Nógrád. 1972. január (28. évfolyam. 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
Szilveszteri buli. vwwv*'Vvvv\/wv>»v»»vvvwan*A/*»n/v'\/vv/v'\/www\/\/wv'v t— Milyen feladat érdekel, Peti? •— Csak ast akarom kiszámítani, hogy 1972-ben hányszor kell suliba jönni... — Ml ez? r~ Zajcsinálógép. Visszaadom nekik a kölcsönt a beatzenéért — Szólj már egy szót, Zsuzsikám!... — Kinpk volt az a biod ötlete, hogy a konfettit bekenje ragasztóval?! [ \Aletessük ki! — Mondd, hogy sikerült elérned azt, hogy a férjed este sehová sem jár el? — Igen egyszerűen. Amikor hajnali négykor jött haza, megkérdeztem tőle: Te vagy az, Artúr? — Na és?! — Öt Józsefnek hívják. Bizonyltványosztás napján az apa megkérdezi a fiát: — Tibi, hol a bizonyítvány? — Kölcsön adtam egy kicsit Karcsinak. Rá akar ijesz. teni a szüleire. ♦ Kislányom, ma itt járt Elemér, és megkérte a kezed. Beleegyeztem. — Ö, papa, de, hogy tudok majd megválni a mamától? — Nyugodj meg kedvesem, őt szívesen veled adom ... Egy fér) sóhaja: — Amália, Amáliái Az Istenre kérlek, bán) velem úgy, mint a kutyával! v — Ezt hogy értsem? — Adj ennem, és engedj ki a szabadba! Két szomszédasszony beszélget. — Tudja, Novákné, a megboldogult férjem éjfélkor mindig megjelenik előttem! — No, de ilyet! Pedig adnak idején mindig hajnali háromkor jött haza! — A régésznek száz év igen rövid idő. — Úristen! Éppen tegnap adtam kölcsön egy ismert régésznek kétezer koronát. A meteorológus apától megkérdezi a fia: — Apu, mondd, mindig beválik, amit jósolsz? — Mindig. Csak a dátumok nem stimmelnek mindig. Vihar tombol a tengeren. A hullámok játékszerként dobálják az óceánjárót. Egy idős, vajmi kevéssé vonzó hölgy az ítéletidő ellenére a fedélzeten tartózkodik. Minduntalan átcsap feje fölött a hullám. — Asszonyom — figyelmei- tetj. az egyik tengerész — fáradjon a kabinjába. Ilyenkor nem tanácsos a fedélzeten tartózkodni. Ekkor megszólal egy méltatlankodó hang: — Minek avatkozik bele más dolgába? A hölgy az én feleségem, törődjön a sajátjával! — Apu, a nőstény lovat kancának hívják? — Igen, kisfiam. — Az apaállatot pedig ménnek? — Igen. — A gyerekló pedig a csikó, ugye? — Igen, kisfiam. — Apu, akkor olyan ló nincs is, amelyet lónak hívnak? Felfedezések „csendes eve'7 Tudomány 1971-ben A tudománynak vannak hogy egy úgynevezett gaz- 27 DlilliAtfOfOt látványos évei és kevésbé dasejtbe idegen gént vigye- , látványosak. Ki tudja, hogy nek be, amely tartalmazza a Bhgyíl&is melyik fontosabb? Az „apró- sejt működésére, szaparodámunka” vagy a látványos sara vonatkozó utasításokat Két pontot még külön-küfelfedezés. Alighanem az (információkat), akkor az új lön Láthatunk, ha távolságuk 1971-es év a „szürkébbek” (Idegen) gén a sejtet újféle hem kisebb 2 angströmnél, közé tartozik. Ami távolról működésre készteti, vagyis* azaz 2,10 milliomod mm-nél. sem jelenti, hogy nem be- megváltoztatja tulajdonsága- Ez a nagyítás, amelyet egy szélhetünk számtalan olyan it Egy amerikai kutatócso*- speciális elektronmikroszkóp- ,.apró” és érdekes eredmény- portnak úgynevezett herpes P®1 értek el, lehetővé teszi, ről, amelyek minden bizony- vírust sikerült emlős sejtbe hogy meglássunk egyes fémnyal hozzájárulnak a követ- oltaniuk. Ez a génátvitel ma- kristályokat. Ez viszont rend- kező évek tudományához, radandónak és stabilnak bi- kívül Jelentős, mert segítsé- technikájához, elméletéhez és zonyult, ami egyúttal az új gével megfigyelhető, hogy a tulajdonságok örökítését is szabályos kristályrácsban hol jelenti. Ennek az un. gén- vannak a hibák, a szennyező sebészetnek különösen olyan atomok, amelyek mai isme- örökletes betegségek eseté- reteink szerint a fémek és az ben lesz nagy jelentőségük, ötvözetek tulajdonságaiért el- amelyek egy-egy speciális sődlegesen felelősek. Az gén hiányát» vezethetők elektronmikroszkóp képe le- vissza. fényképezhető és ez még to' vúbb is nagyítható. A kutatócsoport most azt Ä Gejzír a Holdon ml ennek a pontosabb mechanizmusa. Végül egy csillagászati felfedezés: Földünk kísérőjén, a Holdon valószínű gejzlrkitö- A no _i_m réseket figyeltek meg. Az lií. eiem eddigi elképzelések szerint a Hold 1 milliószorta szára- Angol kutatóknak sikerült za*3*D’ pint _ a Góbi-sivatag, új elemet előállítani, bár ez A közelmúltban azonban nosan elfogadott feltevés sze- még nem tisztázott minden °|yan adatok kerültek a ku- rint ez a harmadik szem kétséget kizáróan. Ezt a szu- tatókhoz, . amelyek ennek a csökevénye volna, amelyet pernehéz elemet ugyani/nem lepnek gyökeres megváltoznia a kétéltűek fejük tetején lehet közvetlenül kimutatni, falasát igénylik. Ugyanis az viselnek. Az evolúció folya- csak származékait, vegyüle- Apollő-kísérletekben a Holdmán azonban látóképességé- teit. Feltételezésük az volt, ra juttatott1 iondetektor pozi- nek elvesztése mellett a szer- hogyha wolframot 24 ezer t,v töltésű ionokat jelzett, vezeten belüli funkcióra tett millió elektronvoltos proto- három alkalommal is, ami szert; legalábbis erre enged nokkal bombáznak, akkor a ’Sen meglepő a légkörnélküli következtetni az a két eddig másodlagos magreakció kö- Kőid esetében. ^ Ez ugyanis ismeretlen hormon, amelye- vetkeztében a természetben CRyértelműen gázok Jelenléket újabban izoláltak. Az meg nem található (?) 112. téré utal, amelyek az Ionizált egyik a szervezet kálium- elemhez jutnak el, vízgőz tulajdonságaival renanyagcseréjére, a másik a A kísérlet több mint egy delkeznek. Ugyanakkor a évig tartott. A vvolframtömbőt felolvasztották és hí- Holcjon hagy tt renKiméről< ganysót adtak hozzá. Ezek- fs akkor 3elzIk a h01™6 bel* nek a szupernehéz elemek- sejében a legnagyobb tekto- nek ugyanis az a tulajdonsá- niWis tevékenységet, amikor guk, hogy „rokonaikhoz” |0ndetektór 1« észleli Eb- Az elkövetkező éveknek kapcsolódnak. £« valóban ta- ‘ valószínűleg egyik fontos or- láltak is egy olyan szupirne- bo1 a két aaatból kovetkez- vosi és biológiai problémája héz elemet, amelynek kisé- telnek arra, hogy a viz gej- lesz az úgynevezett génsebé- rője a higany volt. zirszerűen tör elő a Hold szét Ebben az évben több Az angol tudósok egyelőre belseiéből és felszínén azonolyan hírt kapunk, amely nem adtak nevet az új elem- „ , f* \ul már szinte elérhető közeibe nek: addig, amíg felfedezése nal lomzálta válik a hozta ezt a lehetőséget, nem tekinthető teljesen bl- NaP erős ultraibolya sugaraiUgyanis, ha megolható az, zonyosnak. nak hatására. ___ g yakorlatához egyaránt. Az ember t «.harmadik azetne“ A koponyánk belsejében rejtőző tobozmirigy, amelyről mindmáig feltételezték, vizsgálja, hogy milyen tulaj- hogy 18 éves korunkban be- donságok vihetők így szünteti működését, valójában még 60—80 éves korban sem passzív. Szovjet tudósok megállapítása szerint a tobozmirigy aktivitása sötétben fokozódik, fény hatáséra pedig csökken. Mintha éretné a fényt. Egy távolról sem általánemi működésre hat. A génsebészet kezdetén Pénz nélkül élnek Á 40 000 lelket számláló minden hónap végén elszá- Ohio állambeli Upper Ar- molást kapnak. Ebből mind lington városka lakói pénz a bank. mind a kereskedők és csekkfüzet nélkül élnek, és a fogyasztók számára Mégpedig nem azért, mintha rendkívül jelentős ldőmegta- elszegényedtek volna, hanem karítás származik, mert részt vesznek a Columbus City National Bank egyik A kereskedők pultján el- érdekes kfsórletsorozatában. helyezett hordozható ordlná- A kísérletben résztvevők va- tor igazolja, hogy a bemuta- lamennyi vásárlásukat a bank tott hitellevél valóban, annak, által kibocsátott hitellevéllel a tulajdona, aki fel akarja bonyolítják le és kiadásaikról használnia A kutya meg a kakas Még csak éppen pirkadott volna, de máris * felhangzott kakas uram harsány kukorékolása. Es ezt a kukorékolást mindenféle zaj követte. A kisgyerek felsírt a házban, a gazda fordult egyet az ágyon, a tehén szomorúan bódult az istállóban, a kacsák össze-vissza lármáztak, a kutya pedig morgott egyet, és ásítva mászott elő az óljából. Egyenesen a tyúkházak felé tartott, s amikor megpillantotta az ágaskodó kakast, mérgesen vakkantotta neki: — Ugyancsak maradi kakas vagy te, hallod-e. Éktelen rikácsolásoddal mindenkit felébresztesz az álmából, pedig még aludni szeretnék. Ha nem tudnád a világ már nagyot haladt, s a reggeli ébresztőt már nem a kakasra bízzák az emberek. Mindenkinek van csengő-bongó órája, az aztán pontosan tiktakolja az időt az ébredéshez. Mirevaló hát a kukorékolás? Kakas uram kihúzta magát, és úgy tekintett a morgó kutyára, mintha most látta volna először. Aztán feléje lépett egyet, és azt felelte: — Lám, lám, milyen okton- di vagy, s még nekünk mondják azt, hogy tyúkeszű népség. De mivel nem tudod, hát megmagyarázom, hogy nem az időt kukorékolom az embereknek, de még ébreszteni sem akarom őket, elhiheted. A kutya most úgy bámult a kakasra, hogy még a szája is tátva maradt. — Még sokat kell tanulnod — folytatta kakas uram —, hogy megértsed a világ folyását. Mert tudd meg, hogy mi, kakasok, azért kukorékolunk pirkadás előtt, hogy a Nap előbújjon a rejtekéből, ahol éjszaka az igazak álmát alud- ta. Egy-két kakas hangja ugyan édes-kevés lenne ehhez; de mi százan és százan kukorékolunk. Ezt aztán meghallja Nap uram, és tüstént felkel a lócájáról, hogy bevilágítsa a földet. Lassan mászik ugyán fel az égre, de délre már jó magasan van, és ezt nekünk köszönhetitek. Figyeld csak, kutya koma! Még egy jó hosszat kell kukorékolnom, mert ma, úgy látszik. Nap uram egy kicsit lustácska. A kakas megeresztette a hangját, szépen, zengőn, ércesen, és nemsokára bíbortü- zes fény csillant fel a messzi hegyek mögül, és lassan-lassan szétáradt a tájon. — Milyen csodálatos! — ámuldozott a kutya. — A Nap csakugyan a te kukorékolásodra kél fel! Ha nem látnám, el sem hinném. Zsombok Zoltán Szorul a hurok a leukémia körül Egyre szorosabbá válik a hurok a rák körül, azonban még mindig hiányzik az utolsó láncszem, amelynek birtokában kijelenthetjük, hogy végérvényesen legyőztük ezt a halálos kórt. Egyre újabb felfedezésekkel találkozunk az onkológia terén; ennek az egyfelől Ígéretes jelenségnek azonban nem ‘ szabad azt az illúziót keltenie bennünk, hogy megtaláltuk az emberi daganatok végérvényes gyógymódját A legutóbbi kedvező hírt a philadelphiai Jefferson University orvosától, F. Whee- locktól kaptuk. Wheelock bejelentette, hógy aktiv hatóanyagot sikerült feltalálnia a leukémia ellen. Kísérleteit laboratóriumi állatokon végezte, és a kísérlet eredménye meglehetősen ígéretesnek látszik. A leukémiával megfertőzött patkányok igen nagy százaléka az új, „Statolon’’ elnevezésű préparátum egyszeri befecskendezése után gyakorlatilag teljesen kigyógyult a vérráknak ebből a fajtájából. Az egyetlen, nehezen érthető jelenség az, hogy az elöregedett patkányoknál (a patkány maximális életkora két év) újból felütötte fejét a leukémia. Természetesen korai lenne még arról beszélni, hogy diadalmaskodtunk a daganatok felett, hiszen, maga Wheelock is kijelentette, hogy az általa kikísérletezett gyógyszert emberen még nem lehet kipróbálni. Mégis úgy érezzük, hogy egjr lépéssel közelebb jutottunk a megoldáshoz. NÓGRAD - 1972. január 1., szombat fi
