Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-08 / 6. szám

Ludányhalásziból a Váci utcába ;3Sifc Hányszor megcsodáltuk már Budapesten a Váci utcai kira­katokat. „Ez igen! — mondogattuk. — Ez csak a főváros­ban van, ez csak a belvárosban készülhetett!’’ Milyen nagy volt hát a meglepetésünk, amikor beléptünk Ludányhalászi- ban a budapesti Sikk Különlegességi Női Ruházati Ksz nemrégen alakított új telepére. A szabászasztalokon, a var­rógépek alatt luxusszámba menő szoknyák, kabátok készül­nek. A szabászmester. Gyetvai Sándor — képünkön — igen figyelmesen végzi munkáját Az új telep üzembe helyezésével a községben közel száz asszony kapott újabb munkalehetőséget. Képünkön; Mosó Jánosáé női treviraaljat készít Fiatal az üzem és fiatalok is szép számmal dolgoznak benne. Nagy Melinda — képünk — kezdettől fogva az üzem dol­gozója —, endlizőg'rpén mindig túlteljesíti tervét Kulcsár József képriportja VILÁG PROLETÁRJAI, t8VESUUEfE& NOGRAD A1 MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESÄ M E GY E I. TA N A C S LAPJA XXVIII. ÉVF.„ 6. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1972. JANUAR 8., SZOMBAT cs UDK I*®raiifega2E«Bs«*t Az európai szocialista országok békebizottsága inak nyilatkozata Az európai szocialista or­szágok békebizottságainak képviselői Varsóban megtar­tott ülésükön az alábbi nyi­latkozatot fogadták el: A VDK elleni amerikai bombatámadások felújítása ál­talános felháborodást és a fegyveres erőinek a vietnami, laoszi és kambodzsai polgári lakossággal szemben elköve­tett bűntettei ellen; — a VDK területe ellen in­tézett terrorista bombatáma­kormányának a konfliktus politikai megoldására irá­nyuló békés kezdeményezése­it. A bolgár, csehszlovák, len­gyel, magyar NDK-beli, ro­mán és szovjet békebizottság elások megszüntetéséért; nevében felhívással fordulunk széles közvéleményben tilta- az összes békeszerető erőhöz amerilcaiak és szö­kozást keltett. Az amerikai és szervezethez, hogy támo- vetségeseik fegyveres erőinek légierő január 5-én újból tá- gassák az indokínai népek bé- Indokínából való azonnali ki­kéje és függetlensége ügyéről vonásáért; 1972. február 11-én Párizsban — az Egyesült Államok ré- kezdődő világkonferenciái vá- széről a dél-vietnami bábre­lamint a. tömegméretű akciók zsimnek nyújtott támogatás fokozását: megszüntetéséért; —- az indokínai agresszív — az indokínai problémák amerikai politika ellen; politikai, békés megoldásá- ■ — az Egyesült Államok ért. (MTI) madia a VDK egyes körzeteit. Egyidejűleg fokozta Laosz és Dél-Vietnam területeinek bom­bázását. A VDK elleni bombatárna- dások felújítását nem lehet másként értékelni, csak úgy, hogy Washington ezzel reagál a háború „vietnamizálási” po litikájának csődjére, a dél­vietnami. laoszi és kambod­zsai hazafias erőkkel folyta­tott harcokban elszenvedett vereségre. A bolgár, csehszlovák, len­gyel, magyar, NDK-beli, ro­mán és szovjet országos bé­kebizottság képviselői Varsó­ban megtartott ülésükön kife­jezésre juttatták országaik társadalmának érzéseit és akaratát, s a béke, a népek függetlenségi és önrendelkezési joga védelmében síkraszállva határozottan elítélték az amerikai imperializmus ag­resszív és kalandor indokínai politikájának újabb bizonyíté­kait. Az egész haladó nemzetköz’' közvéleménnyel együtt köve­teljük, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya azonnal, és feltétel nélkül szüntesse be a VDK bombázását. Teljes szo­lidaritásunkról és támogatá­sunkról biztosítjuk a hős vi­etnami népet, Laosz és Kam­bodzsa népét, szabadságáért és függetlenségéért vívott igaz­ságos harcában. Forrón tá­mogatjuk a Dél-vietnami Köz társaság Ideiglenes Forradal­mi Kormányának és a VDK Egy esztendő utáu j Tereskén (3 oldal) Stúdiótárlat <4. oldal) Szövet kezeli gazdálkodás (5. oldali Napjaink ifjúsága (6. oldal) Az Észak közép- csoport tavaszi sorsolása (7. oldal) Szarvasmarhák exportra Nögrád megye területének jő része mezőgazdasági ter­melésre alkalmatlan, vagy ke­véssé alkalmas. Érthető te­hát, ha termelőszövetkezete­inknek minden eszközt meg leéli ragadniuk, hogy gazdál­kodásuk eredményes legyen. A mezőgazdasági területnek közelítőleg egyötöde rét, il­letve legelő. így az állatte­nyésztés jelentős helyet köve­tel magának megyénk gazda­sági életében. Az élő állat a hazai fogyasztás mellett ha­zánk jelentős exportcikke is. A megye mezőgazdasági ex­portlistáján komoly helyet foglal el a szarvasmarha. A Pest—Nógrád megyei Ä1- latforgalmi és Húsipari Válla­lat exportelőadójától meg­tudtuk, hogy 1971 folyamán hozzávetőlegesen 4600 darab exportra hizlalt szarvasmarha került eladásra a megyében. Ellenértékűi a termelőszövet­kezeteknek mintegy 75 millió forintot fizettek ki. Úgy vél­jük, ezek az adatok bizonyít­ják, hogy kifizetődő dolog ex­portra szarvasmarhát hizlalni. Elsősorban a termelőszövet­kezetek jöhetnek számításba, mivel a minimális követel­mény a- bemutatóhoz — és az üzlet megkötéséhez — két va- gonnyi áru, azaz 24 állat. A többi követelmény sem teljesíthetetlen, természetesen nagy szerepet játszik a vevők igénye. Az állomány nagy ré­szét Olaszországba, a fennma­radó részt pedig többek kö­zött az NSZK-ba és Líbiába szállítják. Elsősorban a hím állatok a kelendőek. Országos szabvány szerint ezeknek leg­alább 520 kilogrammot kell nyomniuk, hogy exportképe­sek legyenek. Ötszázötven és hatszázharminc kilogramm. között az állat „A” minőségű­nek számít. A külföldi vevők az ilyen állatokat részesítik előnyben, s így az Áílatforgal- mi Vállalatnak is célja, hogy minél több minőségi áru ke­rüljön eladásra. Ezért az „A’" minőségű állatokért a vételár mellett minden állat után 1000 forintos export juttatást is kapnak a ts^-ek. Az igények tehát a minőség felé tolódnak el. A vállalat az 1972. évi ter­vében körülbelül 70—80 mil­lió forintos exporfc­szarvasmarha-forgalomra szá­mít. Uj autószervizt avatlak Nagyhátoiiylian Pénteken Nagybátonyban ünnepségre jöttek össze a he­lyi műszaki -és szolgáltató szö­vetkezet központi telephelyén. A megjelenteket Lumpier Já- nosné, a szövetkezet párt- alapszervezetének titkára üd­vözölte, majd Havasi János, a helyi községgazdálkodási vál­lalat igazgatója átadta az új beruházást: az autó- és mo- torszerviz-állomast. Fenes József, a nagybátonyi Műszáki és Szolgáltató Szövet­kezet elnöke ezután arról be­szélt, hogy mit jelent az új központi telephely, és különö­sen a szervizállomás a szövet­kezet életében. A húszéves szövetkezetnek fennállása óta célja volt egy központi telep­hely létrehozása. Ezúttal meg­valósult. A régi munkahelyek­re jellemző volt az elavultság, a nem megfelelő munkakö­rülmény. Az autószerviz mel­lett persze az új asztalosmű­hely is a központi telephelyen kapott helyet. Az elnök töb­bek között arról is beszélt, hogy a korábbi munkahelyen szinte életveszélyes volt a munka, ugyanakkor a lakos­ság igényei egyre fokozódtak. A szövetkezet számításba vette a rendelkezésre álló pénzügyi alapot. Ezenkívül az OKISZ-tól, a KISZÖV-től és főleg a megyei tanácstól ka­pott támogatásból, valamint a Nemzeti Bank által biztosí­tott hitelkeretből sikerült meg­valósítani ezt a beruházást. Sajnos, a kivitelezés egy ki­csit elhúzódott. A teljes beru­házás összege meghaladja a 2,6 millió forintot, amiből az autószerviz költsége több mint 2,1 millió forintot jelent. Az is igaz viszont, hogy a tervezett évi húszezer üzemórával szemben harmincezer üzemóra javítómunkára alkalmas a kapacitása. Ezt a teljesít­ményt — ahogy az elnök mondotta — év végéig szeret­nék is biztosítani. A nagybitonyi Ipari Szövet­kezet múlt évi árbevétele mindössze 4,5 millió forint. Az új beruházás üzembe heyezé- sével már az idén mintegy 7 millió forintos árbevételt sze­retnének elérni. A központi telephelyen levő asztalosrész­leget átlagosan 14 dolgozóval, az új autószervizt pedig 12— 14 dolgozóval kívánják üze­meltetni. Ezenkívül bővítik az ugyanitt dolgozó lakatosrész­leget is. Az új üzembe helyezés után a szövetkezet vezetőinek és minden egyes tagjának az ed­digieknél sokkal szervezet­tebb, megalapozottabb mun­kájára van szükség, hogy a kitűzött célt valóban el is ér­jék. Az új telephely megvan, azonban a hátralevő időben a felvett hiteleket, kölcsönöket törleszteni kell, amit csak jobb gazdálkodással biztosíthatnak. Kétségtelen, az autószerviz jó munkájának alapjai most már biztosítottak, azonban ál­landó fejlesztésre lesz szükség mindaddig, amíg a teljes mű­szerezettséget is meg tudják valósítani. Ehhez az árbevétel növelésére lesz szükség, és ar­ra, amit a ktsz elnöke a meg­hívott üzleti partnerektől is kért: támogatásukkal segítsék elő eredményesebb gazdálko­dásukat.

Next

/
Thumbnails
Contents