Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-15 / 12. szám
Arcok kőzetről A pórt Hű katonája Mindenki ismeri Szurdok- püspökiben Bakos Jánost. Több évtizede lakik a községben. Lakásán keresem, de a járási munkásőrségen találok, rá. Mint ahogyan magáról mondja: ez a második otthona. Hellyel kínál, majd sorjában elmondja élete útját. Egy-egy nagyobb állomásnál megáll, és részleteiben ismerteti munkás éveit. — 1944-ben mint katona szolgáltam a hadseregben. Majd többedmagammal átálltunk a szovjet csapatokhoz és a Második Ukrán Front kötelékében harcoltunk a hitleri fasizmus ellen a háború végéig. Eljutottunk német földre, ott ért bennünket a háború vége. 1945. júniusában kerültünk vissza Magyarországra és augusztusban saját kérésemre leszereltem. 1945-ben lettem a Magyar Kommunista Párt tagja és a hatvani járási pártbizottságon dolgoztam 1954-ig. Ekkor hazakerültem Szurdokpüspökibe. Itt a tanácselnöki teendők ellátásával bízott meg a párt, majd évről évre megjártam a pártBakos János munkásőr munkások útját. Voltam függetlenített párttitkár, járási tanácselnök-helyettes, 1958- tól 1964-ig a pásztói járási pártbizottság munkatársa nyugdíjazásig. — Hogyan került a munkásőrségbe? — 1957-ben megszerveztük a munkásőrséget községünkben. Szurdokpüspökiben, 22 föveL Ezután mindannyian a pásztói egységhez kerültünk. Azóta 15 év telt el. Sokan leszereltek, én még mindig itt maradtam. Szeretném a húszéves szolgálatot is megélni a munkásőrség kötelékében. Bakos bácsi 62 éves korára őszülő fejjel, még mindig a párt hűséges katonája, és az is marad amíg él. Parancsnokai is csak jót tudnak róla mondani. Idős kora ellenére vállalja a nehéz kiképzéseket és a fáradságos munkát. E harcokban eltelt évtizedes munkáját több kitüntetés jelzi A Szocialista Munkáért Érdemérem ezüst, A nép szolgálatában kifejtett jó munkáért arany, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany, ezüst, bronz fokozat, a Felszabadulási Emlékérem arany, a munkásőrség 5—10 éves érdemérme, és most a napokban kapja meg a 15 éves Szolgálati Érdemérmet. Bakos János 62 éves korában is friss erővel dolgozik a munkásőrségben mint a párt fegyveres katonája. R. I. A 350 éves Moliére 1622. január 15-én született Moliére, a vígjátékírás halhatatlan mestere. Van-e diadalmasabb színpadi szerője a világnak, mint a ma 350 éves Moliére? Csupán a párizsi Comedie Francaise színpadán több mint 21 ezerszer játszották műveit 1680 és 1920 között: Űrhatnám pol- gár-át már 1769-ben előadta nálunk is az egri jezsuita gimnázium diáksága; a Fösvényt 1792-ben Simái Kristóf, 1822-ben Döbrentei Gábor. 1848-ban Kazinczy Gábor, 1898-ban Hevesi Sándor, 1954-ben Illyés Gyula fordította magyarra. A Poquelin család régi kárpitos dinasztia volt. Jean- Babtiste atyja is e mesterséget művelte, s 1631-ben nemességet vásárolt magának a „király rendes kárpitosa” címmel. A fiú nem követte atyját e mesterségben. Ügyvédi vizsgát tesz 1641-ben. tehát 19 éves korában. Ám már előbb egy Scaramouche néven föllépő olasz utcai komédiás szellemi bűvkörébe kerül: szoros barátságot köt a Bejárt színészfamiliával, s az ifjú, ahelyett, hogy a királyi udvarban végezne kárpitos- munkát. színésszé lesz. Megszakad kapcsolata családjával. a Híres Színház (Illustre Theatre) tagja, majd később vezetője. Küzdelmes, kudarcokkal kövezett esztendők járnak rá — ekkor veszi föl a Moliére nevet. Élete a színpadiasán meglepő fordulatok egymást követő láncolata. Az adósok börtöne fenyegeti, tucatnyi évig vidéki vándorkomédiás de 1959-ben alkalma nyílik, hogy a királyi udvar előtt mutatkozzék be társulatával. Sikert arat, s ugyanabban az évben Kénveskedők című munkája már Párizs egyik szellemi izgalma. Eev évvel később már a királyi palota lesz fellépéseik állandó színtere. Egvre-másra írta darabjait: a Férlek iskolája, a Tolakodók. a Nők iskolája, az Űrhatnám polgár, vagy a Dandin György, az ötesztendős vihart kavaró Tartuffe. a Don Juan, az Embergyűlölő, a Botcsinálta doktor, A fösvény és a többi — korának művészeti szenzációi voltak. A király kegye — XIV. I-a.jos még föl is lépett Moliére színpadán — megszabadította az anyagi gondoktól, de nem mentette föu. a bigottság. a képmutatás, a haszonlesés akkori bajnokainak durva támadásai alól. E támadásokat ő hívta ki maga ellen, hisz elsöprő gúnnyal, roppant nyelvi erővel, pompás színpadismerettel vette célba kora fonákságait. ötvenegy éves volt, midőn a Képzelt beteg előadásán halálos betegség tört rá, s néhány órával később Moliére már halott. Halálával pályáia nem ért véget. Művei ~ a színháztörténet eddig legnépszerűbb vígiátékai — azóta is friss örömöt jelentenek a századok óta hűségesen megújuló közönség számára. Az általa megteremtett típusok: így az álszent, haszonleső Tartuffe, a pénzsóvár Har- pagon, a romlott Don Juan addig élnek, ínig csak a mai értelemben vett színház él és hat... Az ötvenéves várost köszöntik Salgótarján várossá nyilvánításának ötvenedik évfordulóját méltón köszönti a Nógrád megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat is. Amellett, hogy bőséges és jobb áruellátást, nagyobb választékot kínál erre az időszakra a vállalat, külsőségekben is készül az ünnepségekre. A városközpontban levő üzletekben olyan dekorációkat helyeznek el, amelyek az ötvenéves fejlődést mutatják be. Forgalomba hoz a kiskereskedelmi vállalat a város címerével és ötvenéves Salgótarján felirattal nyolcmillió cigarettát, vattaszűrős Fecske minőségben. Ezt a cigarettát a jubileum alkalmával csak az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat értékesíti. A vevők ajándékozásáról is gondoskodnak. A jubileum alkalmából „50 éve város Salgótarján” felirattal díszes kivitelű, a városközpontot ábrázoló, fényképpel ellátott vevőtasakot ajándékoznak. Ugyancsak az évfordulót köszöntik az úgynevezett zárócsomagoláshoz használatos címkékkel is, amelyeket színes kivitelben készítenek el. Az utóbbi években Magyarország lakossága iparral, mező- gazdasággal és nyelv- •tanulással foglalkozik. Soha még ennyien nem tanultak nálunk nyelvet, mint napjainkban. Elhatároztam, megkérde- ’ zek néhány személyt, mi indította arra, hogy szabad idejében nyelvtanulással foglalkozzék. — Először is nem szabad időmben, hanem munkaidő alatt tanulok dánul — mondja Pézsmái LeNYELVTANULÁS déglőben találkoztam. Tejfölt kanalazott és közben haladó fokú orosz nyelvtankönyvet tanulmányozott, — Tudja, szeretnék a jövendő menyemmel szót érteni. Ugyanis a fiam egy Pesten tanuló moszkvai diáklánynak udvarol. Mint anya figyelnem kell, miről beszélgetnek. Tudniillik vizsgák előtt szó sem lehet házasságról. kell sajátítanom a svéd nyelvet. Egyszer a Keleti pályaudvarnál egy szakállas svéd férfitől vettem egy önborotvakészle- tet. Ha svédül kérem az árut biztosan olcsóbban adta volna. Pifkóczi Beátával, a jó nevű eszpresszóban találkoztam. Puncstortát evett és a Punch című angol vicclapot olvasta. — Miért tanul angolul? — kérdeztem szolok, és megmondom: nálam csak házasságról lehet szó. Végül felkerestem Magyar Gergely magyar állampolgárt, aki ötven éve a Rákóczi úton lakik. Éppen magyar nyelvtankönyvet tanulmányozott: — Magyarul tanulok — mondta. és amikor látta, hogy meglepődtem, hozzá tette: Tudja, elkapott engem is a nyelvtanulási láz. Magyarországon legalább egy■ millió ember nem hel szandálkészítő szakmunkás. — Imádom a dán szardíniát, és utálom, ha tolmács kell a doboz szövegének fordításához. Glancz Timótné, középkorú háziasz- szonnya1 a TejvenZámolya Albertiéi, a tehetséges kelmefestővel, kicsiny műtermében beszélgettem. Egy svéd szótárban lapozgatott, miközben kérdésemre válaszolt: — Feltétlenül el a csinos lánytól. — Felkészülök a nyáron várható idegenforgalomra. Nekem egy új-zélandi férfi ne tegyen tisztességtelen ajánlatot. Ha erre mégis sor kerül, angolul válabeszéli perfektül a magyar nyelvet. Sok pótolnivalóm van... Kicsit meghatottan búcsúztam tőle. Ez igen! Büszke lehet rá Lörincze Lajos! Galambos Szilvesztei Mikszáth-em^éVek nyomában Szklahonyán és ” Sejtelmes erdők között vezet utunk, s szinte kezdjük megérteni, hogy mennyire otthonról hozhatta magával Mikszáth Kálmán is félelemérzetét, kíváncsiságát a babonák és kísértetek iránt, s gyakori betegségei idején a halálfélelmet. Amikor Mauks Ilonkával a Zsélyi-fürdőben tervezett találkozása elmaradt, kétségbeesett levelet Íratott édesanyjával. Többek között a következőket üzente Szklabonyáról Mohorára: .Mindig mondtam, hogy valami akadály akárhonnan, de közbe jön, íme, bejött ez az akadály, hogy én körülbelül meghalok.” Kisebbfajta tü dőgyulladásából azonban hamarosan, szerencsésen felépült. 4 temetőben Mikszáth, úgy mondják, szeretett a temetőkben is járni, a halál regényeiben is ott ólálkodik hősök és „epizód- szereplők” háta mögött De Szklabonya a számára különösen sok ilyen emléket őriz. 1873-ban elveszítette édesapját, s még abban az évben tragikus végzetességgel édesanyja is követte őt. Szklabo- nyán mindegyiknél nagyobb kolerajárvány ütött ki. Mikszáth éppen titkos házasságát kötötte meg Budapesten, s boldog napjait élte egy meghitt szállodai szobában újdonsült feleségével, amikor néhány nap múlva megérkezett a távirat: „Mama meghalt kolerában, délután temetik, Gyula”. Mikszáth azonnal Szklabonyára utazott, ahol a kis országút menti temetőben helyezték édesanyját örök nyogalomra. A mi első utunk is a temetőbe vezetett, ahol ugyan hiába kerestük néhai Mikszáth Jánosné sírját, ellenben meg- '.alóltuk Mikszáth Mariskáét, Mikszáth Kálmán húgáét, akinek korai halála később az írót annyiszor töltötte el különféle bajsejtelmekkel. A síremléken tisztán olvasható a szöveg: „Itt nyugszik Mikszáth Mariska, édesanyjának legnagyobb öröme. Meghalt életének tizenhetedik évében, június 11-én. 1867. Béke hamvaira.” A temetővel szemben ott áll a ház is, amelybe nem emléktábla alá. A közeli napokban várják a balassagyarmati küldöttséget is. Egyébként a szklabonyaiak már nem nagyon emlékeznek a Mikszáth családra Mikszáth •í| ' > „dÄl,,.,;! SMM|,. lárfciVr *; Mikszáth Mariska síremléke a szklabonyai temetőben zsúpfedeles szülőházát is lebontották, s ez a kései szülei ház is tatarozásra szorul Az első „müvek" Hamar bealkonyodott, így már nem jutott rá alkalmunk, hogy ellátogassunk Esélybe is, amelynek gyógyfürdőjébe Mikszáth oly szívesen járt el betegségei Idején, s ahol gyakran találkozott Mauks rok jóindulatú támogatásával A hírneve teljében levő Mikszáth gyakran álmodozott arról, hogy középiskolai tanulmányai színhelyét egyszer még meglátogatja. Selmecbányára, ahol két líceumi évet töltött, el is jutott egyszer, s erre a találkozásra, amelyen apró diákcsínyjei is szóba kerültek, mindig szívesen emlékezett vissza. Amikor egy-két évvel később meghívták Rimaszombatba egy régi kedves tanárának, Baksay Istvánnak a jubileumára, nagy örömmel ígérkezett el. „Nagyon szeretnék elmenni, mert boldog volnék, ha lelkemet megfürdethetném a régi. édes. gyermekkori emlékekben.” El is ment, három napot töltött távol Mi Rimaszombaton az első szárnypróbálgatások után érdeklődtünk, Nagy segítségünkre volt Valló Károlyné, a kilencosztályos magyar iskola tanárnője, aki egyébként a hatalmas iskolai könyvtár kezelője is. Tőle tudtuk meg, hogy ez az iskola őrzi könyvtárában a régi rimaszombati gimnázium emlékalbumaU is (a régi gimnázium falán egyébként emléktábla örökiti meg Mikszáth Kálmán és más nevessé vált tanítványok nevét). Valló Károlyné segítségével sikerült a protestáns főgimnázium 1861—62-ee tanévének albumát előkeríteni, amelyben nagy örömünkre számos Mikszáth Kálmán-be- jegyziést találtunk. A Mik- száth-szárnypróbálgatások sora a 36. oldalon a Hunyadi című háromszakaszos verssel kezdődik, majd a későbbiekben folytatódik a Magyarok bejövetele című „beszéllyel”, aztán újabb vers következik, címe: Szilágyi Erzsébet levele Hunyadi Mátyáshoz, Prágába. Elolvastuk a Ló és a szarvas című mesét is, aztán újabb három verset (Aradi ország- gyűlés, A bizonytalan hajó. Lehel) és a Mikszáth-emlékek 6ora egy hosszabb elbeszéléssel zárul, amelynek címe: Ju- rislts Miklós Kőszegen. Búcsú Szlovákiától Egy kétnapos látogatás nagyon kevés ahhoz, hogy minden helyet, emléket felkeressünk, amely Mikszáth Kálmán Valló Károlyné rimaszombati tanárnő az emlékalbummal, bejegyzésekre bukkantunk sokkal Mikszáth Kálmán megszületése utárf költöztek át szülei, ahol a későbbi nagy író gyermek- és ifjúkorát töltötte, a ház falára elhelyezett emléktábla szerint 1852-től 1872-ig, tehát húsz esztendőn át. Ide zarándokolnak most ezekben a napokban Magyar- országról és Csehszlovákiából többen is, hogy a kegyelet és hála koszorúit helyezzék el az Ilonkával. így azután hosz- szabb útra keltünk, új úticélunk, Rimaszombat felé, amelyet itt csak „Bátyinak” neveznek Hat esztendőt töltött el itt Mikszáth az egyesült protestáns főgimnáziumban, itt kezdte meg első szárny- próbálgatásait, megértő tanáamelyben az értékes Mikszálh(Fotó: Koppány) nevéhez kapcsolódik. Ügy érezzük azonban, hogy e rövid csehszlovákiai látogatás is hozzájárul ahhoz, hogy jobban megismerjük és megértsük Mikszáthot, még nagyobb érdeklődéssel forgassuk és olvassuk műveit. Lakos György NÓGRÁD - 1972. január 15., szombat 5
