Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
íUzak-masyaromági minisztériumi beszámoltató Világnézetünk alapjai és az iskola Öt megye és Miskolc szakfelügyelői Salgótarjánban Az Ismeretek elsajátításának, megszilárdításának és ellenőrzésének néhány sajátossága a Világnézetünk alapjai tantárgyban, valamint az általános bevezetés feltételei . címmel tegnap megkezdődött Salgótarjánban a tantárgy szakfelügyelőinek minisztériumi beszámoltatása. A Megyei József Attila Művelődési Központ klubjában Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Miskolc város, Heves, Komárom és Nógrád megye szak- felügyelői foglaltak helyet, a beszámoltatást dr. Daró- czy Sándor, a Művelődés- ügyi Minisztérium főelőadója vezette. Szó esett a tantárggyal kapcsolatos tartalmi kérdésekről, s az általános bevezetés feltételeiről az egyes megyékben. (Az 1972/ 73-as tanévben valamennyi középiskolában tanítják ezt a tárgyat.) Amint azt dr. Daróczy Sándor is hangsúlyozta, a kétnapos eseménysorozat jellegét a beszámoltatás határozza meg, de tájértekezletté is bővül az egyéb programokkal. A beszámoltatás célja, hogy hiteles kép alakuljon ki a tantárgy tanításával, helyével, szerepével kapcsolatban. A meghívott megyék, városok képviselői pedig tájékoztatót adnak megyéjük, városuk eltérő helyzetéről. Mi határozza meg a Világnézetünk alapjai tantárgy növekvő szerepét az általános és a szakműveltségben? Bevezetőjében a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa hangsúlyozta, hogy a kulturális forradalom jelenlegi szakasza, a két társadalmi rendszer versenye kikerülhetetlenné teszi a világnézeti kérdések, bizonytalanságok mielőbbi tisztázását, s ebben igen nagy szerep jut a középiskoláknak. A világnézet nemcsak a természetről és a társadalomról alkotott nézetek összessége, egyre inkább több ennél; összefogja a személyiség magját Miben jelentkezik az iskola felelőssége? Egyrészt, az ifjúság egy része akkor kerül ki az iskolapadokból, amikor a világnézeti éríelődés még tart. vagy éppen csak megkezdődött. Másrészt, az általános eszmék és az élet- tapasztalat gyakran nincsenek szinkronban egymással, s ez a kialakulatlan világnézetű fiatalokból kedvezőtlen hatást válthat ki. Az iskolának tehát számolnia kell e lehetőségekkel, s eszerint kell munkálkodnia. Mi legyen a lényege a Világnézetünk alapjai tantárgynak? Elsősorban az, hogy segítségével a tanulók életét. aktív tudati tevékenységét és cselekvését úgy szervezzük meg, hogy ismeretei nézetekké, nézetek rendszerévé, meggyőződéssé, dialektikus materialista világZENEI ÉLET Lux Erika hangversenye Balassagyarmaton r Nem panaszkodhatnak a zongorairodalom kedvelői Balassagyarmaton. Nemrég ifjú Fasang Árpád szólaltatott meg Dohninyi- és Debussy- műveket a zeneiskola koncerttermében, a héten pedig a már nemzetközi hírnevet szerzett Lux Erika adott hangversenyt Beethoven, Schubert és Schumann műveiből. A fiatal művésznő neve nem ismeretlen a zenebarátok előtt. Tizenhat éves korában veszik fel a Zeneművészeti Főiskolára, ahol 1968-ban kitüntetéssel végez, egyben elnyeri a tanszaki verseny nagydíját. 1966-ban negyedik helyen végez a budapesti Liszt—Bartók zongoraversenyen. A rádióállomások müncheni zongoraversenyén 1967-ben negyedik, 1969-ben első díjat szerez. 