Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

Autósok és gyalogosok érdeke Áz utóbbi években a közúti balesetek során keletkezett anyagi károk és személyi sé­rülések számának rohamos emelkedése a közlekedésre, s egyidejűleg a gépjármű-bizto­sításra irányította a figyelmet. Egy esztendeje 1971. január elsején lépett érvénybe a ren­delet, mely általánosan kötele­zővé tette a felelősségbiztosí­tást, minden Magyarországon közlekedő, akár belföldi, akár külföldi rendszámmal ellátott gépjárműre. E biztosítás vé­delme alatt áll az ország va­lamennyi állampolgára, sőt a magyar gépjárművek által okozott károkkal szemben a hazánkban tartózkodó kül­földiele is, tehát minden gya­logos és minden autós, egy­szóval mindenki, aki részt vesz a közlekedésben és neki gép­járművel kárt okoztak. Van aki óvatos, van aki ke­vésbé az. Ezért az emberek saját belátásától függ, köt­nek-e biztosítást vagy sem; egy-két kivétellel: és ezek kö­zé tartozik a gépjármű felelős­ségbiztosítás is. Ez a megszorí­tás érthető, hiszen, ha valaki összetöri a kocsiját, és nincs pénze a javításra, legfeljebb gyalog, vagy autóbuszon jár, de egy karambol, vagy gázolás áldozatának kártalanítása nem függhet a kár okozójának anyagi helyzetétől. A biztosí­tó fizetőképes akkor is, ami­kor egy magánszemély a leg­jobb akarattal sem tudná megtéríteni a több százezer forint összegű kárt, a kereset- kiesését, a sérült vagy hozzá­tartozói részére megítélt élet­járadékot. Egy éve, a gépjárművek ál- okozott károkat egységesen a biztosító rendezi. Ebben az évben a biztosított gépjármű- park több mint 24 százalék­kal nőtt, és ezen belül, a biz­tosított tehergépjárművek és autóbuszok száma 155 száza­lékkal emelkedett. Természe­tesen mindez növelte a meg­térítendő károk összegét. 1971, tizenegy hónapja alatt, nyomtatványon hely van a baleset leírására, sőt helyszín­rajzra is. Külön rovatban lehet feltüntetni a tanúkat, akiknek szerepe ugyancsak fontos le­het. A biztosító munkatársai remélik, hogy ez a nyomtat­vány tovább fogja csökkenteni az ismeretlen kártokozók szá­mát, — így kevesebb embert [TERMÉSZETVÉDELEM Idejében kellene intézkedni csak a kőtelező felelősségbiz­tosítás alapján 150 millió fo­rintot fizetett ki a biztosító, 130 százalékkal többet mint tavaly, az egész év folyamán. Az új év első napjaiban „Helyszíni nyilatkozat” elne­vezésű nyomtatványokkal lát­ja el ügyfelei, a biztosító, amelyet 15 ezer forinton alu­li. személy sérüléssel nem járó baleseteiméi a helyszínen ki­tölt a balesetben részes mind­két fél, és nyilakoznak a fe­lelősséget illetően, ez segíti a jogalap tisztázását, és meg­gyorsítja a kárrendezést. A ér károsodás. E „Helyszíni nyilatkozat” mellett természe­tesen az ÁB-nak a részlete­sebb, „Kárbejelentésre” is szüksége van. A közvélemény és az Álla­mi Biztosító tapasztalatai sze­rint, rendkívül hasznos és időszerű volt a gépjármű fe­lelősségbiztosítás általánosan kötelezővé tétele, mert a vét­lenek érdekeit szolgálja és számukra anyagi biztonságot nyújt. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás első félévi díja 1972. január elsején ese­dékes. BÉLYEGGYŰJTŐKNEK 9$o!dog új ereit Néhány üdvözlő laoomra a Magyar Posta 1963. decembe­rében megjelent bélyegeit ra­gasztottam. Amikor a lapokat a Dostáskisasszonynak átad" tam elmosolyodott és felki­áltott: „Jé! Szerencsepatkó, kéményseprő, négylevelű ló­here, malac, ilyen kedves bé­lyegek biztosan örömet sze­reznek.” E sorozatunk való­ban a szilveszteri vidám han­gulatot tükrözi. Hazánkon kí­vül is már korábban, sok más ország tisztelte meg polgára­it hasonló kiadványokkal- 1887'ben a berlini omnibusz magánpostájának bélyegén ol­vashatjuk: Prosit Neujahr. Hivatalos kiadáson spanyolul (Feliz ano nuevd) jelent meg először üdvözlet, amikor 1932- ben Paraguay két rombusz alakú bélyegét látták el fe­lülnyomással. Az 1936. eszten­dőt Japán szent hegyének, a Fudzsijámának látképével kö­szöntötte, a felkelő nap or­szágában azóta hasonló alka­lomra számos bélyeg jelent meg, amelyeket az utóbbi években négyes kisívekben i6 nyomtatnak. Az alacsony példányszámban készített íve­ket nem árusítják, hanem jó­tékony célú sorsjáték nyerte­seinek adják. A távolkeleti országok újévi bélyegein gyakran szerepelnek a csil­lagképeket megszemélyesítő állatok. A Szovjetunió postá­ja szellemes rajzó bélyegek­kel és borítékokkal kedveske­dik a jókívánságok küldőinek. Az új esztendő alkalmából megjelent bélyegekből színes, hangulatos gyűjteményt le­het összeállítani. A kis ízelí­tő szó!gálion ehhez kedvcsi­nálónak és pótlásul, mert minden kedves olvasót nem üdvözölhettem külön, újévi bélyegekkel díszített levélben. Árjegyzék Filatelistáink mindet^ évben nagy érdeklődéssel várják a magyar bélyegek árjegyzékét Nyomdatechnikai okok miatt az új szakkönyv a szokottnál később kerül a gyűjtők kezé­be. az üzletek január 10-én kezdik árusítani. Az 1972. évi kiadás a szokott, tetszetős ki­vitelben. 346 oldalon ad szá­mot bélyegeinkről. A régebbi soroknál, blokkoknál számos emelkedés bizonyítja a Ma­gyar Posta kiadványainak ke­resettségét. Sok gyűjtő kifo­gásolhatja. hogy a legutóbbi évek bélyegeinek értéke las­san nő. noha külföldi kataló­gusokban és üzleti kirakatok­ban a magyar bélyegeket ál­talában sokra tartják. Az ár­jegyzék szerkesztésénél azon­ban a belföldi érdeklődést, a kibocsátott pé'.dányszámot vet­ték figyelembe és csak indo­kolt esetben állapítottak meg magasabb árat. Az igazi gyűjtő ismeri az idő szerepét emlékszik árra, hogy 15 éve c III. Lánchíd blokkot névér ték körül kínálták, ma ezer forintért 6em lehet megsze­rezni- A bélyegek sorsa a fi-1 latelisták kezében van. ha [ becsülik és őrzik kincseiket,! akkor az árjegyzék legköze­lebbi kiadásai ezt már tük­rözni fogják. Az új árakból néhány (zá­rójelben az előző évi árjegy- zéki értékelés): 1931. Zeppe­lin 550 (480). 1933. Repülő 1600 (1350), 1934. Lehe blokk 550 (500). 1936. Budavár 90 (70). Mátyás 30 (24). 1945. Felszabadulás 390 (312). 1950. Ötéves terv 600 (480). 1951­80 éves a magyar bélyeg 170 (140). 1952. Vasutasnap 10 (6), 1954. Jókai blokk 100 (80). 1962. Bélyegnap blokk, vágott 250 (150), 1968. „In memóri­án” blokk, vágott 360 (300) fo­rint. Szép karriert ért el a két legismertebb tévnyomat, a fordított Madonna 16 ezer és az ún. Nagymánya 13 ezer forintos áron szerepel. Érté­kesebb lett az első magyar sorozata száz éve megjelent kőnyomatos hat bélyege is, a „legolcsóbb” változat 41800 forintba kerül használatlanul. Az ital rabjai Az olaszországi közegészségügyi szervek vizsgálatot indítottak az államvasutak aktív dolgozói köré­ben. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérjék az alkoholizmus elterjedtségét és hatását a dolgo­zók aktivitására. A vizsgálati eredmények alaposan eltérnek a hivatalos statisztikák alkoholiz­musra vonatkozó adataitól. Azt tapasztalták, hogy az alkoholiz­mus sokkal elterjedtebb az észa­ki vidékeken, s főként a kevésbé tanult dolgozók körében. A leg­több alkoholistával a 40 és 60 éves korosztály körében találkoz­tak. A vizsgálat során derült ki az is. hogy a későbbiekben a munkájuktól megváló alkoholista dolgozóknál az alkoholizmus első jelei az esetek 35 százalékában 30- 40 éves korban jelentkeztek. Ez azt mutatja, hogy az alkoho­lista meglehetősen korán válik az ital rabjává és ez mind egész­ségére, mind a munkájára és a munka termelékenységére nézve rendkívül hátrányos. A salgói táj a turistamoz­galom nagymérvű előretöré­sével, országos viszonylatban is mind vonzóbb tényezőjévé válik az idegenforgalomnak. A várrom és környékének védelme nemcsak természet- védelmi, de kulturális ér­dekből is indokolt. Ez a terület az év minden szaká­ban látogatott, mégis leg­többen tavasszal és nyáron keresik fel a várat. Gyönyö­rű erdőiben számos úttörő- csapat táborozik. Az úttörők szinte naponta felmennek a várba. A bástyán nincs védő­korlát, tavaszi hóolvadáskor az időjárás hatására a kövek meglazulnák és legurulnak, így igen nagy baleseti veszély áll fenn. A Természetvédelmi és Műemlékvédelmi Bizottság tagjai több alkalommal vol­tak a városi tanácsnál a bal­esetveszély megszüntetése ér­dekében, sőt az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség 1965. augusztus 10-én kelt 11744/65. számú levelében is felhívta a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak figyelmét a szükséges óv­intézkedések megtételére, azó­ta hat év telt tel és intézkedés mind a mai napig nem tör­tént. Tudomásunk szerint több terv készült a vár előzetes megkutatására és restaurálá­sára. sőt évekkel ezelőtt lel­kes természetbarátok társa­dalmi munkafelajániást is tettek a munkák elvégzéséhez, de az illetékesek segítsége el­maradt. Városunk 50 éves fennálásának évfordulója kö­telez bennünket a nekünk, de másoknak is olv kedves sal­gói vár helyreállítására. Szá­mos természetbarát várja a városi tanács jóindr’stú se­gítőkészségét, intézkedését. Madárvendég Kelet-Szibériából A Medves-hegységben (Sal- gó, Szilváskő, Bárnai-nagykő stb. vidéke) sok országosan ritka madár található. Egyes fajok itt fészkelnek, mások csak kóborlás közben vagy vonuláskor keresik fel. Ősz- szel egy olyan fűzikefajt, si­került megfigyelnem, melynek ez a negyedik magyarországi előfordulása. A kérdéses madárfaj a ki- rályfűzike. Legkisebb mada­runkkal a sárgafejű királyká­val azonos nagyságú, amely csupán kilenc centiméter. Szí­nezete zöldes, szárnyában és fején feltűnően világos csí­kokkal Hasonló* madarak ná­lunk is gyakran előfordulnak, ezért megkülönböztetésük ne­héz feladat. Költőterülete a messzi Kelet-Szibériában van. Eresztvény mellett találtam rá, amint egy előttem levő fe­ketefenyőn lázasan kutatott az álcák, peték, rovarok után. Néhány perc múlva könnye­dén átrepült egy közeli nyír­fára, majd vissza a fenyőre. Eléggé szelíden viselkedett, másfél méterre is sikerűit óvatosan megközelítenem. Mintegy nyolc—tíz percig fi­gyeltem így, majd továbbmen­tem. Az érdekesség kedvéért megemlítem a korábbi hazai előfordulások helyét: Buda- pest-Városliget (1894), Gödöl­lő (1957), Zagyvaróna (1967). Moskát Csaba Állatok téli álmai A melegvérű állatoknak a környezet lehűlésével kap­csolatos táplálkozási nehéz­ségek miatt testhőmérsékle­tük állandósága megszűnik, s anyagcseréjük az ébrenlét! állapotnak csupán 1—2 szá­zaléka. A téli álmot alvó állatok testsúlyvesztesége több hóna­pi éhezés után körülbelül 15 százalék. A téli álom időtar­tama egyes fajonként külön­böző. A denevérek téli lakóhe­lyükhöz ragaszkodnak. A hi­deg beálltával, amikor a szál­lásuk hőmérséklete nyolc Cel- zius-fokra leesik legtöbb mér­sékelt övi denevér téli álomba merül. Barlangokat, pincéket, föld alatti járatokat, faodva- kat. a kéményekhez közeleső szarufákat keresik szállásul. Legtöbbjük megszakítás nél­kül alszik és a téli álom kö- Irülbelül öt-hat hónapig tart. A hörcsög is téli álmot al­vó állat. Ébredése március közepére esik. Ilyenkor az öreg hímek nyitják meg az eltorlaszolt bejáratot. A mo­gyorós pele. vagy ahogyan máshol nevezik az „éjjel mó­kusa” körülbelül hét hóna­pon keresztül alszik. Főleg mély földüregeket, sziklaha­sadékokat, öreg falakat, fa­odúkat keres fel. ahol finom mohából bélelt fészket készít, s ebben vészeli, át a telet. Ősszel kezdi téli álmát és rendszerint március második felében jön ki a szabadba az ürge. A sündisznó körülbelül november elején merül téli álmoba. Moha. falevél, alatti vackába, s ezt csak tavasszal hagyja el. ha már nincse­nek éjjeli fagyok. Az álom ideje három-négy hónapig tart. A mormoták szintén az ősz kezdetével ásnak száll ős­helyet. ezt eltorlaszolják. Ál­muk augusztus végén, szep­tember elején kezdődik és kilenc hónapig is eltart. A borz három, három és fél hó­napig alszik. Megszólalt a rigó A hazánkban szórványosmi költő léprigó (Turdus yicivo- rus) megszólalt decemberben; Ez a legnagyobb rigónk, ame­lyet kendermagos vagy néhol szőke rigónak is neveznek, ősszel és télen Dél-Európá. ban, sőt Észak-Afrikában is elég szép számban megtalál­ható Nálunk részben állandó, részijén helyváltoztató madár. Nyáron a bükkfákkal keveri fenyőerdőkben, főleg hegyes vidékeken szeret tartózkodni. Ősszel lehúzódik a tölgyesek­be. kisebb erdőrészekbe, ahol a fagyöngy bőven élősküdik a fákon és egyéb bogyófélék is megtalálhatók. Tavaszi éneké- — amely egyébként a fekete rigó hangjához hasonlít — magas fák tetején néha már március elején elkezdi. Ter­mészetjárók — a szokatlan időjárás hatosára — ez év de­cember 28-án, de ezt megelő­zően is hallották a kedves léprigó hangját, szinte tavaszi varázsolt a tél közepébe. A hajnalmadár A hainalmadár (Fridhadnr ma muraria), amely körülbe­lül verébnagyságú, gyönyö­rű rózsapiros szárnyú téli vendégnek számító madár, amelyet néhol sziklamászónak is neveznek­Magyarországon, ha nem is túlságosan ritka, de minden­esetre ritkán látható mada­rak közé tartozik. Hazánkban nem fészkel, bár egyes omi- thológusok szerint nincs tel­jesen kizárva alkalmi költése a Bükk-hegységben. Különö­sen a mészkőhegységeket, a Kárpátok sziklás részeit lak­ja. Késő ősszel a magas he­gyekből délebbre húzódik le, s a hegyek lábánál fekvő vá­rosok magasabb épületein, tornyain, bár falakon is mu­tatkozik. Külsejét, mozdulatait figye­lemtje véve ezt a szép ma­darat csakis a pillangóhoz le­het hasonlítani. A meredek falakon felkúszva, rózsapiros szárnyait félig kinyitja, s lifcr bentve azokkal segíti magát a mászásban. így keresi az épületek, sziklafalak repedé­seiben levő rovarokat. A hajnalmadár könnyen ki­kerülheti az emberek figyel­mét. Október és március kö­zött minden télen vende­günknek tekinthetjük. főleg a hegyes vidéken. Megjelenéséről, megfigyelé­séről írásbeli jelentést kér a Természetvédelmi Bizottság. (Salgótarján, megyei tanács, mezőgazdasági osztály). 1 A napokban futott ki az ogycsszai kikötőből a leningrádi -aj 'gyárban készült öf szovjet tudományos hajó. A „Jurij Gagarin űrhajós” hajó feladata lesz, hogy még 'üztonságosabbá tegye a Szovjetunió űrkut'lási központja és a mester­séges holdak, illetve a világűr és a szomszédos bolygók ku 'a'.'sát végző űrhajók közötti összeköttetést. Képünk a 45 ezer tonnás hajót mutatja Ú NÓGRAD - 1972. januát 5., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents