Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-22 / 44. szám

. .Nagyon szeretem ezt a falut, mert itt szü­lettem, s itt nevelkedtem, jelenleg Is. itt dolgo­zom. őseim Is Itt éltek. Nehéz testi munko köz­ben itt hullatták verejtékUket és mint jobbágyok rótták le a robotot és egyéb terheket. A nehéz munka után, az emberek vágyakoztak egy iga- zobb élet után. Izgalom és melegség fog el, amikor kutatom a múltot, annak a tájnak ala­kulását, ahol őseim bölcsője ringott.. ," (Részlet Berták Ferenr.né tanárnő munkájából.) Lehet-e szebb szavakat találni egy falu jellem­zésére? Örhalomra, Nógrád megye egyik sajá­tos, sokat változó és mindig előbbre lépő köz­ségére vonatkoznak a meleg szavak. Azelőtt Trázsnak hívták. Valószínűleg ennek magyarosítása az Orhalom szó, hisz' az őr gyakori megfelelője o strázsa kifejezés. Hugyag, Csitár, Patvarc, Balassagyarmat mollott az Ipoly határolja, ami egyben a csehszlovák határ Is. Talaja homok, illetve hordalék, ami a híres őr­halmi burgonya alapja. Talaja, éghajlata ked­vez a földművelésnek, így nem csoda, hogy szorgalmas, törekvő lakói gondtalanul élnek. A dűlőnevek és a község neve arra enged következtetni, hogy őrhely volt Szécsény védő­övezetében, A szabályozás előtt járhatatlan mo­csár vette körül, amely védte az ide települte- ket. Földesurai gyakran változtak, lakóinak életét a történelem viharai formálták. Adott katoná­kat, Thökölynek és Rákóczinak, hősi halottakat az első és második világháborúban. Az Igazi nagy változást az elmúlt negyedszá­zad hozta. Egymás után emelkedtek a három- négyszobás kőházak, terjeszkedett Őrhalom. Az itt élő emberek életszínvonalának emelkedése, a takarékba tett forintok, a szép ruhák, a kiegyen­súlyozott életmód bizonyítja, hogy az őrhalmiak megtalálták helyüket, elégedett, s szorgalmas emberek. Falukutató tanárnő Az Iskola magyar—történe­lem szakos tanára Bertók Fe- rencné, Erzsiké tanár néni. örhalom falukrónikása. Az ő szakdolgozatának szavait idéz­tük bevezetőnkben. Erzsiké dol­gozta fel őrhalom történetét az ősidőktől egészen napjain­kig. A falukutató munka mellett vezetője a községi könyvtár­nak. sok-sok olvasót nyerve meg a könyveknek. Az igaz­gató, Havasév Kálmán azt is megsúgja, hogy Bertók Fe- rencné szakmájában is első­rendű, nagyon jó pedagógus. Jól ismeri a községet, az itt lakókat, már hetedik eszten­deje tanít az őrhalmi iskolá­ban. Tele van lelkesedéssel iro­Közös erővel dalom- és faluszeretettel, amit szeretne átadni tanítványai­nak is. Talán ennek köszön­hető, hogy a nyolcadikosok most nagyszabású kutató­munkába kezdtek. Elsősorban a népviselet titkait szeretnék feltárni. A felszabadulás év­fordulóján nagy sikerű elő­adást rendeztek, ennek kere­tében versekkel, zenével és összekötő szöveggel illusztrál­va bemutatták a falu életét. Hasonló előadásra készülnek a Dózsa-évfordulón is. amely az iskola irodalmi színpadá­nak nagy próbatétele lesz. Erzsiké tanár néni nemcsak a gyerekekkel szeretteti meg az irodalmat és történelmet, hanem kislányának is nagyon 6okat olvas a mesekönyvek- bőL Varrónő kerestetik Patus Béla, a művelődési ház megbízott Igazgatója, egyébként számtan-fizika- kémia szakos tanár, kapás­ból összegezi a művelődési ház munkáját. — Igényesek