Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-25 / 20. szám

A salgótarjáni Ruházati Ipari Szövetkezet konfekció, részlege az utóbbi években már teljes egészében a me­gyei árualapra gyárt. Megren­delője az Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat, a szécsényi és pásztói ÁFÉSZ. Az igény nö­vekedett az általuk kis szé­riákban gyártott ruhákból. A tavalyi konfekcióé árbevételük 4,3 millió forint volt, az idei igény meghaladja az ötmilliót. A szövetkezetnél jelentős a méretes tevékenység is. A lakossági igény azonban éppen a konfekció állandó minőségi javulása folytán fokozatosan csökken. Igénynövekedés van viszont a közületi méretes ru­hák készítésénél. Létszámbő­vítést nem terveznek, annak ellenére, hogy tavalyi 8,5 millió forintos tervvel szem­ben — amit egymillióval túl­teljesítettek — az idén 10,2 milliós árbevétel elérését tűz­ték céluL A munka hatékony­ságát kívánják javítani. A szakmunkás-utánpótlást a fo­lyamatos iparitanuló-képzés­sel biztosítják. Jelenleg 13 iparitanulót foglalkoztatnak és velük együtt, valamint a dolgozó nyugdíjasokkal is mindössze 92 tagjuk, illetve dolgozójuk van. A hatékonyság növelése ér­dekében már tavaly vásárol­tak egy vasalóprést. Az idén saját anyagi erejükhöz mér­ten, a fejlesztési lehetőség fi­gyelembevételével a régi, ha­gyományos varrógépek cseré­jét kezdik meg gyorsabb var­rógépek vásárlásával. _ ___ S ikeres év után A Salgótarjáni Szolgálta­tó Ipari Szövetkezetben sike­res évet zártak. A szövetkezet fennállása óta először értek el tízmillió forintál nagyobb éves árbevételt. Az éves nye­reség is meghaladja az egy­millió forintot, ami zömé­ben az ipari tevékenységből származott, bár igen jelentős ■ szövetkezet személyi szol­gáltató tevekenysege is. Az idén nagyobb lépések­kel kívánnak előrehaladni a fejlődés útján. Nem létszám- növeléssel, hanem elsősorban jobb munkaszervezéssel, a hatékonyság javításával a ta­valyinál mintegy másfel mil­lió forinttal nagyobb árbevé­tel elérését tűzték célul. Dr. Szabó Gyula, a szőve t­Eg^milliöuol több fejlesztési aEsap Megyénk egyik legfiatalabb ipar? szövetkezete, a dré- gelypalánki Szondi Szolgáltató Ktsz. Dinamikus fejlődésének alapja a tagság tulajodnosi viszonyának erősödése. Az ala­pításhoz szükséges pénzt, tagonként ötezer forintot, össze­adták és azóta fejlesztési részjegyként több mint 600 ezer forintot jegyeztek. Erre a kölcsönre o szövetkezet hatszá­zalékos kamatot fizet. Tavaly év eljén 26,6 milliós éves termelési érték elérését tervezték, de az őszi közgyűlésen már 30 millióra módosí­tották. Egymillióval ezt is túlteljesítették, így lehetővé vált, hogy az osztható nyereségből egymillió forintot ismét a fej­lesztési alapra tegyenek át. Tavaly tevékenységük mintegy 50 százalékát a megye hatarain kívül végezték. Az idén lényegesen változik ez az arány és több lesz a - 35 rpilliós terv mintegy 60 százalé­ka — a megyén belüli munka. Tovább folytatják az öblös- üveggyár! rekonstrukcióhoz a vasszerkezetek gyártását. A nagy hutacsarnok födém- és tetőszerkezeteit készítik. A Sal­gótarjáni Kohászati üzemek régi generátorgáz-vezetékének lebontását vállalták, A nagyoroszi lakatos üzem többek kö­zött kétmillió forint értékben gyárt csőbilincseket. Vasszerke­zetek gyártására, központi fűtésszerelésre egyrészt az építő­ipari szövetkezetekkel, másrészt a többi vállalatokkal kötöt­tek szerződést. Szövetkezeti iparunk ■■ életéből Belső mechanizmus, üzem- és munkaszervezés centralizálását viszont javíta­ni kellene Mindezek kialakí­tása hosszabb folyamat ami elsősorban megfelelő személyi feltételeket kíván- Eleneedhe- tetlen ezért az oktatás, to­vábbképzés 1ó megszervezése, az utánpótlás biztosítása­A tervezésben is nagyobb ütemben kellene előrelépni. A szövetkezetek lövőiének ter­vezésénél is több módszerre kellene törekedni, hogy le­gyen miből a legjobbat, leg­célravezetőbbet kiválasztani. A belső mechanizmus kia­lakításánál. az ipari szövetke" zetek sajátos helyzete miatt, a munkaerő-, bér- és az egyéni