Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

PILINYI NEBULÓK Negyven kisdiák tanul Pilinyben az általános iskola alsó tagozatán. A felső tagozatosok már Endrefalvára járnak „okosodni", de amíg „felsős" lesz valaki, sokat kell otthon, az öreg iskolában tanulnia. Patai Ferenc igazgató kitartó, türelmes munkájának eredménye, hogy a kislányok, kis­fiúk városi színvonalon ismerik a tananyagot ' 'Az idő sajnos még nem engedi, hogy mindig az udva­ron tartsák a testnevelési órákat, s mivel tornaterme nincs az öreg iskolának, így bent, az osztálytermekben mozgat- i ' jak meg izmaikat a kisdiákok A tanuláson túl a kézügyességet is fejleszteni kell a gye­rekeknél. A papírkivágós játékok, a kézimunkázás nagy örömöt keltenek minden alkalommal az osztályban. Az elkészült, mutatós kismozdonyokat, asztalterítőket büszkén mutatják egymásnak a kislányok,■ fiúk (Kulcsár József képriportja) ötperces interjú A Centrum zenekar is ott lesz? A Ki mit tud? balassagyar­mati városi-járási döntőjéi eldől, hogy az Ipoly-parti vá ros népszerű Centrum zene­kara tovább jut-e a megyei döntőbe? Az együttes min­denesét, ha úgy tetszik me­nedzserét, Bérces Lászlót kér­tük meg, mutassa be a ze­nekart. J — Az együttes 1970-ben ala­kult, s azóta kisebb-nagyobb változással, személyi cserék­kel játszik együtt. Legutóbb eltávozott Koltányi Károly kísérőgitáros és Márton Ti­bor dobos. A pillanatnyi ösz- szeállítás: szólógitár Rubik Ferenc, basszusgitár Róka Jó­zsef, ritmusgitár Kamarás Sándor és a dobnál Márton József. Az átlagéletkor: 22 év. * — A legnagyobb siker? — Bejutottunk a Salgótar­jánban legutóbb megrendezett könnyűzenei fesztivál döntő­jébe. Nehéz volt az út, mert a megyei döntő után a terüle­tin, Budapesten is bizonyíta­nunk kellett. — A Ki mit tud?-láz? — Megvan. Először indu­lunk, két saját szerzemény­nyel. — A szerzők és a dalok cí­me? — A Kamarás—Kalas szer­zőpár két dalát játsszuk, az egyiknek a címe: A lenyalt polgár, a másiknak: Azt mon- ják az emberek. — Az együttesről mint mon­danak? ■— A fiatalok kedvelik a Centrum zenekart. Nincs • egy szabad szombatunk. Fellépés fellépés után. A környező fal­vak mellett Pásztán, Salgótar­jánban is szerepelünk. Az előb­bi helyein négyszázan táncoltak a muzsikánkra. Most, hogy kö­zeledik a döntő, próba próbát követ, aztán Eszményi Zsu­zsát is kísérjük majd — így Bérces László. Népszerűek? A bizonyíték: a kultúrotthon falitáblájáról újra eltűnt a zenekar fényké­pe, sorrendben hatodszor, (ács) A nőhatározat végrehajtása társadalmi ügy Beszélgetés Aridé Gyula elvtárssal, a balassagyarmati járási pártbizottság első titkárával közéleti tevé­A nők társadalmi, gazdasá­gi, szociális helyzetének javí­tásáról szóló központi bizott­sági határozat végrehajtása számos jó tapasztalatot hozott a balassagyarmati járásban. A határozat végrehajtásáról, an­nak tapasztalatairól és az el­következendő. idők tennivalói­ról folytatott beszélgetést munkatársunk Andó Gyulá­val, a balassagyarmati járási pártbizottság első titkárával. — A határozatból adódó feladatok végrehajtását mi két szakaszra bontottuk — kezdte a beszélgetést Andó GyuLá. elvtárs. — Míg 1970- ben a határozat értelmezése, a helyes szemlélet kialakítása, az elmúlt évben viszont már a határozat- realizálása, a gya­korlati munka megindítása volt a legfontosabb feladat. Ebből a két szakaszból né­hány állomást érdemes ki­emelni. Járási pártbizottsá­gunk még 1970. májusában in­tézkedési tervet fogadott el. Az év utolsó felében, novem­berben szakszervezeti, decem­berben pedig termelőszövetke­zetben dolgozó asszonyok és lányok számára rendeztünk aktívaértekezletet a gazdasági vezetőkkel közösen. De _ is­mertettük a határozat