Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

PILINYI NEBULÓK

Negyven kisdiák tanul Pilinyben az általános iskola alsó tagozatán. A felső tagozatosok már Endrefalvára járnak „okosodni", de amíg „felsős" lesz valaki, sokat kell otthon, az öreg iskolában tanulnia. Patai Ferenc igazgató kitartó, türelmes munkájának eredménye, hogy a kislányok, kisfiúk városi színvonalon ismerik a tananyagot

' 'Az idő sajnos még nem engedi, hogy mindig az udvaron tartsák a testnevelési órákat, s mivel tornaterme nincs az öreg iskolának, így bent, az osztálytermekben mozgat- i ' jak meg izmaikat a kisdiákok

A tanuláson túl a kézügyességet is fejleszteni kell a gyerekeknél. A papírkivágós játékok, a kézimunkázás nagy örömöt keltenek minden alkalommal az osztályban. Az elkészült, mutatós kismozdonyokat, asztalterítőket büszkén mutatják egymásnak a kislányok,■ fiúk

(Kulcsár József képriportja)

ötperces interjú

A Centrum zenekar is ott lesz?

A Ki mit tud? balassagyarmati városi-járási döntőjéi eldől, hogy az Ipoly-parti vá ros népszerű Centrum zenekara tovább jut-e a megyei döntőbe? Az együttes mindenesét, ha úgy tetszik menedzserét, Bérces Lászlót kértük meg, mutassa be a zenekart.

J

— Az együttes 1970-ben alakult, s azóta kisebb-nagyobb változással, személyi cserékkel játszik együtt. Legutóbb eltávozott Koltányi Károly kísérőgitáros és Márton Tibor dobos. A pillanatnyi ösz- szeállítás: szólógitár Rubik

Ferenc, basszusgitár Róka József, ritmusgitár Kamarás Sándor és a dobnál Márton József. Az átlagéletkor: 22 év.

*

— A legnagyobb siker?

— Bejutottunk a Salgótarjánban legutóbb megrendezett könnyűzenei fesztivál döntőjébe. Nehéz volt az út, mert a megyei döntő után a területin, Budapesten is bizonyítanunk kellett.

— A Ki mit tud?-láz?

— Megvan. Először indulunk, két saját szerzeménynyel.

— A szerzők és a dalok címe?

— A Kamarás—Kalas szerzőpár két dalát játsszuk, az egyiknek a címe: A lenyalt polgár, a másiknak: Azt mon- ják az emberek.

— Az együttesről mint mondanak?

■— A fiatalok kedvelik a Centrum zenekart. Nincs • egy szabad szombatunk. Fellépés fellépés után. A környező falvak mellett Pásztán, Salgótarjánban is szerepelünk. Az előbbi helyein négyszázan táncoltak a muzsikánkra. Most, hogy közeledik a döntő, próba próbát követ, aztán Eszményi Zsuzsát is kísérjük majd — így Bérces László.

Népszerűek? A bizonyíték: a kultúrotthon falitáblájáról újra eltűnt a zenekar fényképe, sorrendben hatodszor,

(ács)

A nőhatározat végrehajtása társadalmi ügy

Beszélgetés Aridé Gyula elvtárssal, a balassagyarmati járási pártbizottság első titkárával

közéleti tevéA nők társadalmi, gazdasági, szociális helyzetének javításáról szóló központi bizottsági határozat végrehajtása számos jó tapasztalatot hozott a balassagyarmati járásban. A határozat végrehajtásáról, annak tapasztalatairól és az elkövetkezendő. idők tennivalóiról folytatott beszélgetést munkatársunk Andó Gyulával, a balassagyarmati járási pártbizottság első titkárával.

— A határozatból adódó feladatok végrehajtását mi két szakaszra bontottuk — kezdte a beszélgetést Andó GyuLá. elvtárs. — Míg 1970- ben a határozat értelmezése, a helyes szemlélet kialakítása, az elmúlt évben viszont már a határozat- realizálása, a gyakorlati munka megindítása volt a legfontosabb feladat. Ebből a két szakaszból néhány állomást érdemes kiemelni. Járási pártbizottságunk még 1970. májusában intézkedési tervet fogadott el. Az év utolsó felében, novemberben szakszervezeti, decemberben pedig termelőszövetkezetben dolgozó asszonyok és lányok számára rendeztünk aktívaértekezletet a gazdasági vezetőkkel közösen. De _ ismertettük a határozat végrehajtásával összefüggő ■ tennivalókat az alapszervezeti és Csúcsvezetőségi párttitkárokkal is, rajtuk kívül tájékoztatást kaptak a női párttagok és a termelőszövetkezeti asz- szonyok. A járási szintű tanácskozások után kezdődött meg az. ismertetés és feldolgozás az alapszervezetekben, ahol taggyűléseken a sajátosságok figyelembevételével beszélték meg a helyi feladatokat. Alapszervezeteink is elkészítették saját intézkedési tervüket, amelyben rögzítettéle az állami, gazdasági és tö- megssservezetek tennivalóit. Itt említem meg, hogy ennek az intézkedési tervnek a végrehajtására nem i,s olyan régen, már visszatértünk.

— Ilyen előkészítés után, miképp alakult a járásban a nőbizottságok összetétele?

— A nőbizottsá#Dk összetételükben tükrözik járásunk női lakosainak sajátos helyzetét. Persze, az összeállítást komoly felmérés előzte meg. A személyi javaslatoknál, elsősorban a munkában való helytállásukat, tekintélyüket néztük, s azt, hogy el tudják-e látni megfelelően az ott dolgozó nők jog- és érdekvédelmét. Talán néhány számot is említenék. A 220 bizottsági tagból 30 a húsz— harminc év közötti, a további 190 negyven—ötven év között van. Ez azt tükrözi,

hogy a fiatalok nagy része eljár a faluból dolgozni. A kijáró dolgozó nők nagy része viszont hazajár a 'községekbe, ami gondokkal jár. Ilyen pél-‘ dául, hogy az óvoda, iskola, napközi otthon, bölcsőde iránti igényük a községekben jelentkezik. De Így vagyunk a szolgáltatásoknál, az áruellátásnál is. A gond abból adódik, hogy egyes községek politikai, gazdasági, állami vezetői a kijárókra nem számítva készítenek terveket, mondván, hogy igényükkel ott jelentkezzenek, ahol dolgoznak. Ez pedig már komoly szemléletbeli probléma, amiről később még szeretnék néhány szót mondani.

— Maradjunk még a nőbizottságoknál. A járás területén milyen a nőbizottságok vezetőinek összetétele?

— A nőbizottságok vezetőinek, tagjainak kiválasztásánál minden alapszervezet törekedett a nőmozgalom volt aktíváinak bevonására. Többségük a különböző bizottságokban ismét vállalt és kapott megbízatást, nagy részük a tsz- ben, 'néhány az AFÉSZ-nél, a pedagógus nők a lakóterületi nőbizottságokban segítik a határozat végrehajtását. A nőbizottságokban dolgozó aktívák mintegy 10 százaléka párttag, így tevékenységüket pártmegbízatásként látják el. De azt is figyelembe vettük a kiválasztásnál, hogy az adott munkaterület minden ágazatából megfelelően legyenek képviselve a nők. Ez viszont még csak a munka kezdete.

— Ügy tudjuk, hogy a járás közös gazdaságaiban foglalkoztatják a legtöbb nőt. Ez hogyan jelentkezik a nőbizottságok munkájában?

— A temrelőszövetkezetek- bem foglalkoztatott nők aránya járási szinten 59 százalék körül mozog. De vannak helyeik, ahol ez a szám sokkal magasabb. Az' ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek megfelelő jog- és érdekvédelmi biztosítása kihat a munkában való helytállásukra, ezen keresztül az ottani gazdálkodás egészére. Ezért e bizottságok munkájára nagyobb figyelmet fordítunk. Programjuk, tervük összeállításához nagyobb segítséget adnak az alapszervezetek. Talán nem, túlzás, ha azt állítom: a termelőszövetkezetekben dolgozó nőbizottságok eredményes munkásságát bizonyítja, hogy a nőtagok felelősséget éreznek, időben és jó minőségben végezték el a munkát, ami kihatott az elmúlt évi terméshozamokra is.

— Ezek után mit hallhatÚj mentőállomás Balassagyarmaton

Az utolsó munkálatokat végzik Balassagyarmaton a két- és fél millió forintos beruházási költséggel épült új, korszerű, minden igényt kielégítő mentőállomáson. A létesítményben szociális helyiségek, fertőtlenítő, éjjeli-nappali pihenő, rádiósszoba, és hat gépkocsi részére garázs van. Eddig Balassagyarmaton igen mostoha körülmények között dolgoztak a mentők. Egy régi, rossz épületben kaptak helyet a gépkocsik, a személyzetnek csak egy szobája volt. Az új létesítményt a napokban adják át rendeltetésének

nánk a nők kenységéről?

— Itt a számokat kell vse- gítségtU hívni. Járásunk területén 43 helyen választottak az alapszervezeteknél nőfelelősö- ket. A vezetőség választó taggyűlések után a pártalapszer- vezetekben 6 százalékkal, a tanácstagi választások után a tanácsokban 10,6 százalékkal nőtt a nők aránya a vezető testületekben. Itt ’ kell megemlítenem azt is, hogy alap- szervezeteink egyik fontos feladatuknak tekintik & nők politikai képzését. A marxista—leninista esti középiskolán az elmúlt oktatási évben csak 18 nő vett részt az oktatásban, számuk ebben az oktatási évben 32-re növekedett. Ez a szám önmagáért beszél.

— Miben határozná meg a jövő feladatait?

— Megítélésünk szerint a Központi Bizottság határozata nem egyetlen aktus, hanem egy hosszabb folyamat elindítója. Ez mindjárt tennivalóinkat is meghatározza. Feladatunk pedig bőven van, Már a bizottságok összeállításánál, teendőik megbeszélésénél néhány ÁFÉSZ-és téesz- vezetőnél felvetődött, hogy egyáltalán szükséges-e a nőbizottságok létrehozása? Voltak vélemények, hogy velük eggyel több lesz a bizottságok száma. A nőfelelősök munkáját esetenként gátolta néhány gazdasági vezető téves szemlélete. Nem utolsó' sorban említem, hogy járásunk területén néhány helyen igen komoly az ellenállás a nők vezetői tisztségbe való bevonásában. Például nincs téesz- elnökhélyettesi funkcióban egyetlen nő sem. A közös gazdaságokban levő 82 brigád közül csak egynek van női vezetője. Márpedig a nők közéleti tevékenysége jogos követelmény, hiszen a munka derékhadát ők vállalják magukra. A Központi Bizottság határozatának végrehajtása társadalmi ügy és nemcsak a nőbizottságoké. Még ma is vallom, hogy a mi asszonyainkat meg kell tanítani a jogok gyakorlására, bátorítani, segíteni kell az első lépésekre, ljogy megtalálják helyüket a közéletben. Szemléletbeli változásról beszéltem. Itt említeném meg, hogy a nő- bizottságok nagyon sok okos és jó ötlettel éltek a •termelőszövetkezetek gazdasági vezetőihez, Ezeket az ötleteket szelektálni kell, de a munkához tartozik az is: ezek a gazdasági vezetők mondják meg az asszonyoknak, hogy javaslataik megvalósításához mennyi telik a téesz gazdasági erejéből, s mondják meg azt is, hogy mi az ami csak hosz- szú évek után váltható valóra. Szóval: minden esetben adjunk választ a felvetett javaslatokra, gpndokra. De azt is mondjuk meg az asszonyoknak, hogy a ma mező- gazdasága nem a tegnapi erőt igényli. Ösztönözzük őket szakképzettségük fejlesztésére. hiszen a járásban bekövetkezett mezőgazdasági szerkezeti átalakulás is ezt igényli.

— Járásunk néhány községében még a férji és az asz- szonyi viszonyt is javítani kell. Van eset, amikor egy- egy rendezvényen a férfiak ülnek az első sorokban, a nők a terem végén foglalnak helyet. Hát nem szemléletbeli dolog ez is?

— Ügy ítéljük meg, hogy a határozat végrehajtása közös felelősséget követel valameny- nyiünktől. Nemcsak egyes szervek, vagy szervezetek ügye ez. A szervezeti kereteket kell megszilárdítani e nagyon fontos döntés végrehajtásához, biztosítani a tartalmi rmunkét. Ha megértetjük alapszervezeti és gazdasági vehetőinkkel, hogy a határozat végrehajtása nem a nőbizottságok ügye, hanem az társadalmi ügy, akkor jó úton haladunk egyik jelentős párt- határozatunk végrehajtásában. — mondotta befejezésül Andó Gyula elvtárs.

Somogyvári László i