a reform hatása nem érződik kellően és a pártbi- aAteágok csak politikai eszközökkel nem judták ellensúlyozni a felsőbb szervek intézkedéseinek elmaradását. Nem kielégítő a vállalati központok és a gyáregységek, telephelyek közötti együttműködés a szervezési kérdésekben. Az élelmiszer-gazdaság területén a kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságokkal való küzdelem kötötte le energiánk jelentős részét. Az üzemi vezetés nehezen tudta követni a szabályozók gyakorj módosítását. Az új szabályozórendszer is úgy hatott a mezőgazdasági üzemekre, hogy csökkent fejlesztési lehetőségük, emiatt egyes gazdaságokban állandósult a tőkeszegénység. A tsz-ek jelentős részében nem dolgozták ki az új követelményeknek jobban megfelelő szervezeti felépítést, amely hatékonyabban szolgálta volna a gazdálkodás fejlesztését. Az ágazatok, irányító szervek részéről nem kaptak az egységek kellő támogatást. A minisztériumok, főhatóságok keresték helyüket, szerepüket a változó körülmények között a jelentkező negatív tendenciák megfékezésére, a meglevő lehetőségeket sem használták ki, mint, az állam törvényes képviselői. Ennek hiányát nem helyettesítette a sorozatos átszervezés módszere. Ezek a körülmények nagy mértékben befolyásolták a politikai-gazdasági vezetés tevékenységét, az üzem- és munkaszervezést. A vezetés munkájában nagyobb szerepet kapott a vállalatot, szövetkezetei; ért külső hatások vizsgálata, kevesebbet foglalkoztak a belső reform kérdéseivel. : Ez a módszer egyben azt is eredményezte, hogy a belső érdekellentétek vizsgálata, a középvezetők hatáskörének bővítése nem kapott kellő szerepet. A termelés közvetlen irányításában, szervezésében, ellenőrzésében döntő szerepet játszó középvezetők helyét, szerepét egyértelműen nem tudták meghatározni Ezért nem értik és nem is érthetik a rájuk háruló feladatokat, követelményeket. Nem találják helyüket, s ezért nem érvényesül kellően a reform hatása körükben. Ugyanakkor nem kaptak elég hatáskört, vagy ha kaptak is, gyakorlásához nem adtak kellő segítséget. E tekintetben követendő példa az öblösüveggyár és a ZIM, ahol nagyobb önállóságot és hatáskört biztosítottak a közép- és alsóbbszinfű vezetőknek a I béremelési, jutalmazási, kitüntetési és fegyelmezési jogkörökben. Helyesen cselekedett a nógrádi szénbányák, amikor a háromlépcsős irányítási rendszerről áttért a kétlépcsősre. Milliós értékekhez megfelelő hatáskör A középszintű vezetőkkel szemben növelni kell a követelményeket. Területükön teljes felelősséggel tartoznak a munkaszervezésért, anyag- ellátásért, a fegyelemért. Nekik kell egyeztetni a dolgozók és a vállalat érdekeit. Szóvá kell tenni, hogy a különböző jelentések elveszik az időt a konkrét gyakorlati munkától. Üzemmérnökök panaszkodnak, hogy sok időt töltenek el adminisztrálással, statisztikai adatgyűjtésekkel. Ha milliós értékeket bízunk a beosztottakra, akkor adjuk oda az ő hatáskörükbe a teljes felelősséget is mindazért, aminek eldöntése rájuk tartozik. A vezetésbeli problémák miatt nem sikerült elérni, hogy a szervező munka, a vezetés szerves részévé váljék. Pártszervezeteink munkájára jellemző volt ebben az időszakban, hogy a sok kezdeményezés mellett elsősorban a külső hatások vizsgálata kötötte le erőik nagy részét. A megyei, járási, városi pártbizottságok is kevesebb energiát fordítottak emiatt az üzemi belső tartalékok felszabadításának politikai segítésére. Ennek ellenére azt kell mondani. hogy a járási-városi, üzemi pártbizottságok és -alapszervezetek felelősségteljesebben kezdeményeztek az üzem- és munkaszervezés, a gazdaságos gyártmány- és termelési szerkezet kialakítása érdekében. Alaoelvként határozták meg a gazdaságtalan termékek visszaszorítását a mezőgazdaságban, a jövedelmező termelési szerkezet kialakítását. Ennek megfelelően az üzemek gazdasági vezetői intézkedéseket tették. A pártalapszervezeték bátran támogatták, segítették a műszaki haladást előmozAutódaru segíti a fizikai dolgozók, a rakodók munkáját a ZIM salgótarjáni gyáregységében. Könnyedén emeli vagonba a hatalmas ládákat, az érkező kocsikból a rakodótérre a súlyos, kötegelt