végre­hajtásával összefüggő ■ tenni­valókat az alapszervezeti és Csúcsvezetőségi párttitkárok­kal is, rajtuk kívül tájékozta­tást kaptak a női párttagok és a termelőszövetkezeti asz- szonyok. A járási szintű ta­nácskozások után kezdődött meg az. ismertetés és feldol­gozás az alapszervezetekben, ahol taggyűléseken a sajátos­ságok figyelembevételével be­szélték meg a helyi feladato­kat. Alapszervezeteink is el­készítették saját intézkedési tervüket, amelyben rögzítettéle az állami, gazdasági és tö- megssservezetek tennivalóit. Itt említem meg, hogy en­nek az intézkedési tervnek a végrehajtására nem i,s olyan régen, már visszatértünk. — Ilyen előkészítés után, miképp alakult a járásban a nőbizottságok összetétele? — A nőbizottsá#Dk összeté­telükben tükrözik járásunk női lakosainak sajátos helyze­tét. Persze, az összeállítást komoly felmérés előzte meg. A személyi javaslatoknál, el­sősorban a munkában való helytállásukat, tekintélyüket néztük, s azt, hogy el tud­ják-e látni megfelelően az ott dolgozó nők jog- és érdekvé­delmét. Talán néhány szá­mot is említenék. A 220 bi­zottsági tagból 30 a húsz— harminc év közötti, a további 190 negyven—ötven év kö­zött van. Ez azt tükrözi, hogy a fiatalok nagy része eljár a faluból dolgozni. A kijáró dolgozó nők nagy része viszont hazajár a 'községekbe, ami gondokkal jár. Ilyen pél-‘ dául, hogy az óvoda, iskola, napközi otthon, bölcsőde iránti igényük a községekben jelentkezik. De Így vagyunk a szolgáltatásoknál, az áruellá­tásnál is. A gond abból adó­dik, hogy egyes községek poli­tikai, gazdasági, állami veze­tői a kijárókra nem számítva készítenek terveket, mondván, hogy igényükkel ott jelentkez­zenek, ahol dolgoznak. Ez pe­dig már komoly szemléletbeli probléma, amiről később még szeretnék néhány szót mon­dani. — Maradjunk még a nőbi­zottságoknál. A járás terüle­tén milyen a nőbizottságok vezetőinek összetétele? — A nőbizottságok vezetői­nek, tagjainak kiválasztásánál minden alapszervezet töreke­dett a nőmozgalom volt aktí­váinak bevonására. Többségük a különböző bizottságokban ismét vállalt és kapott meg­bízatást, nagy részük a tsz- ben, 'néhány az AFÉSZ-nél, a pedagógus nők a lakóterületi nőbizottságokban segítik a ha­tározat végrehajtását. A nő­bizottságokban dolgozó aktí­vák mintegy 10 százaléka párttag, így tevékenységüket pártmegbízatásként látják el. De azt is figyelembe vettük a kiválasztásnál, hogy az adott munkaterület minden ágaza­tából megfelelően legyenek képviselve a nők. Ez viszont még csak a munka kezdete. — Ügy tudjuk, hogy a já­rás közös gazdaságaiban fog­lalkoztatják a legtöbb nőt. Ez hogyan jelentkezik a nőbizott­ságok munkájában? — A temrelőszövetkezetek- bem foglalkoztatott nők ará­nya járási szinten 59 százalék körül mozog. De vannak he­lyeik, ahol ez a szám sokkal magasabb. Az' ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek megfelelő jog- és érdekvédel­mi biztosítása kihat a mun­kában való helytállásukra, ezen keresztül az ottani gaz­dálkodás egészére. Ezért e bi­zottságok munkájára nagyobb figyelmet fordítunk. Program­juk, tervük összeállításához nagyobb segítséget adnak az alapszervezetek. Talán nem, túlzás, ha azt állítom: a ter­melőszövetkezetekben dolgozó nőbizottságok eredményes munkásságát bizonyítja, hogy a nőtagok felelősséget érez­nek, időben és jó minőség­ben végezték el a munkát, ami kihatott az elmúlt évi ter­méshozamokra is. — Ezek után mit hallhat­Új mentőállomás Balassagyarmaton Az utolsó munkálatokat végzik Balassagyarmaton a két- és fél millió forintos beruházási költséggel épült új, korszerű, minden igényt kielégítő mentőállomáson. A létesítményben szociális helyiségek, fertőtlenítő, éjjeli-nappali pihenő, rádiósszoba, és hat gépkocsi részére garázs van. Eddig Balassagyarmaton igen mostoha körülmények között dolgoztak a mentők. Egy régi, rossz épületben kaptak helyet a gépkocsik, a személyzetnek csak egy szobája volt. Az új létesítményt a napokban adják át rendeltetésének nánk a nők kenységéről? — Itt a számokat kell vse- gítségtU hívni. Járásunk terü­letén 43 helyen választottak az alapszervezeteknél nőfelelősö- ket. A vezetőség választó tag­gyűlések után a pártalapszer- vezetekben 6 százalékkal, a tanácstagi választások után a tanácsokban 10,6 százalékkal nőtt a nők aránya a vezető testületekben. Itt ’ kell meg­említenem azt is, hogy alap- szervezeteink egyik fontos feladatuknak tekintik & nők politikai képzését. A marxis­ta—leninista esti középiskolán az elmúlt oktatási évben csak 18 nő vett részt az oktatásban, számuk ebben az oktatási év­ben 32-re növekedett. Ez a szám önmagáért beszél. — Miben határozná meg a jövő feladatait? — Megítélésünk szerint a Központi Bizottság határozata nem egyetlen aktus, hanem egy hosszabb folyamat elin­dítója. Ez mindjárt tenniva­lóinkat is meghatározza. Fel­adatunk pedig bőven van, Már a bizottságok összeállí­tásánál, teendőik megbeszélé­sénél néhány ÁFÉSZ-és téesz- vezetőnél felvetődött, hogy egyáltalán szükséges-e a nő­bizottságok létrehozása? Vol­tak vélemények, hogy velük eggyel több lesz a bizottságok száma. A nőfelelősök munká­ját esetenként gátolta néhány gazdasági vezető téves szem­lélete. Nem utolsó' sorban említem, hogy járásunk terü­letén néhány helyen igen ko­moly az ellenállás a nők ve­zetői tisztségbe való bevoná­sában. Például nincs téesz- elnökhélyettesi funkcióban egyetlen nő sem. A közös gaz­daságokban levő 82 brigád közül csak egynek van női vezetője. Márpedig a nők köz­életi tevékenysége jogos kö­vetelmény, hiszen a munka derékhadát ők vállalják ma­gukra. A Központi Bizottság határozatának végrehajtása társadalmi ügy és nemcsak a nőbizottságoké. Még ma is vallom, hogy a mi asszonyain­kat meg kell tanítani a jo­gok gyakorlására, bátorítani, segíteni kell az első lépések­re, ljogy megtalálják helyü­ket a közéletben. Szemlélet­beli változásról beszéltem. Itt említeném meg, hogy a nő- bizottságok nagyon sok okos és jó ötlettel éltek a •terme­lőszövetkezetek gazdasági ve­zetőihez, Ezeket az ötleteket szelektálni kell, de a munká­hoz tartozik az is: ezek a gazdasági vezetők mondják meg az asszonyoknak, hogy javaslataik megvalósításához mennyi telik a téesz gazdasági erejéből, s mondják meg azt is, hogy mi az ami csak hosz- szú évek után váltható való­ra. Szóval: minden esetben adjunk választ a felvetett ja­vaslatokra, gpndokra. De azt is mondjuk meg az asszo­nyoknak, hogy a ma mező- gazdasága nem a tegnapi erőt igényli. Ösztönözzük őket szakképzettségük fejlesztésé­re. hiszen a járásban bekö­vetkezett mezőgazdasági szer­kezeti átalakulás is ezt igény­li. — Járásunk néhány közsé­gében még a férji és az asz- szonyi viszonyt is javítani kell. Van eset, amikor egy- egy rendezvényen a férfiak ülnek az első sorokban, a nők a terem végén foglalnak he­lyet. Hát nem szemléletbeli dolog ez is? — Ügy ítéljük meg, hogy a határozat végrehajtása közös felelősséget követel valameny- nyiünktől. Nemcsak egyes szervek, vagy szervezetek ügye ez. A szervezeti kere­teket kell megszilárdítani e nagyon fontos döntés végre­hajtásához, biztosítani a tar­talmi rmunkét. Ha megértet­jük alapszervezeti és gazdasá­gi vehetőinkkel, hogy a ha­tározat végrehajtása nem a nőbizottságok ügye, hanem az társadalmi ügy, akkor jó úton haladunk egyik jelentős párt- határozatunk végrehajtásában. — mondotta befejezésül An­dó Gyula elvtárs. Somogyvári László i

Next

/
Thumbnails
Contents