Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
KISZ ESEK A BEGYEK KÖZÖTT •ivek óta igen népszerű és hasznos szolgálatot betöltő a KISZ Nógrád megyei bizottságának salgóbányai vezetőképző iskolája. Újdonsült titkárok, régi aktívák találkoznak itt egy-egy hónapos képzés keretében. Az elméleti oktatást megyénk legfelkészültebb előadói, vezetői tartják. Ilyen rendszeres vendége az iskolának Mátrai József (képünkön), a KISZ medálom megye — Pest, Heves, Nőgrád — küldi el rendszeresen minden hónapban KISZ-vezetőit a hegyek övezte Salgő- bányára. Most 56 leány és fiú tanul az igen korszerű politikai iskolában, és hogy mennyire komolyan veszik, legjobban az bizonyítja, hogy szabad idej ükben is a könyvek mellett maradnak. Szőke Klára, a Textilipari Vállalat ágit. prop. titkára délutánonként a tanulószobán a X. pártkongresszuson elhangzottakkal ismerkedik Ha már egyszer itt a tél, nem szabad kihagyni a síelés örömeit sem. Váradi Zsuzsi félcipőben sem tud ellenállni a csábításának. Igaz, léc még swíem volt a lábán, de ha egyszer lehetőség adatott, hadd mondhassa majd el otthon, Balassagyarmaton, hogy mit csinált szabad idejében , Jtulcsár József képriportja Kell-e a szolgáltatás? Első pillanatban feleslegesnek tűnik a kérdés: Kell-e a szolgáltatás? Természetesen. Elég elmenni tanácskozásokra, összejövetelekre, hivatalos értekezletekre, azon nyomban megfelelő választ kap az ember. Főként akkor, ha a nők is részt vesznek az összejöveteleken, és őszintén elmondják a véleményüket. Amikor a második műszakról, a dolgozó asszonyok, édesanyák munkájának megköny- nyítéséről esik szó, rögtön előtérbe kerülnek a szolgáltatások. Beszélünk arról, hogy ami van, az kevés. Sokszor drága, hosszadalmas. Ilyenkor a háziasszony inkább saját maga megcsinálja, feleslegesen pazarolva időt és energiát. Pedig a szolgáltatások alapvető célja és feladata — ez már a nevében is benne foglaltatni —, hogy valóban szolgáltasson. Vagyis olyan terheket vegyen le a dolgozó nők válláról, amelyek megnehezítik az amúgy sem könnyű otthoni munkákat. De úgy, hogy az megfizethető legyen, és ne okozzon törést a fizetések, beosztásában. Jó és rossz példákat bőven ffelsorakoztathatunk. Minden gyakorló háziasszonynak vannak tapasztalatai e téren. Amíg napokon keresztül keil lesni a szerelőt, hogy az elromlott vízcsapot, villanykapcsolót, televíziót, vagy mosógépet megjavítsák, amíg külön összeköttetés és ismeretség szükséges a lakáskarbantartáshoz, ilyen vagy olyan munkák elvégzéséhez, addig bőven van tennivaló a szolgáltatások terén. Ameddig nem lesz valóban jó, a többgyermekes családoknak is megfizethető, gyorsan és könnyen hazavihető vacsora, a háziasszonyoknak naponta elrabolja idejét az otthoni főzés. Gyakori eset — mindenkivel előfordult, vagy még előfordulhat —, hogy valóságos kegynek kell tekintenünk és külön százassal megfizetni, ha a szerelő gyorsabban jön házhoz a megszokottnál. Sokat beszélünk a szolgáltatásokról. Elsősorban arról, miként lehetne a szolgáltatások körét bővíteni, melyek azok a lehetősegek, amelyek a családok otthoni munkáját valóban egyszerűsítik. Nógrád megyében '— nem titok, hogy az országos átlagnak jóval alatta állunk — különösen aktuális és fontos a szolgáltatások feljesztése. Olyannyira, hogy a negyedik ötéves tervben a megyei tanács kiemelt feladatként tartja számon. Állami segítséget kaptunk, nem is keveset. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy van 5?, millió forintunk, és eddig még csak 12 milliót tudtunk elkölteni fejlesztésre. Érthetetlen módon — vagy inkább érthetően?! huzakodnak azok a vállalatok, amelyek szolgáltatást nyújthatnának. Gyakori az is, hogy a vállalatok egyszerűen kibújnak a szolgáltatások végzése alól, és inkább „átállnak” a több pénzt hozó termelésre. Rétságon felépítettek egy Patyolat-felvevőhelyet. Illetékesek azt mondták, nincsen rá szükség, a helyiséget másra használják Jobbágyiban a szolgáltatóházból lakást csináltak. Nehéz pénzekért gépkocsikat vásároltak — ez több helyen is megtörtént — egyébre használják. A megyei tanács pályázatokat hirdetett korszerű szolgáltatóházak építésére és üzemeltetésére, alig jelentkeztek néhányan. Igaz. hogy a szolgáltatás kevés nyereségei hoz. A mostani érdekeltségi rendszer úgy látszik nagyon nagy