jövedelemgazdálkodás érde­mel legnagyobb figyelmet- Miként lehetne a tagot, mint tulajdonost és munkavállalót jobban érdekeltté tenni a szö­vetkezet eredményességében. Miként lehetne a minőségi munka megteremtése érdeké­ben — mert erre i6 szükség van — egyrészt az ösztönzést, másrészt a felelősséget erősí­teni? A kapacitás leterhelése, a munkaellátottság megte­remtése. a munkaidő jó ki­használása leginkább a műve­zetőkön, építésvezetőkön mú­lik. Elsősorban az ő felada­tuk erősíteni a tagság érdekén alapuló erkölcsi és anyagi felelősségvállalást. A szövetkezetek szervezeti fejlődése nem tartott lépést a termelés fejlődésével — álla­pította meg a szövetség veze­tősége. A többi szocialista gaz­dálkodó szervek viszonylag már előbbre iárnak. táviad fejlődésükben megalaoozot- tabbak. gyorsabbak. A szövet­ség munkája sem volt ezen a téren elég hatékony. Éppen ezért ajánlották a szövetkeze­tek vezetőinek, hogv az üzero- és munkaszervezés, valamint a belső mechanizmus javítása érdekében kezdeményezzenek mozgalmat. Elhatározták azt Is, hogy a kölcsönös fejleszté­si alapból a juttatásokat és kölcsönöket a jövőben a vo­lumen bővítésére, műszaki és technológiai fejlesztésre, a több műszak megvalósításá­nak költségeire adják. A kül­döttközgyűlés szakmai bizott­ságaival tanácskoznak, és e kérdésekről ajánlásokat dol­goznak ki. Célszerűnek tart­ják azt is. hogy a téli idő­szakban a vezetők részére to­vábbképzést szervezzenek, amelyen az üzem- és munka- szervezés kérdéseit vitatják meg­Kapacitás és az igény A Nógrád megyei Ipari Szö­vetkezetek Szövetsége legu­tóbb igen mélyrehatóan fog­lalkozott a szövetkezetek bei- ső mechanizmusának kérdé­seivel. Határozatot is hozott a belső mechanizmus. az üzem- és munkaszervezés ia- vítása érdekében. A szövetkezetek eddig is tettek erőfeszítéseket belső Irányítási rendszerük, üzem- és munkaszervezésük iavítá- sára és értek el kisebb-na- gyobb eredményeket. A felté­telek azonban nem mindenütt egyformán biztosítottak. Ma is még sok esetben érvénye­sül a rövid távon való gon­dolkodás- Hiányos a technikai felszereltség. ugyanakkor a kapacitás kihasználtsága sem mindig biztosított- A vevők­kel. szállítókkal több szövet­kezet már jó kapcsolatot épí­tett ki, másutt viszont még sok a bizonytalanság. A ter­melési. anyagbeszerzési társu­lások, kooperációk kialakítá­sát éppen ezért szükséges az eddiginél jobban szorgalmaz­ni. A személyi feltételek sem egyformák mindenütt- A tes­tületi vezetés, a közgyűlési bizottságok megnövekedett hatásköre mellett legtöbb he­lyen még mindig az elnök szerepe a legnagyobb, a meg­határozó. A tagsági demokrá­cia fejlődésére és nem utolsó sorban az ellenőrző bizottsá­gok aktívabb, hozzáértőbb te­vékenységére lenne szükség. A közgyűlési bizottságok ha­tékonyabb munkája ma már valamennyi szövetkezetnél el­engedhetetlen. A jövőben egyre inkább a termelési-gazdasági folyama­tok szervezése kerül előtérbe. Kétségtelen, valamennyi szö­vetkezetnél törekedtek eddig is az anyagi érdekeltségi rend­szer ösztönző kialakításéra, de a tényleges jövedelemdiffe­renciálást elfogadható módon még nem sikerült megoldani. A kiérdemelt ösztönzés, illet­ve anyagi elismerés valahogy távol került a feladatok tel­jesítéséről. Az alapító tagság, a törzsgárda és minden egyes jól dolgozó a végzett munka arányában ne csak bérben, hanem szövetkezeti kitünte­tésben is érdemei arányában részesüljön. Általános cél. de csak szö­vetkezetenként megvalósítha­tó. hogy központosított legyen mindaz a gazdasági funkció, ami a szövetkezet jövőjét, fejlesztését, egységeinek koo­perációját, hatékony munká­ját döntő módon befolyásol ia. Az operatív tevékenység de- ( ' -V A balassagyarmati építőipa­ri szövetkezet tavaly részt vett a megyei tanács által ki­írt lakossági szolgáltatásfej­lesztési pályázaton. Saját anyagi erejéhez két év alatt, egyenlő részletben összesen 800 ezer forint tanácsi támo­gatást kap kisgépesítésre, a lakossági szolgáltatási kapaci­tás bővítésére. Kőműves, ács, festő, asztalos, parkettázó, villany- és