Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

Át kellett mennem egy rendkívül szép útvona­lon a nógrádi és honti vadregényes, szelíd tá­jon. A magyar romantika egy" fejezete termett itt. Találomra megállottám egy községben, Dré­gely vára alatt. Arany János áldott, szenvedő, edes és szelíd szava állított meg: Felhőbe ha­nyatlott a drégeli rom... Arany sose volt Dré­gelyben, s ez a sor annyira jellemző, hogy ma is felhőben van a drégeli várrom, - nyomát sem lehet látni a faluból. Bementem a bíróhoz, a jegyzőhöz s azt kér­deztem :- Hogy élnek? Mint mindenütt, mint akárhol az ilyen kis magyar falvakon. Élnek. Még élnek egy kicsit.- A községnek van kétezer lakosa és van két­ezer-háromszáz hold határa. Ebből 1200 hold a hercegprímásé, 1100 hold a kétezer léleké. Úgy van eloszolva, hogy van 10 gazda, akinek 20 holdnál többje van, de 35-nél többje senkinek, a többi aztán' egészen parányi parcellákban oszlik szét.- Hogy él a nép? Nagyon nehezen, nagyon keservesen. Van legalább 30 család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret, s aratásig nem is fog. De nagyon sok család van, ahol már évek óta nem vágtak disznót és semmi zsíro- zójuk /lines. A legszegényebbek nem is krump­lin élnek, hanem kukoricán. Megfőzik a szemes kukoricát vízben, s azt eszik reggel is, délben is, vacsorára is. De vannak jó gazdák, akik jól el van­nak látva, legalábbis élelem dolgában, mert külön­ben senkinek sincs egy fillérje se. Ez annál sajnálatosabb, merf ez a nép, a nagyszerű palóc nép, végtelenül szorgalmas és ötletes, furfangos, mindent kitalálnak, s min­dent megpróbálnak, hogy boldoguljanak. (Móricz Zsigmondi Gyalogolni jó című köte­téből A kis falvak, nagy bajok című írásából.) Amíg a takaró ér Az új négytantermes isko­lában nem lesz vízvezeték és közműhálózat. Így írják elő a tervek. Amennyiben később több pénz lesz, akkor újabb négy tantermet építenek hoz­zá, megoldják a víz bevezeté­sét és az épület közművesí­tését. Addig azonban azzal kell megelégedni, ami van. A képen látható új iskola 85 százalékban kész. Felépíté­sére 1 millió 200 ezer forin­tot irányoztak elő, ebből 894 ezer forintot az állam vál­lalt magára. Az államtól ka­pott összeghez a hiányzó pénzt a három község lakos­ságának — Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece —. illetve a közös tanácsnak kell előterem­teni. Az új iskola a körzetesítési elképzelések szolgálatában áll. A tervek szerint elsőnek a hontiak vennék birtokukba ezt az új létesítményt, majd a következő négy tanterem­ben az ipolyvecei gyerekek találnak otthonra. Három szer tagja van A Drégelypalánk és Vi­déké Takarékszövetkezet számláján hétmillió forint a betétállomány. A szövet­kezet Nagyorosziban, Ipolyvecén, Honton és még Pesj megyében, Bernece- barátiban és Kemencén is tart kirendeltséget. ’ Segíti a tagságot építési, áruvá­sárlási és háztáji gazdasá­gok fejlesztését szolgáló kölcsönökkel. , A takarék- szövetkezetnek hat község­bén háromezer tagja van. Hosszú Ideje húzódik az új étterem és bisztró építése. A munkálatok még az ÁFÉSZ égisze alatt kezdődtek meg, később azonban kiderült, hogy kevés a pénz, nem tudják be­fejezni. Az új gazda szere­pére a helybeli Szondi György Termelőszövetkezet vállalko­zott. Csakhogy az egyezség nem született meg olyan gyorsan, ahogy a nagykönyv­ben van megírva, ahogyan a Az i-re a pontot lakosság elképzelte. A telek­könyvi problémák és az át­adással járó pénzügyi konzek­venciák tisztázása elég sok időt vett igénybe. Ha most a község lakói kö­zül valaki azt kérdezné, mi­korra lesz kész a képen lát­ható százszemélyes étterem és bisztró, csak annyit felelhe­tünk: nem tudjuk. Ez viszont nem vigasztaló, mondhatnák többen is. És igazuk van. A határozott terminus azért nem mondható ki, mert ezt az építkezést nemcsak az előbb említett hosszúra nyúlt tulajdonjogi és pénzügyi ‘ vita, hanem a határidők gyakori módosítása is jellemzi. Az iskola udvarán nagy eseménynek számit, ha a kerekeskútból jön a víz. De ez már egy éve nem történt meg, így az iskolához más utcákból hordják a vizet. A kút most leláncolva áll az iskolaudvar közepén, mert a kultárházban egyes emberek a bálok alkal­mából azzal szórakoznak, hogy éjszaka nyikorogtatják a hajtó kereket. Jó lenne, ha már nem messziről kellene az iskolába hordani a vizet Lesz italbolt Harminc napi bérnek megfelelő nyereség Tavaly