Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-04 / 29. szám
Már a tavaszra készülnek A Tucfalvi Kis-Zagyvavölgye Termelőszövetkezet gépfizemében teljes lendülettel halad az erőgépek felújítása. A kilencezer holdas, nagy kiterjedésű termelőszövetkezethez öt község és ugyanennyi település tartozik. Így hát alaposan igénybe vettek a szövetkezet különböző gépei. Három DT kapott új, kettő pedig felújított motort. Bujtár István DT—54-es traktora is új motort kapott, amelynek bejáratása megkezdődött Elkészült a kőbányai rakodógép motorja is, a szerelők visszarakják a rakodógépbe Koppány György felvételei ÜZEMI DEMOKRÁCIA Mi tett a javaslatok sorsa 7 Csalafinta bélyegzőórák — Ha igen, akkor miért nem? llgy pauavz „elévül” Tavaly augusztusában tartottak utoljára termelési tanácskozásokat az ELZETT Fémlemezipari Művek Zár- és Lakatgyár szécsényi gyáregységében. Lapozgatom az akkor készült jegyzőkönyveket. A négyszáz dolgozót foglalkoztató gyár három üzemrészéből csupán hat—nyolc felszólaló nevével találkozom. ilyen kicsiny lenne az érdeklődés a közös feladatok és gondok iránt? Ennyire kevés lenne a probléma az üzemben? S egyáltalán: ele- gedő-e ilyen hosszú időközönként termelési tanácskozásokat tartani? Egy bosszúsággal kevesebb i— Nagyon sok gondunk és nehézségünk volt az utóbbi fél évben, ezért aztán a háromnegyed évi termelési tanácskozások elmaradtak — mondja Miklósik Ignác igazgató. — Ami a hozzászólásokat illeti, régebben sokkal nagyobb volt az érdeklődés. De az is az igazsághoz tartozik, hogy csak a legfontosabb javaslatok és észrevételek kerülnek a jegyzőkönyvekbe. Ezért tűnhetnek olyan kevésnek .., Francia Mihályné munkatársai nevében felvetette az augusztusi tanácskozáson, hogy rosszak a bélyegző- órák, az időt nem pontosan blokkolják. Jogos volt-e az észrevétel? És mi történt azóta? —• Igazat kellett .adni a dolgozóknak — válaszol az igazgató. — A tanácskozás után megvizsgáltattam a bélyegzőórákat, valóban hol kevesebbet, hol többet ütöttek a kartonokra. Ez igen kellemetlen, ha valaki pontosan jön munkába, — meg\ is „elkésik”. Ráadásul az órák elhelyezése sem volt szerencsés. Törzsszám nem lévén a kartonokon, mindig máshova kerültek a ládában, keresgetni kellett a dolgozóknak, ami szintén tumultust okozott. Azóta megjavítottuk és átrendeztük az órákat. Törzsszámot kaptak a kartonok, állandó helyűit van a ládában. — Most már semmi probléma nincs a bélyegzőórákkal — mondja Kasza Bélá- né. a bútorzárüzem csoportvezetője, aki éppen a kar iónokat szedi a ládából. —■ Tudja, ha befejezünk egy- egy munkát, mielőtt másikba kezdünk, rábélyegezzülc az időpontot a kartonokra. Ígérgetni könnyebb‘f Szőke Lajosné és Hajdú Kamillné szóvá tették, hogy a buszjáratok sok gondot: okoznak a dolgozóknak, különösen a bejáróknak. Gyakori a késés, olyan a menetrend, ha el akarj átt érni a járatot, munkakezdéskor és műszak után nagyon kevés idejük marad a -tisztálkodásra és az átöltözésre. Ráadásul nem minden járat megy ki az üzemhez, a dolgozók kénytelenek talpalni. Szinte krimibe illik a folytatás. Az üzem a VO- LÁN-hoz fordult a panasz- szal. Annyi hamarosan kiderült, hogy nem léptek fel teljesíthetetlen igényekkel. A Hollókő—Nagylóc— Zsunypuszta autóbuszjáratnak beleférne a menetidejébe, hogy útba ejtse az üzemet, hiszen Széesényben kiállása van, az autóbuszvezető is szívesen megtenné, csak utasítás kellene. El is hangzott az ígéret, hogy intézkedni fog a vállalat. üresen deltoid gépek A növekedés nehézségei, A gyors fejlődés természetes gondjai, a megnövekedett új követelményekhez kevésbé igazodó vezetési stílus, felkészületlenség, rossz felmérés, vagy egyéb más gondok fékezik a Tanácsi Építőipari Vállalat eredményesebb munkáját. E gondolat jegyében — ha nem is ezekkel a szavakkal — vizsgálta a Salgótarjáni városi és járási Népi Ellenőrzési Bizottság a tanácsi építők tevékenységét. Irreális felmérés Négy év alatt 80 millió forintos termelésfelfutásról adhatnak számot az építők, mely időszakban a létszám 28, az állóeszköz-állomány pedig majdnerrl 15 milliő forinttal emelkedett. Ebből az összegből a termelőgépeik és -berendezések bruttó értéke 9 millió 723 ezer forinttal gyarapodott. Vajon a megnövekedett gépi kapacitásnak megfelelően alakult-e a vállalat belső munka- és üzemszervezése, lépést tartott-e a megnövekedett követelményekkel, hasznosította-e a gazdaságirányítás mai modelljéből adódó lehetőségeket? Már a múlt év október végéig 319 millió íorintra érkezett kapacitásiekötósd igény. Ez, ha konkrét megrendelésekkel párosul, ez évre, sőt 1973-ra is folyamatos munkát biztosit a vállalatnak. Hol követtek el mégis hibát? Ott, hogy több esetben nem mérték fél a rendelkezésre álló szabad kapacitás nagyságát, emiatt a múlt évre vállalt, illetve indított munkák 50 százalékánál határidő- csúszás következett be. Emellett több olyan munkát indítottak el, amelyhez nem volt érvényes szerződősük. Az irreális felmérés kedvezőtlenül éreztette hatását a munkaszervezésben is. avagy... sága, az előrelátás hiánya miatt év közben igen magas volt a befejezetlen állomány. A folyamatos termeléshez szükséges hitelek után fizetendő kamatok ped,ig nagymértékben rontották a vállalat pénzügyi helyzetét, A visszásságok nem. következtek volna be, ha a vállalat a szerződéskötéseknél, a termelés szervezésénél abból indül ki, hogy mire képes, a szubjektív feltételek mennyire teszik lehetővé a tervszerűbb, hatékonyabb munkát, az eredményesebb gazdálkodást. Mert az ilyen nagymértékű termelésfelfutás lebonyolításához kevés az a három személy, aki a termelési osztály keretében a termelés szervezésével, irányításával foglalkozik. Az előbbiből fakad az, hogy a termelési kapacitást jelző nyilvántartások bizonytalanok, hogy termlési naplót nem vezetnek, hogy a kartonrendszerű nyilvántartás nem nyújt kellő segítséget a megalapozott, reális vezetői döntésekhez. Zsákutcába jutott kísérletek Akaratlanul is felvetődik a kérdés: mennyire állították a hatékonyabb gazdálkodás szolgálatába a belső mechniz- mus megreformálását? Amit tettek inkább csak adminisztratív intézkedés volt. Továbbra sem sikerül megfelelő összhangot kialakítani a termelési és a műszaki osztály. a szak- és szerelőipari részlegek, az építésvezetőségek között. A múlt év első felében igyekeztek változtatni a helyzeten, de a régi rossz gyakorlathoz való ragaszkodás zsákutcába juttatta a belső mechanizmus megreformálására irányuló kísérleteket, az ezzel kapcsolatos helyes, reális elképzeléseket. A különböző funkcionális osztályok ragaszkodtak korábbi munkastílusokhoz, holott a vállalat már kinőtte tatarozó jellegét és középüzem lett. A gazdálkodás eredményességét két dolog nagyban befolyásolja. Az egyik az, hogy á 319 millió forint értékű kapacitáslekötés 84,4 százaléka a maximált árformába tartozik, amelynek nyeresége a fél nem osztott költségekre nyújt csak fedezetet — nyereséget 3 éven át egy fillért sem biztosít. Köti a vállalat kezét a megyei tanácsnak tett ígéret, mely szerint kapacitásának 80 százalékát mindemkor a tanácsi megbízások részére tartja fenn, Ha ezt nem teljesítik, akkor visza kell fizetni a kapott támogatást, ami a , vállalat szanálását jelentené. Ennek elkerülése céljából exportmunkákon akarták elérni azt a nyereséget amit a tanácsi elkötelezettség révén elvesztettek. Hibát követtek el, amikor nem számolták ki, hogy a termelésfelfutáshoz milyen összegű forgóalap-növelésre van szükség. Ezért az iparfejlesztési alapból kapott 25 millió forintból 15,7 milliót a forgóalap feltöltésére fordítottak. Emiatt le kellett állítani a központi telep építését Továbbfolytatását is csak felsőbb segítséggel tudják biztosítani. Nehezítette a vállalat hatékonyabb gazdálkodását, az anyaggazdálkodásban meglevő rendszertelenség is. Beruházás nélkül A vizsgálat kiderítette, hogy a vállalatnál meglevő géppark egy része használatlan, sokszor üresen ásítanak a munkagépek. A gépek jobb kihasználása 20—30 százalékos termelésfelfutást tesz lehetővé. Ennek ismeretében jelölte meg a Népi Ellenőrzési Bizottság a feladatokat, melyeknek végrehajtását fél év múlva ismét számon kérik a vállalattól. V. K. Pénzügyi gondok 1971. első háromnegyed évére csupán 66, az utolsó negyedévre pedig 56 millió forint árbevételt terveztek. Ebből is látszik, hogy a munkaszervezés rapszodikusr — Ä mai napig sem történt semmi változás — panaszolja Miklósiig Ignác. — Novemberben volt az első tárgyalás, akkor kaptuk az első ígéretet. Aztán azt is ígérték, hogy december 8-án kijönnek és megbeszéljük, mit lehetne tenni. Hát, nem jöttek! Pedig úgy gondoljuk, valamennyi kérésünk méltányolható és teljesíthető lenne. Azóta új év kezdődött, a január is elmúlt, de az ígéretek ellenére minden maradt a régiben. Akiről elfeledkeztek Bárátiikó István a munkaruha kihordási idejének felülvizsgálását kérte. Munkaruhája a súroló munkakörben az átlagosnál gyorsabban beszennyeződött és elhasználódott, ezért sokallta a tizennyolc hónapos kihordási időt, amit a rendelkezések előírtak. Kapott-e választ azóta a panaszára? — Nem szólt énnekem senki — mondja. — Két hete kérdeztem az egyik vezetőt, de az sem tudott semmit mondani. Még szerencse, hogy közben megszűnt a pántműhely, más munkakörbe kerültem, itt nem kopik annyira a munkaruha. Az igazgató csodálkozik: — Mi a vállalat szakszervezeti tanácsához továbbítottuk a panaszt. Az új kollektív szerződés változatlanul érvényben hagyta a tizennyolc hónapos kihordási időt. Nem tartották indokoltnak a módosítást. Kiss Sándor Nehéz sorsú asszony A MÉK-kirendeltség fizikai dolgozó brigád iának vezetője, Szőllősi Lászlóné nehézsorsú asszony. Csak azóta könnyebbedéit az élete, amióta elvált a férjétől, tizenöt év után- Házasságukat az ital tette tönkre, a férj pénzt nem adott, csak a kötekedő kedve hozta haza a családjához. — Nagyon szépen élünk a kislányaimmal — mondja felragyogó arccal. — Az egyik már keres, hatórás a 35-ösben. Vettünk mosógépet. porszívót, tévét, az idén hűtőgépre spórolunk. Jó lakásunk is van Zagyvapál- falván. Beszél, beszél, mindent felejtve, a sok rosszat a tizenöt év alatt, és azt is. hogy ezért a „jólétért” nagyon meg kell dolgozni. — 1963 óta vagyok itt a kirendeltségen — emlékezik. Amíg targoncákat nem kantunk, nehezebb volt- Most már jobb. Igaz, tavasztól őszig három műszakban dolgozunk : előkészítjük a zöldségfélét, gyümölcsöt a szállításhoz. Á burgonya be- és kirakodását is mi végezzük Salgótarjánban. Nem könnyű munka ez. A ládákat is csak fel kell rakni a targoncákra, és amit a legnehezebben tűrnek az asszonyok: a raktár- helyiség hideg, itt nem lehet fűteni és bizony, a derekuk. akármilyen melegen öltöznek is, fázik... Mégis telt az erejükből, idejükből társadalmi munkára is- A sütőüzemet a festés után ők tették rendbe, ők takarították ki. Közben cseng a telefon A nagyobbik kislány hívta fel az anyukát. — Jöjjön-e kenyérért? Mert a MEK sütőüzemében vásárolnák. Meg a lakáskulcsot is otthon felejtette..• Szőllősiné Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott a kilenc év alatt. A telep vezetője. Vincze József azt mondja: nagyon elégedett a brigádvezető munkájával és a kollektíva tevékenysége is „majdnem” kifogástalan. Ezt a „majdnem”-et kell a jövőben „egészen”-re helyesbíteni. K. E. I égleges megállapodás A Salgótarjáni városi Tanács képviselői az elmúlt napokban Budapesten iártak a Szakszervezetek Országos Tanácsánál; központjában. Végleges megállapodások születtek a jubileumi ünnepségsorozat további rendezvényeivel kapcsolatosan. Április 8-án. 9-én nagy esemény színhelye lesz ismét Salgótarján, Itt rendezik meg a munkásfiatalok országos versmondó versenyét. Ugyanakkor tartják a SZOT-dí.ias költők országos találkozóját is. amely ugyancsak országos érdeklődést kiváltó, kulturális megmozdulás. ' ...... ' .«^rrww ................IT' III II mi IMIM Ulti) N ÓGRÁD — 1972, február 4., péntek 3