az embe­rek, lakásukat nemcsak új bútorokkal rendezik be, hanem melléje könyvet is vásárolnak. Előadásokat is szívesen hallgatnak — mondja az igazgató. Nagyon jól dolgozik a községi Vöröskereszt, sok látogatója van az egész­ségügyi előadásoknak. A termelőszövetkezet tagjai­nak szakmai előadásokat rendeznek, amelyek ugyan­csak népszerűek. Bár az ismeretterjesztés a művelődési ház elsőran­gú kötelessége, őrhalom­ban nem feledkeznek meg a színházról sem. Március, április, május hónapokban a termelőszövetkezet autó­buszával Budapestre rán dúlnak az őrhalmiak, hogy színházba, operába menje­nek. Egy baj van pillanatnyi­lag. Szabó-varró szakkört szeretnének indítani, ame­lyet a község asszonyai ugyancsak reklamálnak. Kanyó Istvánné, a nőbi­zottság vezetője már nem egyszer sürgette a művelő­dési ház igazgatóját, mi lesz a szakkörrel? A két varrógép meg is van, csak éppen varrónő hiányzik, nincs aki elvállalja a szak­kör vezetését. Ezúttal ad­juk hát közre: őrhalomba varrónő kerestetik! Új nevezetessége van a köz­ségnek. Nem nagy épület, nem Is díszes, fő helyen sincs, de az itt lakók érdekében jött létre. Az iskola kerítése mel­letti régi buszváróról van szó. amely néhány héttel ezelőtt bankházzá lépett elő. Takarékszövetkezet kezdte meg működését Őrhalomban, és népszerűségére jellemző, hogy már az első hetekben mintegy százan jelentkeztek tagnak. Sok tízezer forint ván­dorolt máris a takarékba. A termelőszövetkezet zárszám­adásakor kapott pénz egy ré­szét itt helyezték el a szor­galmas és takarékos családok. De nemcsak ennyit jelent a takarékszövetkezet. Jelenti azt is. hogy most már utazga­tás nélkül, helyben el lehet intézni az áruvásárlási köl­csönt. mezőgazdasági hitel igénylését, de kérhetnek az őrhalmiak házépítési kölcsönt és válthatnak autó-nyeremény Törekvő gazdák Sohasem lehetett azt njon- dani az őrhalmiakra, hogy nem szívesen dolgoznak akár hajnaltól késő estig. Szorgal­mukat mutatják az őrhalmi közös gazdaság eredményei is. Nemrégiben tartották meg a zárszámadást a termelőszö­vetkezetben, amelyhez három község tartozik, Hugyag, őr- halom és Patvarc. Jó eszten­dőt zártak az őrhalmi Haza­fias Népfront Termelőszövet­kezetben, magasan az orszá­gos átlag feletti termésekkel. A közös vagyon 58 millióra növekedett, ebből 48 milliót tartanak számon a közös gaz­daság tiszta vagyonaként. A közösben az átlagjövedelem 20 ezer forint körül mozog, de kaptak a tagok nyereségrésze­sedést is az egyéb, forint­ban sokat jelentő, szociális­művelődési „juttatások” mel­lett. Az őrhalmiakat úgy tartják számon, mint az egyik leg­többet kiránduló, utazó falut. Az a hír járja az őrhal- j$H!i miakról a megyében, hogy nem riadnak vissza, ha társa- Port­dalmi munkáról, avagy an ya- SggS gi áldozatról van szó a íalu JPÜ érdekében. ... -J Ez így igaz. A három éve „üzemelő” nagyon szép, mo­dern orvosi rendelő bizonyít­ja, hogy a falu apraja-nagyja szívvel-lélekkel vette ki ré­szét az építésből és áldozott forintokat is, hogy önálló or­vosa legyen őrhalomnak. A termelőszövetkezet neve is Hazafias Népfront, ami egyúttal azt is jelenti, hogy nagyon, jó a kapcsolat a tár­sadalmi szervekkel, elsősor­ban a népfront helyi bizott­ságával, ami dicséretére válik Örhalom lakóinak. volt a falu lakossága. Nem elterjedt volt a tüdőbaj, ame­Ottjártunkkor az orvosi árt megjegyezni, hogy régi Iyet a rossz éghajlattal ma­rendelőben éppen tüdőszűrést írások tanúsága szerint vala- gyaráztak. .. Ez ma már a tartottak, amelyre „hivatalos” mikor Őrhalomban nagyon múlté. A hugyagiak és őr­Nagyon jó kulturális bizottság dolgozik a közösben, amely a belföldi utak és kirándulá­sok mellett külföldre is elvi­szi a tagokat. Jártak már Csehszlovákiában, a Szovjet­unióban, Ausztriában, az idén is több szép kirándulást ter­veznek. Itt már gyakorlattá és megszokottá vált, hogy a termelőszövetkezeti parasz­tok üdülni, világot látni jár­nak a gazdaság két saját au­tóbuszával. Emellett többre és újra tö­rekednek a munkában is. Bállá István elnök és Hegedűs András párttitkár elmondotta, hogy az elmúlt napokban tel­jesen új irányítási rendszert vezettek be a közösben, amely a kereset és nyereség- részesedés igazságosabb elosz­tását szolgálja. A rossz gé­peket kiselejtezték és a ter­melőszövetkezet kilenc üzem­egységében már az új alap­ján készítették az idei terve­ket. A változtatásokkal, amely bizonyára még inkább ösztönöz a helytállásra és a jó munkára, a termelőszövet­kezet gazdái egyetértettek. Aki többet és jobban dolgo­zik, többet ad a közősnek, annak több kerül a jövede­lemlapjára. Színes népviselet betétkönyvet is, ugvanúev. mint az OTP-ben. A betétek­ben sorakozó forintok bizony­ságul szolgálnak az őrhalmiak takarékosságára és szorgalmá­ra. Képünkön Marton Andrés- né és unokája. Hegedűs Szil­via hozta megtakarított pén­zét. amelyre azonnal ki Is ál­lította a betétkönyvet Hege­dűs Sándorné. a takarékszö­vetkezet alkalmazottja. „Értünk van a parádé..." Ha Örhalomról esik sző, nem lehet megemlítetlenül hagyni azt a csodálatos népviseletet, amely az Itteni lányok és asszonyok sa­játja volt. A nyolc—tíz kemény­re vasalt, fenér slingeléses al­sószoknya, az ingván és pruszli, a selyem-, bársony-, szövet­vagy brokátszoknya, a háziszőttes szakácska mezei virághoz tette hasonlóvá viselőjét. A lányok ün­nepnapon kifésült, a lófarok­hoz hasonló frizurát viseltek, dí­szes hajtüket, hatalmas, keményí­tett szalagot kötöttek bele. A menyecskék rojtos, vagy csipkés brokátkendővel kötötték be fejü­ket. Az őrhalmi viseletnek híre ment már évtizedekkel ezelőtt, sokan látogattak a községbe, hogy megnézzék, hogyan is öltözköd­halmiak bizalommal keresik Sen. N^rfdőTel1T\“orég­fel mindig az orvosi rendelőt, akik már ugyan feketében jár- . ... n.ak — még ma is fényesedé ahol dr. Singely István varja szemmel mesélik, hogyan is volt, amikor a ringó szoknyás lányok, asszonyok megindultak az úton. Jól végződött a farsang őr- halomban. Nagy bállal búcsúz­tak az iskolások a vidám na­poktól. A művelődési otthon nagytermében minden szék foglalt volt már az iskola­bál kezdete előtt. Anyukák és nagymamák ülték körül a fa­lat, gyönyörködve a fiúk. lá­nyok mulatságában. Jó han­gulatban nem is volt hiány. Hegedűs Ciliké, Fábián Judit, Nagy Jancsika, Varga Kati, Fábián Éviké, Marton Jancsi­ka és a többiek vidáman rop­ták a táncot — egészen es-, tig... pácienseit. Irta: Csatai Erzsébet Fotók: Kulcsár József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents