Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

Szécsényben, a II. Rákóczi Termelőszövetkezet állattenyésztési brigádja megbontotta a hatalmas kazlakat. Hordja az istállókba az értékes takarmányt rJ átsad a Imi wesetőség; Egy munkásotthon Tanácsolt és ügyfelek Nemcsak munkahely... Szombaton, a késő esti órák­ban — lapunk zárása után — tartotta meg társadalmi ve­zetőségválasztását és évzáró ünnepségét a salgótarjáni öb­lösüveggyár Kossuth Művelő­dési Háza. Ez a szakszer­vezeti „munkásotthon” hosszú és eredményes múltra tekint vissza, most azonban az utób­bi négy esztendő munkájának számvetését ismertette Vratny József, a művelődési ház igaz­gatója. Mint elmondotta, figyelembe vették, hogy a gazdasági me­chanizmus reformjának és a művelődéspolitikának vannak közös céljai, elvei, mint példá­ul a szocialista demokrácia ki- szélesítése, az irányítás kor­szerűsítése, az egyéni kezde­ményezés kibontakoztatása, az anyagi és szellemi kapacitás jobb kihasználására való tö­rekvés. De a gyár technikai fejlődésével nyújtott lehetősé­gek kihasználásában nem min­den esetben váltak valóra a remények. A szabad szomba­tokra nyújtott kulturális szol­gáltatásokat a dolgozók nem vették igénybe, megnöveke­dett szabad idejüket különö­sen eleinte passzív pihenésre, házi munkák végzésére, csa­lád; látogatásokra, hétvégi ki­rándulásokra fordították. Az utóbbi négy évben to­vább bővült a népművelés ha­tóköre. Nagyobb hangsúlyt ka­pott az ismeretterjesztés, az olvasás és a tanulás támogatá­sa, amint az igény is ez irány­ban mutatkozott meg legin­kább. Az ismeretterjesztésnek új, összetettebb formáit vezet­ték be, mint például a szel­lemi vetélkedőket, kiállításo­kat, szavalóversenyeket, iro­dalmi esteket, ankétokat. ke- rekasztal-konferenciákat, vagy pedig a szakkörök munkáiból történő kiállításokat. A könyvtári munkában to­vábbi fejlődés tapasztalható: a művelődési házban működő, önálló könyvtár mellett az üzemekben hét helyen létesí­tettek letéti könytárat. S leté­ti könyvtárat hoztak létre a vállalat berekfürdői üdülőjé­ben is. Azt tervezik, hogy a jövőben, az igényeknek meg­felelően, évente négy alkalom­mal cserélik és frissítik a le­téti könyvtárak állományát. Az olvasók száma négy év alatt 165-tel emelkedett, de a kölcsön vett könyvek száma azt bizonyítja, hogy a család­tagok közül is sokan olvasnak a könyvtári könyvekből. Nagy gondot okoz az iskolai végzettség hiányossága: a gyár összes létszámának 4P. százaléka 1238 munkás nem rendelkezik a nyolc általános iskolai műveltséggel, ebből 43 az analfabéta. A művelődési ház vezetősé­ge kötelezőnek tartja magára nézve, a Magyar Szocialista Munkáspárt városi értekezle­tének határozatát, mely ki­mondja, hogy Salgótarjánban a közművelődést munkás- és ifjúságcentrikussá kelL tenni. Ennek keretében a művelődé­si ház mellett működő ifjúsá­gi klub fontos szerepet tölt be az ifjúság eszmei, politikai nevelésében. A művelődési ház filmszín­házát 1969-ben széles és nor­málfilmek vetítésére átépítet­ték, ami minőségi változást, egyidejűleg nagyobb látoga­tottságot eredményezett. Mi­nőségi változás tapasztalható az öntevékeny színjátszó cso­port életében is. A hagyomá­nyos színjátszás mellett ugyanis irodalmi színpadot hoz­tak létre, amely már számos he­lyen más szakszervezeti szín­padokon, munkásszállásokon, különféle vetélkedőkön bemu­tatta képességeit. Az országos irodalmi színpadi napokon az övéké volt az egyetlen mun­kásokból álló együttes. A fotószakkör aktívan be­kapcsolódott az ország fotómű­vészeti tevékenységébe. Az országos hírű bélyeggvű Hő- szakkör négy év alatt két ki­Régota köztudott mór, hogy Salgótarjánban, a Madzsar József Megyei Kórházban igen sok jó képességű, kiváló tu­dású, nagy gyakorlattal ren­delkező szakember, orvos dol­gozik. Ezek közé tartozik dr. Magyari Ildikó, a kórház bőr­osztályának fiatal doktornője, aki nemrégen kapta meg a megtisztelő adjunktusi címet. állítást rendezett. A zenekar fejlődését egy nemrégiben vég­rehajtott személycserével lát­ják megoldhatónak. Eredmé­nyes rajzszakköri munkát in­dítottak a glavírozók részére, Lóránt János festőművész ve­zetésével. Mind a beszámoló, mind a felszólalók szóvá tet­ték, hogy az öblösüveggvári művelődési ház további fejlő­désének gátja, hogy az épü­let már kicsi a megnöveke­dett feladatokhoz. Minthogy az új művelődési otthon meg­építését hosszú időre elhalasz­tották, feltétlenül meg kell ke­resni az átmeneti megoldást a jelenlegi otthon hozzáépítéssel történő bővítésére. Ezt sürge­tik többek között olyan kezde­ményezések is. mint az idén első ízben megrendezésre ke­rülő „munká&szavalók verse­nye”. A társadalmi vezetőség és a számvizsgáló bizottság meg­választása után, a művelődési ház irodalmi színpada adta elő nagy sikerű Bartók-műsorát, majd egy vidám egyfelvoná- sost mutattak be. Az est, mű­sora a „kultúrosok báljával” zárult. 1963-ban végzett az egyete. men, és friss diplomájával ke­rült Salgótarjánba. Nem kell külön bemutatni • senkinek sem a régi megyei kórházat, az akkori rosszabb körülmé­nyek között tette le szakvizs­gáját, és azóta mint bőrgyó­gyász dolgozik a megyében Ha mindent összevetünk, az egyetem szigorló éveit is, az A szék valamikor barnára volt festve. Már csak itt-ott látható barna foltokban a ré­gi festék maradványa. Egyik lába gyalulatlan léccel van megerősítve. Az íróasztal sem különb. Az iratszekrények rozogák, bennük összevissza­ságban hivatalos ügyiratok, nyilvántartások, üres nyom­tatványok keverednek egy­mással. A helyiség falait szür­kére festette a sarokban álló kiszolgált vaskályha füstje, amely széngázzal vegyítve ontja a meleget. A padló ko­pott, súrolni sem igen lehet már. A bejárati ajtón darab­ka fecni papír igazítja el az érdeklődőt, itt intézik ezt és ezt az ügyfajtát, panaszt vagy kérelmet. Esetenként a házas­ságkötéseket is itt tartják. Az ügyfél — nevezzük Ko­vács János bácsinak — 50—55 év körüli. Frissen borotvált arca, fényesre vikszolt csiz­mája nem ünnepélyes, de észrevehetően tisztított öltözé­ke vall, megkülönböztetett tiszteletét fejezi ki a községi tanácsház és az itt dolgozók iránt. Sötétszürke kalapja bal kezében, jobbját éppen az ügyintézőnek nyújtja. — Az adótartozásom miatt jöttem — válaszolja ama kér­désre, amely az előadó szájá­ból hangzik el, hogy — No, mi újság, János bácsi? — Gondolom befizetem már ezt a keveset, nehogy kama­tozzék — teszi még hozzá, s körülnéz, hová is ülhetne, amíg ügyének intézése tart. All ugyan egy szék a sarok­ban, de azon most papírok tömkelegé van. Azonban hellyel sem kínálják, így áll­va marad, hol egyik, hol má­sik lábára helyezkedve topo­rog. — Kész! — jelenti ki az előadó jó tíz perc múlva és átnyújtja a hatósági papíro­kat. Az ügyfél barátságosan köszön el. — Nem, korántsem ez a jellemző kép községi taná­csaink belső rendjére, irodai berendezésére és az ügyfelek­kel való figyelmességre. Álta­lában tiszta, gondosan be­rendezett helyiségek, újszerű bútorokkal, kényelmes szé­kekkel. Esztétikailag is meg­felelő tájékoztatást adó táb­lák, feliratok az ajtókon. Az önmagára és környezetére is kényes, igényes előadók, ta­nácsi vezetőik kialakították, otthonossá tették a tamáesház helyiségeit mint munkahelyü­ket, mint második otthonukat is. Az udvariasság, kulturált­ság sem hiányzik a mindenna­idén már tíz esztendeje lesz annak, hogy dr. Magyari Il­dikó a gyógyítást végzi. Azó­ta is kiválóan. Munkaterületén legszíveseb­ben az allergiás betegségek diagnosztikájának megoldásá­val foglalkozik. Túlérzékeny­ségi vizsgálatairól tudomá­nyos pályamunkákban, érte­kezésekben is gyakran beszá­pokon adódó tevékenységük ellátásánál. — Mi az oka mégis annak, hogy találhatók még megyéi­ken belül helységek, ahol a községi tanácsházak hidegek, ridegek, ütött-kopott rég se­lejtezésre váró irodai bútorok díszelegnek kopott fényükben? — Talán az anyagiak? Ke­vés a pénz, esetleg sokkal szükségesebb, . fontosabb fel­adatokra kell? Megfelelő kifo­gás lenne, ha. . Ha ugyan­ezen községeknél az évi fenn­tartási tervben nem szerepel­nének olyan összegek, amiből szebbé tehetnék munkahelyü­ket — mint egy néni mondta — a falu „első házát”. De éppen ezeknél a községeknél képző­dik magas pénzmaradvány, ma­rad felhasználatlanul az iskola bővítésére, vagy járdaépítésre tervezett több százezer forint, mert kivitelező hiányában nem tudták megvalósítani. E községeknél kevesebb a járda, hidegebb a könyvtár, s ren­detlenebb a klubszoba is. A mai falu mai embere igényes. Igényli a jobbat, szebbet, kényelmesebbet: ösz- szességében a fejlődés híve és támogatója. Ezért is épülnek, szépülnek, gyarapodnak köz­ségeink. Űj óvodák, iskolák, járdák, kultúrházak, presszók bizonyítják a fejlődést. És eb­ben nemcsak a pénze van a lakosságnak. Ezen túlmenően társadalmi úton végzett mun­kája, tenniakarása nyomait őrzik az új létesítmények. A tanácsi vezetők örülnek, ha munka luk eredményeként szép kultúrházzal, meleg A lakásforgalom megköny- nyítése érdekében az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletben szabá­lyozta az állampolgárok tulaj­donában álló tanácsi értékesí- tésű, valamint szövetkezeti la. kások elidegenítésének (eladá­sának, cseréjének, elajándéko. zásának és tartási-életjáradé­ki szerződés útján történő át­ruházásának) egyes kérdéseit. Az intézkedés új vonása, hogy a tanácsi értékesítésű vagy szövetkezeti lakás tulaj­donosa most már forgalmi áron értékesítheti lakását. Ed. dig ugyanis nem kérhetett mól. Igen érdekes és különle­ges műtéti megoldások közé tartozik a visszeres lábakon keletkező lábszárfekélyek bőrátültetése. Az adjunktusnő által vezetett plasztikai mű­tétek megoldása már minden­naposak a bőrosztály életé­ben. könyvtárral, modern presszó­val, korszerű orvosi rendelő­vel gyarapodik községük. Hisz’ többségükben lokálpatrióták. De ezek mellett kell és szük­séges is, hogy a lakosság, amikor ügyfélként kopogtat be a községi tanácsházára, akkor barátságos helyiség fo­gadja, legyen megfelelő szék és kulturált bánásmód az ügyeik intézésénél. Ezt ők maguk is kérik és észre kell venni, hogy nem a minden­napi munkaruhában keresik fel a tanácselnököt, a -titkárt, vagy éppen az előadót. A szebbik kötényt öltik fel és a jobbik kalapot veszik elő, még akkor is. ha ügyeik inté­zésének ideje percekben mér­hető. Ezt viszonozni kell. Természetesen nem arról van szó, hogy süppedő fotelek, perzsaszőnyegek díszelegjenek a tanácsházán akkor, amikor még járda kell, még nagyobb fény a gyéren világított ut­cákba. Ez is olyan helytelen lenne, mint az ellenkezője. A hiányosságok felszámolása nem igényel nagy anyagi be­fektetést. A jobb és eredményesebb munkához tartozik a munka­helyi közérzet kialakítása, ügyfelekkel való kulturált bá­násmód és törődés. Nem utol­só sorban azért, hogy a tanács­ház nemcsak munkahely, nemcsak második otthon az ott dolgozóknak. Több, sokkal több annál, s ezt szem előtt tartani a vezetőnek, előadó­nak: kötelessége. többet, mint amennyiért ko­rábban vásárolta a lakást. Is­meretes, hogy a tanácsi érté­kesítésű és a szövetkezeti la­kásokhoz jelentős támogatást nyújt az állam. Ezért a ren­delet kimondja, hogy ha a tulajdonos a tanácsi értékesí­tést követően első ízben ru­házza át tulajdonjogát adás­vételi, ajándékozási vagy élet- járadéki szerződéssel, akkor adásvételnél az eladónak, élet. járadéki szerződésnél a tar­tásra kötelezettnek, ajándéko­zás esetében pedig a meg­ajándékozottnak állami támo­gatás visszafizetése címén 37 ezer forintot kell leróni az il. letékes tanács fejlesztési alapjának javára Ez a ren­delkezés nem vonatkozik az ingatlancserére és arra az esetre, hogy ha a lakást a há­zastársi vagyonközösség meg­szüntetése vagy hatósági ha­tározat alapján idegenítik el. A rendelet kimondja, hogy ha a leendő új tulajdonos a lakásra vonatkozó OTP-köl. csöntartozást átvállalja, akkor a kölcsönfeltételeket jövedel­mi, vagyoni és szociális hely. zetének figyelembevételével kell újólag megállapítani. A tulajdonos kérheti a la­kásügyi hatóságtól, hogy az államnak visszaadott lakás el­lenében biztosítson részére — ugyancsak tanácsi értékesíté­sű — másik lakást. Ezt az újabb lakást is a korábbi rendelkezésekben meghatáro­zott pénzügyi feltételek és szociálpolitikai kedvezmé­nyek alapján kell értékesíte­ni. A pénzügyek lebonyolítá­sában azonban több eltérést kell figyelembe venni. A ko­rábban .kifizetett előtörlesz­tés és kölcsöntörlesztés együttes összegét — éven­kénti egy százalékos érték- csökkenés levonásával — az újabb lakás eladási árának törlesztésére kell elszámolni. Az új rendelkezés egysze­rűsítette a szövetkezeti lakás cseréjét, eladását azzal is, hogy a leendő tulajdonosnak elegendő a szövetkezet igaz­gatóságának benyújtott írás. beli nyilatkozatban vállalni, hogy előírás szerint teljesíti a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettégeit. Ezután tehát már nem a szövetkezet igaz­gatóságának hozzájárulásától, jóváhagyásától függ a lakás vásárlójának személye. Kulcsár József JUBILÁL AZ ADJUNKTUSNŐ Rátkai Ottó Rendelet a szövetkezeti lakások értékesítéséről és átruházásáról

Next

/
Thumbnails
Contents