ősszel a KÖJÁL bezáratta a drégelyi részen működő italboltot, mert nem felelt meg a minimá­lis egészségügyi követel­ményeknek 6em. Ez nem jelentette azt, hogy ital nélkül maradtak a kör­nyék lakói, mert a vegyes­boltban palackokban vá­sárolni lehetett. Mivel az italboltra ezen a részen is szükség van, az ÁFÉSZ vezetősége úgy döntött, hogy a jelenlegi 4-es számú élelmiszerüzle­tet átalakítják. Az épület első részén kap majd he­lyet az űj presszó, ahol italt Is árusítanak. A hát- \ só részben, ahol a szolgá­lati lakás és néhány rak­tárhelyiség volt, alakítják ki az újabb élelmiszerbol- ■ tot. Az átalakításhoz szüksé­ges terv megvan, a kivite­lezéshez rendelkezésre áll az előírt 300 ezer forint. Ha a termelőszövetkezet építőbrigádja elvállalja ezt a munkát, akkor az év második felében megnyitja ajtaját a két üzlet. r A bizakodók úgy vélik, ha a termelőszövetkezet építő- brigádja is akarja, akkor ta­lán május 1-re készen lesz. De sokan vannak, akik az augusztus 20-i határidőnek is örülnének, csak akkorra biz­tos lenne. Az i-re a pontot az építők tehetik fel. Reméljük most már nem késlekednek sokáig, zöld utat kap a mun­kálat. Kisebb fajta középüzem­nek felel meg a Szondv György Ipari Szövetkezet. S hogy nem dolgozik rosszul, azt az elmúlt esztendő ered­ményei tanúsítják. Huszonhat- millió forint árbevételt ter­veztek és 31 millió 400 ezer forintot értek el. Nem végle­ges adatok szerint múlt évi munkájuk alapján 6 millió nyereségre számítanak. A tag­ság 700 ezer forint kölcsönnel A lakosság társadalmi mun­kára- mozgósítása az utóbbi időben nem megy a község­ben. Legutoljára 1970-ben az óvoda építéséhez sikerült tár­sadalmi munkaakciót szer­vezni. Pedig sok más község példája bizonyítja, hogy ha­marabb megoldódnak azok a jogos kívánságok, amelyekhez ma még nincs elég pénz. A tartózkodás .okainak elem­zésekor a községi tanácstit­kár szinte önmagának teszi fel a kérdést: — Talán a szer­vezés sem olyan, mint ami­lyennek lenni kellene? — Az­tán bizakodással a .hangjá­ban folytatja: — Üj erőkkel frissítettük fel a tanácstagsá­got, valószínű, hogy velük segítette a termelés folyama­tosságának pénzügyi feltéte­leit. Mivel a nyereség felosztásá­ban a végső szót a tagság mondja ki. ottjártamkor még nem tudták közölni a kifize­tésre kerülő összeg nagyságát. Csupán azt hangsúlyozták, hogy szeretnék tartani a ta­valyi szintet, ami 30—35 napi bérnek megfelelő nyereséget jelent. együtt többre megyünk ebben a kérdésben. — Végül hozzá­fűzi: — A lakosság inkább anyagiakkal járul a közös el­képzelések kiviteléhez, mert nagy az elfoglaltsága. Emel­lett még mindig sok a kijáró dolgozó a községből. Egy biztos: ha továbbra is így marad a helyzet, néhány gond, probléma, jogos kíván­ság megoldása hosszabb időre háttérbe szorul. Hogy mennyi­ben érdemes ezt vállalni, aft a község dolgozóinak kell el­dönteniük. Emlékeztetőül csu­pán annyit jegyzünk meg: kétszer ad, aki gyorsan ad. Itt pedig önmaguknak- adnak a község lakói. Fészekrakók Vakolatlan házak sokasága jelzi, hogy egyre többen vál­lalkoznak új otthon építésére a község lakói közül. Mivel az építési kedv nagy, az ütem gyors, új utcasort alkot a kész. vagy most készülő tágas, modern, az életszínvonalat, az igényeket és az anyagi tehet­séget is jól bizonyító családi házak sokasága. A múlt évben 26 új épüJ letbe költöztek be a fészekra­kók. főleg fiatalok- Jelenleg 52 házhely között válogathat­nak az építkezni szándéko­zók. Egy-egy telek nagysága 300 négvszögöl és négyszögö­lenként 30 forintba kerül. A vé­telár kifizetésénél az OTP a közös tanáccsal egyetértésben kedvezményes részletfizetést is biztosít. Kétszer ad, aki... Röviden —' Nyolc százalékkal na­gyobb forgalmat akarnak le­bonyolítani 1972-ben. mint az előző esztendőben az ÁFÉSZ kiskereskedelmi boltiai. — Tavaly 800 négyzetméter­nyi járdát építettek a község­ben. jórészt a Felszabadulási úton­— Kétszáz napilap — köz­tük a 34 új előfizetővel gya­rapodott a Nógrád — iár a község dolgozóinak. A megyei lap előfizetőinek szájna je­lenleg száz.' Különböző napila­pokra. képeslapokra egy hó­napban csaknem 13 ezer fo­rintot költenek a község la­kói. Ez az összeg kevesebb, mint más hasonló lélekszámú helyeken. . — Háromszáztizenegy la­kásban van televízió és 463 helyen rádió.' | NÓGRÁD — 1972. február 23., szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents