Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

KISZ ESEK A BEGYEK KÖZÖTT •ivek óta igen népszerű és hasznos szolgálatot betöltő a KISZ Nógrád megyei bizottságának salgóbányai vezetőképző isko­lája. Újdonsült titkárok, régi aktívák találkoznak itt egy-egy hónapos képzés keretében. Az elméleti oktatást megyénk legfelkészültebb előadói, vezetői tartják. Ilyen rendszeres vendége az iskolának Mátrai József (képünkön), a KISZ me­dálom megye — Pest, Heves, Nőgrád — küldi el rendszere­sen minden hónapban KISZ-vezetőit a hegyek övezte Salgő- bányára. Most 56 leány és fiú tanul az igen korszerű politi­kai iskolában, és hogy mennyire komolyan veszik, legjobban az bizonyítja, hogy szabad idej ükben is a könyvek mellett maradnak. Szőke Klára, a Textilipari Vállalat ágit. prop. tit­kára délutánonként a tanulószobán a X. pártkongresszuson elhangzottakkal ismerkedik Ha már egyszer itt a tél, nem szabad kihagyni a síelés örö­meit sem. Váradi Zsuzsi félcipőben sem tud ellenállni a csá­bításának. Igaz, léc még swíem volt a lábán, de ha egyszer lehetőség adatott, hadd mondhassa majd el otthon, Balassa­gyarmaton, hogy mit csinált szabad idejében , Jtulcsár József képriportja Kell-e a szolgáltatás? Első pillanatban feleslegesnek tűnik a kérdés: Kell-e a szolgáltatás? Természetesen. Elég elmenni tanácskozásokra, összejövete­lekre, hivatalos értekezletekre, azon nyomban megfelelő választ kap az ember. Főként ak­kor, ha a nők is részt vesznek az összejöve­teleken, és őszintén elmondják a véleményü­ket. Amikor a második műszakról, a dolgozó asszonyok, édesanyák munkájának megköny- nyítéséről esik szó, rögtön előtérbe kerülnek a szolgáltatások. Beszélünk arról, hogy ami van, az kevés. Sokszor drága, hosszadalmas. Ilyenkor a háziasszony inkább saját maga megcsinálja, feleslegesen pazarolva időt és energiát. Pedig a szolgáltatások alapvető célja és feladata — ez már a nevében is benne foglal­tatni —, hogy valóban szolgáltasson. Vagyis olyan terheket vegyen le a dolgozó nők vál­láról, amelyek megnehezítik az amúgy sem könnyű otthoni munkákat. De úgy, hogy az megfizethető legyen, és ne okozzon törést a fizetések, beosztásában. Jó és rossz példákat bőven ffelsorakoztatha­tunk. Minden gyakorló háziasszonynak van­nak tapasztalatai e téren. Amíg napokon ke­resztül keil lesni a szerelőt, hogy az elromlott vízcsapot, villanykapcsolót, televíziót, vagy mosógépet megjavítsák, amíg külön összeköt­tetés és ismeretség szükséges a lakáskarban­tartáshoz, ilyen vagy olyan munkák elvég­zéséhez, addig bőven van tennivaló a szol­gáltatások terén. Ameddig nem lesz valóban jó, a többgyermekes családoknak is megfizet­hető, gyorsan és könnyen hazavihető vacsora, a háziasszonyoknak naponta elrabolja ide­jét az otthoni főzés. Gyakori eset — minden­kivel előfordult, vagy még előfordulhat —, hogy valóságos kegynek kell tekintenünk és külön százassal megfizetni, ha a szerelő gyor­sabban jön házhoz a megszokottnál. Sokat beszélünk a szolgáltatásokról. Első­sorban arról, miként lehetne a szolgáltatások körét bővíteni, melyek azok a lehetősegek, amelyek a családok otthoni munkáját való­ban egyszerűsítik. Nógrád megyében '— nem titok, hogy az országos átlagnak jóval alatta állunk — különösen aktuális és fontos a szolgáltatások feljesztése. Olyannyira, hogy a negyedik ötéves tervben a megyei tanács kiemelt feladatként tartja számon. Állami se­gítséget kaptunk, nem is keveset. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy van 5?, millió forintunk, és eddig még csak 12 mil­liót tudtunk elkölteni fejlesztésre. Érthetet­len módon — vagy inkább érthetően?! huzakodnak azok a vállalatok, amelyek szol­gáltatást nyújthatnának. Gyakori az is, hogy a vállalatok egyszerűen kibújnak a szolgál­tatások végzése alól, és inkább „átállnak” a több pénzt hozó termelésre. Rétságon felépítettek egy Patyolat-felvevő­helyet. Illetékesek azt mondták, nincsen rá szükség, a helyiséget másra használják Job­bágyiban a szolgáltatóházból lakást csináltak. Nehéz pénzekért gépkocsikat vásároltak — ez több helyen is megtörtént — egyébre hasz­nálják. A megyei tanács pályázatokat hirde­tett korszerű szolgáltatóházak építésére és üzemeltetésére, alig jelentkeztek néhányan. Igaz. hogy a szolgáltatás kevés nyereségei hoz. A mostani érdekeltségi rendszer úgy látszik nagyon nagy akadályt jelent. Ez nyílt titok, foglalkoznak megoldásával nemcsali a helyi, hanem a központi szervek is. Csak egyet nem szabad elfelejteni. Hogy a szolgáltatásokra szükség van, az emberek igénylik, hozzátartozik a korszerű életfor­mához. Meg kell találni a módját a bővítés­nek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezért úgy határozott, hogy a városi ás közsé­gi tanácsokat bevonva széles körű felmérést végez: milyen szolgáltatásokat kívánnak leginkább a családok, hol kell előbbre lép­nünk? Mert el kell már végre dönteni, hogy mit, hova telepítsünk. Ne kerüljünk olyan hely­zetbe, hogy megépül egy szolgáltatóház, és utána derüljön ki: elsősorban nem arra volt szükség. Mert kidobni való pénze a megyé* nek az ötvenmillióból sincs. Csata! Erzsébet Közvélemény-kutatás Nógrádban A kánvisi szén jó híréért A kányási szenet általá­ban kedveli a lakosság. Mindig keresett cikk volt a TÜZÉP-telepeken, de az utóbbi időben elég sok jogos panasz elhangzott a szén minőségére. A nógrádi szén­bányáknál érdeklődésünkre Lassan József főmérnök, a következőket válaszolta: — Valóban mi is jogos­nak tartjuk a panaszokat, de sajnos több körülmény közrejátszott, ami a szén minőségének romlásához ve­zetett. Kányás-akna terme­lésének zömét három nagy­teljesítményű frontfejtés ad­ja. Sajnos csaknem egyidő- ben mindhárom frontfejté­sen romlottak a termelés le­hetőségei. Az egyik frontfej­tésen a széntelepben több volt az átszőtt, palás rész, mint a kiváló minőségű szén. Ezt nagyon nehéz ki­. válogatni. Itt most már a jó minőségű réteget külön­választva hozzuk felszínre, a silányabb minőségűt pe­dig egyelőre készletezzük és később energetikai szénként értékesítjük. — A maróhengeres front­fejtésen egyidőben három vető akadályozza a munkát, ami ugyancsak a minőséget rontotta. Itt rövidesen áté­rünk a vetőkön, addig pedig fokozottan válogatjuk a fej­tést. Ez azt jelenti, hogy már a föld alatt beállítot­tunk külön válogatósze­mélyzetet, ezenkívül az osz- tályozőn is erősítettük a válogatólétszámot. — A szúpatak! bányarész frontfejtésén viszont a víz sározta össze a szenet. A frontfejtés eddig lejtősen haladt, felülről lefelé. Most már megkezdték a front át­I