Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

Mérlegzáró közgyűlés a cipészeknél Szervezettebben Egészséges türelmetlenség Újabb sikeres évet tükrö­zött a Salgó Cipőipari Szövet­kezet mérlegzáró közgyűlése. Az egy évvel ezelőtt meg­szavazott 25 milliós tervet túlteljesítették, ami annál in­kább elismerésre méltó, mart négy évvel ezelőtt még csak egyötödét. 5 milliós éves termelési értéket termeltek. Saját erőből úgy gépesítettek, ahogy az megfelelt a tagság szakmai képzettségének és al­kalmazkodott a piaci igé­nyekhez. Új technológiát ho­nosították meg és olyan láb­belit gyártottak, amit kere­sett a kereskedelem, illetve a vásárló. Sokan a tervtárgyaláson kételkedtek, hogy elérhető-e a 80 ezer pár. A vezetőség viszont úgy számolt, hogy igény van erre a mennyiség­re. A szükséges alapanyagot, ha utánjárással is. de tudják biztosítani. Ha a saját fejlesz­tési alapot újabb célgépekre fordítják, a technológiát töké­letesítik. akkor nem lehet baj. A tagság hozzáállása, szorgal­ma, a vezetőség előtt ismert volt a tervezésnél és nem is hagyták számításon kívül. Jól gondolkodtak. Az árutermelés 23.5 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A méretes tevékenység 18 és fél százalékkal növeke­Ha az üzemben simán mennek a dolgok, a válla­lat vezetése nem jelez hi­bát, a művezető gépiesen be­írja a létszámot, kiadja a munkát, formálisan eleget tesz feladatának. A raktáros norma szerint megrendelj a szükséges anyagokat, alkatré­szeket. A munkás maga, ha egy kis hibával kapja a munkadarabot, vállat von, nem adja vissza, hanem el­végzi a maga műveletét. És így tovább, sorolhatnánk a példákat a gépies munkavég­zésre. A vállalat gazdasági és társadalmi vezetői ugyan mondják, hogy törődni kell az emberekkel, a brigádok­kal, kikérni véleményüket, feladatot adni, de hiszen^ úgyis mennek a dolgok, mi-' nek a külön erőfeszítés, ha nem szükséges... Bezzeg, ha szorítani kezd a cipő, ha kiderül, hogy a vállalati nyereség elmarad a tervezettől) ha reklamálnak a minőség miatt, ha a termelé­kenység romlik, akkor nem­csak beszélünk a brigádok­ról, az emberekről, hanem hozzájuk is fordulunk. Nem lehetne ezt állandósí­tani? Ügy, hogy mindig ele­venen tartsuk az emberek érdeklődését és érdekeltségét a vállalati gépezet működésé­ben? Hogy ne maradjon ki­használatlanul az a gazdasá­gi erőforrás, amivel rendel­kezünk; hogy a legtöbb hasz­not hajtsák a gépek, mindent kihozzunk az anyagokból, és ha már munkában vagyunk, ne hiába teljék az idő. De hogyan érjük ezt el? Minde­nütt a folyamatos munka le­hetőségével, a szorgalommal, az anyagok okos felhasználá­sával, a gondos, minőségi munkával és ezer ötlettel, ami ezeken javíthat. Persze, nincs az a vállalatvezető, aki minden emberének képessé­gét ismerheti, javaslatát meg­hallgathatja, a feladatokat vele megbeszélheti. Erre kis közösségek alkalmasak. Olyan brigádok, amelyekben nemcsak egymás mellett ^dol­goznak az emberek, hanem közösen megvitatják hely­zetüket, feladataikat, támo­gatják és serkentik egymást a találékonyságban, a gon­dosságban. Két szóval; szo­cialista brigádok. Idestova közel másfél millió ember vesz részt a szocialista brigádmozgalomban, immár két évvel ezelőtt meghalad­ta a bűvös százezret a bri­gádok száma. Ha ezt a ha­talmas szervezeti erőt állan­dóan elevenen tartjuk, az egész gazdasági mechanizmus olajozottabban, kiegyenlítet­tebben működhet! Ml kell ehhez? Ma min­déit. Az összes termelési ér­ték végső soron 16.6 száza­lékkal volt nagvobb az előző évinél, bár a létszám csak alig másfél százalékkal növe­kedett. A termelékenységből származott csaknem . telies egészében a termelés növe­kedése. Nem véletlen, hogy az egy főre jutó átlagkereset is 1200 forinttal meghaladta az előző évit. A tavalyinál jobb. csaknem 3.5 milliós nyereséget fértek el. A csaknem egyhavi kie­setnek megfelelő részesedés kiosztása után a fejlesztési alapra is megfelelő összeg jutott, bár a helyi adottsá­gok miatt ebben az évben valószínűleg nem tudják fel­használni, csak ha az új te­lephelyre költöznek. A számok önmagukért be­szélnek. de az értékelés áz egész kollektíva munkájára kiterjedt. Pálkerti Gyula el­nök szólt arról is. hogyan kovácsolódott eggyé ez a kol­lektíva a fokozódó feladatok megvalósítása közben. Öt szocialista címért küzdő brigádjuk van, ma már va­lamennyi teljesítette felaján­lását. A derékhad, ha nem is ért el esetenként kiugró eredményeket, de mindig megbízhatóan. egyenletesen termelt. Bebizonyosodott, hogy denekelőtt az. hogy a „köz­bülső fogaskerekek”, azok az emberek, akik a vállalatve­zetés és a brigádok között a munkát középszinten vagy közvetlenül irányítják, ve­gyék észre ezt a nagy erő­forrást. Ne mechanikusan közvetítsék a feladatokat, hanem a brigádok érdekelt­ségére, alkotó képességére támaszkodva, velük- megbe­szélve és javaslataikat meg­fontolva. Továbbá — villa­mossági szakkifejezéssel élve — ne csak egyirányú veze­tők legyenek, hanem két­irányúnak, a brigádok közve­títői is a felsőbb vézetés felé. Jelentős mértékben múlik rajtuk az, hogy a százezret jóval meghaladó — és több mint egy és negyed- millió embert akkumuláló — brigádkollektívákat állandó­an bekapcsolva elevenebb áramkör alakuljon ki a vál­lalatok, s általában a gaz­daság cseppet sem mechani­kus mechanizmusában. a szövetkezet képes rugalma­san. gyorsan alkalmazkodni az igényekhez. Üj modellek­kel keresi a vásárlók igé­nyét, még hatékonyabb gaz­dálkodással. korszerűbb mun­kaszervezéssel, nagyobb fel­adatokra is képes. A közgyűlésen a jövőről is szó esett. Elsősorban az e(ív­re növekvő minőségi igény kielégítését határozták meg a legfontosabbnak. Ezt kíván­ja a kereskedelem és a fo­gyasztó. Van mit tenni és le­het is tenni a jobb minősé­gért, ha mindenki egyformán harcol érte. A létszámot egyelőre nem tudják fejlesz­teni. de a termelést igén. A tavalyi 80 ezer pár cipővel szemben az idén százezer párban határozták meg • az éves tervet és a többletet most is a termelékenység növelésével szeretnék elérni. Most. amikor hét dolgozót a Szövetkezet Kiváló Dolgozója címmel tüntettek ki és koc­cintottak a sikerre, már az új feladatokról folyt a szó az asztaloknál. nr " ÍUZ gondatlanságból Az utóbbi időben egyre több a tűzeset a termelő- szövetkezetekben. Mint a szakemberek megállapítot­ták, a tűz többnyire abból keletkezik, hogy helytele­nül, vagy gondatlanul keze­lik a tűzhelyeket. Elfelejtik kioltani a kályhát, amikor eltávoznak, közvetlen köze­lében viszont gyúlékony anyagokat hagynak. Újab­ban a tüzek abból is kelet­keznek, hogy házi gyártású olaj kályhákat üzemeltetnek. Példának okáért Szécsény- ben a tsz-ben a közelmúlt­ban százezer forint értékű kárt okozott az ilyen házi gyártású kályhától keletke­zett tűz. A hatóságok a jö­vőben nagyobb figyelme' fordítanak ilyen szabályta­lanságok felderítésére és szigorú büntetéseket szab nak ki, ahol nem tartják be az előírásokat. A tsz-üze- mek saját érdeke a tűz meg előzésére gondot fordítani. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1971. december 1-i határozatának megjelenése óta üzemekben, szövetkezetekben egyre több szó esdi az üzem- és munkaszervezési kérdéseik­ről. a fegyelemről. Egészséges türelmetlenség tapasztalható nálunk amiatt, hogy még min­dig sok akadály fékezi a gyor­sabb előrehaladást. A. vezetés elválaszthatatlan része A szervező munka fontos­ságának elismerését az élet parancsolólag követeli meg, hiszen a gazdasági élet inten­zív fejlődése már nem képzel­hető el az üzem belső tarta­lékainak rendezése, a ha­nyagság, szervezetlenség fel­számolása nélkül. Ez közhan­gulatot alakító tényező, mi­vel a do Igozók. részéről felme­rült jogos panaszok nagy ré­sze is a szervező munka hiá­nyosságaival függ össze. Azt a vezetésnek tudomásul kell vennie, hogy az emberek nagy része becsületesen akar dolgozni és keresni. Ehhez pe­dig biztosítani kell folyamato­san a termelés tárgyi és sze­mélyi feltételeit. Ebből az is következik, hogy a szervezés a vezetés elválaszthatatlan ré­sze. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a termelőegységek­nél rövidebb vagy hosszabb időközönként szükségszerűen újjá kell szervezni a munka­folyamatot. Ezt indokolja vaz s. hogy a technika, technoló- ia és a szervezés módszerei sjlődtek, ehhez képest vi- zonylag elmaradt a szerve­det módosulása. Pozitív jelenség, hogy a gaz­dasági reform bevezetése óta gyre több üzem ismerte fel az aktív cselekvés fontossá­gát. Nem fentről várták a >roblémák megoldását, hanem önállóan keresték a gazdálko­dás eredményesebbé tételének útját. A pártszervek segítségé­vel szervezeti intézkedéseket is tettek. Néhány helyen létre­hozták az üzem- és munka­szervezési osztályokat, cso­portokat Ezek munkája már konkrét eredményekben, is je- ' entkezik. A síküveggyárban, a ZIM salgótarjáni gyárában megszervezték a gyárrészlege­ket. A .Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál szako­sítottál! az építésvezetősége­ket, a mezőgazdasági termelő­szövetkezetek egy. részénél ágazati szerveket alakítottak ki. Intézkedések történtek a folyamatos munkarend kiala­kítására is. Ma már egyre inkább nyil­vánvalóvá válik, hogy a tar­talékok feltárása érdekében legtöbbet a- munkahelyi kol­lektívák, vezetők tehetnek. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos a belső mechanizmus tökéletesítése, ennek érvénye­sítéséhez a gazdasági egysé­gen belüli feltételek biztosítá­sa. így cselekedtek azokon a helyeken, ahol az első számú vezetés nem féltette a hatal­mát és az alsóbb egységekre is lebontotta a döntési jogkö­röket, pontosan meghatározva a hatásköröket. A gyárrész­legek, ágazatok, üzemegységek vezetői megkapták a kollektí­vájuk termelési programjához szükséges közvetlen költség- előirányzatokat és a bérfelosz­tás lehetőségeit. Üdvözölni lehet azokat a kezdeményezéseket, amelyek­kel a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Nógrád megyei Textilipari Vállalatnál, és egyes mezőgazdasági tsz-ek- ben találkoztunk. Az említett vállalatok tudományos intéze­teket bíztak meg olyan tanul­mányok készítésével, melyek az üzem- és munkaszervezési tevékenység javítását céloz­tál!. Ennek alapján került sor a megváltozott helyzetet job­ban tükröző szervezeti felépí­tés fokozatos kialakítására. Jó munkahelyi légköri Az utóbbi időben az üzemek többet foglalkoztak az élő­munka racionálisabb felhasz­nálásának kérdéseivel. Ered­ménynek tekinthetők azok a törekvések, amikor az alkal­mazotti állománycsoportból a termelő területekre csoporto­sítottak át dolgozókat. A Nóg­rádi Szénbányák Vállalatnál 60, a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél 240 dolgozónál történt meg ez. Hasonló in­tézkedések születtek az erdő- gazdaságnál. Sajnos, a felso­rolt példák ma még nem ál­talánosak, de a jövőben min­demképpen követendőek. Tu­domásul kell venni, hogy a termelés növekedésének dön­tő hányadát a termelékenység emelésével kell elérni. Problémaként jelentkezik, hogy egyes helyeken a terme­lésben és létszámnövekedésben beállt változásokat nem kö­vette a szervezettség színvona­Megkétszereződik az idén a korszerű gépekkel művelt cukorrépa termőterülete, százezer katasztrális holdról — az összes cukorrépával bevetett terület kétharmadá­ról — takarítják be majd speciális gépsorokkal a ter­mést. A gépesítés nagy fokú in­tenzitása elsősorban a 70 szá­zalékos állami támogatás eredménye, a terv teljesítése csak állami támogatással si­kerülhet, ugyanis — mint is­meretes — az utóbbi évek­ben a mezőgazdasági üzemek a kevesebb élőmunkát igény­lő, gépesített technológiájú növények (búza, kukorica, lucerna) termesztésére sza­kosodtak — ennek következ­tében a cukorrépa termőte­rülete jelentős mértékben csökkent, s ezért nagymeny- nyiségű cukorbehozatalra szorultunk. Jó szervezéssel még a cu­lának emelkedése. Nem lehet azzal sem' egyetérteni, hogy néhány üzemben évek óta el­avult működési szabályzattal dolgoznak, míg máshol ilyen­nel sem rendelkeznek. A szervezeti munka értéke­lésénél szembe kell nézni az­zal a nehézséggel is, hogy mély gyökerei, vannak a meg­szokotthoz való i'agaszkodás- nak az új eljárásokkal szem­beni idegenkedésnek, pedig a téves szemlélet megváltozta­tása nélkül nem lehet sikert elérni. Az előttünk álló Időszak feladatai nagyok. Fokozottabb követélményt állítanak az üze­mek vezetői, dolgozói elé. Meg kell teremteni az intenzív gaz­dálkodás feltétteleit. Ez csak a termelés jobb szervezésével lehetséges. Törzsgárdatagok. szocialista brigádok, újítók se­gítségével bátran szembe kell nézni az úgynevezett népsze­rűtlen feladatokkal is. Ezek megoldása találkozik a dolgo­zók igazságérzetével. Mert a közös célok megvalósításáról, a hanyagság, a nemtörődöm­ség, a kapkodás megszünteté­séről van szó. Élő, eleven információt A jó vezetői döntések felté­telezik az információs rend­szer javítását. Ott járnak el helyesen, ahol megszervezik az élő, eleven információ áramlását, fentről lefelé, s a munkahelyektől az első számú vezetőig. Ilyen módszerekkel gyorsabban el lehet hárítani a termelést gátló körülménye­ket. Ahol erre lehetőség van, ott hozzá kell kezdeni az ügyvitelszervezés gépesítésé­hez. Első és legfontosabb lé­pés a szervezeti és személyi feltételek megteremtése. Ezért a mai bizonyláti rend­szert is a követelményekhez kell Igazítani. Ugyanis a gép a hibás adatokat nem tudja módosítani, a hibás eredmény pedig félrevezet. Az állóalapok kihasználásá­nál is bőven van tennivaló. Jelenleg is több helyein nem megfelelő a gépek, berende­zések kihasználása. Ott jár­nak el helyesen, ahol olyan szervezési intézkedéseket haj­tanak végre, melyek eredmé­nyeként növekszik a műszak­szám, élőbb lesz a kooperáció. Lépéseket kell tenni az ön­költség csökkentésére, a kor­szerű termelési és gyártmány­szerkezet kialakítására is. korgyártás mellékterméke­ként keletkező melasz és ré­paszelet is a cukorgyártás növelését segíti, a Kaposvári Cukorgyár Somogy és Bara­nya megye 30—40 mezőgaz­dasági üzemével kooperálva hozzájárul a szarvasmarha­program megvalósításához, ugyanis a melaszból és a ré­paszeletből a szarvasmarhák etetésére alkalmas olcsó, fe­hérjedús takarmány állítható elő. A kaposvárihoz hasonlóan megkötötték már a szerző­dést a mátra vidéki cukor­gyárak Hajdú-Bihar, Pest és Nógrád megye 1 téeszeivel, állami gazdaságaival, az idén már működnek is a takar­mánykeverők. Az ipar és a mezőgazdaság sikeres koope­rációja máshol is követőre talál, a sárvári cukorgyár például Zala, Veszprém és Vas megye érdekeltjeivel tár­gyal hasonló megállapodás­ról (MTI) Németh Ferenc T Szécsényből rendszeresen szállítják a termelőszövetkezet primőr zöldségféléit, nagy táb­lákon díszük a saláta, a karalábé, a retek. Természetesen egyelőre csak üvegházakban és fóliasátrakban nevelkednek a szép tavaszi primőrök, napközben azonban, ha jó az idő már a nap felé is megmutogatják a növényeket a szorgos gondozók. Nótás Já­nos. a téesz régi szakembere a szépen fejlődő kelkáposztákat gusztálgatja Kulcsár József felvétele NÓGRÁD - 1972. február 29., kedd 3 A mechanizmus lelke Mura nyi—Solyinosi Speciális gépsorok a földekért Csökkentik az élőmunka fel kasza rí lásá t i

Next

/
Thumbnails
Contents