1968-ban megnyeri a Magyar Rádió II. zongoraversenyét, Szófiában VIT-díjat kap. Lux Erikával Európa számos rádióállomása, lemezgyára késztített felvételt •k Végigtekintve a sikersorozaton, amely megközelítőleg sem teljes, érthető, hogy a balassagyarmatiak nagy érdeklődéssel várták a kitűnő pianista vendégszereplését. A koncert Beethoven 1806- ban komponált 32 variációjával kezdődött. A c-moll variációsorozat egy időben készült a G-dúr zongoraversennyel és a D-dúr hegedű- versennyel. Az utóbbi kettő életörömtől duzzadó muzsika. A variációk azonban súlyosabbak, mintegy elmondják Beethoven véleményét a zongorában rejlő lehetőségekről. Gazdag hangnemi változatok, különféle dallamfűzési és harmóniai figurációk, sűrűsödő mozgás és ritmus feszítik a darabot. Lux Erika nagyon tudatosan közelítette meg a művet. Tudatossága mögött azonban felvonultatta a zongorajáték valamennyi színskáláját. Egymást követően volt démoni és játékos, drámai és líraian lágy. Bámulatos technikai képzettsége egyenrangú kifejezőkészségével. Határozott billentése az igazi Beethovent varázsolta a közönség elé. Az utolsó variációban ért a csúcsra — akárcsak a mű —, ahol megtalálható az addig elhangzott összes technikai és hangzásbeli gazdagság. Franz Schubert opus 78-as jelzésszámú G-dúr szonátája következett ezután, amely a fantázia melléknevet viseli. Jellegzetes, szabadon folyó dallamkötésekre épül a mű, magán viseli a klasszikus dalok költőjének valamennyi stílusjegyét. Vérbő romantikus zene Schubert alkotása. Fiatal előadóművészünk a schuberti muzsika szárnyán szabadjára engedte fantáziáját, a klasszikus szonátaforma ellenére is mint egy dalfüzér csendült föl a mű. Lux Erikához igen közel áll a romantika. Játékának hangulat- váltásai, az elernyedésből az energikusságba átcsapó, egy- egy hangot körülíró témava- riációi a már érett művészt mutatják. Szünet után Robert Schumann: Fantasiestücke című műve következett. A zeneszerző 22 éves korában írt alkotását az ihlet sugallta, amint Pándi Mariann ragyogóan megfogalmazta — „olyan bájjal és üdeséggel hatnak ezek a kis darabok, mintha alkotójuk valami ellenállhatatlan sugallatnak engedelmeskedve jegyezné le képzeletének spontán diktátumait.” A Schumann-mű előadásával Lux Erika mintegy megkoronázta balassagyarmati hangversenyét. A töprengést, tépelődést kifejező darabok között néha felcsillant a boldog, emberi humor is. Balassagyarmat gazdag zenei életét kitűnően reprezentálta a keddi hangversenysorozat. Délelőtt és délután Mozart : A színigazgató című komédiája csendült fel a művelődési központ színpadán, este pedig Lux Erika koncertjével fejeződött be a nap. (—ár.) nézetté formálódjanak. A szaktárgyakban szétaprózódnak a világnézeti tartalmak, ez tantervi, de még inkább tankönyvi és óravezetési kérdés. A Világnézetünk alapjai tantárgynak éppen ezért hangsúlyoznánk úgynevezett integráló szerepét. Kovács Ferenc Nógrád megyei szakfelügyelő az 1966/67-es tanévben, a tantárgy „hőskorában” kezdte meg a Világnézetünk alapjai tanítását a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban. Két év után fokozatosan vezették be a tantárgy oktatását Nógrád középiskoláiban is. Jelenleg még nem tanítják Szécsény két középfokú intézményében, a nagybátonyi gimnáziumban s a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari Technikumban és Szakközép- iskolában. Napjainkban tizenegy nevelő tanítja e tantárgyat Nógrádban. Mik a nógrádi tapasztalatok? összességében kedvezőek. A Világnézetünk alapjai tantárgy módszertani kultúráját tekintve előbbre van a többi tantárgy átlagánál. Az órákon a feldolgozás, ellenőrzés, teljesítménymérés összefüggő egységet alkot, ez szubjektív okokra, de a tárgy jellegére is visszavezethető. Természetesen gondok is jelentkeznek. Ezúttal, a teljesség igénye nélkül, csak kettőt