vízszerelő, lakatos részlegeit bővítette, tehát teljes egészében felké­szült a lakáskarban tartó-javí­tó munkára. Most mégis gon­dokkal küzdenek, mert ahogy mondják: a hírverés ellenére sincs elegendő megrendelő. Érthetetlen ez egy olyan vá­rosban mint Balassagyarmat. Ha itt esetleg kevés is az igény, a környéken bizonyára akadna. .A lakosság részéről tapasz­talt várakozás később esetleg megbosszulja magát. Közületi igény ugyanis már most len­ne elegendő, de a szövetkeze­tei szerződés köti, hogy első­sorban a lakossági igényeket elégítse ki. A támogatást is ilyen feltételhez kötötték. En­nek betartását becsületbeli kérdésként kezeli a szövetke­zet vezetősége. Vajon meddig várhat? Sokáig nem, mert az nemcsak értelmetlen lenne, hanem káros is. Később, ha kitavaszodik, bizonyára sokkal nagyobb lesz az igény, de jó néhány munkát már addig is elvégezhetnének, sőt hosszabb időre szervezhetnék a tenni­valókat. Aki időben köt szer­ződést, az még diktálhatja a határidőt, de lehet, hogy ké­sőbb várnia kell majd. A szö­vetkezetnek ugyanis ott kell lekötni a kapacitását, ahol le­het és nem bízhatja a mun- kaellátottságot a véletlenre. A hatékonyság fokozásával kezet elnöke arról is tájékoz­tatott, hogy például a gépko­csi- és motorjavítások árbe­vételét az idén szeretnék a tavalyinak kétszeresére nö­velni. Erre megvan az adott­ságuk. Ezenkívül a háztar­tási kisgépek, hűtőberendezé­sek garanciális és fizető ja­vítását idvánják , fokozni. A feltételek' javítása érdekében egy szervizgépkocsit is vá­sárolnak, amire a fejlesztési alap már biztosított. A meglevő üzletek kulturáltsá­gának javítására, szociális lé­tesítményekre 450 ezér fo­rintot, forgóeszköz-bővítésre pedig 200 ezer forintot fordí­tanak. ívffc'ÍV Továbbra is legfontosabb célkitűzés a hatékonyság ^ja­vítása. Ez a tagság egyéni érdeke is, hiszen tavaly szin­tén ez tette lehetővé, hogy év közben csaknem hatszá­zalékos bérfejlesztést hajtsa­nak végre. ‘A pásztói Faipari és Szolgáltató Ktsz asztalos részlegében az idén is új üzletek berende­zéseit gyártják. A tetszetős bútor a salgótarjáni Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat meg­rendelésére készül A Salgó Cipőipari Szövetke­zetben — megyénk legrégibb ipari szövetkezetében — az utóbbi néhány év alatt igen megfontoltan, de célratörően fejlesztették a gyártástechno­lógiát, gépesítették a terme­lést. A munka szalagos: tásá- hoz, a gépek fokozatos üzem­be helyezéséhez mindenkor a saját fejlesztési alap szolgál­tatta az anyagi erőt. A folya­mat az idén sem szakad meg. Mintegy félmillió forintot újabb cipőipari gépek beszer­zésére fordítanak. A szövetkezet az idén húsz. ezer párral, mintegy húsz szá­zalékkal több lábbelit gyárt már mint tavaly. Ezt a lét­szám növelése nélkül akarják megvalósítani. Ismét a tech­nológia tökéletesítésével, új gépek munkába állításával számolnak. Termelésük 35 szá­zaléka kerül a megyei keres­kedelmi hálózatba Az általuk már korábban kialakított 34 új cipőmodellre kaptak meg. rendelést és új termékük lesz az idén a különböző típusú nyári féríicipő is. A szövetkezet épületei sem tennék lehetővé a létszámbő­vítést, ds nem is tervezik. Az utánpótlás nevelését egyrészt az iparitanuló-képzéssel, más­részt betanítással, illetve a be. tanított dolgozók szakmásítá- sával biztosítják. Dicséretre méltó szociális feladatot ol­dottak meg azzal, hogy már korábban munkaalkalmat biz. tosítottak a csökkent munka- képességű dolgozók számára. A szövetkezet dolgozóinak, ma már mintegy 40 százaléka olyan, másutt csökkent mun­kaképességűnek minősített dolgozó, aki itt teljes értékű munkás. Ezek az emberek ma már nemcsak teljes ér­tékű dolgozók, hanem a kere­setük is ugyanilyen. Nem vé­letlen. hogy annyira ragasz, kodnak a szövetkezethez. Ta­lán ez az egyik alapja an­nak, hogy évről évre kiváló eredményekkel zárhatják az évet, és mindig bizakodás, sál tekinthetnek a jövő elé. NÓGRÁD - 1972. január 25., kedd 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents