Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-11 / 8. szám

Százezer pár cipő A Salgó Cipész Ktsz az utóbbi három évben jelentős fejlő­désen ment keresztül, ami elősegítette a termelés emelkedé­sét. Hárommillió forintot költött a szövetkezet 1968-tól kü­lönböző gépek beszerzésére. Márkus József sarokmaró beren­dezésen dolgozik Míg 1968-ban mindössze 6000 pár cipőt gyártottak, most, 72-re már százezer pár cipő a terve a szövetkezetnek. A szalagosítással is emelkedett a termelékenység. Agárdi Vil­mos és Zmak Irma a tálpszegezést végzi A megye határain túl is keresettek a Salgó márkájú készít­mények. Az idén 34 különböző fazonú cipőt készítenek és ezekből kisebb szériákat gyártanak. Vincze Pálné a cipők csomagolását végzi Koppány György felvételei Több és értékesebb árut Hogyan kívánjuk fokozni as szó g’ú»m ü né£Kkt (Folytatás az 1 oldalról) lista hazánkért, vívmányain­kért életüket is áldozzák. Dr. Szomszéd Imre ezután azokról a gazdasági eredmé­nyekről beszélt. amelyeket munkásőreink az élet más te­rületén elértek. Rozgomyi Sándor, az egység parancsnoka a munkásőrségen beiül folyó szocialista verseny­mozgalmat értékelte, majd ki­jelentette: továbbra is őrkö­dünk szocialista társadalmi rendszerünk nyugodt, békés rendje felett. Az ünnepélyes egységgyűlé­sen több kitüntetés átadására I is sor került. A 15 év a Haza Fegyveres Szolgálatában ki­tüntetést hetvenhét, a Tíz év a Haza Fegyveres Szolgálatában kitüntetést két, az ötéves Em­lékérmet huszonhárom mun­kásőr kapta meg. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Kotroczó Ist­ván munkásőrnek adományoz­ták. Egy munkásőr Munkásőr Emlékjelvény kitüntetésben ré­szesült. A leszerelő és tarta­lékállományba kerülők közül a Munkásőr emlékjelvényt hu- szonhatan kapták meg. Kiváló Parancsnok jelvény kitünte­tést öten, Kiváló Munkásőr jelvény tulajdonosai hárman lettek. A szocialista verseny­mozgalomban kitűntek közül Kiváló Parancsnoki jelvényt négyen, Kiváló Munkásőr jel­vényt tizenöten kaptak. Ki­osztották az Egység Legjobb Szakasza és Legjobb Raja el­nevezésű kitüntetést is. A kitüntetéseket Batta Ist­ván, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Kiss József megyei parancsnok, dr. Szom­széd Imre, a járási pártbizott­ság titkára és Rozgonyi Sán­dor, az egység parancsnoka nyújtotta át. A kitüntetettek nevében Hollandi László mun­kásőr mondott köszönetét. Köszöntötte a járás mun- .késői' egységének ünnepélyes gyűlését L. M. Usakov őrnagy és Elek Árpád, a rimaszomba­ti járási pártbizottság titkára, a pártbizottság és a népi milí­cia nevében. Ezután a 30 új munkásőr es­kütételére került sor, majd Kozik Ernő, a leszerelő mun­kásőrök nevében átadta a fegyvert Jakab Lászlónak, a most esküt tett fiatal munkás- őrnek. A munkásőrség salgótarjáni járási egységének ünnepélyes gyűlését az Internacionáléval fejezték be. majd a Duna Mű­vészegyüttes és a salgótarjáni Bányászkórus köszöntötte a munkásőröket és hozzátarto­zóikat. A magyar gazdaság általá­ban széles körű export—im­port forgalmat bonyolít le. Ez alól a kohászat sem kivétel. Az egyre kiterjedtebb igé­nyekkel jelentkező gépipari, feldolgozóipari kívánságok ki­elégítése is mind erőteljesebb külkereskedelmi kapcsolatot vár. A nagyobb import csak nagyobb export útján képzel­hető eL A kohászatban is felismer­ték a nemzetközi munkameg­osztásban való részvétel fon­tosságát, ezért a távlati ter­vekben rögzítették azokat a területeket, amelyek kapcso­lódnak a KGST-országok in­tegrációjához. Emellett ter­mészetesen