Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! \ ^ AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTS AGA ES Ä MEGYEI TANÁCS LAPM XXVIII. ÉVF., 24. SZÁM ARA: 80 FILLER 1972. JANUÁR 29., SZOMBAT Mérlegei« munka Illést tartott a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága Tegnap Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermében tartotta ülését a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottsága, amelyen á bizottsá­gi tagok mellett megjelent Matúz József, a megyei párt- bizottság titkára és Sarkadi István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képvi­selője. Az ülésen Marczinek Ist­ván, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára beszámolt a népfront­mozgalom négyéves tevé­kenységéről. Leszögezte, hogy az eltelt négy év alatt a párt szövetségi politikája alapján tovább fejlődött és erősödött megyénkben a népfront­mozgalom. Növekedett a nép­front szerepe és jelentősége á megye politikai, gazdasági, társadalmi életében. Fejlő­dött a mozgalom tömegpoli­tikai tevékenysége es a párt szövetségi politikája szelle­mében hozzájárult a szocia­lista nemzeti egység erősíté­séhez, a szocialista demok­rácia fejlesztéséhez, a szocia­lista hazafiság ápolásához. A beszámolót követő vitá­ban a bizottság több tagja részt vett, majd a beszámo­lót egyhangúlag elfogadták. A Hazafias Népfront Nóg­rád megyei Bizottságának tegnapi ülésén tájékoztató' hangzott el a népfrontbizott­ságok újjáválasztásának fela­datairól. Marczinek István, a bizottság titkára bejelentette, hogy megyénkben is megkez­dődtek a választásokat elő­készítő munkák. Február 1 és 28 között kerül sor a köz­ségi, városi és városkörzeti választási gyűlések megszer­vezésére és lebonyolítására. Ezeken választják meg a községi, a városi, a járási bi­zottságok tagjait és a megyei küldötteket. Március 1—15-ig szervezik a megyében a já­rási bizottságok alakuló ülé­seit, majd a megyei küldött- gyűlésre Salgótarjánban már­cius 23-án kerül sor, ame­lyen 200 küldött és több meg. hívott vendég is részt vesz. A népfront megyei bizott­sága tegnapi ülésén megálla­pította : meggyőződésünk, hogy munkánk csak akkor lesz eredményes, ha a pártszer­vezetek irányító, segítő mun­kája mellett a különböző tár­sadalmi szervek is segítenek feladataink megvalósításában. Ehhez szükséges a hazafias népfrontbizottságok tagjai­nak és a népfront széles kö­rű aktívahálózatának cselek­vő részvétele, lelkes munká­ja. Bízunk benne, hogy ebben az esetben is megkapjuk a lelkes támogatást és válasz­tási munkánkat a kitűzött cé­loknak megfelelően fogjuk befejezni. Népfrontmozgalmunk ere­jét pártunk helyes politiká­ja és a sok száz társadalmi aktíva tevékenysége képezi. Munkálkodjunk együtt pár­tunk X. kongresszusa célki­tűzésének megvalósításán, szeretett hazánk és megyénk felvirágzásán, megyénk la­kosságainak békés, boldogabb életének megteremtésén. Uj harisnyagyár Nagybátonyban Ismerkedés Salgótarjánnal Utcát neveztek el Kemerovóról A szovjet és csehszlovák delegáció programja Nagybátonyban negyven- millió forintos költséggel, a Budapesti Harisnyagyár új üzemet építtet. Jelenleg már üzemel Nagybátonyban, a volt bányai épületekben a haris­nyagyár kikészítő, konfekcio­náló részlege. Az új létesítmény építési munkái megkezdődtek, kivitelezője a nógrádi szénbá­nyák építési üzeme. Jelenleg a földmunkák folynak az épü­lő FŰTÖBER mellett. Átadá­sát 1973 harmadik negyedéve végére tervezik- Megnöveke­dett a harisnyagyár feladata, mert mint ismeretes, az ősz folyamán jelentősen csökken­tették a harisnyafélék árát. A 400—450 főt foglalkoztató új üzemben évente ötmillió’ pár harisnyanadrág kikészítését, és ötmillió pár finomharisnya konfekcionálását végzik maid el. A jelenleg működő üzem is jelentős termeléssel járul hozzá a belkereskedelem ellá­tásához. mert napi 50 ezer pár harisnya és ezer darab harisnyanadrág kikészítését végzi. A napokban megkezd­ték a Dáma elnevezésű, finom, testszínü harisnyanadrág kon­fekcionálását is. Ebből jelen­leg napi kétezer darab készül, de gyártását február közepé­től már napi négyezerre eme lik feL Koppány György felvétele Kedves ünnepséget rendez­tek tegnap délután három órakor a József-platón. a volt Fáy András kőrútom. A salgó­tarjáni Béke-telepi népfront- bizottság közreműködésével utcanévadót tartottak. Az úttörő kürtösök ünnepé­lyes akkordokkal jelezték az esemény kezdetét a szép számmal összegyülekezett ér­deklődőknek. Az utcaelneve­zésen a városi tanács, a vá­rosi és a területi népfrontbi- zottságok, iskolák képviselői mellett részt vettek a Salgó­tarján várossá nyilvánításá­nak ötvenedik évfordulója ünnepségeire körünkbe ér­kezett kedves kemerovói ba­rátaink is. Sörös Márta, a Madách Gimnázium tanulója szavalta el Simon Lajos: Égigérő to­rony című versét, maid dr. Tóth István, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke emléke­zett meg az utcanévadó je­lentőségéről. Elmondotta, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén határozott úgy, hogy a Fáy András kör­utat a szovjet—magyar ba­rátság jegyében Kemerovo utcának nevezik el, és a kez­deményezés találkozott Salgó­tarján város lakóinak egyet­értésével. Majd így folytatta: — Hat esztendővel ezelőtt, amikor barátságunkat alakí­tottuk Kemerovóval, még a térképen keresgéltük, hol is van a hatalmas Szovjetunió­ban Kemerovo város. Az el­telt években — nyugodtan mondhatom — minden salgó­tarjáni megtanulta, hol fek­szik Kemerovo, tudia, hogv tajga veszi körül. Hallottunk arról is, hogy hatalmas vá­ros, bányákkal és nagy gyá­rakkal. Hasonlóság van tehát l Salgótarján és Kemerovo kö­zött. bár Salgótarján, lényege­sen kisebb. így nekünk, a ki­sebb városnak sok tanulniva- jónk lehet. s — Salgótarjánból évente sokan ellátogatnak Kemero- vóba. és ottani barátaink vi­szonozzák a látogatást- Ezt az utcát, amelyet most elnevez­tünk, 1967-ben kezdtük építe­ni, akkor, amikor barátságunk megkezdődött. Kemerovóban meg is előztek egy kicsit ben­nünket. mert a város egyik nagyon szép utcáját Nógrád utcának nevezték el. Az úttörők kürtszava mel­lett hullt le a lepel a táblá­ról, melyen a következő ol­vasható: „Ezt a körütat szov­jet testvérmegyénkről. Keme­rovóról neveztük el. a város­sá nyilvánítás ötvenedik év­fordulóján.” Jevgemyij Alekszelevícs Za­leszov válaszolt a kemerovói polgárok nevében. Maid a küldöttség sétát tett a körú­ton. és ellátogatott Bartus Pálnak, a kohászati üzemek technikusának lakásába, ahol a ház asszonya szívélyesen fogadta a váratlan vendége­ket. Egyébként szovjet és cseh­szlovák vendégeink a tegnapi napon ismerkedtek Salgótar­jánnal, és látogatást tettek a városi pártbizottságon- Ezt követően a besztercebányai küldöttség meleg búcsú után hazaindult. I Addisz Abeba Megkezdte munkáját a BI Hailé Szelasszié, etióp csá­szár megnyitó szavaival meg­kezdte munkáját a Biztonsá­gi Tanács Addisz Abeba-i ülésszaka. Szelasszié beszédében fel­szólította a világ országait, hogy a kolonializmus és a faji politika puszta elítélésén és elutasításán túlmenően fo­ganatosítsanak konkrét intéz­kedéseket e politika képvi­selői ellen. (MTI) Fock Jenő fogadta a jemeni külügyminisztert Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke pénteken az Or­szágházban fogadta Moham­med Saleh Aulagi-t, a Jeme­ni Népi Demokratikus Köz­társaság külügyminiszterét. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter és Ahmed Saleh al-Shair, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság nagykövete. Péter János külügyminisz­ter a nap folyamán hivatalá­ban fogadta jemeni kollégáját és kíséretét. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere látogatást tett Benkey András belügymi­niszternél is. A magyar államférfiak és a jemeni külügyminiszter meg­beszélései szívélyes, ' baráti légkörben zajlottak le. (MTI) Módosították hozzá árulásról a honvédelmi szóló rendeletet A népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács módosí­totta a honvédelmi hozzájá­rulásról szóló 1959. évi 26. számú törvényerejű rendele­tet. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és tudomásul vette a belügyminiszter jelentését az 1971. évi honosítási, vissza­honosítási, és a magyar ál­lampolgársági kötelékből va­ló elbocsátási ügyek döntés­re való előkészítéséről. To­vábbá megtárgyalta és elfo­gadta az igazságügy-miniszter jelentését a kegyelmi ügyek intézésének múlt évi tapasz­talatairól. Végül az Elnöki Tanács egyéb folyamatban levő ügye­ket tárgyalt. A honvédelmi hozzájáru­lásról szóló jogszabály men­tesítette a honvédelmi hoz­zájárulás alól a munkavi­szonyon kívül végzett tevé­kenységből származó és nyugdíj-hozzájárulással adóz­tatott mellékjövedelmeket. Az ilyen forrásból szárma­zó jövedelmek egyes esetek­ben meghaladják a munka­bért és egyéb nyugdíjjárulék alá eső jövedelmeket. A ki­emelkedő jövedelmek szabá­lyozásával összhangban szük­ségessé vált a honvédelmi hozzájárulásról szóló tör­vényerejű rendelet módosítá­sa. Az Elnöki Tanács által el­fogadott módosítás előírja, hogy a jövőben az ilyen jö­vedelmek csak akkor men­tesülnek a honvéd ebni hoz­zájárulás alól, ha azok nem haladják meg a nyugdíjjáru­lék alá eső évi keresetet. (MTI) Befeieződött a közművelődési munkateivek tárgyalása Több fiatalt és inunk ásó! vasöt a kön) vtárakba Tegnap befejeződtek Salgó­tarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ­ban a Nógrád megyei közmű­velődési intézmények, mód­szertani központok négy na­pon át tartó munkatervtár- gyaló értekezletei. Az intéz­mények. a megyei József At­tila Művelődési Központ, a megyei múzeumi szervezet és a levéltár, a megyei Mozi­üzemi Vállalat és a megyei Balassi Bálint Könyvtár ez­úttal a középtávú tervekből adódó, 1972-re szóló éves terv- javaslataikat vitatták meg. Megyei módszertani intézmé­nyeink mindenekelőtt két szempontot vettek figyelem­be, egyrészt a helyi, másrészt a területi tevékenységről esett szó. E tárgyalásokon a megyei szakosztály tagjain kívül részt vettek a Művelődésügyi Mi­nisztérium illetékes főosztá­lyainak képviselői, a megyei pártbizottság munkatársai, a járási, a városi népművelési felügyelők. Sajnálatos, hogy nem képviseltették magukat a társadalmi és a tömegszerve­zetek képviselői, például a KISZ és a szakszervezet. E két helyről nem érkeztek tervjavaslatok sem. Reméljük azonban, hogy az évközi mun­kában e szervek is szorosab­ban együttműködnek megyei közművoiődésl intézményeink­kel. A munkatervtárgyaláso- kon általános igényként me­rült fel — többek közt —, hogy a jövőben mindinkább egyeztetni kel! az intézmé­nyek közötti, illetve az intéz­mények és a társadalmi, va­lamint a tömegszervezetek közötti munkát. A megyei Balassi Bálin! Könyvtár 1972-re szóló mun­katervének javaslatát tegnap vitatták- meg. A megyei könyvtár az elmúlt évre meg­jelölt feladatokat többségük­ben megvalósította, a könyv­tár személyi és működési fel­tételei azonban tavaly sem fejlődtek úgy, ahogyan az szükséges lenne. Csökkent például a könyvbeszerzésre fordítható összeg is, annak el­lenére, hogy a kbltségvetési- leg tervezett összeg nagyobb volt. Lecsökkent azonban az egyéb támogatás. Milyen terveket tűzött ma­ga elé 1972-re a megyei könyvtár? Mint a tervezet is hangsú lyozza, a tevékenység céljai — amelyek az országos, me­gyei, városi általános műve­lődéspolitikai irányelvekben, határozatokban, különösen pe­dig a megyei tanács vb 1970. évi könyvtárfejlesztési hatá­rozatában megfogalmazódtak — 1972-ben sem változnak alapvetően. Ezek alapján idén is tovább folyik a megyéi könyvtár, illetve könyvtárháv- lózat fejlesztése, korszerűsíté­se. Elsősorban a könyvtár» tevékenység társadalmi haté­konyságának növelésére tö­rekszenek könyvtárosaink. Tervszerűbben, szakszerűb­ben kívánják végezni munká­jukat az állománygyarapítás, -feltárás, -ajánlás, könyv- és könyvtárpropaganda, a tájé­koztatás és az olvasónevelés szempontjából. Salgótarján­ban például fokozzák a városi úgynevezett fiókhálózatban végzett munkát, folytatják a helyismereti küiöngyűjtemény rendezését és feltárását, s nagy gondot fordítanak az if­júsági és a munkásolvasók arányának növelésére. Sor ke­rül a megyei könyvtárhálózat fejlesztésének irányelveit és feladatait tartalmazó távlati fejlesztési terv végleges ki­dolgozására is, valamint a já­rási funkciójú könyvtárak új munkarendjének kialakításá­ra, új körzeti könyvtárak szer­vezésére, a klubkönyvtárak tevékenységének segítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents