Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-22 / 44. szám
Agyagbányában Laboratóriumi vizsgálatok — Javallat a Szocialista Brigád címre Lécek, síukatúrdeszkák készülnek majd a hatalmas szálfákból, amelyet most Fábián Olivér, a balassagyarmati „Palócföld” Termelőszövetkezet fafeldolgozó részlegének dolgozója döntöget. Hatalmas stílfűrészével percek alatt kivágja a legvastagabb törzsű fákat is Kulcsár József felvétele A várakozásnak megfelelően Növekedett a termelési érték Egy éve, hogy az érsekvad- kerti, pásztói és kisterenyei gépjavító állomások az egri MEZŐGÉP gyáregységeivé váltak. A kezdeti bizonytalanság után — mely az átszervezés velejárója — jó úton megindult a termelés. A vállalati feladatokat úgy alakították, hogy azok megfeleljenek a megye gazdaságpolitikai elképzeléseinek, ugyanakkor képviseljék a mezőgazdasági érdekeket. Egy év elteltével megállapítható, hogy a megyékben működő gyáregységek a várakozást kielégítették. Az 1970. évi 81 millió termelési érték 1971-ben 103 millióra növekedett. A vállalati össztevókeny- ségben a három gyáregység aránya 31 százalék. A vállalati szinten elért nyereség 34,4 százalékát a megye egységei termelték. Az egy főre vetített nyereség vállalati szinten meghaladja a tizenhatezer forintot. A nógrádi egységek esetében ez 1000 forinttal magasabb. Megemlékezések a szovjet hadsereg születésének 04. évfordulójáról A szovjet hadsereg és hadiflotta fennállásának közelgő, 54. évfordulójáról hazánkban is megemlékeznek. Országszerte megkoszorúzzák a felszabadító harcokban elesett szovjet katonák emlékműveit. Budapesten, a gellérthegyi Fel- szabadulási Emlékműnél rendeznek koszorúzási ünnepséget február 23-án. Az évforduló alkalmából a csepeli sportcsarnokban kedden ünnepi nagygyűlést rendez az MSZBT országos elnöksége. Az évforduló előestéjén, február 22-én a Gellérthegyen ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonják a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi rmm’rásn' ' "Móm vörös zászlaját. (MTI) 1972-re a három gyáregység 120 millió forint termelési feladat elvégzését tűzte célul. A terv egyeztetésekor Baranyi Bertalan, a kisterenyei és Szomszéd József, a pásztói gyáregységek igazgatói a lehetőségek felmérése után nagyobb feladat elvégzésére vállalkoztak. A 120 millió forint értékű feladatból szerződéssel 90 millió forintot már biztosítottak. A hiányzó 30 millió forint értékű munka- vállalásról most tárgyalnak. A számottevő átlagbér- növekedés ellenére az év végi részesedés kilátásai biztatóak. A hatékonyság növekedése fedezte az átlagbér-növekedést. A Nógrád megyei kollektíva hasonlóan a hevesihez, eredményes esztendőt zárt, melynek alapján több jutott a népgazdaságnak — a vállalatnak, a gyáregységeknek, ezen keresztül azoknak is, akik becsületes munkájukkal ehhez hozzájárultak. — s. e.— Magyar „kenyér- automaták" külföldön Magyar gépsorokon gyártott kenyeret fogyaszthat az idei nyártól Lipcse lakossága. Az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat három komplett gépsort szállított az NDK vásárvárosába, a napokban kezdik meg a szerelést. A központi vezérőpultról irányítható — automatizált gépsor ezer kilogramm kenyeret gyárt egy óra alatt, állandó, egyenletes minőségben. A gépsor prototípusa a győri kenyérgyárban üzemel, az NDK szakemberein kívül elismerően nyilatkoztak róla csehszlovák, román és jugoszláv szakemberek is. A közeljövőben ezekbe az országokba is szállítanak kenyérgyári berendezést, s tárgyalnak az exportról a Szovjetunióval is. Ezentúl az új hazai kenyérgyárakat is ilyen gépsorokkal szerelik fel, így a Miskolcon épülő és a rekonstruálás előtt álló budapesti Százados úti kenyérgyárat is. (MTI) A hegyoldalt megbontották. A festői környezetben a korai tavaszt ígérő napsütés is kedvez a munkának. A hatalmas dózer túrja a fedőréteget, hogy szabaddá tegye a Cserhát kincsét, a kohászatban és főleg a kerámiaiparban nélkülözhetetlen agyagot Két fúróberendezés is dolgozik. Feladatuk a lazító robbantások előkészítése. Máthé Zoltán bányamérnök, a pártszervezet titkára elégedett a munkával, amikor tovább ballagunk még egyszer visszanéz, hosszan gyönyörködik a letakart külfejtésen. — Tavaly kezdtük, azóta legalább 50 ezer köbméter földet mozgattunk meg a gépekkel. Az idén 20 ezer tonnás termelésre számítunk itt a külfejtésen, és olyan, a minőség, hogy az első osztályú agyag döntő többségét is innen szállítjuk el a megrendelőiknek — újságolja. Utunk következő állomása a 25-ös számú szocialista brigád föld alatti fejtési munkahelye. A szűk, párolgó 18—20 méter mélységű légakna létráján mászunk le. Szokatlan ez az út, fárasztó, de megéri. Lent a fehér, szürke világ különös látvány. A gumiszalagon kifelé kígyózik a végtermék, az agyag. A fejtés a régi műveletből visszamaradt pillérben folyik. Nagy a nyomás. A máglyáik mögött az omlás. Robbantottak. Ezt követi az agyag válogatása- Érdemes, A gazdálkodás problémáinak és eredményeinek szinte kimeríthetetlen tárából igazán gazdagon meríthettek Endrefalván, a zárszámadási közgyűlés felszólalói. Az aratási gondokat elevenítette fel icL Serfőző Bertalan, Bárány Gábor fiatal gépszerelő, a gépcsoport munkájának fejlesztéséről szólt. A tagság szorgalmas munkáját — mondhatnánk a mindennapok sokszínűségében ecsetelte ifj. Serfőző Bertalan. A vezetőség beszámolójában Papp Vencel, a tsz elnöke, mint ismert tényről szólt az állattenyésztési ágazat kiemelt fejlesztéséről. Évekkel mert az értékes I. osztályú agyagért minőségi felár, prémium illeti a bányászokat. Nem mindegy, hogy milyen terméket szállítanak el. Az I. „A” osztályú fehér agyagért tonnánként 770 forintot fizetnek. Az I. „B” minőségűért 550 forintot kap\ a bánya. A zsíros „A” minőségű szürke agyag 750 forintot ér. Van vagy tízféle minőség, amit az üzem laboratóriumában állandóan vizsgálnak, mert minden egyes va- sútikocsi-szállítmányt műbizonylattal kell ellátniuk, akár a kohászat, akár a kerámiaipar a megrendelő. Itt a fejtésben a bányászok jól ismerik ezeket a követelményeket és színről, valamint az agyag tapintásáról tudják, melyik darab hova való. Révai Zoltán, üzemvezető is megérkezik és hírt hoz. Ezer tonnával több első osztályú agyagot kér a kerámia- ipar. Tehát ott kell telepíteni a munkahelyet, ahonnan ez felszínre hozható. Rövid tanácskozás után az üzemvezető dönt is. A szomszédos vágatban telepítenek egy új munkahelyet, ahonnan erre a szállítórendszerre dolgozhatnak a bányászok. A szakmai megbeszélést egyéb kérdések követik. Mi más lehetne a központi téma, mint a nyereségrészesedés. Mi várható? Mit tud erről az üzemvezető, a párt- szervezet titkára? Nincs még végleges szám, de az előzetes biztató. Lesz annyi nyereség mint tavaly ezelőtt felismerték a vezetők, azóta szorgalmasan tudatosítják a tagság körében azt az objektív adottságot, amelyre bízva építhetnek. Endrefalva más hagyományokat is őriz. Elég, ha a káposztát és a dphányt említjük. Ezek azonban nem csábítják indokolatlan változtatásokra azokat sem, akik a község mezőgazdaságának történetére szívesein pillantanak vissza. A tagság jövedelme évről évre nő. Az 1971. évi emelkedés egy tagra jutó hányada 1897 forint. Méltán csengett ki Skrabák Mihály hangjából a jogos büszkeség és öröm. A kezdet „kis-tsz”-ének volt elnöke a rég megálmodott nagyüzem kibontakozását üdvözölte örömteli szavakkal. Nincs szükség számok sokaságára a bizonyításhoz. A mintegy 2 millió 600 ezer foés még az Élüzem feltételeket is teljesítették. Kérdés, hogy a versenytársak miként dolgoztak. Rövidesen ez is kiderül majd. Tavaly az egy főre eső termelési érték hat és fél ezer forinttal volt nagyobb a tervezettnél. A termelékenység, az összüzemi teljesítmény több mint 10 százalékkal haladta meg a tervezettet. A tervet itt az igények határozzák meg. Több mint 150 megrendelővel van dolguk. Az igény annyi, mint amennyit tavaly termeltek. Ha több kell, akkor sem lesz baj, mert felkészülnek rá. Agyagvagyon van, legalább 60 évre való. Ügy mondják, az is nyugdíjba mehet innen, aki most kezdett. A saját beruházás is folytatódik. Űj altárót készítenek, amire az idén 1,3 millió forintot fordítanak saját erőből. A délelőttös műszakot termelési tanácskozás követi. Az elmúlt évi munkát értékelik és az idei feladatokat tárgyalják. Az üzemvezető javaslatot tesz a Szocialista Brigád kitüntetések adományozására. A bányászok szavazattal döntenek. Kiváló Dolgozó címeket is adományoznak olyanoknak, akik egész évi jó munkával érdemet szereztek erre. A mun.kásiáratok a nehéz nap után későn indulnak haza, A bánya élete folvik tovább, dolgozik a második műszak, szaporodik a fehér és a szürke agyag a rakodón. B, J. rintos bevételi tervvel szemben 3 millió 600 ezer a tény- ’eges bevétel az állattenyésztési ágazatból. Még a járás tsz-einek többségében jelentős gondokat okozó tejtermelésből is aránylag tekintélyes többletbevételről adhatnak számot. A tiszta vagyon növekedése meghaladja az egymilliót. Manapság nem esünk ámulatba ilyen nagyságrendű szántóik hallatán. Nem is áll szándékukban az endrefalvi- aknák senkit ámulatba ejteni. A mindössze 2127 kh összterületen gazdálkodó tsz csak igen szerény lehetőségeivel él egyre jobban. Okosan igazítva a helyi érdekeket a népgazdaság nyújtotta lehetősé-; gekhez, figyelve a dolgozók véleményére javaslataira, szocialista jövőjük egyre szilárdabb bázisát teremtik meg. A hatékonyság tervezett növelésével arányban, vállalati szinten 4 százalék bérfejlesztést irányoztak elő. Ez teljes mértékben megvalósul, sőt a pásztói gyáregységnél 5,3 százalékkal növekedett az átlag- kereset, s 1027 forintnak felelt meg. Március 2 — 6 között „Fővárosi választék Salgótarjánban A megyeszékhelyre lá'ogat a Belváros Üjszerfl kezdeményezés megvalósításán dolgoznak már hetek óta a Nógrád megyei Tanács VB kereskedelmi osztályán. Szervezik a „Fővárosi választék Salgótarjánban” akciót, melynek keretiében a Centrum Áruház és az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat mutatja be hat budapesti ruházati szak-nagykereskedelmi vállalat legszebb, legdivatosabb áruit. Az öltözködési cikkek nagyszabású bemutatójáról, az előkészületekről Dombi András ruházati főelőadóval, a szervező bizottság vezetőjével beszélgettünk: — Köztudott, hogy szeretik Salgótarjánban a szép ruhát, a divatos cipőt, ■ az elegáns holmikat. Sokan utaznak a fővárosba is a bővebb és igényesebb választék reményében. Ezzel