Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

SfOcioM«<a saidnsáffi

A nemzetközi együttműködés Szűkös helyen, új üzemre várva

eredményei

Gyár a váró» »setén

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tar. ácsa elfogadta az egy üt un űitödts további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok

szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplex programot. A KGST XXV. ülésszakán hozott határozatot 1971. augusztus 7-én nyilvánosságra hozták, s a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködésének új szakasza kezdődött el. Mégis a Népszabadság terjedelmes mellékletét az emberek nem azonos gondolatokkal vették kézbe. Akadtak ag- gályoskodók, akik úgy vélték, hogy a súrlódások és a nehézségek miatt vált szükségessé a komplex program, de szép számmal vannak túlzottan derülátók, akik gyors és az eddigieknél nagyobb eredményeket várnak tőle.

Az ellentétes vélemények első ütközésén már túl vagyunk, de a dokumentum any- ryira feltétlenül úiszerű. hoffv a kérdést megvizsgáljuk, nyomon követjük az eddig megtett utat és vázoljuk az újabb feladatokat.

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (közismert rövidítéssel: KGST) 1949-ben alakult. Alig kezdtünk hozzá az újjáépítéshez, az imperialista hatalmait a Szovjetunió és népi demokratikus államok ellen hidegháborút kezdtek, ellenünk embargót vezettek be. Majdnem minden árut stratégiai cikknek nyilvánítottak. a legkíméletlenebb politikai és gazdasági eszközökkel akarták megakadályozni fejlődésünket. Ekkor aKGST- államok az iparosítás kezdetén, vagy derekán tartottak, vagyis a fejlődés egy lépcsőjével lejjebb, mint az integrálódni kezdő nyugati tőkés országok. Ilyen körülmények között az újjáépítés, a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság átszervezése és a lakosság életszínvonalának állandó növelése rendkívül nagy és bonyolult feladat volt. A KGST 1949-ben azt a feladatot határozta meg, hogy ösztönözze a szocializmus építését, gyorsítsa a gazdasági fejlődést, adjon védelmet a tőkés országok politikai, gazdasági nyomása ellen, tegye lehetővé a kevésbé fejlett országok gazdasági erősödését.

Á KGST-ben tömörült ag- ■rar-, vagy agráripari országok fejlett ipari, illetve ipari-mezőgazdasági országokká váltak, ma már szocialista iparral és szocialista mezőgazdasággal rendelkeznek. Mindezt nem egészen húsz év alatt érték el. 1950—1970 között a szocialista országok részesedése a világ ipari termeléséből 20 százalékról 38 százalékra emelkedett. Két évtized alatt a nemzeti jövedelem négyszeresére nőtt, míg a világ egyéb országainak nemzeti jövedelme körülbelül megkétszereződött. A KGST-or- ezágokban. az egy főd-e jutó nemzeti jövedelem évente átlagosan. 6,8 százalékkal, a

Talajjavítás

mészkőporral

Megyénkre jellemző a savanyú talaj, amely kedvezőtlen a mezőgazdasági termesztésre. Ezért nagy figyelmet fordítanak a kémiai talajjavításra. A szupa- taki termelőszövetkezet mészkőbányája a talajjavításhoz kiváló minőségű mészkövet biztosít, amelynek a 94—96 százaléka kalcium-karbonát, ez közömbösíti a talaj savanyú összetételét. Az itt bányászott mészkőport szórják a talajra, a kémiai összetétel megjavítása érdekében. A bányában nagy ütemben főijük a termelés, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. Különösen a salgótarjáni járás termőföldjein kell kémiai talajjavítást végezni.

Közös Piac országaiban 4,5 százalékkal emelkedett. A KGST-országok ipari t ermelése évente 10,4 százalékkal nőtt, kétszerié gyorsabban mint a fejlett tőkésországoké.

Hazánk számára különösen fontos volt az; együttműködés, mert a háborúban igen súlyos károkat szenvedtünk, a fel- szabadulás előtt gazdaságunk meglehetősen egyoldalú volt, lüs országunk nyersanyagokban és energiahordozókban szegény. Magyarország gazdaságában nagy szerepet játszik az export, a nemzeti jövedelem több mint egyharmada a külkereskedelemből származik, s ehhez nyersanyagra van szüicség. Évente több mint ötmilliárd devizaforint értékű nyers- és alapanyagot hozunk be. A kőolaj 100 százalékát, a vasérc 96, a nyersvas 95, a műgumi 70 százalékát a KGST-országokból importáljuk. A Magyarországon felhasznált papír, fa és sok más, igen fontos nyersanyag a KGST-országokból származik.

Ipari termelésünk 1939— 1969 között csaknem nyolcszorosára nőtt, s ezenkívül alapvető strukturális átalald- tást valósítottunk meg. Jelentősen növekedett a gépipar és a vegyipar szerepe, a korszerű műszaki kultúrát és a modem technikát alkalmazó, az ország adottságainak és a nemzetközi munkamegosztásnak megfelelő iparágak részaránya nőtt. Természetesen mindehhez sok beruházás, sok pénz kellett. Minek köszönhetjük eredményeinket? Mi volt szocialista vívmányaink forrása? Egyrészt népünk szorgalmas munkája, másrészt a szocialista gazdasági együttműködés, amellyel népünk erejét az elmúlt 22 év alatt megsokszoroztuk.

A nemzetközi együttműködés tette lehetővé a gépipar gyors fejlesztését. Gépexportunk több mint 90 százalékát a szocialista országokban értékesítjük, de a KGST továbbra is biztosítja a magyar gépipari üzemek és az itt dolgozó emberek foglalkoztatását. Nincs elegendő pénzünk, szakemberünk és időnk arra, hogy minden iparágat kellően fejlesszünk. De a KGST-n belüli munkamegosztással

erőinket az adottságainknak leginkább megfelelő ágazatokra összpontosítottuk. Például: szerszámgépek, autóbuszok, műszerek, vákuumtechnikai és híradástechnikai felszerelések, valamint gyógyszer- és vegyipar. Viszont más gépeket és berendezéseket a baráti országoktól vásárolhattunk. Közismert, hogy menynyire nélkülözhetetlen és milyen előnyt jelent számunkra a Szovjetunióból érkező villamosenergia- és olajvezeték, a KGST közös vagonpark és a közös vállalatok, vagy a nagy hozamú szovjet búzafajták és más növények meghonosítása. Dollárral és forinttal is nehezen lehetne mérni a tudományos és műszaki segítséget, a tapasztalatok kölcsönös kicserélését, a közös erővel megoldott szakember- képzés értékét.

A KGST eddigi eredményei nyilvánvalóak, csak megátalkodott ellenségeink tagadhatják a tényeket. De közben a világ is haladt tovább, megváltoztak a körülmények és az igények. A gazdasági együttműködés lehetőségeit nem használtuk ki kellően, másrészt az egyes KGST-ben tömörült országok különböző fejlettsége miatt nehézségek keletkeztek. Amint a komplex program fogalma is jelzi, feladatunk az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztése. Vagyis folytatjuk és kiszélesítjük azt, amit 1949-ben elkezdtünk. De az újabb feladatok sikeres megoldása hosszú távú, és körültekintő, kitartó munkát kíván. A KGST eddigi sikerei, a szocialista országok népednek összefogása és a komplex program lehetővé teszi, hogy összehangoljuk feladatainkat, meggyorsítsuk fejlődésünket, a gazdasági reform tökéletesítésével hatékonyabban gazdálkodjunk ég mindezek eredményeként, valamint szorgos munkája nyomán a magyar nép fokozatosan és egyre jobban éljen.

Dr. Fazekas László

Zagyvapálfalván nem egészen két éVe kilenc fővel alapították a Budapesti Rádió- technikai Gyár II. számú telepét. A volt «nűvelődési házban kapott ideiglenesen helyet, amíg a főútvonal mellett elkészül az új, modern gyár. Ez az üzemlétesítés is hozzájárul a megye ipari struktúrájának változásához, a megfelelő foglalkoztatás biztosításához. Elsősorban a nők számára teremtenek itt munka- lehetőségei.

Néhány vezető az anyavállalatnál sajátította el a szükséges munkafogásokat, de a többiek betanítását már folyamatosan itt végzik. Betanított munkás az üzem létszámának hatvan százaléka.

— Kezdetben egy termékünk volt, alkatrész, de fo- lyamotosan mindig összetettebb feladatokat bíztak ránk — újságolja Pálfalvai László üzemvezető. — Ma már az állományi létszám 182 fő, és a hely szűknek bizonyul. Nagy a zsúfoltság és átmenetileg nem is tudunk új dolgozókat felvenni, csak szakmunkásokat. Ha az új gyár elkészül, akkor már egészen más lesz a helyzet. Jobb, korszerűbb körülmények között termelhetünk.

Az üzemben serény munka folyik. Az AM—01—27 típusú rádiótelefon a fő gyártmány. Tavaly ezer darabot vártak a salgótarjáni gyáregységtől, de csak 760 darab készült el. A többit most pótolják. Anyaghiány, később pedig mérési kapacitáshiány gátolta a munkát. Okos kis készülékek ezek, amelyeket a polgári élet több területén, a megyében is alkalmaznak már. A kis adó, vevő készülékeknek az építkezéseken, áramszolgáltató vállalatnál, a bányai kötélpályáknál, vízműveknél és az ipar egyéb területén van jelentős szerepük a gyors információban. Hatósugaruk általában másfél kilométer,

A vállalat által gyártott hagyományos adó-vevő készülékekhez kezelő berendezések készülnek és az új típusú rádiókhoz tápegységeket is gyártanak Salgótarjánban. Az

üzemvezető arról is tájékoztatott, hogy a második félévben már valószínűleg a kialakított új rádiócsalád alap- készülékeinek a gyártását is megkezdhetik.

A salgótarjáni gyáregység termelése ma még teljesen összefonódik az anyavállalat termelésével. így . csak meny- nyiségi tervszámokat kapnak. Tavaly hozzávetőlegesen mintegy 45 millió forint értékű munkát végeztek el, az idén viszont már 25 százalékkal többet várnak tőlük. Azért csak ennyivel többet, mert év közben már költözniük kell az új gyárba. Vajon elkészül-e időre? A kérdésre a telepvezetőtől a következő választ kaptuk;

— Az első határidő a múlt év októberének vége volt. Nem készült el. Az újabb határidő május 31 lenne, de véleményem szerint, a tanácsi építők most sem tudják tartani a részhatáridőket. Félő, hogy a félév vége előtt aligha költözhetünk. Bárcsak ne nekem lenne igazam — mondja Pálfalvai László, majd így folytatja.

— Ezt a helyet már kinőttük, nagy a zsúfoltság', tehát több embert itt nem lehet foglalkoztatni. Ha átköltözünk, akkor nagyobb lépésekkel haladhatunk a fejlődés útján. Végső soron évi mintegy 300 millió forint értékű termelésre kell ennek a salgótarjáni gyárnak felfejlődnie, ami 700

—800 ember foglalkoztatását jelenti. Akkor már a rádiótelefon-gyártás teljes egészében a mi termékünk lesz és ezenkívül még jó néhány gyártmányt készítünk. Két- műszakos termelés folyik és az új gyárban is erre készülünk fel — mondja.

A munkaerőkérdés valószínű még sokáig központi téma lesz ebben az új üzemben. Vajon, akik eddig jöttek, hogyan találják meg a számításukat? Akik jöttek maradnak-e, avagy itt is nagy a munkaerő-hullámzás?

— Nem mondhatnám, hogy valami nagy mozgás lenne. Mindössze 20 százalékos volt a fluktuáció tavaly Az elmenők közül a legtöbb még a próbaidő alatt elment, a többi viszont maradt. Az átlag- kereset nem rossz, s a begyakorlástól függően alakul. Béremelést hajtottunk végre az utolsó negyedévben is — mondta az üzemvezető.

Az új üzem elsősorban a fiatalok üzeme. Az átlagéletkor — bár nem számolták, de jóval a 30 év alatt van. Ma már kilenc mérnök és 21 technikus dolgozik itt, irányítja a munkát. A gyártás jellege bizonyára megköveteli ezt az arányt a jövőben is. A törzsgárda most van kialakulóban, ami egyben a nagyobb gyár nagyobb kollektívájának a magját és gerincét képezi majd.

B. J.

DISZNÓÖLÉSBEN

Ezen a télen már másodszor visított fel Nógrádsipe- ken Oláh Jánosék portáján hajnal tájt a böl- iér kése alatt a hízó. Kétszer vágtak disznót, dehát kell is a házhoz, vannak elegen. A nagymama is a családdal él. igen jó egészségben, és a kisunoka is nagyon szereti a finom kolbászt, hurkát, sajtot- Persze, ilyenkor tor idején, még nagyobb lesz a család. Eljönnek segíteni a testvérek. „ángyok”, rokonok. hogy mielőbb végezzenek a munkával, meg persze.

hogy együtt örüljön a munka végén az egész nagy família.

De, amíg az este eljön, van mit dolgozni! Mindenkinek van reszortja, a férfiak a kolbászt töltik, de az asszonyok a beleket előtte igen gondosan megtisztítják. Így aztán este jöhet a lakoma!

Ebbe kerül a finom hurka, kolbász, így tisztítják, mossák a beleket, a gyomrot a család asszonyai

Mai kommentárunk

Itemuiatfó

gazdaságok

A megyében tíz éve eredményes munkát végző bemutató gazdaságokat — a ceredi, karancslapujtőí, palotási termelőszövetkezetet — a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter oklevéllel tüntette ki, amit a közeljövőben adnak át az üzemek vezetőinek.

A bemutató gazdaságok tevékenysége tízéves múltra tekint vissza. Ezek a gazdaságok úttörő szerepet vállaltak az új módszerek bevezetésében, új fajták, gépek, növényvédő szerek, technológiák kipróbálásában, A kisüzemből, a korszerű nagyüzemmé válásig sok vita,ellentétes nézet, korábbi tapasztalatok hiánya, sok aggodalom és aggályoskodás, pénzügyi, műszaki nehézségek kísérték a kezdeményezők útját. A bemutató gazdaságok helytálltak, dolgoztak, produkáltak, tanítottak.

A megtett útra visszatekintve láthatjuk, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődése a szocialista nagyüzemek megszilárdulása az anyagi-műszaki ellátás javulásával, az elmúlt évtizedben meggyorsult. Ezt bizonyítja az átlagtermések évről évre való növekedése, a gépesítettség színvonalának emelkedése, a kémiai szerek elterjedése, használata. Az elmúlt évtizedben a mezőgazdaságban előrehaladás történt a koncentráció terén. A technikai haladás eredményeként lehetővé vált az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítése.

A genetikai tudományok fejlődésének eredménye az, hogy viszonylag rövid idő alatt jelentős változás történt az extenzív fajtáknak az intenzív, nagy termőképességű fajtákkal való felváltásában, a hibridizációban és a fajták korszerű termeléstechnológiájának üzemi alkalmazásában, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben egyaránt. A termelés növekedéséhez az elmúlt évtizedben jelentősen hozzájárult a szakképzettség általános növekedése, a szakemberek számának emelkedése. Az élelmiszer-gazdaságban meggyorsult a tudomány és a technika térhódítása az intenzív irányú fejlődés.

Előtérbe került a minőségi követelmény, ráfordítások hatékonyságának növelése. A termelés fejlődésével egyre jobban erősödnek falun a szocialista viszonyok. Megvalósul az önálló, vállalatszerű gazdálkodás, fokozódik a kooperáció, az integráció.

Megyénk bemutató üzemeinek szakmai, gazdasági és szervezeti fejlődése jelentős változásokat, korszerűsödést ért el 1961—1971 között. Elmondható, hogy növekedett a bemutató üzemek termesztésének koncentrációja és specializációja, növekedett és fejlődött termelésük színvonala. A megyében jelenleg működő bemutató üzemek közül három egy évtizeden át folytatta hasznos tevékenységét. Az üzemi bemutatók szakmai színvonalát és hatását döntően a bemutatókat vezető szakemberek felkészültsége, körültekintő és lelkiismeretes munkája határozza meg. Rajtuk múlik a bemutatás gondos előkészítése, szakszerű levezetése, a rátermett munkatársak megválasztása, az egész tevékenység alapos megszervezése.

Alapvető követelmény a mezőgazdasági üzemi bemutató kon az új, korszerű szakismeretek megszerzésére törekvő, differenciált szervezés. Az üzemi bemutatók témáinak, mondanivalójának kialakítása, résztvevőinek kiválasztása, a bemutatók megszervezése az egész munka eredményességének alapvető feltétele. Ennek kell meghatároznia a módszereket, a szervezési formákat is.

Nagy feladat teljesítése vár élelmiszer-gazdaságunkra és benne szakismeret-terjesztési rendszerünkre. Ehhez megfelelő, szakmailag felkészült szervezet, anyagi és személyi feltételek, sokrétű műszaki, gazdasági feladatok megvalósítása szükségesek. A bemutató üzemek vezetői más feladatok előtt állnak most. mint tíz évvel ezelőtt, és mások a követelmények ma azokban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemekben, melyeket tapasztajt, szakmailag felkészült szakemberek vezetnek. A bemutató üzemek álljanak továbbra is a mezőgazdasági üzemek széles körének szolgálatában. Terjesszék az új, termelés? eljárásokat

B. ©*

NÓGRÁD — 1972. januái 21., péntek

3