akadályt jelent. Ez nyílt titok, foglalkoznak megoldásával nemcsali a helyi, hanem a központi szervek is. Csak egyet nem szabad elfelejteni. Hogy a szolgáltatásokra szükség van, az emberek igénylik, hozzátartozik a korszerű életformához. Meg kell találni a módját a bővítésnek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezért úgy határozott, hogy a városi ás községi tanácsokat bevonva széles körű felmérést végez: milyen szolgáltatásokat kívánnak leginkább a családok, hol kell előbbre lépnünk? Mert el kell már végre dönteni, hogy mit, hova telepítsünk. Ne kerüljünk olyan helyzetbe, hogy megépül egy szolgáltatóház, és utána derüljön ki: elsősorban nem arra volt szükség. Mert kidobni való pénze a megyé* nek az ötvenmillióból sincs. Csata! Erzsébet Közvélemény-kutatás Nógrádban A kánvisi szén jó híréért A kányási szenet általában kedveli a lakosság. Mindig keresett cikk volt a TÜZÉP-telepeken, de az utóbbi időben elég sok jogos panasz elhangzott a szén minőségére. A nógrádi szénbányáknál érdeklődésünkre Lassan József főmérnök, a következőket válaszolta: — Valóban mi is jogosnak tartjuk a panaszokat, de sajnos több körülmény közrejátszott, ami a szén minőségének romlásához vezetett. Kányás-akna termelésének zömét három nagyteljesítményű frontfejtés adja. Sajnos csaknem egyidő- ben mindhárom frontfejtésen romlottak a termelés lehetőségei. Az egyik frontfejtésen a széntelepben több volt az átszőtt, palás rész, mint a kiváló minőségű szén. Ezt nagyon nehéz ki. válogatni. Itt most már a jó minőségű réteget különválasztva hozzuk felszínre, a silányabb minőségűt pedig egyelőre készletezzük és később energetikai szénként értékesítjük. — A maróhengeres frontfejtésen egyidőben három vető akadályozza a munkát, ami ugyancsak a minőséget rontotta. Itt rövidesen átérünk a vetőkön, addig pedig fokozottan válogatjuk a fejtést. Ez azt jelenti, hogy már a föld alatt beállítottunk külön válogatószemélyzetet, ezenkívül az osz- tályozőn is erősítettük a válogatólétszámot. — A szúpatak! bányarész frontfejtésén viszont a víz sározta össze a szenet. A frontfejtés eddig lejtősen haladt, felülről lefelé. Most már megkezdték a front átI szerelését úgy. hogy a jövőben alulról felfelé haladjon a művelés. Ettől azt várjuk, hogy a víz is az omlásban marad majd. A szén minőségét kedvezően befolyásolja az is, hogy az utóbbi időben jó minőségű széntelepben egy új frontfejtést üzemeltetünk. A I kezdeti eredmények máris biztatóak és a végső megoldásig fokozott válogatással igyekszünk megőrizni a kányási szén jó hírnevét — 3 mondotta a főmérnök. A balesetek megelőzésére A mezőgazdasági üzemekben fokozatosan javították a balesetek elleni védekezést. Az óvórendszabályok előírásainak megfelelően 122, harminc lóerőnél nagyobb mo- tortelejsítményű erőgépre terveztek a gazdaságok védőkeretet. Ezzel biztonságosabbá tették a gépek üzemeltetését. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben a megyében nem volt traktorborulásból eredő halálos baleset. Bonsos- berényben, Szirákon, Saé- csényben az állami gazdaságok 37—38 Super Zetor és MTZ traktort üzemeltetnek védőkerettel. Az idén a traktorok védőkerettel való ellátását tovább folytatják. A Hírlapkiadó Vállalat a Népszabadság részére közvélemény-kutatást végez Nógrádban. Ezt a munkát számosán végzik a megyében — tanácsi dolgozók, termelőszövetkezeti alkalmazottak nyugdíjas tisztségviselők, háztartásbeliek stb. — A közvélemény-kutatók kérdőívek alapján dolgoznak, s elsősorban azt kutatják, hogy a Népszabadságban megjelent egy-egy cikkről mi az olvasók véleménye, milyen reagálást vált ki megyénk lakosai között. A másik, hogy esetenként akadozik az anyagellátás, várni kell a vasúton, teherautókon érkező alkatrészekre. Már a múlt évben is emiatt nem tudtak többet termelni. Szabó László szinte önmagának tette fel a kérdést: nem lehetne-e raktárai építeni és tartalékot felhalmozni? Hiszen. ha nagyobb mennyiségű hó esik, minden járhatatlan lesz... Igaza van. De ezen már csak. a jövőben lehet segíteni. Darukat, hidakat, épületek vasszerkezeteit gyártják Mát- ranovákon. Jó minőségű termékeik már sokfelé eljutottak. Erről két rövid történetet mesélt — leplezetlen örömmel — az üzemvezető. — Zalaegerszegi gyáregységünk feladatul kapta: készítsenek vízelzáró-berendezése- ket a Sió-csatornára és a kiskörei Tisza II. vízlépcsőhöz. Bár ők már régebben dolgoznak, mégsem merték vállalni. Mi nekiláttunk, és olvan pontos. jó munkát végeztünk, hogy az Országos Vízügyi Beruházási Vállalattól köszönő levelet kaptunk érte. A Sió vízelzáró berendezésén ma is dolgozunk. — Két hidat szállítottunk Csehszlovákiába, Poprádra. A megyében dolgozó kitevő-» lemény-kutatók részére tegnap Salgótarjánban, a NÓGRÁD székháza klubtermében megbeszélést tartottak, ahol Téren Andrásné, a Hírlapkiadó Vállalat közvélemény- kutató csoportjának munkatársa számolt be az i971-ben alakult csoport eddigi műkő-» dóséról és a közvélemény-kutatók szerepéről. Azt is bejelentette, hogy a Népszabadság részére dolgozó közvéleménykutatók észrevétele, megjegyzése az elkövetkező hetekben kerül feldolgozásra. Korábban pedig a medve! híd szerkezeteit készítettük. Dicsérő sorok ugyan nem jöttek. de a megrendelők a budapesti törzsgyárral folytatott tárgyalások során kijelentették :' csak akkor vásárolnál*: újabbakat, ha azok is Mátra- novákon készülnek. Ez viszont nagy elismerése a munkánknak. \ Ügy gondolom, ehhez nem kel! kommentár. És talán hasonlóképpen vélekednek munkájukról Diósgyőrben, Zólyomban a fafeldolgozónál és másutt is. ahová vasszerkezeteket szállítottak. Az idei tervről is érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a mátranováki üzem termelésének 40 százalékát már a daruk, gyártása köti le. Ugyanilyen arányban készítenek hídszerkezeteket, amiből ismét szállítanak a szomszádos Csehszlovákiába is. A többi feladat épület-vasszerkezetekrc- szól Kétségtelen, a tavalyi mostoha körülmények. után már sokkal jobb lehetőségeket biztosítanak a termeléshez. A cikkünk eleién felvetett kérdéseinkre tehát megnyugtató választ kaptunk, amit Szabó László még a következő mondatával tetézett: — Ügy gondolom, munkánkkal az idei évre is tartogatunk kellemes meglepetéseket. Kívánjuk: így legyen! K. Gyi Gondok, tervek, eredményei: Mátronovákon Amikor — Immár évekkel ezelőtt — a kormány határozatot hozott a korszerűbb energiahordozókra való áttérésre, sok száz bányász került megválaszolhatatlannak tűnő kérdés elé Mátranovákon és környékén: hogyan tovább? A felelethez a Ganz-MÁVAG is hozzájárult azzal, nofv üzemet létesített a faluban. Harmadik éve ennek, és Szabó László üzemvezető — aki a budapesti törzsgyárból érkezett, s csaknem a beindulástól kezdve, hol gondtól terhesen, hol meg örömmel teli irányítja a munkát — már megnyugodott. Érthetően: a múlt évi tervet 2,8 millió forinttal túlteljesítették, s január első hetében már mintegy négymillió forint értékű szerkezetet gyártottak. Idén pedig a tavalyi termelésnek maid a kétszeresét irányozták elő. A 45 millió helyett, 70 milliós termelési értéket várnak tőlük. — Mint az elmondottak is bizonyítják, sikeresen képeztük át a bányászokat a vasmunkára — mondja az üzemvezető. — Azok. akik 1970 elején kezdtek dolgozni, ma már bárkivel egyenrangú szakmunkások. Pedig a törzsgyárban történt háromhóna- pos átképzés csak az alapok elsajátítását tette lehetővé, valójában itt, a termelés közben váltak szakmájukat értő emberekké, A kezdet — mint bárhol másutt —• nehéz volt. De sorra léptek üzembe a gének. A már említett tavalyi termelést teljes egészében a darusított „szabadég” alatt valósították meg. Rövidesen hivatatesan is átadják a hatezer négyzetméter alapterületű gyártócsarncr kot. A nógrádi szénbányák építési üzemének dolgozói igazán jó munkát végeztek. Nemcsak határidőre készítették el az új csarnokot, de az eredeti szerződéstől eltérően szakaszosan át is adták. így határidő előtt megkezdhették a gépek beszerelését és a munkások egy része már fedél alá került Közben nőtt a munkáslétszám is. Bár ez utóbbi még ma is gondot okoz. — Jelenleg háromszáznú- szan vagyunk. S ez kevés. Igaz. számolunk a harmadik negyedévben lezárásra kerülő bányával, ahol újabb munkaerő szabadul fel. és saját képzésű ipari tanulóink is évente mintegy ötvenen enyhítenek majd a problémán, ám ez mégis sok fejtörést okoz. Hiszen nagyobb létszámmal, a gépek teljes kihasználásával előbb lehetne a népgazdaságnak megtéríteni a befektetést. Az idén mintegy skáz munkással többre lenne szükség. Ez az egyik lényeges gond. MÓORÁD ■= 1972. januái 15., szombat 3
