Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-12 / 9. szám
A X* kongr«****!»« fl.-) A párt termelésszervező és -ellen&rzó munkája a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben jBerczdy József, a Salgótarjáni Kohászati üzemek esztergályosa. Evek óta a gyárban dolgozik és az „Ady Endre” Ezüstkoszorús Szóéi alista Brigád tagja Kulcsár József felvétele Mai hommeniárwnh velő maglót taiaszra ! Ezekben a napokban a zár" számadásra készülés köti le tíz erők jelentős részét a mezőgazdasági üzemekben. A zárszámadás nagy jelentőségű munka, de nem szabad, hogy feledtessen olyan fontos, éppen a jó zárás egyik alapját jelentő feladatot, mint a tavaszi vetésre való készülődés. Mert hiába, hogy januárt mutat a naptár, a télből kifelé megyünk. A gondos gazda ilyenkor már a tavaszra gondol. Az elmúlt évi tapasztalatok arról tanúskodnak, a körös gazdaságok egy része megkésett a vetőmag előkészítésével, késve küldték megvizsgáltatni a vetőmag életképességét. Ismeretes, hogy a fennálló rendeletek értelmében olyan gabonát, amelyet ez illetékes hatóság nem vizsgált meg, vetőmagnak felhasználni nem szabad- Aki ez ellen vét, kárt okoz a tszmek is, a népgazdaságnak is. A tavaszi kalászosok vetőmagszükséglete rendelkezésre áll a megyében. Ezek között saját vetőmagkészlettel is rendelkeznek a tsz-ek. A legtöbb gazdaság azonban a vetőmag minőségét még nem ismeri. Ezt a feladatot az Állami Vetőmag-felügyelőség végzi el az üzemtől kapott mintából. A tsz-eknek az a kötelességük, hoey a vetőmagmintát rövid időn belül iutas- 6ák el a vetőmag-felügyelőséghez. A termelőszövetkezetek vezetői — jobban mint bárki más — tisztában vannak azzal. hogy' jó termést csak jó vetőmagból lehet várni. Mégis a vizsgálatát több helyen elhanyagolják. Most még rendelkeznek idővel ehhez a munkához. Kezdiék hát meg, mert a jó gazda akkor várhatja nyugodtan a tavasz eljövetelét. ha a portáién minden rendben van. Ez természetesen a tsz-ekre. jobban vonatkozik, mint a régi egyéni gazdákra vonatkozott. A közös gazdaságban nagy tételekről van szó. Ha a gondatlan ság miatt kár éri a tsz-t, az jelentős. Éppen ezért nem szabad a munkát könnyelműen felfogni. A tavaszi kalászosok jó termésének előkészítéséhez tartozik az is, hogy ahol még nem végeztékéi, ott kezdiék meg a vetésre kerülő gabona tisztítását. Ez az időszak alkalmas erre, dolgos kezek sokasága áll rendelkezésre. Minden azon múlik, hogy a vezetők ne feledkezzenek meg munkára szólítani az embereket. Annál inkább, mert a tisztítás mellett gondolni kell a vetőmag fertőtlenítésére, köznyelven szólva, a gabona csávázására. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a csávázás- hoz szükséges szerekkel nem rendelkezik minden üzem, haladéktalanul be kell tehát szerezni. Ezzel kapcsolatban a megyei növényvédő állomás rendelkezésre áll a tsz-eknek. Szaktanácsokat ad arra vonatkozólag, hogy a fertőtlenítést, miképp végezzék el a leghatásosabban és a leghasz* nosabban. Az az igazság, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságban nincs téli szünet- Legutóbb Felsőpe- tényben járva hallottuk idősebb tsz-tagoktól. hogy az egyéni gazdálkodás és a közös gazdálkodás között az is a különbség, hogy most, télen sem tétlenkednek. Ök a többi munka mellett megkezdték a tavaszi kalászosok vetőmagiának az előkészítését is. Szerintük a nagyüzemben mindennel csak biztosra szabad menni. Következésképpen: a tavaszi vetésre készülni kell a kitisztított gondosan fertőtlenített, termésre alkalmas vetőmaggal. Erre gondolni kell még akkor is. ha most az erők nagy részét a zárszámadásra való készülődés köti le. — B ~ Készül az új íürdő Nagybátonyban a nógrádi szénbányák gépüzemének dolgozói csakúgy, mint a központi osztályozó és a fatelep munkásai sokszor hiányolták, hogy nincs megfelelő tisztálkodási lehetőség számukra. Tavaly megkezdődött egy új, 500 személyes központi fürdő, öltöző építése. A vállalat négy és fél millió forintot fordít az új létesítményre. Tavaly már az alapok elkészültek. Jelenleg az épület felmenő falait készítik. Még az idén, a harmadik negyedévben üzembe is helyezik az új fürdőt A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa kimondta, hogy a szocializmus építésének következő szakaszában a pártmunka legfontosabb területe a gazdasági munka lesz. Ez a megállapítás egyértelműen utalt arra, hogy napjainkban megnövekedett a párt gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenységének szerepe és fontossága. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek nagyüzemi pártbizottsága is fontolóra vette az ebből fakadó feladatokat. A legfontosabb, amire figyelni kellett, hogy konkrétan, érzékelhetően fokozódjék a gazdálkodás hatékonysága. Ezért fel kell tárni a belső tartalékokat, s mind a középtávú, mind az operatív tervekben számításba kellett venni a belső lehetőségekből származó gazdasági előnyöket. A párt- és a gazdasági vezetés határozott állásfoglalása nyomán a műszaki intézkedési tervekben különös hangsúllyal kezelték a termelékenység növekedésének lehetőségeit, s úgyszintén a munkaszervezettség szintjének emelését Már az év elejétől a mindennapi munka programjához tartozik, hogy tudatos törekvések jelezzék a hazai szükségletek minőségi és mennyiségi kielégítését, de emellett az államközi szerződésekből származó exportigényeket is maradék nélkül kell kielégíteni. A pártbizottság a különböző értekezleteket és fórumokat felhasználta arra, hogy mindenki előtt tisztázott legyen: az üzem dolgozói csak arra építhetik személyi boldogulásukat, amit termelnek és a gyár partnerei körében jó minőségű termékként értékesíteni tudnak. A vállalat mind a 19 pár-talap- szervezetét arra intették, hogy a gazdasági munka fokmérőjének a hatékonyság javulását, a gazdasági tevékenység végső eredményét tekintsék és a politikai munkában segítsék elő az új követelmények megértését. A gyárban a pártpolitikai munka hatására felgyorsult a gazdasági fejlődés ritmusa. A IV. ötéves terv során szinte példátlan fejlődéssel számolnak a gyárban. A vállalat termelése 1975-ben eléri a 250 ezer tonna kapacitást, amely két és fél milliárd forint termelési értéknek felel meg. Ez a felfutás mintegy 47 százalékkal magasabb az 1970. évi termelésnél. A termelési volumen növekedésénél lényegesen nagyobb mértékben növekszik a vállalati nyereség, hiszen 1975-ben már kereken 250 millió forintos nyereséggel számolnak, s ez az 1970. évi nyereséghez képest 56 százalékos fejlődést jelent. Nos, az ilyen mértékű fejlődés szinte egyedülálló a több mint százesztendős gyár történetében. Érthető tehát, hogy ez az ütem nagyobb igényeket támaszt a párt gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkája iránti S minthogy a fejlődésnek nagyon sok személyi, tárgyi és technikai összetevője van, így ez nem nélkülözheti a pártirányítás és ellenőrzés fokozását sem. A nagyüzemi pártbizottság már a gazdasági reform bevezetése óta igyekszik a termelésellenőrző munka egyre magasabb szintjét elérni Ennek érdekében a többi között átszervezték az információs rendszert, gyakrabban tűzték napirendre a gazdasági vezetők beszámoltatását, rendszeresen tanácskoztak a dolgozókkal és a szocialista brigádokkal termelési kérdésekről. A X. kongresszus után’ létrehoztál!: a pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bizottságot, amely a párt- bizottság fontos konzultatív és tanácsadó szerve lett. A pártbizottság mellett működő gazdaság- politikai bizottság Csernák Viktornak.’ a pártbizottság termelésfele! ősének irányítása mellett jó képességű gazdasági és műszaki szakemberekből áll. A munkabizottság titkárává Ürmössy László műszaki igazgatóhelyettesi tették. Tagja Kilvády Tibor, a számviteli ée pénzügyi főosztály vezetője, Tóth Imre, a KSZGY főmérnöke. Szőcs Gyula, a közgazda- sági főosztály vezetője. Márton Vilmos, a piackutatási osztály vezetője és Szabó Károly, a munkaügyi főosztály vezetője is A jó összetételű bizottság sok irányú információja és tájékozottsága méltó rangra emelte a pártbizottságnak ezt a tanácsadó és konzultatív szervét Érthető, hogy az elmúlt évben már minden fontosabb gazdasági feladat kidolgozásában, ellenőrzésében nagy segítségére volt a pártbizottságnak. A nagyüzemi pártbizottság olyan feladatot szánt a gazdaságpolitikai bizottságnak, hogy az egész gyárat átfogó ellenőrzési rendsze: keretében az eleven életre támaszkodva igyekezzék feltárni a gazdálkodásban előforduló hiányosságokat. A pártmunka iránt elkötelezett gazdaságpolitikai bizottság elősegítette, hogy az ellenőrzés komplex legyen, kialakuljon a segítőkész ellenőrző munka egységes rendszere, hogy pártbizottsági szinten a szervezeti, gazdasági, személyi és műszaki tényezők együttes vizsgálata lehetővé váljon. A gyárban igen fontos elv lett, hogy a vállalati érdekek csak a népgazdasági érdekek rendszerében jussanak érvényre. Ez azt jelentette, hogy a termelőüzemek még a jól fizn+ő exportmegrendeléseket is csak a bel« földi kereslet kielégítése után teljesíthették. A párt- és gazdaságvezetés közös erőfeszítésének eredménye, hogy a gyárban idegen lett a tisztességtelen nyerészkedés szelleme, sőt nem egy esetben tartós vagy eseténkénti ár- csökkentést hajtottak végre, több millió forintos éves kihatással. A nagyüzemi pártbizottság maga is részt 5 vett a IV ötéves terv kialakításában, éppen ezért felelősséget is érez azok valóra váltál sáért. Arra törekedett, hogy a tervezett mértékben fokozódjék a gazdálkodás hatékonysága, s hogy minél nagyobb mértékben fel kell tárni a belső tartalékokat. A szervező és ellenőrző munka középpontjába került a huzalmű félmiiliárd forintos programjának megvalósítása, de korszerűsítették a technológiákat, javították a munka- és szociális, körülményeket is, Orosz Béla (folytatjuk) Gyorsmérleg a Patyolatnál A Nógrád megyei Patyolat Vállalatnál a gyors számvetés eredményeként kimutatták, hogy 19-71-ben 5595 mázsa ruhát mostak ki a megrendelőknek. Ebből a mennyiségből közületeknek 2652, bérmunkában vállalatoknak 2701, közvetlen a lakosságnak pedig 236 mázsa fehérneműt, illetve rongyot tisztítottak. Több ruhát festettek be, többet vegytisztítottak és javítottak, mint 1970-ben. A festésnél 10188, a vegy tisztításnál 57 258, a ruhák javításánál pedig 2177 tételt tartottak nyilván Azért számolnak tételekben, mert nemcsak egy-két, hanem sokszor három ruhát is jelent egy-egy tétek Az építőipar műszaki hala-J dásába mindenkinek szinte közvetlen betekintése van, hiszen az építkezések a „nyílt színen”, szemünk láttára folynak. Az utóbbi években örvendetes változások szemtanúi lehettünk. Az építkezéseken egyre több a korszerű gép: hatalmas daruk fürgén dolgozó földmunkaeszközök, szállító- szalagok, betonkeverők. A hagyományos építőanyagok mellett mindinkább feltűntek az előregyártott vasbetongerendák, a sokszor szobafal nagyságú panelek, az aluminum ablakok a műanyag ajtók és más korszerű szerkezetek. Ezek ugyancsak a „többet géppel, mint erővel” törekvéseket testesítik meg. hiszen gyári körülmények között, nagyfokú gépesítéssel készülnek. A harmadik ötéves tervben az egész hazai építőipar gépállománya — lóerőértékben számítva — több mint 30 százalékkal emelkedett. A gépesítés különösen nagymértékű volt az állami építőipari vállalatoknál, amelyek az ösz- szes építkezésnek mintegy felét végzik el: az idei év elején 44 százalékkal több (összesen 70 ezer darab, 840 ezerló- erőnyi teljesítményt képviselő) gép volt birtokukban, mint öt évvel azelőtt. A gyarapodás eredményeként, az építőiparban egyes munkafoivámatok gépesítése nagymértékben előrehaladt. A betonkeverésben és a parkettcsiszolásban szinte már 100 százalékos a gépesítettség foka, de az alapvető és igen nehéz földmunkákban is túlhaladja a 7J százalékot. Hasonlóképpen gyors elő:haladásra mutatnak a korszerű anyagok, szerkezetek felhasználási adatai is. Ezek Többet géppel, mint erővel térhódítása elsősorban a la- melési többletnek a termeié- ,. tu» kásépitésben szembetűnő. A kenység fokozásából származó , La ■•„.í' harmadik ötéves terv folya- hányada. Mindez természetemén a fővárosban három, vi- sen nem írható csupán, magá- déken pedig két házgyár épült nalc az építőiparnak a számfel, s a néhány év alatt Iá- Iájára, hisz’ az iparág sokáig fejlesztett házgyártó iparág aránytalanul kevés anyagi le- kapacitása ma már eléri az hetőséget kapott fejlesztési évi 20 ezer lakást. A házgyár- beruházásokra. Az egy-egy tásnak alapvető szerepe volt építőipari dolgozóra jutó ál- abban, hogy az állami építő- lóeszközérték még ma is csak lesz, hogy a gyári jellegű — ipar tavaly az új lakásoknak mintegy ötödrésze az ipariát- szaknyelven: iparosított — már csaknem 80 százalékát lagnak. Azt viszont már fel- termelés a lakásépítésről áthozta létre korszerű építési tétlenül az iparág terhére kell terjed üzemi és középületek módszerekkel. (1960-ban ez az róni, hogy a viszonylag szűkös munkálataira is. Ezt az úgy- arány az 1 százalékot sem ér- gépparkkal sem gazdálkodik nevezett könnyűszerkezetes te el.) elég jói: az építőgépek ki- építésmód teszi lehetővé, amely A fejlődés természetesen használtsági foka mindössze a műanyagok, az alumínium nem volt minden tekintetben 25 százalékra tehető. és más könnyű anyagok felilyen kedvező. A gépesítés és a Maradt tehát bőségesen te- használásán, az ezekből álló műszaki fejlesztés más ered- a következő évekre s építőelemek nagy sorozatú, üzeményei még mindig elsősor- elsősorban a negyedik ötéves ^ elöregyártásán, és minimában azt a célt szolgálták, hogy jerype. a lehetőségek is jó- ?ls helysziru munkát igénylő az építőipar minél nagyobb vaj nagyobbak* a néD°azdaság összeszerelésén alapul, s a szá mértékben eleget tudjon ten- a tennelésnek '41-éTszS- mítís°k szerint egyharmadára- ni a rohamosan növekvő ke- kos további emelését kívánja ^ötödére rövidíti le az épí sftményértéket a jelenlegi 3,3* ról 5 lóerőre növelik. A fejlesztés egy másik alap- irányzata: a korszerű épületszerkezetek. -anyagok és módszerek további elterjesztése, ami egyébként mind a gyártásban, mind a helyszíni beépízott gépesítéssel is együtt jár. A házgyári lakástermelés további új gyárak létesítésével, a tervidőszak végéig megkétszereződik, eléri az évi 40 ezer lakást. A IV. ötéves terv nagy építőipari-műszaki újdonsága az resietnek. A mennyiségi fej- az építőipartól, „cserébe” ~~ va_ tési időtartamot. E forradaliodésben valóban impozáns az g^ont kétharmad résszel na- ujszerú építési módszer eredmény: az építőipar az gy0bb szán aZ iparág meghonosítására részletes fejelmúlt ötéves tervben az fejlesztésére (15 milliárd fo- Je*ztesi program készült, eéri ntnál többet, mint ameny- nyit a megelőző öt évben.) Az építőipar a bőségesebb pénzlehetőségeket igyekszik arányosan, ésszerűen íelhaszelmúlt ötéves tervben az eredetileg előirányzott 24— 26 százalék helyett több mint 60 százalékkal növelte termelését, de ilyen körülmények között meglehetősül tűzve ki, hogy 1975 végéig az építőipar évi 2 millió négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes épület kivitelezésére elegendő kapacitást sen háttérbe szorult a műsza- nálni Mi^el a tervidőszakban ,hozzcm létre* Sok ilyen fej ki fejlesztés munkagyorsító és költségcsökkentő hatása. lesztési részelőirányzat teszi reálissá az építőiparnak azt a törekvését, hogy ebben az ötéves tervben már mintegy 70— 75 százalékban a termelékenya munkáslétszámnak legfeljebb 15 százalékos növekedésé- A műszaki fejlesztés üteme vei számolhat, minden eddigi- a legutóbbi időkig az emlí- nél fokozottabban kell gépétéit eredmények ellenére sem sítenie az építőmunkákat. Er- ------v olt kielégítő. Az építőipar re a célra mintegy 7 milliárd sé^ javításával növelje meny. még az elmúlt ötéves tervben forintot fordítanak, s így az nyLségi teljesítményeit, is főként létszámemeléssel nö- egy munkásra jutó gépi telje- velte termelését, csupán az állami szektorban közelítette p———————————————————--------------m eg az 50 százalékot a ter- J NÓGRÁD - 1972. január 12., szerda Sebestyén Tibor
