Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-04 / 2. szám

Tízéves a idegenforgalom a megyében Kyilalltozilt a hivatal vezetője A legöregebb diófa Bulgáriában százával talál­ni évszázados fákat: szilfákat, platánokat, jegenyéket. fekete­fenyőt és természetesen az erdők királyát, a tölgyfát is. A lelek szerint a tölgyek A megyei tanács végrehajtó bizottsága 353/1961. számú ha­tározatával elrendelte a Nógrád megyei Idegenforgal­mi Hivatal létrehozását. A hi­vatal 1962. január elsejével •megkezdte a működését. Igaz, akkor még csak egy (dolgozó­val. A határozat meghozatala óta tíz év telt el, hosszú és mozgalmas tíz év. Azóta a megyei tanács egyik szobájá­ban szabadon maradt rajzasz­tal mellől a hivatal új helyi­ségbe költözött, s ma már 17- en intézik az idegenforgalom Nógrád megyei tevékenységét. Az utóbbi tíz év eredmé­nyeiről, a jövő tennivalóiról beszélgetett munkatársunk Szilágyi Endrével, a hivatal vezetőjével. — Éppen az akkori Nógrádi Népújság adta hírül — mon­dotta —, hogy „Felállították az Idegenforgalmi Hivatalt”, s beszámolt a hivatal feladatá­ról. Tevékenységünk sokrétű. Válóban, hosszú és mozgalmas volt ez az évtized. Itt mind­járt elöljárójában mondom el, a fejlődés olyan ütemű, hogy ma már a jelenlegi helyiség is kicsi, időszerűvé válik az új elhelyezési lehetőség biztosítá­sa. A fejlődésről szóltunk, mindjárt számokkal is bizo­nyítjuk, A tíz év alatt Ereszt- vényben 160, Nagymezőpusz­tán 60, Hollókőn 25 férőhelyes téli, nyári elhelyezési lehetősé­get biztosítottunk a megyébe látogatóknak, hazaiaknak és külföldieknek egyaránt. Salgó­tarjánban elkészült az 524 sze­mélyes, első osztályú nemzet­közi campingünk, ahol a nyá­ri időszakban 400 személyes sátorozási lehetőség is biztosí­tott, a téli időszakban viszont 40 embert tud,unk fogadni. Itt kell megemlíteni a balassa­gyarmati campinget és a fize­tő-vendéglátást, melyet a me­gyében Salgótarjánban, Zagy­varónán, Balassagyarmaton, Pásztón, Nagybátonyban és Bánkon tudunk biztosítani a megyébe érkezőknek, mint­egy 230 ággyal. Szólni kell a jövőbeni ter­veinkről is. Ezek közé tarto­zik, hogy 1972. nyarán meg­nyitjuk az új, 120 személyes turistaszállást Eresztvényben. Hollókőn növeljük a turista- szállás férőhelyeinek számát, mintegy 52-vel. Ugyanitt, új éttermet létesítünk, amelynek megnyitása 1972. őszére esik. Bánkon turistaszállást létesí­tünk, Nagymezőpusztán bővít­jük a férőhelyek számát, a Mátrában 40 személyes nyári motel felállítását tervezzük, míg Salgótarjánban a cam- pingben is bővítjük a téli- nyári elhelyezés lehetőségét. Az idegenforgalomhoz tarto­zik a megyébe látogatók élel­mezésének biztosítása is. A tíz év alatt Nagymezőpusztán megépítettük a konyhát és ét­termet, a salgótarjáni cam- pingben 100 fős éttermet lé­tesítettünk, hogy biztosítsuk a campingben lakók ellátását. A fejlesztést a jövőben sem hagyjuk el. Ezt szolgálja majd az eresztvényi új turista- szálló étterme, a hollókői ét­terem-presszó létesítése is. — Ahhoz, hogy a megye vonzó legyen, idegenforgal­mi objektumok kialakítására is szükség van. Mit mutat az elmúlt évtized? — A megyei tanács segítsé­gével elért eredményeink nagy­szerűek. Ezekről hosszú sor­ban lehetne beszélni, Talán a leglényegesebbeket említeném. A Karaneson és a Tepke-tetőn kilátókat állítottunk fel. Szor­galmaztuk a bányamúzeum létrehozását. Ma is szorgal­mazzuk és a jövőben is kér­jük, a hollókői népi rezervá­tum kialakítását, az ipolytar- nóci ősleletek megmentését és bemutatását. Erre az utóbbira elmondhatom, hogy a megyei tanács és az országos szervek igen komolyan támogatják erzt a törekvésünket. Éveken át szorgalmaztuk a szécsényi Forgách-kastély helyreállítá­sát. Ezt a munkát 1973-ra be­fejezzük, ahol mezőgazdasági múzeum nyer elhelyezést. Na­pirenden tartjuk a Bánk—Di- ósjenő községek idegenforgal­mi fejlesztését, a Dunakanyar Bizottsággal együttesen. Bán­kon eddig is jelentős eredmé­nyeket értünk el, s a tó kör­nyékének üdülőterületté való fejlesztését továbbra is szor­galmazzuk. Diósjenőn is van­nak eredményeink. A legfon­tosabb feladatunk most, hogy itt táborozási helyet biztosít­sunk a megyébe látogatóknak. A jövőben is biztosítjuk, hogy vendégeink megtekinthessék a csehszlovák területen levő ' so­moskői várat, a bazaltömlést, és a város területén levő gyárakat, üzemeket, közöttük az öblösüveggyárat, a sík­üveggyárat, a kohászati üze­meket megfelelő szakemberek kalauzolása mellett. — Mit tett a hivatal az utóbbi tíz év alatt, hogy az ország más területén is meg­ismerjék megyénket, me­gyénk idegenforgalmi neve­zetességeit? — Igen jelentős azoknak a kiadványoknak a száma és fajtája, amelyek az elmúlt egy évtized alatt kiadásra kerül­tek. Salgótarjánról, a cam- pingről leporellók jelentek meg. Plakátokat adtunk ki Eresztvényről, Nagymezőről és a campingről. Gyufacímkék és bőröndcímkék egész sorát ad­tuk ki. Színes, több nyelvű leporellókhoz jutottak a me­gyénkbe látogatók. Útiköny­vek, mint például a Nógrádi útikalauz, Salgótarjáni úti­könyv, Nógrádi várak, Föld alatti bányamúzeum címmel jelentek meg kiadványaink. A Hollókői útikönyv kiadását 1972-re tervezzük. A kiadvá­nyokat színes fotókkal láttuk el, és több idegen nyelven je­lenttettük meg. — Mi az új most az Ide­genforgalmi Hivatal mun­kájában? — 1970-ben kezdtük és azó­ta is folytatjuk a bel- és kül­földi csoportos utaztatások szervezését. 1971-ben például már 30 esetben indítottunk csoportos utaztatást, elsősor­ban Csehszlovákiába és Len­gyelországba. Megszerveztük hivatalunk központjában Sal­gótarjánban, a Karancs Szál­lóban és a balassagyarmati ki- rendeltségen a valutabevál­tást, Az ország egész területé­re biztosítjuk az igényeknek megfelelő szálloda, turista- szállás, campingférőhelyeket a hozzánk fordulóknak. De hoz­záláttunk a különböző ren­dezvények, előadások, tanfo­lyamok szervezéséhez is. Bár nem új, de fejlődés, hogy a megyébe látogatók számára szakképzett, és több nyelvű idegenvezetői gárda áll ren­delkezésünkre. Új az is, hogy Balassagyarmaton kirendeltsé­get szerveztünk, amelyik egy­re. jobban bekapcsolódik a helyi és a környékbeli idegen- forgalmi feladatok ellátásába. — A megyei tanács ál­tal biztosított sok millió fo­rint hogyan realizálható számokban? — A szállodai férőhelyek száma a tíz év alatt megnégy­szereződött a megyében. Ma már 827 ággyal tudjuk fogad­ni a megyébe látogatókat. A hivatal kezelésében levő szál­láson eltöltött éjszakák szá­ma 10 év alatt összesen 475 ezer éjszakát tesz ki. A bá­nyamúzeumot több mint öt­venezren látogatták az év vé­géig, köztük számos külföldi vendég. S talán még egy szá­mot. Csupán 1971-ben több mint 25 ezer volt az olyan vendégünk, akik a város kü­lönböző üzemét tekintették meg. Ügy gondolom, hogy az év­tized jelentős eredményekkel zárult, amit elsősorban a me­gyei tanács anyagi és erkölcsi támogatásának köszönhetünk. Hisszük, hogy a jövőben is hasonlóan tudjuk ellátni fela­datainkat már csak azért is, mert ma már Nógrád is je­lentkezik az idegenforgalom területén. A jelentkező igé­nyek kielégítésére pedig jelen­tős fejlesztési feladatokat kell végrehajtani. Biztos vagyok benne, hogy ezeknek a fela­datoknak a jövőben még in­kább eleget tudunk tenni. — fejezte be a beszélgetést Szi­lágyi Endre, az Idegenforgal­mi Hivatal vezetője. Somogyvári László között a legtöbb az ilyen matuzsálem: sajnos, ezek a faaggastyánok már nem hoz­nak termést­A gyümölcsfák közül a sze­lídgesztenye és a ■ diófa. éri el a legmagasabb életkort. Aki felkeresi a Kazánlak közelé­ben fekvő Goljamo Drjanovo dél-bulgáriai falucskát, meg­láthatja az ország legöregebb diófáját. Szakemberek véle­ménye szerint betöltötte az 500. évet: lorribja majdnem 0.2 hektárt borít árnyékba. A törzs kerülete a földfel­szín közelében 12 méter, más­fél méterrel a föld felett még mindig 7 méter. Közel 4 mé­ter magasságban indul a ko­rona; a legvastagabb ág ke­rülete több mint egy méter. Ott. ahol a korona kezdődik, szépen el lehetne helyezni egy 12 személyes ebédlőasz­talt. .. A hatalmas diófa tulajdon­képpen nem nagyon magas: alig 30 méter- Lombkoronáia szabályos, ágai egyenesek. Az öreg fa minden évben bősé­ges termést hoz, igaz, hogy a róla származó diók méltatla­nul aprócskák az ilyen matu­zsálem számára... Mikszáth utca Pásztón Az író születésének 125. évfordulóján rendezendő ün­nepségsorozat keretében utcát neveznek él Pásztón is Mik­száth Kálmánról. A nagyköz­ség vezetői többek között ez­zel is ápolni szeretnék a Mikszáth-hagyományt. Egyik regényében, a „Prakovszky, a siket kovács” című művé­ben Mikszáth is említést tesz a híres 17. századi pásztói megyebálokról. A nagyközség­ben— mégha kissé megkésve is — bizonyosan ezt akarják viszonozni az írónak az utca­névadással. Iparművészet as utcán? Tényleg nagyon sokat esi. nosodott, szépült Salgótarján­ban a városcentrum mostaná­ban. Arra gondolok, hogy a modern, korszerű környezet méltó díszítést, parkokat, fá­kat kapott, hogy minél han­gulatosabb, derűsebb legyen az utcakép. Sokan megdicsérjük a gar­zonház környékét, a kialakí­tott, széles úttestet, a járdát, tágas, szellős teret a csillag, házak előterében. Hát persze, az építkezések még javában tartanak, átmeneti állapotok uralkodnak arrafelé. S éppen ezekben az átmeneti dolgok­ban reménykedem már napok óta, hátha jön valami válto­zás. De ott, az úttest közepén mindig ugyanaz a helyzet. Először azt hittem, hogy ipar- művészeti karácsonyfát he- lyeztek el a Rákóczi úton. Szépen, táblákkal, karbidlám­pákkal, állványokkal feldíszí­tett műalkotást. Dekát az ünnepek már elmúltak, meg aztán minden rendes kará. csonyfát este gyertyákkal, csillag&zórókkal kivilágítanak. Ilyennek meg nyoma sincs. Senkinek sem jut eszébe azo­kat az öreg karbidosokat lángra lobbantani, így aztán a sötétedés beálltával úgy eltűnik ez az „ágasbogas” az úttest közepén, hogy azon cso­dálkozom: hogyhogy nem „kaszabolja” le valamelyik autós az éj leple alatt. Talán a hagyománytisztelet lehet az oka? En már persze nem szólok bele, hogy micsoda dolgokat helyeznek el szépérzékű em­berek ott az utakon. De hát ezek jutottak eszembe, el­meséltem. Es ha már valami Remélem most már nem ke- szép, akkor örömmel bemu. rüu el az illetékesek figyel- tatom azoknak is. akiknek valamilyen okból eddig elke­rülte figyelmét. Kulcsár József _#*■* \t A kongresszus legyében A fogyasztási szövetkezetek kongresszusa a szövetke­zeti mozgalom negyedszázados történetében kiemelkedő jelentőségű. Négy esztendő reális, előremutató értékelését végezte el. ^ Az általános fogyasztás! és értékesítő szövetkezetek áruforgalma az utóbbi négy évben 58 százalékkal növe­kedett. A szövetkezeti áruházak, a kis és nagy boltok, valamint a vendéglátó egységek területe pedig 36 szá­zalékkal bővült. A takarékszövetkezetek betétállománya 173 százalékkal, a kölcsönállomány pedig 110 százalékkal emelkedett. Az elmúlt esztendő új perspektívát nyitott a lakásszövetkezetek életében. A kongresszus elé terjesztett írásbeli és szóbeli be­számolókban, javaslatokban és indítványokban, az el­hangzott hozzászólásokban konkrét megfogalmazást nyer­tek azok a társadalompolitikai kérdések, gazdaságpoliti­kai célkitűzések, amelyeket a negyedik ötéves terv során a fogyasztási szövetkezeteknek is meg kell valósítaniok. Ennek jegyében a VII. kongresszus állást foglalt a fo­gyasztási szövetkezetek három ágazata, az ÁFÉSZ-ek, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek korszerű szocialista továbbfejlesztéséhez szükséges célkitűzések­ben. Ebben az állásfoglalásaiban kifejezésre jut, hogy a fogyasztási szövetkezetek a következő időszakban szocia­lista fejlődésünk magasabb színvonalával összhangban, hatékonyabban tevékenykedjenek a tagok anyagi jólétének előmozdításában. Kielégítsék azt a várakozást és fokozott érdeklődést, amely gazdasági és társadalmi munkájuk iránt a lakosság széles rétegeiben megnyilvánul. Az or­szág gazdaságpolitikájának megfelelően, tervszerűen és gazdaságosan közreműködjenek a társadalmi igények ki­elégítésében, még jobban megfeleljenek annak a biza­lomnak és megkülönböztetett törődésnek, amit a párt és a szocialista állam irányukban tanúsít. Napjaink politikai légköre kedvezően segíti a szövet­kezeti mozgalom munkájának kritikus értékelését és az alapvétő célkitűzések reális meghatározását. A szövetke­zetek megtisztelő kötelességnek tekintik, hogy a szocialis­ta építőmunka feladatainak megvalósításán teljes erejük­kel munkálkodjanak. A kongresszus felhívja az általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezeteket, a takarékszövetkezeteket és a lakásszövetkezeteket, hogy a korszerű szövetkezetpoliti­kánk elveit érvényesítve, szorosan beilleszkedve terv- gazdálkodásunk rendszerébe, szolgálják még hatéko­nyabban tagjaikat, s a szocialista építőmunka előrehala­dását hazánkban. Erősítsék tovább szocialista szövetkezeti jellegüket. A kongresszus egyértelműen elfogadta, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek fejlődése elválaszthatatlan társa­dalmi-gazdasági rendszerünk általános fejlődésétől. Eredményeikkel szocialista rendszerünket erősítik. Gazda­ságpolitikánk, életszínvonal-politikánk, negyedik ötéves tervünk, népgazdasági és területfejlesztési célkitűzéseink megvalósítása a maguk területén szövetkezeteinknek is fő feladata. Szolgálhatják még inkább tagjaikat, s a lakosság érdekeit. Ennek érdekében a fogyasztási szövetkezeteknek lé­pést kell tartaniuk a dinamikusan fejlődő és gyorsan változó fogyasztás igényeivel. A feladatok megoldása ér­dekében fogadta el a kongresszus azt a határozatát, amely meghatározza megyénkben is az elkövetkezendő négy év legfontosabb tennivalóit. Ebből csupán néhányat sorolok fel: a meglevő kapacitás intenzívebb kihasználá­sa; a vezetés hatékonyságának javítása; a korszerű irá­nyítási mechanizmus érvényesítése a vezetésben; a társu­lásos termelés és szolgáltatás megvalósításának elősegí­tése; a pénzügyi gazdálkodás, a beruházás tervszerűbbé, a szövetség munkájának dinamikusabbá, céltudatosabbá tétele, a szövetkezetekben rejlő, de még távolról sem ki­használt lehetőségek felhasználásának javítása érdekében. Az ÁFÉSZ-ek munkájuk szerves részévé tegyék a ház­táji termeltetés, felvásárlás és értékesítés szervezésével járó feladatokat és a korszerű szövetkezetpolitika meg­valósításában az eddigiektől nagyobb eredménnyel kell érvényesíteni a tagság politikai és kulturális nevelését. A kongresszuson a szövetkezeti tagság véleményét, a párt és kormány állásfoglalását tolmácsolva, több mint 80 küldött mondta el véleményét és javaslatát. Ezért a fogyasztási szövetkezeti mozgalom tagsága, aktív dolgozói, a vezetésben működők nagy kollektívája megyénkben is cselekvőén kell támogassa a kongresszus határozatát. A kongresszuson megfogalmazott követelményeit, a gazdasági szabályzók dinamizmusa szigorúan megkövete­li, hogy a fogyasztási szövetkezetek vezetői az eddigiek­nél hozzáértőbben és konkrétabban vegyék figyelembe a párt és a kormány által meghatározott gazdaságpolitika megvalósulásának követelményeit. A vezetés korszerűsí­tésével és színvonalának állandó javításával meg kell teremteni a kongresszus határozatainak megvalósításához a kedvezőbb anyagi és személyi feltételeket. Toronyi László Erdőtarcsai Az erdőtarcsai Szabadság Termelőszövetkezet előkészí­tette középtávú tervét, amely a negyedik ötéves terv idő­szakára vonatkozik. — A gazdaság 1253 hold szántóföldön gazdálkodik — mondotta Juhász József, a tsz ■ elnöke. — A földterületünk meg is marad, azonban a nö­vényféleségek termesztésében változtatást vezetünk be- Tel­jes egészében megszüntetjük a mák, zöldbab, uborka és cukorrépa termelését. A lu­cerna és a zöldborsó területét viszont növeljük. — Áttérünk az intenzívebb vegyszeres gyomirtásra. Az tciv'ati t©rv elmúlt évben a borsót és a kalászosokat, az idén a ku­koricát is vegyszerezzük. . Csatlakozunk a káliói lucer- naliszt-készítő üzem társulá­sához. A meglevő lucernate­rületünket úiabb 80 holddal, a zöldborsó meglevő területét 70 holddal növeljük. — Erpeliük az állatlétszá- mot is: a jelenlegi 72 tehén számát 100-ra. Készen van a megfelelő férőhely. Jelenleg 30 anyakocánk van, ennek szaporulatát meghizlalva hí­zósertésként. szerződés útján értékesítjük- A tagság jöve­delmének növelését évi két százalékkal tervezzük. NÓGRÁD — 1972, január 4., kedd § 7

Next

/
Thumbnails
Contents