említünk. Nem megoldott például a tárgy szemléltetése. S nehézséget jelent az is, hogy erre a szakra még nem képeznek tanárt. Az Országos Pedagógiai Intézetben nyaranként készítenek elő pedagógusokat viszonylag rövid idő alatt a tantárgy tanítására. A tanácskozás résztvevői tegnap a délutáni órákban megtekintették a Salgótarjánról készült filmet. Ma délelőtt az öblösüveggyárba látogatnak, illetve bemutató órákon vesznek részt a Madách Imre Gimnáziumban és Szakközépiskolában, ahol Barabás György és Kégli Katalin tartja az órákat. Ezután megvitatják a bemutató tanítás tapasztalatait. (tóth) NÓGRÁD - 1972. február 25., péntek NÖGRÄDSIPEKI ASSZONY (Kulcsár József felvétele) 'Silver Jboltér bár Itt van ez a nagyon finom, hidegtű- metszet a dossziéban. Silver Dollár bár a címe. Története a hatvanas évek tájékára nyúlik vissza, amikor egy napon Genovában akva- rellezett Jánossy Ferenc festő. Jött két amerikai katona, az egyik néger. — Mennyiért adná ezt az akvarellt? — kérdezték. — Nem adom el — válaszolta. — Odaadom. A katonák a képért vendégül látták a Dórin .palotában, ahol a földközi-tengeri amerikai flotta mulatóját rendezték be. A sors iróniája? Az előkelő hajdani patrícius család egyik tagja a XIV. században a genovai flotta vezére volt a velenceiek ellen. — A nők meztelenül táncoltak, nem utcalányok — olasz feleségek, férjeik tudtával. Ha kikötött a flotta, sorba álltak 'a nők a kikötőben. Kellett a pénz, amelyik gyakran ellenszolgáltatás nélkül hullott az ölükbe, hiszen a katonák egy része hamar lerésze- gedett. A hidegtűmetszet tehát finom és kicsit humoros, úgy érzem. Alkoholtól impotens férfi ül szemben egy gyönyörű, ruhátlan nővel, ujjai közt a szivar hetykén fölfelé áll. Min mélázhat, ahogy bámulja a nőt kunkori szivarjával? Egyébként Balassagyarmaton tavaszias a# idő ezen a kedden. Ai utcán, a szerb templom előtt Ág- neska, a festő felesége jön szembe velünk, barna bundában. Bemutatkozunk. Nézek körül, Jánossy egyik linómetszetéről úgy emlékeztem, állt itt valahol egy körhinta. Nem állt. A kis templom körül lebontották a házakat, üres tér övezi az aprócska építményt. A metszet címe A balassagyarmati szerb templom körhintával. Nem forog a sosemvolt körhinJ ta, egy kutya iszkol át a bontás-törmelékes téren. Szürrea- lisztikus kép. — Főzünk egy kávét nálunk — javasolja a festő. — Jó. Nem készült el a kávé. Üjra csak metszeteket néztünk. Ezúttal a főiskolás korban, 1948-ban, 49- ben készült műveket. Egyik fotóját megkaptam levelezőlapként. Címe a Világ. Itt még Silver Dollár bár, szerb templom, körhinta februári nap nélkül. Vagy már mindezzel együtt? Tóth Elemér KÜRTI ANDRÁS KISREGÉNYE Látogató a Kopasz-hegyen ÍO.' Nem bánom, menjen a bejárathoz, magamra kapok valamit, aztán társaloghat akár az ENSZ-szel is, ha szerzünk vonalat. — Hm — vakarta meg a fe- jebúbját Kopra, — ez tulajdonképpen nem is olyan rossz ötlet. Az ENSZ-et is biztosan érdekli a dolog. Hl. FEltZET Lavina Végre! Ilike intett, hogy menjen be a fülkébe, a hívott fél jelentkezik. Kopra Tibornak volt annyi esze, hogy várakozás közben, még mielőtt az interurbán kapcsolat létrejött volna Budapesttel, lemondjon eredeti tervéről. Arról tudniillik, hogy a renkívüli hírrel körbetelefonálja a világot. Nem, butaság lenne. Egyelőre csak a főnökét mozgósítja, a többi majd megy magától. Hiszen, ha közvetlen közelről nyomon akarja kísérni ennek az érdekfeszítő ügynek az alakulását — márpedig ez eltökélt szándéka volt —, akkor nem aprózhatja eh magát, nem szabad önként vállalnia a diszpécser, vagy a postás szerepét. Itt rövidesen megindul a lavina. És ő lesz az a madárka, aki a magas hegy csúcsáról lerúgja azt a bizonyos kavicsot, amely a lezúduló lavinát előidézi. A madárka meg szépen ott marad a csúcson, ahonnan áttekintheti a fejleményeket, s a szemtanú hiteltérdemlő szavaival írhatja meg majd minden idők legdrámaibb riportkönyvét. Ez volt az egyik okos döntése. A másik abban a pillanatban született amikor álmos, morcos hangon végre hallózott a főszerkesztője a drót túlsó végén. Nem közli vele a tényállást! Százat egy ellen, hogy nem hisznek neki, otromba tréfának tartaná. Vagy arra gondolna, hogy berúgott. Esetleg — megbolondult. És lecsapná a kagylót, ő is ezt tenné a helyében. Ezért taktikusan kell eljárni. — Itt Kopra. Elnézést a korai ébresztőért, Ipacs elvtárs — fuvolázta a hallgatóba —, a holnap reggeli rendkívüli kiadásról van szó. — Miféle rendkívüli kiadásról? Mi történt? — Majd mindenről személyesen tájékoztatlak. Valószínűleg két renkívüli kiadást is ki kell dobnunk az utcára. Légy szíves, gyorsan öltözz fel, ugorj kocsiba. Hozz magáddal fotóst föltétien. Az meg hozzon magával vakut is, sötétben kell dolgoznia. Jóskára gondolok, három saroknyira lakik tőletek. Negyven perc alatt itt lehettek. — Hol? Az ördög bújna beléd, honnan beszélsz? Tehát már horgon van! Hiába, az emberismeret! Indulatos, hiú, goromba fickó az öreg, gyakran igazságtalan, kötekedő, de az újság — az élete. Ha meghallja a bűvös igét „Rendkívüli kiadás”, ha felcsillan előtte a lehetőség, hogy az ő lapja mindenki mást megelőzve tájékoztathatja az olvasót valami fontos eseményről, négykézláb is elmenne a világ végére. — Várlak benneteket M. községben, az autóbusz végállomásánál. Ugye ismered az utat? Vagy magyarázzam el? Kattanás. A főnök letette a kagylót. Egy pillanatot sem akar elveszíteni. Ha újra hívná, foglaltat jelezne a készülék. Az öreg most riasztja a lap munkatársait, taxival jöjjenek, kérjenek számlát. Aztán kocsit rendel, üzen a fotósnak, hogy legyen tíz perc múlva a kapu előtt, hozzon vakut, értesítse a laboránst, hogy az is menjen be a szerkesztőségbe. Még arra is lesz gondja biztosan, hogy Márta, a titkárnő főzzön egy liter erős feketét, mire hadrendbe áll a gárda. Lelki szemével Kopra szinte látta, amint a főnök tárcsáz, utasít, szervez, fojtott hangon káromkodik, közben felveszi a cipőjét, ballont húz a pizsamája fölé, és végül lábujjhegyen oson ki a lépcsőházba, hogy fel ne keltse a szomszéd szobában alvó feleségét. Vajon lesz-e benne is ennyi tűz, ügybuzgalom ötvenöt éves korában? Visszaakasztotta a villára a kagylót, kilépett a fülkéből. — Köszönöm, Ilike, végeztünk. Egész életemben hálás leszek, nevét imába foglalom. Mit fizetek? — Tizenkét forint. De azt mondta, másokkal is akar beszélni. — Meggondoltam. Megtalálnak ők ma engem maguktól is. Tessék, a pénz... Még egyszer köszönöm a kedvességét, a viszontlátásra, csókolom a kezét. Indult kifelé. — És az a tudományos szenzáció?! — szólt utána a postáskisasszony. — Azt ígérte. hogy én leszek a második, aki hall róla. — Hát persze! — nézett vissza a küszöbről a válla felett Kopra. — Egy Marslakó szállt le a telkemre. Egy nagy gömbben, amelyik sárgán világít. Ő meg egy zöld labdában közlekedik. Egyelőre csak ennyit. Eltűnt a sötétben. — Hülye huligán! — sziszegte Ilike és csalódottan zárta be a postahivatal ajtaját. Eloltotta a villanyt, sietett vissza a szobájába, gyorsan bebújt az ágyába, lehunyta a szemét. Hátha még ott gyakorlatoznak azok a tüzérek azon a madárdalos réten— (Folytatjuk)