szerelését úgy. hogy a jövő­ben alulról felfelé haladjon a művelés. Ettől azt vár­juk, hogy a víz is az om­lásban marad majd. A szén minőségét kedve­zően befolyásolja az is, hogy az utóbbi időben jó minősé­gű széntelepben egy új frontfejtést üzemeltetünk. A I kezdeti eredmények máris biztatóak és a végső megol­dásig fokozott válogatással igyekszünk megőrizni a ká­nyási szén jó hírnevét — 3 mondotta a főmérnök. A balesetek megelőzésére A mezőgazdasági üzemek­ben fokozatosan javították a balesetek elleni védekezést. Az óvórendszabályok előírá­sainak megfelelően 122, har­minc lóerőnél nagyobb mo- tortelejsítményű erőgépre ter­veztek a gazdaságok védőke­retet. Ezzel biztonságosabbá tették a gépek üzemeltetését. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt évben a megyében nem volt traktorborulásból eredő halálos baleset. Bonsos- berényben, Szirákon, Saé- csényben az állami gazdasá­gok 37—38 Super Zetor és MTZ traktort üzemeltetnek védőkerettel. Az idén a trak­torok védőkerettel való ellá­tását tovább folytatják. A Hírlapkiadó Vállalat a Népszabadság részére közvéle­mény-kutatást végez Nógrád­ban. Ezt a munkát számosán végzik a megyében — tanácsi dolgozók, termelőszövetkezeti alkalmazottak nyugdíjas tiszt­ségviselők, háztartásbeliek stb. — A közvélemény-kuta­tók kérdőívek alapján dolgoz­nak, s elsősorban azt kutat­ják, hogy a Népszabadságban megjelent egy-egy cikkről mi az olvasók véleménye, milyen reagálást vált ki megyénk la­kosai között. A másik, hogy esetenként akadozik az anyagellátás, várni kell a vasúton, teherau­tókon érkező alkatrészekre. Már a múlt évben is emiatt nem tudtak többet termelni. Szabó László szinte önmagá­nak tette fel a kérdést: nem lehetne-e raktárai építeni és tartalékot felhalmozni? Hi­szen. ha nagyobb mennyiségű hó esik, minden járhatatlan lesz... Igaza van. De ezen már csak. a jövőben lehet segíteni. Darukat, hidakat, épületek vasszerkezeteit gyártják Mát- ranovákon. Jó minőségű ter­mékeik már sokfelé eljutot­tak. Erről két rövid történetet mesélt — leplezetlen öröm­mel — az üzemvezető. — Zalaegerszegi gyáregysé­günk feladatul kapta: készít­senek vízelzáró-berendezése- ket a Sió-csatornára és a kis­körei Tisza II. vízlépcsőhöz. Bár ők már régebben dolgoz­nak, mégsem merték vállalni. Mi nekiláttunk, és olvan pon­tos. jó munkát végeztünk, hogy az Országos Vízügyi Be­ruházási Vállalattól köszönő levelet kaptunk érte. A Sió vízelzáró berendezésén ma is dolgozunk. — Két hidat szállítottunk Csehszlovákiába, Poprádra. A megyében dolgozó kitevő-» lemény-kutatók részére teg­nap Salgótarjánban, a NÓG­RÁD székháza klubtermében megbeszélést tartottak, ahol Téren Andrásné, a Hírlap­kiadó Vállalat közvélemény- kutató csoportjának munka­társa számolt be az i971-ben alakult csoport eddigi műkő-» dóséról és a közvélemény-ku­tatók szerepéről. Azt is beje­lentette, hogy a Népszabadság részére dolgozó közvélemény­kutatók észrevétele, megjegy­zése az elkövetkező hetekben kerül feldolgozásra. Korábban pedig a medve! híd szerkezeteit készítettük. Di­csérő sorok ugyan nem jöt­tek. de a megrendelők a bu­dapesti törzsgyárral folytatott tárgyalások során kijelentet­ték :' csak akkor vásárolnál*: újabbakat, ha azok is Mátra- novákon készülnek. Ez viszont nagy elismerése a munkánk­nak. \ Ügy gondolom, ehhez nem kel! kommentár. És talán ha­sonlóképpen vélekednek mun­kájukról Diósgyőrben, Zó­lyomban a fafeldolgozónál és másutt is. ahová vasszerkeze­teket szállítottak. Az idei tervről is érdeklőd­tünk. Megtudtuk, hogy a mát­ranováki üzem termelésének 40 százalékát már a daruk, gyártása köti le. Ugyanilyen arányban készítenek hídszer­kezeteket, amiből ismét szál­lítanak a szomszádos Cseh­szlovákiába is. A többi fel­adat épület-vasszerkezetekrc- szól Kétségtelen, a tavalyi mostoha körülmények. után már sokkal jobb lehetőségeket biztosítanak a termeléshez. A cikkünk eleién felvetett kérdéseinkre tehát megnyug­tató választ kaptunk, amit Szabó László még a követke­ző mondatával tetézett: — Ügy gondolom, mun­kánkkal az idei évre is tarto­gatunk kellemes meglepetése­ket. Kívánjuk: így legyen! K. Gyi Gondok, tervek, eredményei: Mátronovákon Amikor — Immár évekkel ezelőtt — a kormány határo­zatot hozott a korszerűbb energiahordozókra való átté­résre, sok száz bányász került megválaszolhatatlannak tűnő kérdés elé Mátranovákon és környékén: hogyan tovább? A felelethez a Ganz-MÁVAG is hozzájárult azzal, nofv üze­met létesített a faluban. Harmadik éve ennek, és Szabó László üzemvezető — aki a budapesti törzsgyárból érkezett, s csaknem a beindu­lástól kezdve, hol gondtól ter­hesen, hol meg örömmel teli irányítja a munkát — már megnyugodott. Érthetően: a múlt évi tervet 2,8 millió fo­rinttal túlteljesítették, s janu­ár első hetében már mintegy négymillió forint értékű szer­kezetet gyártottak. Idén pedig a tavalyi termelésnek maid a kétszeresét irányozták elő. A 45 millió helyett, 70 milliós termelési értéket várnak tő­lük. — Mint az elmondottak is bizonyítják, sikeresen képez­tük át a bányászokat a vas­munkára — mondja az üzem­vezető. — Azok. akik 1970 elején kezdtek dolgozni, ma már bárkivel egyenrangú szakmunkások. Pedig a törzs­gyárban történt háromhóna- pos átképzés csak az alapok elsajátítását tette lehetővé, valójában itt, a termelés köz­ben váltak szakmájukat értő emberekké, A kezdet — mint bárhol másutt —• nehéz volt. De sor­ra léptek üzembe a gének. A már említett tavalyi termelést teljes egészében a darusított „szabadég” alatt valósították meg. Rövidesen hivatatesan is átadják a hatezer négyzetmé­ter alapterületű gyártócsarncr kot. A nógrádi szénbányák épí­tési üzemének dolgozói igazán jó munkát végeztek. Nemcsak határidőre készítették el az új csarnokot, de az eredeti szerződéstől eltérően szaka­szosan át is adták. így határ­idő előtt megkezdhették a gé­pek beszerelését és a munká­sok egy része már fedél alá került Közben nőtt a mun­káslétszám is. Bár ez utóbbi még ma is gondot okoz. — Jelenleg háromszáznú- szan vagyunk. S ez kevés. Igaz. számolunk a harmadik negyedévben lezárásra kerü­lő bányával, ahol újabb mun­kaerő szabadul fel. és saját képzésű ipari tanulóink is évente mintegy ötvenen eny­hítenek majd a problémán, ám ez mégis sok fejtörést okoz. Hiszen nagyobb lét­számmal, a gépek teljes ki­használásával előbb lehetne a népgazdaságnak megtéríteni a befektetést. Az idén mintegy skáz munkással többre lenne szükség. Ez az egyik lényeges gond. MÓORÁD ■= 1972. januái 15., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents