Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-12 / 9. szám

A X* kongr«****!»« fl.-) A párt termelésszervező és -ellen&rzó munkája a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben jBerczdy József, a Salgótarjáni Kohászati üzemek esztergályosa. Evek óta a gyárban dol­gozik és az „Ady Endre” Ezüstkoszorús Szóéi alista Brigád tagja Kulcsár József felvétele Mai hommeniárwnh velő maglót taiaszra ! Ezekben a napokban a zár" számadásra készülés köti le tíz erők jelentős részét a me­zőgazdasági üzemekben. A zárszámadás nagy jelentőségű munka, de nem szabad, hogy feledtessen olyan fontos, ép­pen a jó zárás egyik alapját jelentő feladatot, mint a ta­vaszi vetésre való készülődés. Mert hiába, hogy januárt mu­tat a naptár, a télből kifelé megyünk. A gondos gazda ilyenkor már a tavaszra gon­dol. Az elmúlt évi tapasztala­tok arról tanúskodnak, a kö­rös gazdaságok egy része megkésett a vetőmag előké­szítésével, késve küldték meg­vizsgáltatni a vetőmag életké­pességét. Ismeretes, hogy a fennálló rendeletek értelmé­ben olyan gabonát, amelyet ez illetékes hatóság nem vizs­gált meg, vetőmagnak felhasz­nálni nem szabad- Aki ez el­len vét, kárt okoz a tszmek is, a népgazdaságnak is. A tavaszi kalászosok vető­magszükséglete rendelkezésre áll a megyében. Ezek között saját vetőmagkészlettel is rendelkeznek a tsz-ek. A leg­több gazdaság azonban a ve­tőmag minőségét még nem ismeri. Ezt a feladatot az Ál­lami Vetőmag-felügyelőség végzi el az üzemtől kapott mintából. A tsz-eknek az a kötelességük, hoey a vetőmag­mintát rövid időn belül iutas- 6ák el a vetőmag-felügyelőség­hez. A termelőszövetkezetek ve­zetői — jobban mint bárki más — tisztában vannak az­zal. hogy' jó termést csak jó vetőmagból lehet várni. Mégis a vizsgálatát több helyen el­hanyagolják. Most még ren­delkeznek idővel ehhez a munkához. Kezdiék hát meg, mert a jó gazda akkor vár­hatja nyugodtan a tavasz el­jövetelét. ha a portáién min­den rendben van. Ez termé­szetesen a tsz-ekre. jobban vonatkozik, mint a régi egyé­ni gazdákra vonatkozott. A közös gazdaságban nagy téte­lekről van szó. Ha a gondatlan ság miatt kár éri a tsz-t, az jelentős. Éppen ezért nem szabad a munkát könnyelmű­en felfogni. A tavaszi kalászosok jó ter­mésének előkészítéséhez tar­tozik az is, hogy ahol még nem végeztékéi, ott kezdiék meg a vetésre kerülő gabona tisztí­tását. Ez az időszak alkalmas erre, dolgos kezek sokasága áll rendelkezésre. Minden azon múlik, hogy a vezetők ne feledkezzenek meg munká­ra szólítani az embereket. Annál inkább, mert a tisztí­tás mellett gondolni kell a vetőmag fertőtlenítésére, köz­nyelven szólva, a gabona csávázására. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a csávázás- hoz szükséges szerekkel nem rendelkezik minden üzem, haladéktalanul be kell tehát szerezni. Ezzel kapcsolatban a megyei növényvédő állomás rendelkezésre áll a tsz-ek­nek. Szaktanácsokat ad arra vonatkozólag, hogy a fertőtle­nítést, miképp végezzék el a leghatásosabban és a leghasz* nosabban. Az az igazság, hogy a nagy­üzemi mezőgazdaságban nincs téli szünet- Legutóbb Felsőpe- tényben járva hallottuk idő­sebb tsz-tagoktól. hogy az egyéni gazdálkodás és a közös gazdálkodás között az is a különbség, hogy most, télen sem tétlenkednek. Ök a többi munka mellett megkezdték a tavaszi kalászosok vetőmagiá­nak az előkészítését is. Sze­rintük a nagyüzemben min­dennel csak biztosra szabad menni. Következésképpen: a tavaszi vetésre készülni kell a kitisztított gondosan fertőt­lenített, termésre alkalmas vetőmaggal. Erre gondolni kell még akkor is. ha most az erők nagy részét a zár­számadásra való készülődés köti le. — B ~ Készül az új íürdő Nagybátonyban a nógrádi szénbányák gépüzemének dolgozói csakúgy, mint a köz­ponti osztályozó és a fatelep munkásai sokszor hiányolták, hogy nincs megfelelő tisztál­kodási lehetőség számukra. Tavaly megkezdődött egy új, 500 személyes központi fürdő, öltöző építése. A vál­lalat négy és fél millió forin­tot fordít az új létesítményre. Tavaly már az alapok elké­szültek. Jelenleg az épület felmenő falait készítik. Még az idén, a harmadik negyed­évben üzembe is helyezik az új fürdőt A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kong­resszusa kimondta, hogy a szocializmus építé­sének következő szakaszában a pártmunka legfontosabb területe a gazdasági munka lesz. Ez a megállapítás egyértelműen utalt arra, hogy napjainkban megnövekedett a párt gazdaságirányító, szervező és ellenőrző tevékenységének szerepe és fontossága. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek nagyüze­mi pártbizottsága is fontolóra vette az ebből fakadó feladatokat. A legfontosabb, amire fi­gyelni kellett, hogy konkrétan, érzékelhetően fokozódjék a gazdálkodás hatékonysága. Ezért fel kell tárni a belső tartalékokat, s mind a középtávú, mind az operatív tervekben szá­mításba kellett venni a belső lehetőségekből származó gazdasági előnyöket. A párt- és a gazdasági vezetés határozott állásfoglalása nyomán a műszaki intézkedési tervekben különös hangsúllyal kezelték a termelékenység növekedésének lehetőségeit, s úgyszintén a munkaszervezettség szintjének emelését Már az év elejétől a mindennapi munka programjához tartozik, hogy tudatos törekvések jelezzék a hazai szükségletek mi­nőségi és mennyiségi kielégítését, de emel­lett az államközi szerződésekből származó exportigényeket is maradék nélkül kell ki­elégíteni. A pártbizottság a különböző értekezleteket és fórumokat felhasználta arra, hogy min­denki előtt tisztázott legyen: az üzem dolgo­zói csak arra építhetik személyi boldogu­lásukat, amit termelnek és a gyár partne­rei körében jó minőségű termékként értéke­síteni tudnak. A vállalat mind a 19 pár-talap- szervezetét arra intették, hogy a gazdasági munka fokmérőjének a hatékonyság javulá­sát, a gazdasági tevékenység végső eredmé­nyét tekintsék és a politikai munkában se­gítsék elő az új követelmények megértését. A gyárban a pártpolitikai munka hatására felgyorsult a gazdasági fejlődés ritmusa. A IV. ötéves terv során szinte példátlan fejlő­déssel számolnak a gyárban. A vállalat ter­melése 1975-ben eléri a 250 ezer tonna kapa­citást, amely két és fél milliárd forint ter­melési értéknek felel meg. Ez a felfutás mint­egy 47 százalékkal magasabb az 1970. évi termelésnél. A termelési volumen növekedé­sénél lényegesen nagyobb mértékben növek­szik a vállalati nyereség, hiszen 1975-ben már kereken 250 millió forintos nyereséggel szá­molnak, s ez az 1970. évi nyereséghez képest 56 százalékos fejlődést jelent. Nos, az ilyen mértékű fejlődés szinte egye­dülálló a több mint százesztendős gyár törté­netében. Érthető tehát, hogy ez az ütem na­gyobb igényeket támaszt a párt gazdaságirá­nyító, szervező és ellenőrző munkája iránti S minthogy a fejlődésnek nagyon sok szemé­lyi, tárgyi és technikai összetevője van, így ez nem nélkülözheti a pártirányítás és el­lenőrzés fokozását sem. A nagyüzemi pártbizottság már a gazdasági reform bevezetése óta igyekszik a termelés­ellenőrző munka egyre magasabb szintjét el­érni Ennek érdekében a többi között átszer­vezték az információs rendszert, gyakrabban tűzték napirendre a gazdasági vezetők beszá­moltatását, rendszeresen tanácskoztak a dol­gozókkal és a szocialista brigádokkal terme­lési kérdésekről. A X. kongresszus után’ lét­rehoztál!: a pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bizottságot, amely a párt- bizottság fontos konzultatív és tanácsadó szerve lett. A pártbizottság mellett működő gazdaság- politikai bizottság Csernák Viktornak.’ a párt­bizottság termelésfele! ősének irányítása mel­lett jó képességű gazdasági és műszaki szak­emberekből áll. A munkabizottság titkárává Ürmössy László műszaki igazgatóhelyettesi tették. Tagja Kilvády Tibor, a számviteli ée pénzügyi főosztály vezetője, Tóth Imre, a KSZGY főmérnöke. Szőcs Gyula, a közgazda- sági főosztály vezetője. Márton Vilmos, a piackutatási osztály vezetője és Szabó Ká­roly, a munkaügyi főosztály vezetője is A jó összetételű bizottság sok irányú információja és tájékozottsága méltó rangra emelte a pártbizottságnak ezt a tanácsadó és konzulta­tív szervét Érthető, hogy az elmúlt évben már minden fontosabb gazdasági feladat ki­dolgozásában, ellenőrzésében nagy segítségé­re volt a pártbizottságnak. A nagyüzemi pártbizottság olyan feladatot szánt a gazdaságpolitikai bizottságnak, hogy az egész gyárat átfogó ellenőrzési rendsze: keretében az eleven életre támaszkodva igyekezzék feltárni a gazdálkodásban előfor­duló hiányosságokat. A pártmunka iránt el­kötelezett gazdaságpolitikai bizottság elősegí­tette, hogy az ellenőrzés komplex legyen, ki­alakuljon a segítőkész ellenőrző munka egy­séges rendszere, hogy pártbizottsági szinten a szervezeti, gazdasági, személyi és műszaki tényezők együttes vizsgálata lehetővé váljon. A gyárban igen fontos elv lett, hogy a vállalati érdekek csak a népgazdasági érde­kek rendszerében jussanak érvényre. Ez azt jelentette, hogy a termelőüzemek még a jól fizn+ő exportmegrendeléseket is csak a bel« földi kereslet kielégítése után teljesíthették. A párt- és gazdaságvezetés közös erőfeszíté­sének eredménye, hogy a gyárban idegen lett a tisztességtelen nyerészkedés szelleme, sőt nem egy esetben tartós vagy eseténkénti ár- csökkentést hajtottak végre, több millió fo­rintos éves kihatással. A nagyüzemi pártbizottság maga is részt 5 vett a IV ötéves terv kialakításában, éppen ezért felelősséget is érez azok valóra váltál sáért. Arra törekedett, hogy a tervezett mér­tékben fokozódjék a gazdálkodás hatékony­sága, s hogy minél nagyobb mértékben fel kell tárni a belső tartalékokat. A szervező és ellenőrző munka középpontjába került a hu­zalmű félmiiliárd forintos programjának megvalósítása, de korszerűsítették a techno­lógiákat, javították a munka- és szociális, körülményeket is, Orosz Béla (folytatjuk) Gyorsmérleg a Patyolatnál A Nógrád megyei Patyolat Vállalatnál a gyors számvetés eredményeként kimutatták, hogy 19-71-ben 5595 mázsa ru­hát mostak ki a megrende­lőknek. Ebből a mennyiség­ből közületeknek 2652, bér­munkában vállalatoknak 2701, közvetlen a lakosságnak pe­dig 236 mázsa fehérneműt, illetve rongyot tisztítottak. Több ruhát festettek be, töb­bet vegytisztítottak és javí­tottak, mint 1970-ben. A festésnél 10188, a vegy tisztításnál 57 258, a ruhák javításánál pedig 2177 tételt tartottak nyilván Azért szá­molnak tételekben, mert nem­csak egy-két, hanem sokszor három ruhát is jelent egy-egy tétek Az építőipar műszaki hala-J dásába mindenkinek szinte közvetlen betekintése van, hi­szen az építkezések a „nyílt színen”, szemünk láttára foly­nak. Az utóbbi években ör­vendetes változások szemtanúi lehettünk. Az építkezéseken egyre több a korszerű gép: ha­talmas daruk fürgén dolgozó földmunkaeszközök, szállító- szalagok, betonkeverők. A ha­gyományos építőanyagok mel­lett mindinkább feltűntek az előregyártott vasbetongeren­dák, a sokszor szobafal nagy­ságú panelek, az aluminum ablakok a műanyag ajtók és más korszerű szerkezetek. Ezek ugyancsak a „többet géppel, mint erővel” törekvé­seket testesítik meg. hiszen gyári körülmények között, nagyfokú gépesítéssel készül­nek. A harmadik ötéves tervben az egész hazai építőipar gép­állománya — lóerőértékben számítva — több mint 30 százalékkal emelkedett. A gé­pesítés különösen nagymérté­kű volt az állami építőipari vállalatoknál, amelyek az ösz- szes építkezésnek mintegy fe­lét végzik el: az idei év ele­jén 44 százalékkal több (össze­sen 70 ezer darab, 840 ezerló- erőnyi teljesítményt képviselő) gép volt birtokukban, mint öt évvel azelőtt. A gyarapodás eredményeként, az építőipar­ban egyes munkafoivámatok gépesítése nagymértékben előrehaladt. A betonkeverés­ben és a parkettcsiszolásban szinte már 100 százalékos a gépesítettség foka, de az alap­vető és igen nehéz földmun­kákban is túlhaladja a 7J szá­zalékot. Hasonlóképpen gyors elő­:haladásra mutatnak a kor­szerű anyagok, szerkezetek felhasználási adatai is. Ezek Többet géppel, mint erővel térhódítása elsősorban a la- melési többletnek a termeié- ,. tu» kásépitésben szembetűnő. A kenység fokozásából származó , La ■•„.í' harmadik ötéves terv folya- hányada. Mindez természete­mén a fővárosban három, vi- sen nem írható csupán, magá- déken pedig két házgyár épült nalc az építőiparnak a szám­fel, s a néhány év alatt Iá- Iájára, hisz’ az iparág sokáig fejlesztett házgyártó iparág aránytalanul kevés anyagi le- kapacitása ma már eléri az hetőséget kapott fejlesztési évi 20 ezer lakást. A házgyár- beruházásokra. Az egy-egy tásnak alapvető szerepe volt építőipari dolgozóra jutó ál- abban, hogy az állami építő- lóeszközérték még ma is csak lesz, hogy a gyári jellegű — ipar tavaly az új lakásoknak mintegy ötödrésze az ipariát- szaknyelven: iparosított — már csaknem 80 százalékát lagnak. Azt viszont már fel- termelés a lakásépítésről át­hozta létre korszerű építési tétlenül az iparág terhére kell terjed üzemi és középületek módszerekkel. (1960-ban ez az róni, hogy a viszonylag szűkös munkálataira is. Ezt az úgy- arány az 1 százalékot sem ér- gépparkkal sem gazdálkodik nevezett könnyűszerkezetes te el.) elég jói: az építőgépek ki- építésmód teszi lehetővé, amely A fejlődés természetesen használtsági foka mindössze a műanyagok, az alumínium nem volt minden tekintetben 25 százalékra tehető. és más könnyű anyagok fel­ilyen kedvező. A gépesítés és a Maradt tehát bőségesen te- használásán, az ezekből álló műszaki fejlesztés más ered- a következő évekre s építőelemek nagy sorozatú, üze­ményei még mindig elsősor- elsősorban a negyedik ötéves ^ elöregyártásán, és minimá­ban azt a célt szolgálták, hogy jerype. a lehetőségek is jó- ?ls helysziru munkát igénylő az építőipar minél nagyobb vaj nagyobbak* a néD°azdaság összeszerelésén alapul, s a szá mértékben eleget tudjon ten- a tennelésnek '41-éTszS- mítís°k szerint egyharmadára- ni a rohamosan növekvő ke- kos további emelését kívánja ^ötödére rövidíti le az épí sftményértéket a jelenlegi 3,3* ról 5 lóerőre növelik. A fejlesztés egy másik alap- irányzata: a korszerű épület­szerkezetek. -anyagok és mód­szerek további elterjesztése, ami egyébként mind a gyártás­ban, mind a helyszíni beépí­zott gépesítéssel is együtt jár. A házgyári lakástermelés to­vábbi új gyárak létesítésével, a tervidőszak végéig megkét­szereződik, eléri az évi 40 ezer lakást. A IV. ötéves terv nagy épí­tőipari-műszaki újdonsága az resietnek. A mennyiségi fej- az építőipartól, „cserébe” ~~ va_ tési időtartamot. E forradal­iodésben valóban impozáns az g^ont kétharmad résszel na- ujszerú építési módszer eredmény: az építőipar az gy0bb szán aZ iparág meghonosítására részletes fej­elmúlt ötéves tervben az fejlesztésére (15 milliárd fo- Je*ztesi program készült, eé­ri ntnál többet, mint ameny- nyit a megelőző öt évben.) Az építőipar a bőségesebb pénzlehetőségeket igyekszik arányosan, ésszerűen íelhasz­elmúlt ötéves tervben az eredetileg előirányzott 24— 26 százalék helyett több mint 60 százalékkal nö­velte termelését, de ilyen kö­rülmények között meglehető­sül tűzve ki, hogy 1975 végé­ig az építőipar évi 2 millió négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes épület kivi­telezésére elegendő kapacitást sen háttérbe szorult a műsza- nálni Mi^el a tervidőszakban ,hozzcm létre* Sok ilyen fej ki fejlesztés munkagyorsító és költségcsökkentő hatása. lesztési részelőirányzat teszi reálissá az építőiparnak azt a törekvését, hogy ebben az öt­éves tervben már mintegy 70— 75 százalékban a termelékeny­a munkáslétszámnak legfel­jebb 15 százalékos növekedésé- A műszaki fejlesztés üteme vei számolhat, minden eddigi- a legutóbbi időkig az emlí- nél fokozottabban kell gépé­téit eredmények ellenére sem sítenie az építőmunkákat. Er- ------­v olt kielégítő. Az építőipar re a célra mintegy 7 milliárd sé^ javításával növelje meny. még az elmúlt ötéves tervben forintot fordítanak, s így az nyLségi teljesítményeit, is főként létszámemeléssel nö- egy munkásra jutó gépi telje- velte termelését, csupán az állami szektorban közelítette p———————————————————--------------­m eg az 50 százalékot a ter- J NÓGRÁD - 1972. január 12., szerda Sebestyén Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents