Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
Közlemény a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről f.97’. január 25-én és 26-án Prágában ülést tartott a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról a Varsót Szerződés Tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé, t A politikai tanácskozó testület ülése megtárgyalta az európai béke, biztonság és együttműködés időszerű problémáit, és az európai értekezlet előkészítését. Nyilatkozatot fogadott el az európai békéről, biztonságról és együttműködésről. Az ülés résztvevői elítélték az USA agresszív akcióit Indokínában és nyilatkozatot fogadtak el ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az ülésen véleménycserére került tor mis, közös érdeklődésre szamot tartó nemzetközi problémákról is. Az ülésen képviselt államok egyöntetűen megerősítették: a jövőben is készek minden erőfeszítést megtenni a szocialista országok egységének és ősz- szeforrottságának megszilárdítása érdekében- Eltökélt szándékuk, hogy a nemzetközi problémák megoldása során a béke megőrzése és megerősítése, s á nemzetközi együttműködés irányvonalát valósítják meg, visz. ssaverlk áz imperialista agressziót és reakciót, .támogatják a népek harcát a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, g társadalmi haladásért. Az Ülés munkájában részt vett Ivan Jaku- bovszkij, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének főtitlcároA politikai tanácskozó testület ülése a résztvevők testvéri barátságának és együttműködésének légkörében ment végbe. Nyilatkozat a% európai békéről9 biztonságról én együttműködésről A Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1972, január 25-— 2(i-i prágai ü lenén a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői áttekintették az utóbbi idők eseményeinek menetét Európában, Elemzésükben abból, a váltóim klán célkitűzésükből indultak ki, hogy asz európai kontinenst az állandó és szilárd béke, a szuverén és egyenjogú államok gyümölcsöző együttműködésének térségévé, a világban a stabilitás és a kölcsönös megértés tényezőjévé tegyék. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy ebben az Irányban további előrehaladásra került sor. A szocialis ta országoknak az európai biztonság megszilárdítására és az e célból összehívandó európai értekezletre vonatkozó javaslatai, amelyeket az 1966. évi bukaresti nyilatkozat, az 1969. évi budapesti felhívás és az 1970, évi berlini nyilatkozat tartalmaznak, fontos szerepet töltenek be az európai békét és együttműködést támogató valamennyi erő összefogásában. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatai, valamint további akcióik és kezdeményezéseik saéles békeprogramot alkotnak és elősegítik, hogy Európában új politikai légkör alakuljon ki. Az európai beke közős ügyéhez mind jelentősebb mértékben járulnak hozzá más európai államok is. Néhány ország politikájában határozottan előtérbe kerülnek az európai béke érdekei, s ez kedvezően hat az európai helyzetre. I. A tanácskozás résztvevői megállapítják: nagyon pozitív jelentőségű, hogy az utóbbi időben erősödtek a különböző társadalmi berendezkedésű európai államok kapcsolatai, fejlődött politikai érintkezésük, elsősorban a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációk formájában. Ez megköny- nyitt az európai államok közötti kölcsönös felismerést, hogy a béke és az együttműködés területén hosszú távú érdekeik azonosak. A jelen tanácskozáson résztvevő államok, valamint más államok erőfeszítésének és konstruktív hozzájárulásának eredményeként az európai államok között mindinkább a békés egymás mellett élés viszonyai érvényesülnek. Ennek kapósán a tanácskozás részvevői kiemelik a Szovjet Szocia2 NOGRAD - 1972. lista Köztársaságok Szövetsége és Franciaország között a közelmúltban megtartott legfelső szintű szovjet—francia tárgyalásokon elfogadott együttműködési elvek jelentőségét. Az európai államok közötti gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok szélesedése is hozzájárul a feszültség csökkentéséhez az európai kontinensen, Az európai népek kapcsolatai erősödnek: tartalmasabbá és sokoldalúbbá válnak, Európában növekszik a közvélemény aktivitása az enyhülési folyamatok elmélyítéséért, az európai békéért és a biztonságért folytatott harcban. A tanácskozáson képviselt államok kifejezték megelégedésüket afelett, hogy a feszültség csökkentésének folyamatában Európában elért eredményeket a szükséges csér, lekben megfelelő, nemzetközi jogi erejű okmányok rögzítik, A politikai tanáoskozó testület kedvezően értékeli, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közti szerződések ratifikálását célzó eljárás megindult, Ezeknek a szerződéseknek érvénybe lépése nemcsak a közvetlen résztvevők, hanem valamennyi európai állam érdekeinek megfelel és az európai béke alapjainak megszilárdulásához fog vezetni. A tanácskozáson résztvevő államok hangsúlyozták a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos 1971. szeptember 3-1 négyhatalmi magállapodás, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus megállapodásainak nagy jelentőségét. A béke megszilárdításának fontos tényezője, hogy szélesedik a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése. A további előrehaladás ebben az irányban, beleértve a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között a nemzetközi Jog normáinak megfelelő kapcsolatok megteremtését, fontos hozzájárulás lesz a béke, a biztonság és együttműködés ügyéhez. A tanácskozás résztvevői síkraszállnak azért, hogy minden további halogatás nélkül vegyék fel a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapítják:,meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a. Német Szövetségi Köztársaság kormányai között véleménycsere folyik a két ország közötti kapcsolatok rendezetlen kérdéseiről, elsősorban a müncheni egyezmény kezdettől fogva vajamtól 27., csütörtök ló érvénytelenségének elismeréséről, Támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igazságos követeléseit és úgy vélik, hogy az ebben a kérdésben létrejövő megállapodás hozzájárul az európai helyzet javulásához. Ezeknek a lépéseknek a megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy gyorsan és radikális módon kiküszöböljék az NSZK és a szocialista országok kapcsolataiból a bizalmatlanság és feszültség hosz- saú időszakának következményeit, sor kerüljön e kapcsolatok teljes normalizálására, ami elő fogja segíteni* az enyhülés elmélyülését az európai kontinensen, valamennyi európai állam együttműködésének fejlődését, A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt áLlamok Üdvözlök a kedvező európai 'fejlődés, további .kilátásait. iNern tévesztik viszont szem elől azt sem, hogy Európában továbbra is tevékenykednek a feszültség fenntartásálban érdekelt erők, amelyek az európai államokat egymással szembe akarják állítani, meg akarják őrizni annak a lehetőségét, hogy az európai kontinensen az események menetét ismét a kiéleződés felé taszítsák. A tények — a legutóbbi időben is — azt mutatják, hogy ezek az erők az európai politikát nem tudják elképzelni tömbkategóriák nélkül, s arra törekszenek hogy még inkább fokozzák a fegyverkezési versenyt az európai kontinensen. A Varsói Szerződés tagállamainak ebből le kell vonniuk a megfelelő következtetéseket biztonságuk szempontjából- Mindamellett meg vannak győződve arról, hogy Európában most az erők helyzete már úgy alakult, hogy le lehet küzdeni az egyhülés ellenségeinek ellenakcióit, ha összeforrottan és következetesen törekszenek a béke megszilárdítására. II. A tanácskozáson résztvevő államok meggyőződése, hogy a jelen szakaszban különösen fontosak és teljes mértékben megvalósíthatók az európai államok kollektív, együttes akciói az európai biztonság meg. szilárdítása érdekében. Ezzel összefüggésben állást foglalnak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi megtartása mellett valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada egyenjogú részvételével. Az európai értekezlet résztvevői gyakorlati intézkedéseket dolgozhatnának ki az európai feszültség további csökkentésére, s hozzáláthatnának az európai biztonsági rendszer építéséhez. A tanácskozáson képviselt államok úgy vélekednek, hogy az európai biztonság és együttműködég olyan kötele. zettségek rendszerének létrehozását igényli, amely kizárja az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazását az európai államok egymás közötti kapcsolataiban; minden országnak bizto. sítékot nyújt agresszió® cselekmények ellen, s minden nép javát és felvirágzását szolgálja. A politikai tanácskozó testület ülésén résztvevő államok állást foglalnak ez európai biztonság és az európai államok közötti kapcsolatok következő alapelvelnek általános elismerése és gyakorlati alkalmazása mellett Európa politikai életébenA határok sérthetetlensége. Az európai államok között ma fennálló határok, beleértve a második világháború következményeként kialakult határokat is, sérthetetlenek. Minden olyan kísérlet, amely e határok megsértésére irányulna, veszélyeztetné az európai békét. Ezért a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni kell a jelenleg fennálló határok sérthetetlenségét, Európa államainak területi integritását, s teljes mértékben ki kell zárni egyes államok területi igényeit másokkal szemben. Az erőszakról való lemon' dús. Az európai államok közötti kapcsolatokban nem szabad erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést alkalmazni. Közöttük minden vitás kérdést kizárólag békés politikai eszközökkel, tárgyalások útján, a nemzetközi jog alap- elveinek megfelelően úgy kell megoldani, hogy ne veszélyeztessék a népek jogos érdekeit, békéjét és biztonságát. A békés egymás mellett élés. A történelmi fejlődés során Európában két társadalmi rendszerhez tartozó államok alakultak ki és léteznek: a szocialista és a tőkés rendszerhez tartozók. A társadalmi rendszerek különbözősége nem lehet leküzdhetetlen akadálya annak, hogy kapcsolataik sokoldalúan fejlődjenek. Ha az eltérő társadalmi rendszerű európai államok kizárják a háborút politikájuk eszközei közül, kapcsolataikat a béke érdekében, az egyetértés és az együttműködés alapján fejleszthetik, s kell azokat fejleszteniük. A jószomszédi kapcsolatuk alapjai és az együttműködés a béke érdekében. Az európai államok jószomszédi kapcsolatainak, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, és a kölcsönös előnyök alapján kell fejlődniük. Ennek a felfogásnak kell az európai államok közötti kapcsolatokban állandó politikává, valameny- nyi európai nép életében állandó tényezővé válnia, és kell eredményeznie a jószomszédi kapcsolatok, a kölcsönös megértés fejlődését európa különböző részein az államok között. Az európai államok közötti kapcsolatok olyan átalakításéra kell törekedni, amely lehetővé teszi a kontinens katonai-politikai csoportosulásokra való megosztottságának megszüntetését. Az államok kölcsönösen előnyös kapcsolatai, A béke viszonyai között az európai államok kölcsönösen előnyös, sokrétű kapcsolatainak széleskörűen kell fejlődniük gazdasági, műszaki.tudományos és kulturális téren, az idegenforgalom területén, valamint az emberi környezet védelmében. Ezek a kapcsolatok az európai népek béke, nyugalom és felvirágzás Iránti törekvésének anyagi tartalmat adnak és szilárdítani fogjók az Európában kialakuló biztonsági és együttműködési rendszert. Leszerelés. A nemzetközi béke megszilárdításának érdekében az európai államoknak minden módon elő kell segíteniük az általános és teljes leszerelést, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megoldását, olyan intézkedések megvalósítását, amelyek korlátozzák és megszüntetik a fegyverkezési versenyt, Az ENSZ támogatása. Az európai államok céljai nemzetközi téren megfelelnek az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek; a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, az államok közötti barátság és együttműködés fejlesztésére" irányulnak. Az európai államok támogatják az Egyesült Nemzetek Szrevezetét, állást foglalnak amellett, hogy ez ENSZ az alapokmány rendelkezéseinek megfelelően erősödjék. Az európai értekezlet, ha ezeket a magasztos elveket és célokat az európai államok közötti kapcsolatok alapjává teszi, nagy, történelmi jelentőségű döntést *ioz majd. Ez. olyan közös, gyümölcsöző munkának lesz a kezdete, amely képes Európát valóban békéssé tenni. Az európai értekezleten emellett minden téren egyeztetni lehetne az európai államok kölcsönösen előnyös kapcsolatai további fejlődésének, mindenféle diszkrimináció, egyenlőtlenség és mesterséges korlát megszüntetésének konkrét feladatait. Az európai államok együttműködése Európa nyersanyag- és energetikai erőforrásainak ésszerű kihasználásában, ipari potenciálja növelésében és a földök termékenységének javításában, a műszaki-tudományos forradalom eredményeinek alkalmazásában — megsokszorozza a lehetőségeket az európai népek jólétének növelésére. Még szélesebbé válik a szellemi értékekkel való kölcsönös gazdagodás, egymás kultúrájának és művészeiének megismerése. Célszerű lenne az európai értekezleten létrehozni az értekezleten résztvevő valamennyi érdekeit állam állandó szervét, amelyben az értekezlet után folytatni lehetne a közös munkát további ez irányú lépések egyeztetésére. A Varsói Szerződés tagállamainak véleménye szerint ezeknek a kérdésüknek kell jelenteniük az európai érte- keziét napirendjének alapvető tartalmat. . . A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy az európai értekezletet 1972-ben össze lehetne hívni és kedvező tényezőnek tekintik azt, hogy több nyugat-európai állam, nyilatkozata szerint, ugyanezt a nézetet vallja. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői megértéssel vannak sok állam elgondolása iránt, amely szerint szükséges az európai értekezlet megfelelő előkészítése, mert ez hozzájárulna az értekezlet mielőbbi összehívásához és munkájának sikeréhez. Ügy vélik, meg kell valósítani a finn kormánynak azt a javaslatát, hogy Helsinkiben sokoldalú konzultációkra kerüljön 6or, valamennyi érdekelt európai állam, valamint az USA és Kanada részvételével. A tanácskozáson résztvevő államok ismét megerősítik, hogy elhatározták: kinevezik képviselőiket, akik más államok képviselőivel együtt részt vesznek az európai értekezlet előkészítésével és megszervezésével foglalkozó, sokoldalú konzultációkon. Megállapítják, hogy ma valamennyi érdekelt állam egyetértésével találkozik az európai értekezlet előkészítési formájaként a sokoldalú konzultációk megtartására tett Javaslat, felhívjanak arra, hogy a sokoldalú konzultációkat a legközelebbi jövőben kezdjék meg. III. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy ugyancsak megfelelne az európai biztonság megszilárdítása érdekeinek, ha megállapodás jönne létre a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Európában. Kiindulópontjuk: mind az idegen, mind a nemzeti fegyveres erők és fegyverzetek csökkentését Európában úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon kárt a csökkentí',ben résztvevő országoknak. E kérdés megvitatása és megoldási útjainak meghatározása, nem lehet az Európában fennálló katonai- politikai szövetségek előjoga. Az e kérdéssel kapcsolritos tárgyalások megtartásának rendjéről megfelelő megállapodásra lehetne Jutni. * A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a léngyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz-: társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetség^ meg vannak győződve arról, hogy Európa a történelmi fejlődés sorén fontos határitőhöz ért el, Az 1972-es óv az európai népek számára nemcsak a tartós béke és biztonság új reményét hozhatja, hanem tényleges előrehaladást is e remény megvalósul úsához. Valameny- nyi állam legfőbb kötelessége, hogy ehhez tevékenyen hozzájáruljon. A Bolgár Népköztársaság részéről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; Sztanko Todorov! a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Gustav Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtt tikára; Ludvik Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; Lubomir Strougal. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; A Lengyel Népköztársaság, részéről: Edward Gíerek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Piotr Jaroszewlcz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; A Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; l'oek Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke; A Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, , a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára; Wolfgang Kauchfuss, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese A Román Szocialista Köztársaság részéről: Nicolae Ceaosescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke; Ion Gheorghe Maurer, a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke; A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; Alckszcj Koszigin. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. «
