Nógrád. 1972. február (28. évfolyam. 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
Repülőgépek futószalagon . A Szovjetunióban a rövid és középtávú légiforgalmat eddig főként IL—14- es gépekkel bonyolították le. E géptípus fölött időközben eljárt az idő, ezért az Aeroflot most JAK—40 típusú gépeket állít forgalomba helyettük. A szanatovi repülőgépgyárban sorozatban készülő JAK—40-es személy- szállító gépet kiforrott, jó konstrukciónak tartják a szakemberek, több külföldi légitársaság is jelentős tételt rendelt belőle. A gép fedélzetén 27 utas számára van kényelmes hely. A három gázturbinás hajtómű a fa- rokrészen kapott helyet; segítségükkel óránként 600 km-es sebességgel haladhat a JAK—40. Kifutási hely- szükséglete minimális, és nagy előny, hogy gyepes repülőtérre is biztonsággal leszállhat a gép. Növénynemesítő izotóp A növénynemesí- tók az atomi eredetű sugárzások mutóciókeltő genetikai hatásainak felhasználásával olyan növényi fajtaváltozatokat igyekeznek létrehozni, amelyek élelmezési, gazdasági vagy műveléstechnikai szempontból megfelelőbbek az ismert változatoknál. A genetikusok munkáját megnehezíti, hogy a természet védekezik a sejtek biológiai egyensúlyát megzavaró beavatkozás ellen: versengés támad a természetes és a mutált (új, öröklődő tulajdonságú) sejtek között, az előbbiek fokozzák életműködésüket, a mutációk viszont elhalnak. Nagy kitartásra van tehát szükség annak eléréséhez, hogy a tervezett fajtaváltozatot az óhaj»» Hómobil” A tartós, nagy havazások területén az utóbbi évek során gyorsan terjedtek el a motoros hajtású „hómobilok”. Az újfajta jármű magas hóréteg felett anélkül siklik, hogy abba mélyen belesüppedné. De természetesen vékony hórétegen, sőt jégen is folytathatja az útját. Elől kormányohzható sítalpakon siklik, hátul gumi hernyótalpak szolgálják a jó kapaszkodást és a gyors előrehaladást biztosító erőátvitelt. A motoros szán általában óránkénti 50—60 kilométeres sebességgel haladhat, de kedvező körülmények között a 100 km/óra sebességet is elérheti. A „hómobil” az északi területeken tökéletesen és megbízhatóan pótolja a kutya- és rénszarvasszánokat. Egy vagy kétszemélyes kivitelben készítik. Rövid idő alatt az eszkimók, prémvadászok, erdészek stb. kedvelt közlekedési eszköze lett. A sportolók számára a motoros szánok legkülönfélébb formáit fejlesztették ki. Ahol azelőtt csak csendesen sikló síelőket látott az ember, ma már a zajos „hómobillal” száguldó sportolók is megjelentek. tott formában, genetikailag tisztán és maradandóan sikerüljön előállítani. A besugárzott magvakat elültetik a ku tatók, és a belőlük sarjadt nö- vényegyedeket, valamint ezek utódait több generáción át figyelik, szelektálják. A képen látható sugárkezelő készülék cézium—137 mesterséges radioaktív izotóppal működik. Az izotópot tartalmazó ampulla a 450 kg súlyú ólomkamra belsejében található, a környezetre tehát nem veszélyes. A besugárzandó magvakat tartalmazó dobozkát, egyszerű mechanizmus segítségével juttatják az izotóp környezetébe, illetve emelik ki onnan, TUDOMÁNY Mocsár helyett szántóföld A történelem során számos példa bizonyítja, hogy a termőtalaj országok, népek sorsát döntötte el. Fejlett és virágzó birodalmak, civilizációk tűnitek el a térképről, mert a népnek nem volt meg az anyagi, vagy a technikai lehetősége, hogy megvédje termőterületeit. Elhódította így azokat a sivatag homokja, vagy a víz, esetleg a dzsungel növényzete. Napjaink emberének Is állandó, tevékenysége, hogy javítsa és védje a termőtalajt, és termővé változtatssa a mocsaras, terméketlen vidékeket. Egy érdekes példa erre Dél- Amerlkában a „zöld kontinensen”, a Pantanal lecsa pólósa, rendezése és termővé tétele. A Pantanal 400 ezer négy* zetkilométer kiterjedésű mocsárvidék, amely a dél-amerikai kontinens geometriai középpontjában terül eL Brazíliában, a Sao Laurenco, a Taquari és a Rio-Negro folyók árterületei az esős évszakban hatalmas víztükörré válnak, de áthúzódik ez a mocsaras terület Bolívia keleti és Paraguay északi részére is. A hatalmas mocsárvidéket a Paragauay folyó és mellékfolyói táplálják, amelyek az esős évszak Idején megduzzadnak és kiöntenek. A Pantanal napjainkban meglehetősen néptelen, egészségtelen vidék, bár Brazíliának nem a legszegényebb területe. Becslések szerint közel 30 millió szarvasmarhát; „nevelnek” hatalmas területén, és mint vadászterület is jelentős. UNESCO-szervek és a brazil kormány 1966-ban határozták el a Pantanal bekapcsolását az ország gazdasági vérkeringésébe. Amennyiben a terv sikerül, a sűrűn lakott tengerpartról Ide lehet áttelepíteni a lakosság egy részét. A Pantanal mocsárvidék rendezése 1965-ben légi fényképezéssel kezdődött. 1966-ban határozták el, hogy Paraguay völgyében hidrometeorológlai állomások sorát építik ki és beható vizsgálatokat indítanak a Mato Grosso süllyedése és a Paraguay vízhozama közötti összefüggések tisztázására A munka első fáziséban (amely már javában folyik) a Paraguay és jelentősebb mellékfolyóinak vízrajzi adatait gyűjtik össze. A mérőállomások folyamatosan mérik a vízhozamokat, vízezintet. A rengeteg adatot központi állomáson elektronikus számítógép elemzi. A munkálatok második fázisa 1970-ben kezdődött eL Ennek során a Pantanal helyrajzi adatait gyűjtik össze; máris megkezdték a geomorfológiai, hidrogeológiai, ökológiai kutatásokat és az erŐJ zlóval kapcsolatos méréseket.1 A hidrológiai előrejelző szol-: gálát már működik, matematikai modellek igénybevételével Folyamatban vannak a Pantanal mocsárterületének a feltérképezése is. A munkálatoknak e fázisát 1973-ban befejezik. Ezután kerül sor a hamrnJ dík fázisra, amikor megkezd dődhetnek a Paraguay éa mellékfolyóin a vízszabályo- zási munkák. A brazilok a Paraguayan több mint 3000 kilométer hosszú hajózható folyami szakaszt óhajtanak kiépíteni. Ily módon még a hetvenes években Sao Pauló tartomány mezőgazdasági; ipari és bényacentrumait ősz- eze tudják kötni a Pantanal vidékével. A vízi közlekedés megjavítása után a folyamszabályozás a mocsárterületek: jelentős részének lecaapolását teszi lehetővé. Amennyiben ez Is megtörtént, meg lehet oldani a lecsapolt területekre a lakosság áttelepítését és a korszerű mezőgazdaság, állat- tenyésztés beindítását. Mielőtt ez a ma még a civilizáció határmesgyéjén élő vidék bekapcsolódna az országok gazdasági vérkeringésébe, természetesen a közoktatási, szociális, egészségügyi problémákat is meg kell oldaniuk a kormányoknak. Életmentő helikopter Nem ritkaság, hogy a repülőgépeket a nyüt tenger födött éri szerencsétlenség, vagy a víztükörre kell kényszerleszállást végrehajtania az elromlott gép pilótájának. Ilyenkor a helyszínt megközelítő helikopterek nyújthatják a leggyorsabb segítséget. A minél gyorsabb segítségnyújtás annál is inkább indokolt, mert az ilyen katasztrófáknak, kényszerleszállásoknak csaknem mindig vannak túlélői. A víz fölött lebegő helikopterre azonban a kötélhágcsón való femlászás nagyon körülményes, különösen akkor, ha sebesültek kiemeléséről van szó. Éppen ezért a KLM holland légitársaság olyan helikoptereket tart ál- . , ... , , . . ,,, . , . . landó készenlétben az Északi- rf. feJS2fnére A helikopter vízre. A helikopter szükség tengeren való segítségnyújtás f , f. P.eI? a.at automatikusan eseten a bajba jutott hajók a felfújódó, 25 személyes gumi- legénységének, utasainak életcéljára, amely az elmerules tutajt is magával visz. amit mentésére is rendelkezésre veszélye nélkül leszállhat a még a leszállás előtt ledob a áll. Televízióműsor — képlemezről Nincs messze az idő, amikor a tv képernyőjén megjeleníthetjük majd a készen vett filmeket, műsorokat,. vagy saját felvételeinket. A világ legnagyobb, elektronikával foglalkozó cégei már sikeresen túljutottak e „műsorkon- zervek" rendszereinek és készülékeinek fejlesztési nehézségein. Helyenként gyártják és árusítják az ún. video- rekordereket, a magnetofonhoz hasonló, de annál jóval bonyolultabb és drágább képvisszajátszó készülékeket. A szakemberek nagyobb jövőt jósolnak a műanyagfóliából készült lemezről visszajátszható felvételeknek. A lemezek tömeggyártásban készülhetnek, és viszonylag egyszerű a lejátszó berendezés is. A képlemezek barázdasűrűsége milliméterenként 120-140, mindegyik teljes körbarazda egy képet tartalmaz, s mivel a tv-készülék egy másodperc alatt 25 képet produkál, a lemezek percenként 1500 fordulatnyl sebességgel kell forognia. A lejátszófej egy piezo-keramikus jelátalakítóból áll, amely mechanikai elmozdulás nélkül érzékel. A lejátszókart egyébként egy vezetőszerkezet viszi odébb fordulatonként egy barázdányi szélességgel (0,008 mm). A képlemezlejátszónok nincs lemezforgató korongja, egy központi orsó forgatja a fólialemezt egy álló korong fölött, s a kettő között vékony légpárna van. A forgás leállításakor a készülék állóképet ad. A sebesség változtatásával gyorsítható, vagy lassítható a képmozgás. Egy 300 mm-es átmérőjű képlemezre több mint 15 perces műsor fér. Lemezváltó segítségével több órán keresztül is folyamatosan működhet a képlemezjátszó. A kétórás programhoz például nem egészen 5 mm vastag ie- mezcsomag szükséges. SLIPS'; ú