az akciónkkal, amely egybeesik a kereskedelem szokásos húsvéti felkészülésével, éppen az a célunk, hogy üzleteinkben olyan áru- választékot biztosítsunk, amely Budapest belvárosában is megállja a helyét. — Ez azt jelenti, hogy néhány napra leköltözik a Luxus Áruház? — Természetesen exkluzív ruházati cikkeket is bemutatunk vásárlóinknak. Emellett azonban a divatos, korszerű termékek választékbőségével kívánunk fővárosi színvonalat biztosítani. Gondoltunk az igényesebb vásárlóinkra, de szeretnénk, ha a nagyközönség is megtalálná a kedvére való árukat. Mind,ezek — felsőruhák, kötöttáruk, fehérnemű, cipők, öltözködési tartozékok a több száz féle cikk — a Karancs Szálló földszintjén és félemeletén kerülnek bemutatásra március 2-től 6-ig. Száz négyzetméternél nagyobb területen láthatják majd az érdeklődők a legfrissebb tavaszi divatújdonságokat és ezeket a kollekciókat a Centrum Áruházban, a Pées- kő Üzletházban és a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat salgótarjáni ruházati szakboltjaiban azonnal és folyamatosan lehet majd vásárolni. — Mi lesz a rendezvénysorozat slágere? — Mindenekelőtt a „Sláger Boutique” (Sláger butik), ahol különlegességekhez lehet majd hozzájutni a bemutató színhelyén és természetesen a nagyszabású divatbemutató, ahol fővárosi művészek és mamekenek reprezentálják pár napos árubemutatónk legszebb darabjait. — Salgótarjánban az újszerű kiállításoknak már hagyományai vannak. Azok sikere után, milyen eredményt várnak a szervezők a „Fővárosi választék Salgótarjánban” akciótól? — Ezek a kiállítások, például a „korszerű háztartás” bemutató, köteleznek bennünket a színvonal tartására. Fe- nes József és Sári József munkatársaimmal azon vagyunk, hogy rendezvényünk minél sikeresebben záruljon. Örömmel vesszük a kereskedelem új kezdeményezését és kellemes húsvéti ajándékként fogadjuk a megyeszékhely vásárlóközönsége nevében a március 2 és 6 között megrendezésre kerülő ruházati árubemutatót. — kulcsár —Százmilliós program a Hortobágyon Korszerűsítik a pusztai juhászatokat Több mint 200 ezer hold a gyengén termő legelőterület a Hajdúságban. Ennek a nagyobbik fele szikes, „fehér föld”, amin csak a birka él meg. Ez a magyarázata annak, hogy a Hortobágyon alakult ki Közép-Európa legnagyobb juhászata, s a Hajdúságban mintegy 450 ezer juhot tartanak a tsz-ek, állami és háztáji gazdaságok. A hazai és a világpiaci igények szerint évről évre átalakul a juhászat. Ma már a hús, gyapjú és tej a sorrend. Ebben az esztendőben mintegy 150 ezer juhot adnak fogyasztásra a megye üzemei, s ennek csaknem a fele tejesbárány. A megváltozott igényekhez alkalmazkodnak a gazdaságok, átszervezik a tartást, fokozottan figyelnek a több húsf adó tenyésztésre. A le nagyobb program a Hortob. gyón valósul meg. A negyed ötéves terv során mintej százmillió forintot költenek pusztai juhászatok korszeri sítésére. A szétszórt nyájak nagy telepeken helyezik el, létesítményekkel biztosítják gyors, korszerű hizlalást, hortobágyi program részekéi a csárdától nem messze e portjuh-vágóhíd építését kéz téli meg. A juhászatok az új tenyés tési eljárások sorát alkalma: zák a több hústermelés é dekében. A legnagyobb ju) tartó gazdaságokban beveze ték a kétévenkénti háron szőri elletést, s az úgynevi zett kiscsoportos nevelést. E zel 90—110 helyett hatvan n£ alatt éri el a bárány ugyana: a súlyt. (MTI) NÓGRÁD - 1972. február 22„ kedd A boldogulás alapia Endrefaluön a lehetőségekre építenek
