Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mai ^zárnunkbau: Kevesebben es meghittebben (3 oldal i Roboi-e « művelődési' (7 oldal) . . j, Irodalmi melléklet (8~-9 oldaLi Erich Honecker vezetésével Zárszámadó közgyűlés Nádújfaluban NDK párt- és kormányküldöttség érkezik Magyarországra A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Magyar Népköz- társaság kormányának meghívására Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egység­ért Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a közeli papokban baráti Iá togatásra Magyarországra érkezik a Né met Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttsége. (MTI) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1971. évi népgazdasági terv teljesítéséről és a társadalmi, gazdasági élet fejlődéséről J971-ben — a IV. ötéves terv első évében — fontos gazdasági feladat volt, hogy a termelés növekedési üteme továbbra is erőteljes legyen, a társadalmi munka haté­konysága és a gazdasági egyensúly javuljon, a lakosság életszínvonala emelkedjék. 1971-ben a népgazdaság összes termelésének növekedé­si üteme mind az előző évinél, mind áttervezettnél gyorsabb volt. A fogyasztás és a felhal­mozás együttvéve a hazai ter­melésnél jobban emelkedett, amit az 1970 évinél nagyobb behozatali többlet tett lehető­vé. A népgazdaság helyzete 1971-ben több vonatkozásban javult. A gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelően és az adott igényekhez való alkalmazkodás hatására foly­tatódott a termelés szerkeze­tének átalakulása. Javult a munka hatékonysága: a ter­melés és a forgalom növeke­dését a korábbinál kisebb munkaidőtöbblettel értük eL A nemzetközi munkamegosz­tásban való részvételünk — többek között a szocialista nemzetközi gazdasági együtt­működés fejlődése révén — fokozódott A lakosság jöve­delme és az áruellátás az egész év folyamán lényegében egyensúlyban volt. A koráb­biakhoz képest javult az anyagellátás. Húszéves a Nógrád megyei 1 parcikk-kiskereskedeImi Vállalat Aranygyűrűt kaptak az alapító tagok ' Húszéves fennállását ünne- itilte tegnap a Nógrád me­gyei Iparcikk-kiskereskedelmi vállalat. Induláskor, 1972-ben, i csaknem 75 millió forint :ves tervüket 66 millióra tel- esítették. Ekkor 32 árudában 80 dolgozó elégítette ki a bgyasztói igényeket. Egészen 960-ig Nyugat-Nógrád, me- <yei Népbolt címen tevé­kenykedett, majd a szakosítás órán a cégtáblára új név: — i. Nógrád megyei Iparcikk- dsikereskedelmi Vállalat — terült. Működési területe 1 ez- ítán kiterjedt az egész me­lyére. A szakosodás sok gonddal árt, amit tetézett még a £>al- ;ótarján átépítésével kapcso- atos üzletáthelyezési goi)d s. A megyeszékhelyen 1963 * 1968 között 28 boltot sza- láltak, helyeztek át, illetve szüntettek meg. Az elkövet­kezendő években újabb öt- lat boltot kell áthelyezni, il- etve szakosítani." Amíg a megyeszékhelyen íz említett gondok megoldá- iával foglalkoztak, addig Ba- assagyarmaton és másutt kor­szerűsítették az üzlethálóza- ;ot. 1965-ben, elsőként az or- izágbán, kialakítottak egy íagy alapterületű boltegysé­A gondokkal váló foglalkö- :ás mellett is töretlenül fej- ődött a vállalat, igyekezett épést tartani a fogyasztói gényekkel. S, hogy ezt sike- •ült megoldani, több tény bi­zonyítja. Hatszor nyerték el a Kiváló Vállalat címet, nyolc esetben részesültek miniszte­ri elismerő oklevélben. A vállalat tiszta nyeresége az £0S5. évi 6,5 millió forintról majdnem 16 millióra növeke­dett. Eleget tettek a párt X. kongresszusán hozott határo­zat azon részének, amely a termelékenység növelésére vonatkozik. A forgalomfelfu­tás 94 százalékát termelé­kenységből biztosították a harmadik ötéves tervben. Különösen a harmadik öt­éves terv sikerült jól. Mind az országos előirányzatot, mind az országos eredményt túlszárnyalták; 50,9 százalék­kal növekedett a ruházati, 77,6 százalékkal pedig a ve­gyescikkek forgalma. A sza­nálás mellett, új boltok léte­sítésével gyors ütemben fej­lődött a hálózat, jobb körül­mények közé kerültek a dol­gozók. Az eredmények elérésében nagy része van a szocialista munkaversenynek, a szocia­lista brigádmozgalomnak. Harminckét kollektíva küz­dött a címért, közülük hu­szonnégy nyerte el. Egy bri­gád arany-, három ezüst-, négy pedig bronzkos-zorús ki­tüntetett. A Kiváló Bolt cí­mért folyó vetélkedésben \nyolc bolt teljesítette a felté­teleket. Az eredményektől függően évenként két-három dolgozó kapja meg a Belke­reskedelem Kiváló Dolgozóia. 20—25 pedig a Szakma Kiváló Dolgozója címet. A tegnap este Balassagyar­maton megtartott központi ünnepségen a vállalati ver senybizottság döntése alapján 130 ezer forint jutalmat osz­tottak szét, 45 alapító tagnak pedig húszéves munkája ered­ményeként aranygyűrűt adtak át. A gazdasági élet kedvező irányú változásában szelepe volt a gazdaságirányítás javí tásának, a közgazdasági sza­bályozók fejlesztésének, az ob­jektív gazdasági folyamatok és a gazdaságpolitika javuló összhangjának. Egyes közpon­ti, tanácsi és vállalati dönté­sek azonban a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődése el­lenében hatottak, ami legin­kább a beruházások és az im­port tervezettnél gyorsabb nö­vekedésében, a költségvetési egyensúly romlásában nyilvá­nult meg. 1971-ben a nemzeti jövede­lem .— előzetes, számítások szerint — 18—20 milliárd fo­rinttal, 7—8 százalékkal több volt az előző évinél. Az elő­irányzatnál valamivel na­gyobb növekedés meghaladta az 1970. évit (5 százalék) és megközelítette az előző tíz évben élért legmagasabb üte­met. A gyors növekedést fő­leg a mezőgazdasági és az építőipari termelés fejlődése biztosította. Az ipari termelés az 1970. évi 7 százalékos nö­vekedés után 1971-ben mérsé­keltebben, 5 százalékkal emel­kedett. Ebben munkaszervezé­si, műszaki és egyéb problé­mák mellett szerepe volt an­nak is, hogy az előző évinél kevésbé nőttek az ipar bel­kereskedelmi megrendelései. Évközi adatok szerint, az elő­ző évektől eltérően, 1971-ben a termelő ráfordítások növe­kedése az iparban meghalad­ta a termelését, a nyereség kevésbé nőtt mint 1970-ben. Az ipari termelés növekedése a nemzeti jövedelem többleté­hez mintegy 7 milliárd forint­tal járult hozzá. Az építőipari termelés, az élénk keresletnek megfelelően, a tervezettnél nagyobb mér­tékben (9—10 százalékkal) emelkedett, az építési igények maradéktalan kielégítését azonban így sem biztosította. Az építőipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez az 1970. évinél körülbelül 8 szá­zalékkal, mintegy 2—2,5 mil­liárd forinttal volt nagyobb. A mezőgazdaság összes ter­melése az 1970. évi alacsony Szintet jelentősen, körülbelül 9 százalékkal, az eddigi leg­jobb, 1969. évit pedig mintegy 3 százalékkal meghaladta. A mezőgazdaságban létrehozott nemzeti jövedelem 11—12 szá­zalékkal (mintegy 5 milliárd forinttal) emelkedett. A népgazdaság aktív kere­sőinek száma 1971-ben csak kis mértékben — nem egészen 1 százalékkal — emelkedett. A mérsékelt létszámnöveke­dés következtében fokozódott a termelékenység szerepe a termelés emelkedésében. A termelői és fogyasztói igények kielégítésében nagy szerepe volt a behozatal erő­(Folytatás a 2. oldalon) I ' O' ■' • - 4 , jé eredmények, közös erőfeszítéssel A Nádújfalut, Homoktere­nyét és Mátranovákot magába foglaló Zagyvavölgye Mező- gazdasági Termelőszövetkezet tagjai előtt adott számot teg­nap a vezetőség az elmúlt év gazdasági eredményeiről a nádújfalui községi kultúrott- honban. A közgyűlés elnöksé­gének nevében Varga István­ná, a homokterenyeí* üzemegyv ség párttitkára üdvözölte a járási szervek, a területi szö­vetség képviselőit, a megjelent vendégeket és a szövetkezet tagságát, majd Kajla József, a szövetkezet elnöke ismertet­te a vezetőség beszámolóját. — Aggodalommal néztünk az év elé, mivel növényter­mesztésünk nem a legkedve­zőbb körülmények között in­dult — mondta beszámolójá­ban. A nehézségeket az okozta, hogy mintegy 600 hold szántatlan terület ma­radt a tavaszi idényre, megkésett a vetés. Gazdálkodásunk eredményes­ségét az is befolyásolta, hogy változott a jövedelemelvonás rendszere, csökkent az állami támogatás az értékesített ter­mékek és a beruházások után egyaránt. Ennek ellenére a termelő­szövetkezet árbevétele — mint a beszámolóból erről értesül­hetett a tagság — huszonkét százalékkal haladta meg az előző évit. A 370 taggal és 88 alkalmazottal dolgozó szö­vetkezet majdnem 5700 hol­don gazdálkodik. A gazdálko­dási körülményekre jellemző, hogy ebből a ténylegesen mű­velés alatt álló szántóterület 1900 hold. Az elmúlt évben kalászosokat 841 holdon ter­melt a szövetkezet. A termés­átlagok alatta maradtak a várakozásnak, holott négv és félszer annyi műtrágyát hasz­náltak fel mint négy évvel korábban. A háztáji állattenyésztés­ben a sertéstartás és -hizlalás fejlődött örvendetesen, a ház­táji bevonásával csaknem 800 ezer forint értékben 283 hízott sertést értékesített a szövet­kezet Külpnösen jelentős, hogy a múlt évben befejeződött a tehénállomány tbc-men- tesítése, a régi állományt száznyolc saját nevelésű üsző váltotta fel. Az állattenyésztés árbevétele meghaladta a növénytermesz­tését, ez az ágazat — a belső eladásokat is beleszámítva — éves tervét túltelj esítete. A szövetkezet által végzett kiegészítő tevékenységnek döntő szerepe volt abban, hogy az alaptevékenység terü­letén: a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben elért mérsékelt árbevétel ellenére a szövetkezet jó eredménnyel zárta az évet. A kiegészítő tevékenység a tervezett kilenc­millióval szemben majdnem tizenkét és fél millió forint árbevételt nozott, ami az egész éves termelési terv bruttó bevételének majdnem felét teszi ki. Az elmúlt évben tovább gyarapodott a szövetkezeti tagság közös vagyona. Épít­kezésre hatszázezer forintot költöttek, elkészült egy 180 férőhelyes istálló, és egy ti­zenöt vagonos kukoricatároló. Talajvédelemre 700 ezer fo­rintot, erdőtelepítésre és -fel­újításra 1 600 000 forintot, a géppark bővítésére 1800 "000 forintot költöttek.»A közös vagyon az egy évvel korábbi­hoz viszonyítva 4 600 000 fo­rinttal emelkedett A három község együttes erőfeszítésének eredménye­képpen létrejött jövedelemből a tagság az egész évben le­dolgozott munkája ellenérté­kének hátralevő húsz száza­lékát vehette fel a tegnapi napon. A termelőszövetkezet fejlődéséről beszélve el kell mondám, hogy a gazdálkodá­si eredményeknek megfele­lően növekedett a tagság jö­vedelme a múlt évben. Egy tízórás munkanapra jutó ré­szesedés az előző évi nyolc- vanhat forintról kilencvenkét forintra emelkedett Az egy tagra jutó évi részesedés öt­ezer forinttal magasabb az előző évinél — csaknem elér­te a húszezer forintot. — összefoglalva az elmon­dottakat, megállapítható — zárta beszámolóját a szövet­kezet elnöke —, hogy gazdaságunk az utóbbi négy évben egyenletesen és megalapozottan haladt előre a fejlődés útján. Ezért e helyről mondok kö­szönetét dolgozóknak ég veze­tőknek. valamennyi szövet­kezeti tagnak és alkalmazott­nak szorgalmas munkájukért. A beszámoló és az ellenőr­ző bizottság jelentése után hozzászólások következtek. Bíráló és elismerő megjegyzé­sek egyaránt elhangzottak. A felvetett kérdésekre és észre­vételekre Kajla József, a szö­vetkezet elnöke adoU választ, majd Varga Istvánná párt­titkár szavazásra bocsátotta a vezetőség beszámolóját és az ellenőrző bizottság jelentését, amit a tagság egyhangúlag jó­váhagyott. uiíkft» (Riportunk a 3. oldalon.) .. v- . , .. “ ° w^ciiuuücn vagon töltelékárut készít, nehé: körülmények kosait. Mit korszerűtlenek a gépek. Képünkön: a kolbászkészítők

Next

/
Thumbnails
Contents