lemezeket. Gép pótolja az izommunkát, gyorsabban elvégzi, amihez gyakran öt—nyolc ember is kevés lenne dító kezdeményezéseket. Megkezdték a belső ellentmondások vizsgálatát és feltárását. Több irányú kezdeményezés indult meg a gazdaságszervező munka új módszereinek alkalmazására. A kommunisták erőfeszítése nyomán számos olyan kezdeményezés született, melynek eredményeként meggyorsult megyénk gazdasági fejlődése, gazdasági egységeink tevékenysége. A reform bevezetése óta egy évben több új gyártmányt bocsátottak ki, mint korábban öt év alatt. A mezőgazdaság gyorsan fejlesztette a nagyobb jövedelmet biztosító melléktevékenységet, és megkezdődött a gazdaságtalanul művelhető szántóföldi területek termelésből való kivonása. Egyes területeken viszont a kedvezőtlen közgazdasági szabályozók ellenére is az üzemek egy része arra kényszerül — éppen a népgazdasági érdekek miatt —, hogy folytassák a veszteséges termékek gyártását is. Ez vonatkozik a széntermelésre, a szerárugyár- tásra, a szarvasmarha-tenyésztésre stb. Az üzemek politikai, gazdasági vezetői a termelőegységek sajátos helyzetét figyelembe véve különböző szervezeti intézkedések megtételére törekedtek, tudományos intézeteket bíztak meg (síküveggyár, Textilipari Vállalat, ceredi tsz stb.) tanulmányok készítésével, amelyek az üzem. és munkaszervezési intézkedések javítását célozták Ezek alapján módosították a szervezeti felépítést, sor került az ügyrendek, jogkörök tisztázására, bár e tekintetben még igen sok a tennivaló. Néhány helyen létrehozták az üzem- és munkaszervezési csoportot. A síküveggyárban megszervezték a gyárrészlegeket, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál szakosították az építésvezetőségeket, az erdőgazdaságban néhány egységet összevontak, a termelőszövetkezetekben ágazati szerveket alakítottak ki. Az üzemek egy részénél intézkedések történtek a folyamatos munkarend kilakításá- ra, a munkaerők átcsoportosítására, a termelékenyebb gépek beállítására. A vállalatok, szövetkezetek a pártszervezetek javaslatára az utóbbi időben foglalkoztak az élőmunka racionálisabb felhasználásával. Eredménynek tekinthetők azok a kezdeményezések, amelyek a kohászati üzemekben és a szénbányáknál tapasztalhatók. Átcsoportosítást hajtottak végre az alkalmazotti állomány- csoportból a termelő területre,, Hasonló intézkedés torrent az erdőgazdságnál és a Mátraaljai Állami Gazdaságnál is. A termelőszövetkezetekben állandóan csökken a gépesítés és a kemizálás következtében a termelés élőmunkaigénye. Az ország legbetegebb megyéje vagyunk? Ezek az intézkedések a dolgozók többségének egyetértésével találkoztak. Különböző fórumokon szenvedélyesen szóvá teszik a szervezetlenséget. követeiül azok felszámolását. mert a belső lazaság hátrányosan érinti, elsősorban a teljesítménybérben dolgozókat. Ennek hatására néhány vállalatnál mái'konkrét intézkedések, is történtek, a kollektív szerződést módosították. Ez azonban kevés. A megyei-járási pártbizottságok többször felhívták a figyelmet a fegyelem javításának szükségességére. Hathatós' intézkedéseket sürgettek az igazolatlan mulasztások és a magas táppénzállomány csökkentésére. E téren nem hogy javult volna a helyzet, de bizonyos visszaesés van. Az előző évekhez hasonló-, an 'változatlanul Nógrád megyében a legmagasabb a táppénzes állomány. Míg országosan 5,7 százalék volt, addig nálunk 1971-ben 7 százalékot tett ki. Növekedett a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. a síküveggyárban. az Építőipari Vállalatnál, csökkenés tapasztalható a nógrádi szénbányáknál. A termelőüzemekben ezt a helyzetet igyekeznek magyarázni. Ezekkel korábban sem értettünk egyet, mert a munkakörülmények folyamatosan iavul- nak, ez azonban nem tükröződik a táppénzes állomány alakulásában. Még érthetetlenebb, hogy a táppénzes állomány a nem közvetlen termelő területeken is növekszik: a pénzintézeteknél, az igazgatásban stb; A fejlődés mellett továbbra is gondként jelentkezik,' ho?v a szervező munka fontosságát, és a gazdálkodás javítására gyakorolt hatását Sok helyen még nem ismerték fel. Az (Folytatás a 5. oldalon.) ..