hazai acéliparunk is részt vesz a szélesebb körű nemzetközi kapcsolatokban, hogy a tőkés országok felé ex­porttal fedezze az importlehe­tőségek fenntartását. A szocialista államokkal fenntartott kapcsolat jórészt termékcsere formájában bo­nyolódik, így különösebb el­helyezési nehézségek nincse­nek. Inkább a különböző or­szágok érdekeltségének össze­hangolása és a saját érde­keink megtalálása a komo­lyabb feladat. A termékcsere mellett természetesen klíring- forgalom is van, ami az ál­lamközi szerződések keretei­ben -rögzített feltételek mel­lett szabja meg az értékesítés alapjait. A kohászati termékeken be­lül is a legnagyobb forgalmat a Szovjetunióval bonyolítjuk le, de nem elhanyagolható a Csehszlovákiával kialakult kapcsolat, egyre erőteljesebb Lengyelországgal, Bulgáriával és Romániával. Erőfeszítésele vannak mindkét részről az NDK kohászatával való együttműködés fokozására is. Nehezebb feladatot jelené acéliparunk számára a tőkés országok félé irányuló export megfelelő nagyságrendjének fenntartása. Ismeretes, hogy az általános ipari fejlődés a lemezáruk, szalagféleségek fel- használásának növekedésével jár együtt. Ezt igényli a szer­kezetek súlyának csökkenté­sére irányuló törekvés, vala­mint a hegesztett szerkezetek arányának növekedése. A hengerelt profilszelvények fel­használása általában csökke­nést mutat. Korszerű ipari struktúrájú országokban a le­mezféleségek aránya megha­ladja a 60 százalékot is. Iparunk fejlődése is több lemezt és szalagfélét igényel, ugyaniakkor a kohászat odáig jutott el, hogy az összes hen­gerelt áruból 40 százalékban gyártunk lemez- és szalagárut. Ebből a néhány, gondolatból is érzékelhető, milyen nehéz helyzetben van a kohászat a belföldi igények és az export­feladatok összhangjának meg­teremtésénél. A feladat megoldásában a METALIMPEX külkereske­delmi vállalat import- és a kedvező exportlehetőségeinek megteremtésével sokat segít­het. De céltudatos munkája ellenére sem tudja biztosítani, hogy a tőkésexportban a le­mez- és szalagáruk megfelelő volument képviseljenek. Na­gyobb hányadot foglalnak el a rúd-, idomféleségek és ez eleve megszabja, a piaci elhelyezés lehetőségeit is. Ezeket a termékeket nagyobb arányban a gyengén fejlett or­szágok igénylik, vagy csak kiegészítő profilként lehet el­helyezni a fejlett iparú orszá­gokban. így a kohászati ex­port jelentős felvevő területe a Közel- és távolabbi Kelet, Afrika keleti partvidéke és Dél-Amerika. Két, rendkívül erősen ható tényezővel kell a jelenlegi időkben szembenézni. Az egyik a konjunktúra-csökkenés és az ezzel járó ármérséklés, a másik pedig az a háborús feszültség, ami az érintett te­rületek, jelentős részére terjed ki. Ezekkel a mérséklő ténye­zőkkel is meg kell birkózni, amikor a betervezett deviza­hozam biztosítását akarják a vállalatok elérni. Alapvetően két lehetőség van az exportá­ló vállalat kezében. Gyárt- mánystruktúrájának részbeni átalakítása és új piacok be­kapcsolása. Mi magunk is, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben ezen a két úton pró­báljuk lehetőségeinket javíta­ni. Hidegszalag-exportunk szá­mára is szükséges új piaci te­rületek bekapcsolása. Mérle­gelés után arra az elhatáro­zásra jutottunk, hogy elsősor­ban Észak-Afrika partvidéki államait érdemes megvizsgál­ni. Piackutató utakat szerve­zünk a METALIMPEX-szel Líbia, Algéria, Marokkó terü­letére és itt kínáljuk fel ter­mékeinket. Ez a terület gazda­sági összetételében hasonló az egyiptomi, szfriai, libanoni berendezkedéshez, így a mi árustruktúránk itt is jól érté­kesíthető. Érdemesnek látszik Spanyolország „felderítése”. Itt növekvő acéligény mutat­kozik, amit a saját termelé­sükből nem tudnak fedezni. Végül, még a lényegesen na­gyobb távolság ellenére is cél­szerűnek látszik Dél-Amerika exportot? egyes államainak megkeresése.' Az elmúlt időszakokban ott járt magyar kormánydelegá­ciók megítélése szerint erősö­dő gazdasági kapcsolatokra van kilátás, ami feltehetően a kohászati termékeknek is kedvező lehetőséget teremt. Kovácsolőgyári termékeink közül a talajművelő gépek szerszámaiból, elsősorban szántóvasakból, boronatár­csából tudnánk az exportot bővíteni. Legújabban holland érdeklődésnek próbálunk ele­get tenni. További törekvé­seink a kedvezőbb áruösszeté­tel biztosítására irányulnak. Hidegszalag-választékunkat igyekszünk a jelenlegi köve­telmény élthez igazítani- Bár mi alapanyaggyártók vagyunk, mégis egyre több feldolgozott, készre munkáit árut készí­tünk. Néhány hónapja vető­dött fel kész redőnyrugóte igénye. Igen rövid előkészítés után kialakítottuk a gyártás technológiáját és ma már tö­meges szállításra vagyunk ké­pesek. Növeltük gyártási le­hetőségeinket a nagyobb szi­lárdságú, edzett anyagok szál­lítására is. Korábban Egyip­tom érdeklődött a bálakötöző abroncsok iránt. Ennek as igénynek a teljesítésére is előkészületeket tettünk, öt hét alatt előkészítettük a minta­darabokat. A gyártmányválaszték ki­alakításánál figyelembe vettük a. háborús célokat. Ezért a hagyományos közel-keleti pia­cainkon, Indiában egyre több olyan terméket ajánlunk fel ami megfelel a hadigazdálko­dás kívánalmainak is. Fentieken túlmenően még mennyiségi növekedésre is számítunk a tőkésexport bari. Az árcsökkenések a devizaho­zam csökkenésével járnak. Ezért az előirányzott deviza- bevételt vagy értékesebb ter­mékkel, vagy több áruval tud­juk biztosítani. Számunkra mindkét lehetőség szükségsze­rűnek látszik. A mennyiségi növekedést részben huzal féle­ségekből, részben pedig a DE- XION Salgó.elemekből kíván­juk megteremteni. A mintegy 20 százalékos árvisszaesés hatását és a kon­junktúra-csökkenésből szár­mazó piaci beszűkülést kíván­juk az említett intézkedések­kel ellensúlyozni. Nyolc—tíz- százalékos mennyiségi növe­léssel, új piacok bekapcsolásá­val, a gyártmányválaszték szé­lesítésével akarjuk elérni eb­ben az esztendőben az 19fl. évi devizabevételi szántét. Ünnössy László i műszaki igazgatóhelyettes Kísértet járja be a magyar kereskedelmet, a colstok kí- sértete. E rémtől reszket már minden gondolkozó kereske­delmi dolgozó, s ez segít megkeseríteni a vásárló életét. Mindnyájunkét, akinek az éle­te amúgy is elég nehéz, mert nemcsak orcánk véreitekével kell megkeresnünk a kenye­rünket, hanem csak orcánk verejtékezése mellett vásárol­hatjuk is meg. Eddig még — ami késik, az nem múlik —- nem sokan tudunk a fenye­gető négyzetméterekről. Egye­lőre még senki nem mondta a szemünkbe, hogy a boltok­ban túl keveset költünk ah­hoz képest, amennyi helyet elfoglalunk, de a kulisszák mögött, raktárakban, tapéta- ajtókon keresztül megközelít­hető kicsiny irodákban, s napfénytől ragyogó tanácster­mekben már folyik a susmus. Nem elég egy bőrt lenyúzni a négyzetméterről­Mint valamennyien tudjuk, a négyzetméter a terület mér- tékeáysége. Egy négyzetméter az a terület, amely egy méter széles és egy méter hosszú, ha szabályos négyzetről van szó. Ugyancsak egy négyzetméter­nyi az a terület, amely mond­juk 20 centiméter széles és öt méter hosszú. Diákkoromban elég. sok ilyen feladatot csi­náltam. mert állítólag élesíti az elmét. Aztán már el is fe­lejtettem, mint ahogy nagyon sokan — akik nem kifejezet­ten műszaki pályán dolgoz­nak — elfelejtik az ilyen dol­gokat. A kereskedelemben Négyzetméter például — legjobb tudomá­som szerint — soha nem em­legették a négyzetmétereket. Legfeljebb az inas sóhajtozott, hogy mekkora a bolt, amit neki föl kell mosnia. Dehát ez régen volt. Mostanában — két-három esztendeje — tá­madt valaki, akinek feltűnt a boltokban g nagy zsúfoltság- S mert ideje volt, fizetése volt. kiszámolta, hogv hol, melyik városban, faluban, te­lepülésen, milyesfaita boltban mennyi az egy négyzetméter­re eső forgalom. S rájött, hogy van, ahol nagyobb, van, ahol kisebb. A felfedezés bizonyára nagy örömmel töltötté el. En­gem is, mert tántoríthatatla- nul hiszek az emberek logi­kai készségében, s boldog va­gyok az emberi értelem min­den fényes megnyilvánulásá­ért. Micsoda fejlődés, ha va­laki rájön, hogy , például aranykarkötőből ugyanannyi helyen nagyobb forgalmat le­het csinálni, mint mondjuk zabpehelyből! S rádöbben ar­ra is-, hogy vannak boltok, amelyek nagyon zsúfoltak, vannak, amik kevésbé. Érde­mes számolgatni, mert esetleg kijöhet valami belőle. Ki is jött. Ma már — hang­súlyozom, még csak a kulisz- szák mögött — megkapja a magáét az a boltvezető, aki­nél az egy négyzetméterre eső forgalom kisebb mint másutt- Világos dolog: ha a vásárló viszonylag elviselhető körül­mények között leöltheti el a pénzét, akkor ezért a keres­kedelem dolgozóit meg kell feddni. Továbbá gondoskodni kell róla. hogy a zsúfoltság mindenütt egyforma nagy le­gyen. Mégsem lehet egv olyan kis országban, mint a miénk, a helyet pazarolni. Szegény kereskedők — akik néha még mindig idegenkednek a tudo­mányos módszerektől, mond­ván. hogy számukra a vevők megelégedése a fontos — ne­hezen szokták meg a négyzet­méter-számítást. De már megszokták. S azt kezdik magyarázni, hogv eddig aranybányának számító áru­házuk tulajdonképpen rosszul megy, mert a négyzetméterhez képest alig van bevétel. S azon töprengenek, hogy ha nincs több áru és nincs több vevő. miként lehetne mégis az egy négyzetméterre eső forgalmat növelni. Legtöbb­jük csődöt mond, mert nem jut eszébe az az egyetlen, ké­zenfekvő megoldás, ami léte­zik: még szűkebb, mér zsúfol­tabb boltokat kell építeni­Persze, az ilven négyzetmé­teres számításhoz afféle eme­letes agy szükséges. Valami olyasmi, amelynek térfogatát már légköbméterben lehet számítani- Apropó, nem is olyan rossz ötlet. Miért csak a négyzetméterre „vetítik” a forgalmat? Ki lehetne azí számolni légköbméterre is. Világos dolog: a térnek há­rom dimenziója van, a vásár­lónak meg még mindig van pénze. Három dimenzióba kell tölteni, s úgy, hogy mi­közben az ember vásárol, le­hetőleg minél kevésbé kap­kodjon levegő után. Mégsem lehet úgy kereskedni, hogy a vevők többször is lélegzetet vesznek- Tessék beosztani a levegőt is. csak közhely, hogy az ingyen van. És ha ingyen is van, tulaj­donképpen akkor is meg le­hetne fizettetni. Mert így nő­het ám a forgalom, meg a haszon, anélkül, hogy jobb lenne a kereskedelem. Mert úgv tűnik, a kereskedelmen nem sokat sikerül javítani. Meg kell próbálni matemati­kai képletté tenni a vevőt. Kissé bonyolult egyenletrend­szerré, amelynek a végered­ménye azonban rendkívül egyszerű. Hogy mennyi, azt nem tudiük pontosan, de az biztos — legalább is a fenti képlet alapján — közel áU a nullához-.. Pintér István NÓGRAD - 1972. január 11., kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents