Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-30 / 25. szám
A titokzatos Usztrusan Tadzßik régészek Sahrdsztan falu határában — Leninabad közelében — az ásatások során félig-meddig elszenesedett famaradványokat találtak. Ezekből türelmes munkával emberi alakokat, félig madár félig szirén — fantasztikus — lényeket állítottak össze. Amikor a restauráció a vége felé közeledett a szemlélő elé csodálatos kép tárult, három vágtató lovas, aranykoronás istenasszony, háromfejű démon, küzdő harcosok, csodalények, mintha a jó és a rossz , harcát akarták volna ábrázol- ' ni az ókori művésziek. Az alakok és a kivitelezés ,technikája arra utalnak, hogy a szobrok az i.e. VI—VIII. században készültek, az Usztrusan birodalom virágzása idején. A történészek megállapítása alapján az Usztrusán birodalom magában foglalta a mai Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Kirgizia jelentős részét Az ókori ország megismerése érdekében még a negyvenes években kezdték el az ásatásokat. Sikerült feltárni az uralkodó palotáját a hatalmas élelmiszer- és fegyvernaktárakkal,, de a legfontosabb, hogy1 a kutatók birtokába rendkívül értékes muzeális tárgyak kerültek. A romok alapján feltételezhető, hogy a palota egy ostrom során leégett, a belső tereket és falakat díszítő pan- nók és frízek java része megsemmisült, de amit sikerült rekonstruálni az is rendkívül értékes. Megtalálták a birodalom trónját is, valamint az uralkodó arcképével díszített bronz pénzérméket^ A palota kisebbik terme az usztrusan! festészet fejlettségéről tanúskodik. A freskók feltárják az usztrusának szellemvilágát, mitológiai és kulturális-teológiai szemléletét, esztétikai ízlését, és ebből következtethet tünk e nép mindennapi életére is. Usztrusan kultúrájának megismerése Közép-Ázsia jelenlegi népeinek őseiről ad híradást. Anait Jegorova Mágneses anomáliák a Holdon Az Apollo—15 Hold körüli pályára bocsátott egy kísérleti mesterséges bolygót, amely rengeteg adatot sugároz a földi megfigyelő ál- ' lomásra. A Hold mesterséges bolygója segítségével a Hold túlsó oldalán olyan területet találtak, ahol a mágneses mező erőssége kétszerese a normál értéknek. A Holdon tapasztalható tömegvonzásra vonatkozóan is új adatok jutottak el a földi központhoz. A Hold túlsó felén, egy területen, ötször olyan erős tömegvonzást jeleztek a műszerek, mint amilyent a Hold elülső felének északi féltekéjén tapasztaltak. A jelenség oka feltehetően a felszín, alatt elhelyezkedő viszonylag nagy sűrűségű anyag. Az Endavour anyahajon működő műszerek spektrométerei a Hold múltjára vonatkozó érdekes adatokat szolgáltattak. A gammasu- gár-spektrométer a Hold Földünk felé eső oldalának északnyugati részén több mint 10 000 km-nyi területen — amelyen valaha vulkánikus erőknek kellett uralkodniuk — „forró foltot” jelzett. Worden űrhajói Hold körüli keringésekor a röntgensugár-spek trométerek adatai szerint a hegyes területek felülete viszonylag sok alumíniumot tartalmaz. A nagy kiterjedésű síkságokon azonban, amelyeken a mérésekből viszonylag sok magnéziumra lehetett következtetni, az alumínium majdnem teljesen hiányzik. S/ívbillenlyű a beleg combjából Üj típusú műtéti eljárást vezettek be az Országos Kardiológiai ''Intézetben szívbillentyű-megbetegedések gyógyítására. Az Angliában már két év óta alkalmazott eljárás lényege, hogy a hibás szívbillentyűt a beteg saját combjából származó szövettel helyettesítik. A műtét során először a beteg combját nyitják fel és az izmokat borító un. bőnkéből vágnak ki egy szalagot. Steril körülmények között egy teflonnal borított titanium vázra varrják és így alakítanak ki belőle gzív- billentyűt. Közben egy másik sebészcsoport felnyitja a szivet, eltávolítja a beteg szívbillentyűt, majd a helyére varr ja a combbőnyéből kialakított új ■ szívbillentyűt. Eddig több mint 15 beteget operáltak meg ezzel a módszerrel. Áz eredmények kedvezőbb képet mutatnak a korábbi technikai megoldással végrehajtott műtétekkel szemben. Elektronika az egészségügy szolgálatában A Szovjetunió Egészségügyi Minisztériumának számítóközpontjában az intézet munkatársai Szo- ciálhigiéniai és Egészségügyi Szer- vezéstani Kutató Intézetben az egészségügyi intézmények automatikus irányításának problémáival foglalkoznak. A számítköz- pontban az úgynevezett egészség- ügyi mutatók rendszerét dolgozták ki. Ezek lehetővé teszik, hogy automatizálják az egészségügyi intézmények irányítását, növeljék hatásfokukat A számító- központ kidolgozta azokat a prog- A képen: Nona Poliszkaja és Zinajda Ze- ramokat, melyek nyina az egészségügyi miniszl rium számi- segítségével or- tóközpontjának mérnökei a bc^rKezett in- szágos méretek- formációt dolgozzák fel a Minszk—32 elekt- ben automatizál- romos számítógépen ni lehet a gyógyszerkészlettel va-’ ló gazdálkodást. A gyógysze- milyen különleges összetételű rek iránti keresletre vonatko- mentőcsoportot kell az adott zó minden információt elekt- helyre küldeni, majd a bete- romos számítógépekkel dől- get melyik klinikára kell szál- goznak feL Ezek segítenek lítani az elsősegélynyújtás meghatározni, hogy mely után. Elektronikus számítógé- gyógyszerefcben mutatkozik pék segítségével a beteghívás- hiány, és kizárják annak le- tói az orvos megjelenéséig élhetőségét, hogy a szükséges telt időt 20—25 százalékkal gyógjrszer ne álljon rendelke- lehet csökkenteni, és a bete- zésre. , gek ellátását ugyanilyen száMatematikai algoritmust zalékban lehet javítani. A szá- dolgoztak ki az automatizált mítóközpontban már kidolgoz- rendszer számára, melyek se- ták azt a módszert is, mely- gítségével a legnagyobb gyógy- nek segítségével meg lehet álintézményeket és az elsőse- lapítani a 30 moszkvai elsősegély-szolgálatot irányíthatják, gálynyújtó állomás optimális A Szovjetunió minden na- hatókörét, gyobb városának elsősegély- Az egészségügyi miniszté- nyújtó állomását elektron!- rium számítóközpontja a ki- küs számítógépekkel szerelik alakított automatikus irányi- fel, melyek a diszpécsertől tási rendszer vezető szerve, pontos utasítást'kapnak, hogy mely munkájával átfogja a melyik alállomás munkájának gyógyító-megelőző és járvány- kell segítséget nyútjani, és ügyi szolgálat egészét. TBBOMÄMY NIKA üiiiiutiimmiiittiiuimmtmiiini'Hiiiiiimiimimi .....................................................................................liiiiiiiiiiiiiiiiMiiiimMiiiiimiiiiiiHiiimiiiiiHHH F elesleges habok Gombamódra szaporodnak a legkülönbözőbb célokra használható mosó- és tisztítószerek. Eladó és vevő legyen a talpán, aki eligazodik közöttük. Egy tájékozódó utam során a következő meglepő dolgot olvastam: ..Fékezett hab- zású gépi mosópor”. Mit 1e- lent ez. hiszen alig néhány éve jelentek meg a ragyogó fehér, kemény habot adó csodamosószerek (amelyek hatóanyagait a vegyészek deter- genseknek. ill. tensideknek neveztek el), s most a csökkentett habzás a divat? De miért? Mindeddig úgy tudtuk ~ a hagyományos szappan esetében is —, hogy a mosáskor keletkező hab szerepe döntő fontosságú és egyik legfontosabb tényező a tisztítás folyamatában. Mi történik mosáskor? A mosószer egyrészt „nedvesíti” a tisztítandó felületet — azaz a vizet az olajos. zsíros, kormos, piszkos textília felületéhez „kényszeríti”, másrészt fellazítja az említett szennyanyagot, végül pedig eltávolítja a felületről és megakadályozza a visszata- padását. Nos, éppen a vissza* tapadás megakadályozását a sáennyanyag lebegtetése terén hoztak érdekes újdonságot a mosás folyamatát és a modem mosószerek hatás- mechanizmusát vizsgáló kutatók. A mosóaktív anyagok, a de- tergensek és tensidek molekulái nem szimmetrikus felépítésűek: vízkedvelő és víztaszító részből állnak- Az előbbi rész biztosítja a mosószer vízben való oldhatóságát és a nedvesítést, a víztaszító, rész pedig a szennyező anyagot la- zítia fel. s mechanikus hatásra (kézi, ill. gépi mosás) eltávolítja a szennyezett felületről- Eddig úgy gondolták, hogy a leoldott szilárd és folyékony (olaj. zsír) szennyeződést a hab nagy ' felülete tartja lebegésben- A beható vizsgálatok szerint azonban bebizonyosodott, hogy minden mosóaktív anyag eleve rendelkezik szennylebegtető képességgel. Nem a hab, hanem az aktív hatóanyag molekulái burkolják be a szennyező anyag részecskéit, s tartiák a mosóvízben „lebegésben”. Ez a hatás még növelhető a mosóporokhoz adagolt speciális védőanyagokkal, mert ezek szintén „lebegtető” tulaidon- ságúak. (Ilyen pl. az ún. kar- boxilmetilcellulóz nevű anyag, amely ma már csaknem valamennyi mosókrém és mosópor alkotórésze ) A hab tehát valóban feleslegessé vált. sőt a kemény habot adó mosószerek hátrányosak! az automata mosógépek használatát lehetetlenné teszik. S mivel a modern mosószeres - mosásnál — a kísérletek tanúsága szerint — alárendelt a hab szennylebegtető szerepe, nincs szükség rá! De hogyan csökenthető a habzás? Igen ‘sokfélék a mó- sóaktív anyagok, enAek megfelelően nagyon különböző a habképzés is- Ezek vizsgálata még tart. az eddigi eredmények szerint viszont pl- ha növelik egy detergéns molekula víztaszító láncát, csökken a habzás és a habtartósság. Furcsa dolog ez: évszázadokig tartott' amíg a szappantól a nagy habzókéoessé- gű mosóaktív anyagokat tartalmazó mosószerekig eljutottunk. s most éppen az ellenkezőjét kell megvalósítani. Szerencsére azonban ez az utóbbi folyamat gyorsabban megy. Egyre tökéletesebb, gyengébb habzó és „mégis” jobb tisztító hatású mosószerek kerülnek az ámuló háziasszonyok kezébe. Eleinte szokatlan lesz. de ismerve a detergens habok hátrányait (pl. a folyóvizek szennyezése), megbarátkozunk és megszeretjük e „fékezett” habzású anyagokat is. N. É. f Léser irányít Üj típusú lézerkereső segítségével meg lehet gyorsítani a metró- és a víz-, gázvezetékek, a telefon, és az elektromoskábel-csatomák építését. A kis műszer — amely leginkább egy filmfelvevőhöz hasonlít — bármely pillanatban pontosan meghatározza » mélyben dolgozó mechanikus fúrópajzsok helyzetét. Ideálisan pontos munkát biztosit, az eltérés mindössze plusz—mínusz egy centiméter. A műszer ezt a pontosságot biztosítani tudja —30 foktól +40 fokos hőmérsékletek között. A lézersugárral egyben ellenőrizhetik a föld alatti alagutak belső borítását is, A lézerműszer hatósugara 200 méter. Atomiény képek Japán tudós egyedülálló eredményről számolt be egy stockholmi nemzetközi konferencián. Normál elektronmikroszkóppal urán- és tóriumatom-íelvételeket készített. Sötétmező képtechnikát alkalmazott: a felvételeken az atomok a molekulákban elfoglalt helyüknek megfelelően világos foltként Jelentek meg. Bár ilyen felvételeket csak nehéz atomokról lehe* készíteni, a kísérlet nagy jelentőségű, mivel vele új lehetőségek nyílnak komplex molekulák szerkezetének vizsgálatára^ Kutya helyett —- gázdetektor A föld alatti gázvezetékek, üzemanyag-vezetékek szivárgási helyeinek megkeresésénél hosszú ideig a külöy erre a célra idomított kutyák nyújtották a legjobb „hatásfokot”, Űjabban a képen látható gázdetektor vette át a kifinomult szaglású kutyaörr szerepét. A készülék elektrokatalitikus el., ven működő érzékelője reagál a parafin-szénhidrogének. re, az olefinekre, az alkoholokra, az aldehidekre, az été. rekre, a halogén származékokra, az aminokra és sok más vegyületre, már jóval a rob. banásveszélyes koncentráció elérése előtt. FÉNYÉPÍTÉSZET A kivilágított párizsi Champs-Élysées A fény az élet elsőrendű feltétele. A barlanglakó ősem. bernek egyedül a napfény jelentette az életet, mindaddig, amíg a tűz — az első mesterséges fényforrás — segítségére nem sietett. A tűz fényt, meleget adott számára és elűzte a sötétség „gonosz szellemeit”. A történelem folyamán a fáklyán, a gyertyán és a gázlámpán keresztül az elektromos izzóig és xenonlámpáig sokféle fényforrás világított az ember számára. Változtak a fényforrások és nőtt az ember fényigénye. Napjainkban a fény dekoratív hatása is egyre jobban előtérbe kerül az építészetben, városok, műemlékek, kertek, vízesések stb. kivilágításánál. A képzőművészek és az építészek mindig is számoltak a fényhatásokkal. De egy középkori székesegyház tervezője természetesen csak azt vehette számba, hogy az épület mit mutat a felkeiő és a lenyugvó nap, vagy esetleg fáklyák fényében. A mai fényépítészetnek az a célja, hogy reflektorok segítségével kihangsúlyozza az épület egyes részleteit, másokat pedig visszafogjon. Az építész ma fényekkel, árnyékokkal, színekkel játszik. így mutathat meg egy-egy szobor, műemlék," székesegyház, vár stb. architektúrájából olyan finom árnyalatokat, amelyek évszázadokon át ott voltak, de az ember nem látta a mű monumentális mérete, vagy talán túl gazdag díszítése miatt. , Fényhatásokkal természetesen nemcsak építészeti emlékeknél, de a természet szépségeinél is élni lehet. Művészi megvilágítással emeli ki az ember a festői vízesést, egy-egy kert részleteit, sziklaképződményt, érdekes alakú fákat stb. A hatvanas évtizedben a fényépítészet Európában nagy fejlődéinek indult. Franciaországban például egy bizottság foglalkozik az ország műemlékeinek kivilágításával. A bizottság építészekből, képzőművészekből, elektromérnökökből és műemlékvédelmi szakemberekből áll. Hazánkban a budai vár, a fővárosi múzeumok jól sikerült kivilágítása bizonyítja, hogy a fényépítészet nálunk is jó úton haladd Napjaink építésze már az épület tervezésénél, figyelembe veszi, hogy éjszakai fényben hogyan hat majd az épület. A korszerű fényépítészet azonban az elmúlt századok művészi épületeinek részleteit is kiemelye tárja a ma em. bere elé. fi NOGRAD - 1972. januái 30,, vasárnap 11 /
