Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-12 / 293. szám
/ Nyelvművelő sorok Mire vonatkozik? r k vonatkozó névmások fogalmazni a mondatot, ugyanolyan jó, ha félreérthasználata feltűnően sok Ilyenféleképpen: „Az író egy hetetlen a vonatkozás: „Az nyelvhelyességi kérdést vet olyan kegyetlen világot tár elvtárs, akit segítségünkre fel: ezúttal azonban csupán eléi\Jt, amely vonásaival ün- küldtek, megmutatta a szál- egy-kettőről essék szó. dort kelt bennünk.” lodát is.” Vagy egy másik Egy tanügyi jelentésben Az első változat elolvasá- változat: „Az az elvtárs mu- olvastam: „Nézzünk egy át- sa után nem tudjuk bizto- tatta meg a szállodát is, lagos képességű tanulót, san, hogy a vonatkozó(név- akit segítségünkre küldtek.” amely körülbelül a közepes- más az író, vagy a világ Mi hát a tanulság? A vo- nek felel meg.” Hát bi- szóhoz kapcsolódik-e. Ha natkozó névmások használa- zony, itt nem valami sikeres! azonban a világ közelebb ta esetén először is az ösz- a vonatkoztatás! Ha a név- kerül a névmáshoz, s az ősz- szefüggést kell tisztáznunk, más, a tanuló szóval áll szefüggést egy rámutató Csak a logikai kapcsolat kikapcsolatban, akkor ez az szóval még ki is emeljük, derítése után dönthetjük el, amúgy sem éppen zseni di- minden egyértelművé válik, hogy melyik szóra vonatko- ák, menthetetlenül . leszáll!- Egyik újságunk útirajzé- zik a névmás. Ekkor válik tódik az állat, vagy az élet- ban figyeltem fel a követke- nyilvánvalóvá az is, hogy az télén tárgy szintjére: ha pe- ző mondatra: , „Az elvtárs aki, amely, ami közül me- dig az a mondanivaló lénye- megmutatta a szállodát is, lyikre van szükség. De a ge, hogy az átlagos képesség akit a segítségünkre küld- vonatkozás érzékeltetésének a közepesnek felel meg, eb- tek,” Azt is gondolhatnánk, stiláris, szórendi követeimében az esetben ugyancsak hogy a szállodát küldték' az nyei is vannak. A kapcsolat zavarosan sikerült a megfő- illetők segítségére. Pedig bi- annál egyértelműbb, minél galmazás. zonyára arról van szó, hogy közelebb áll a vonatkozásEgy igényesebb szerkesz- a segítségükre küldött elv- ban lévő szó a névmáshoz, tés hogyan tehette volna vi- társ mutatta meg a szállodát Az összefüggést azonban lágosabbá és egyértelműbbé is. még ki is emelhetjük — a mondatot? Talán így: Fogalmazzuk meg égyér- egy-egy rámutató szóval. ..Nézzünk egy átlagos képes- telműbben a mondatot! „A _ s égű, közepes tanulót.” Vagy segítségünkre küldött elv- °,lya” mondatokat alkos- így: „Nézzünk egy közepes, társ megmutatta a szálló- sunk tehat, amelyekben a vagyis átlagos képességű ta- dát is.” Úgy látszik tehát: vonatkozás napnal vilago- nulót.” Ügy tetszik tehát, elégséges az egyszerű mon- sa ' hogy elégséges az egyszerű dat is. De az összetett l>r. szabó Károly mondat is. De maradjunk az összetett formánál: „Nézzünk egy olyan tanulót, aki közepes, illetve átlagos képességű.” Miért fogalmazott rosszul a kiindulásnál szolgálók, mondat alkotója? Valószínűleg azért, mert nfem tisztázta eléggé, hogy melyik szóra vonatkozik a névmás. Ezért is használta az aki helyett az amely alakot, és ezért maradt kétséges előttünk maga a vonatkozás is. Egy iskolai dolgozatból írtam ki: „Egy kegyetlen világot tár elénk az író, amely vonásaival undort kelt bennünk.” Talán csak nem az a szegény író — az amely névmással illetett — kelt undort bennünk? Ha meg a kegyetlen világ az undor felkeltője, akkor ennek megfelelően kellett volna megN. A. NYEKRASZOV „Tegnap.. ” Tegnap, mikor hat óra tájt Jártam a Széna téren, Egy fiatal parasztanyát Korbáccsal vertek éppen. Nem Sírt, nem volt egy hangja sei Csupán a korbács zúgott. A Múzsát hívtam: „Látod-e, Verik a testvérhúgod!” (Fodor András fordítása) BENCZE JÓZSEF: Nem vagyok még... Nem vagyok még olyan fáradt, álmomban még megjáratok vén füredi fakutyákat, * szelíd gyerekkorcsolyákat. Nem vagyok még olyan fáradt, megvárom míg tavasz támad, nehogy nélkülem köszöntsék társaim a tücskök, szöcskék. ' * A munkásművelődés hagyományairól ' Örvendetes jelenség párt™ ■■■— mondjulv. — Hallatlanul nyolc történelmi változásaitól és állami szerveink kultúr- naegnövekedett az általános és elszakítva, politikai tevékenységében a szaknuu műveltség jelentősege. A nógrádi ipari medence viFokozott igények jelentkeznek szonylag zárt, saját termelési munkásművelődésre való a korszerű politikai műveltség kultúra bölcsője volt hosszú koncentrálás. Aktuális és iránt. Mélyen tartalmi vál- időn keresztül. Munkások tö- kikerülhetetlen problémák tozások ezek még akkor is, ha megei formálódtak ebben a várnak megoldásra Eeválta- közvetítőik időnként formai kultúrklimában, melynek szel- ..." „ , okokból vizsgáznak a ..köze- lemét meghatóan idézi ma is lan nem lebecsülhető ered- pesnél" is rosszabbra. többek között a bányászkórus, mények továbbfejlesztésének a sbkszor elpusztíthatatlan( őszinte elismferést " érdemeí- módját és körülményeit kell — és előfordul, hogy valóban nek mindazok, akik eddig vál- gondosan mérlegelni, társa- laposan megfakult fői- lalkozUk e felbecsülhetetlen *L1rní Hinami mak nem'lgen hordoznak kor- értékű kulturális örökség kudalmi viszonyaink dinarm- szerű tartalmat. .Továbbélésük tatására. Tény azonban, hogy kus fejlődésevei összhang- mégis eleven emberek széllé- máig sem sikerült a felhasz- ban. A helyzet reális ‘értéke- mi táplálékaként fogható csak nálhatóság állapotába hozni lésének, a megoldásra váró £el- ,Az s*'m ad okot szégyen- a kutatás eredményeit. Pedig feladatok felismerésének kezésre- hogy a munkások is ma minderre égetően szükseieiaadtoK tehsmereseneK 6rzik befogadják az esetleg günk íemle minimális feltetele bizonyos már túlhaladott szellemi produktumot. alapkérdések tisztázása, s az ezekről vallott nézetek szembesítése. Nincs tilos jelzés Forma és tartalom Gazdasági egységünk integrálódásának — de mondhatjuk úgy is, hogy az azelőtt zárt rendszer felbomlásának — folyamata felgyorsult. Ezzel együtt, a kultúra hagyományos elemeinek egy része Rendkívül nehéz megítélni a munkáskultúra korszerű tar- talmát. Az osztályharc éles kihalófélben van, másik része Az üzemi kulturális elet gya- kontúrral ruházta fel ezeket alapok, bázis nélkül funkcio- korlatában ma elsősorban a ^gy forradalmi küzdelmek nál. formai kérdés a hagyoma- idején. József Attila néhány A vidéki ipartelepítés egé- nyos es a korszerű viszo ya. szbban meg tudta fogalmazni szén új helyzetet teremt. Nagy Kozmuvelodesunk egeszet te- ^Munkás” című versében: történelmi múlttal rendelkező kmtve is gyakran vitatott a Mindent elmondok, amit élőt- üzemek hoznak létre telepeSr« £££= ted -hallgattak.” két megyénk területén. Ez sultsaga, esetenként szemoe - alól nem kivétel Salgótarján ailitasa a korszerűvel Két- Mai viszonyaink kozott nyo- munkáskultúrásegtelenul egyik, nagy kérdésé ma sincs a tilos” jelzésnek. jáMk centruma. Ha lehet így IS ha'llfa™OSak vagyunk, ^ondimi> e vonatkozásban a megoldásra való törekvés he- hogy azonosítsuk jelenlegi kul- íesőrzékenvehhon érin+eHvében esetenként még az is turális életünk egészének tar- S „megbocsátható”, ha kicsit a talmával. Pedig van, és kell. . viták perifériájára szorul a is, hogy legyen ma még a Egyáltalán nem lehet kö- tartalom, holott ez késleltet- rrfumkásművelődésnek parti- zömbös számunkra hogyan heti is a helyes megoldások kaláris jellege. Az érdekvi- érintik e változások munkás- felismereset. szonyok jelenlegi kommum- , így áll ez a munkásmüvelő- káltsági szintjén az egyes ré- muveloc-esunk hagyományos dést illetően is. Általában nem tegak napi érdekei időnként tartalmát. Termekenyítőleg képez vitát—mint tény, hogy és helyenként elébe kerülhet- hatnak-e, vagy gyorsítják an- a munkásműveiődés tartalmá- nek ennek az össztársadalmi elhalását? Kisugároz-e a nak megvannak a maga spéci- érdekeket hordozó kultúra- , .. .. .,. , , . fikus, történeti sajátosságai, nak. központi üzem saját kulturaKi is vitatná, hlszen ez a Nem tudjuk meghatározni a telephelyek perifériákultura magaenak vallhat egy pontosan a munkásművelódé- ira> vagy ^ a munkaerőt József Attilát, vagy a műn- s€n belüi az általános szakmai használja ki egy stagnáló kaskorusok egy andor San- és poiitikai tartalmak helyes szakmai kulturális szinten ? arányait. Keressük és nem is Egyáltalán milyen a központi eredmenytelenül a megfelelő .. „ . , ~ formákat. Tudjuk, hogy van- uzem bel*° kulturaja? nak hagyományos formák, me- , . ... ...... „ . , , . lyek ma is friss, aktuális tar- . . , kul ura megujitoja -kent szók- talrnak hatékony hordozói. A Vezet6fi sokszor ^ „prakticisták” dort (és ezzel nem merült ki a sor), akiket a Költő és a muzsikus cím mellett szorosabban a „munkásosztály költője”, vagy a „munkáskórustünteti kj a gyorsan megtérügött általában ennek a sajá- iő szakmai képzést. Nemtu- tos történeti tartalomnak a dunk eléggé óvakodni szem elől tévesztése áll. A kulturális alapok képzése hogy és felhasználása terén vannak hatékcmyabd formák kedvezőtlen tapasztalataink. A A tudományos-technikai for- wcA» rz,mn Kedvezőtlen tapasztalat; radalom korszakába léptünk ******* ne gazdasági vezetés által léptünk azonosuljunk velük. Szólások, közmondások Szívesen olvasom a Népszabadság F ft étim fi ni ipDWZPt mellékletében a különféle története- r USU,,,UFI I két, a helynevek eredetéről, s attól kaptam kedvet, hogy némi oknyomozást folytassak egyes szólások és közr mondások keletkezéséről. Bizonyára sokan úgy képzelik, hogy a mai, kevésbé romantikus korunkban már nem is keletkeznek, vagy őrződnek szép népi mondások, pedig ez egyáltalán nem így van. A községben, ahol kuta- tendőkben. Aztán szerény és egyszerű tásaimat folytattam, a tsz keletkezése, embernek ismerték meg Kocsonya Ke- s még inkább Kocsonya Kelemen tsz- lement, aki néhány öreg bútordara- elnök letelepedése — rendkívüli len- bot hozott mindössze magával, s a dületet adott a szólások terjedésének, legnagyobb bútordarabja a felesége Azzal kezdődött, hogy Kocsonya Ke- volt, akiből kitelne három-négy szál- lement a felsőbb szervek jayaslatára bélű menyecske. és ösztökélésére megszavazták elnök. Ámde, ha a közös szépen gyarapo- , , „ nek, bár a tagság (amint ez a felszó- dott, akkor az elnök saját portája tíz- megyei, sőt országos vezető embere- lalásokból kiderült) szívesebben yá" szer úgy. A tsz pénzén vásároltak la- ke^ fogadott. A falu szája szerint ki- lasztott volna elnököt a maga köréből, kást, ezt kirakták parkettával, beve- kupálódott, nagy testű feleségét is föl- tehát olyasvalakit, akit közelebbről zették az etázsfűtést és a folyó vizet, ajánlotta a vendegeknek Illetve, ismer. De hát ha a felsőbb szervek s még az alsó konyha is nagyobb volt, annyira ajánlják... mint a régi lakásban a szoba. Űj búKocsonya Kelemen nem mutatko- tor, szőnyegek, faliképek kerültek a zott mezőgazdasági lángésznek, viszont lakásba varázslatos gyorsasággal, megbecsülte a garast, úgy takarékosko- Űgyannyira, hogy a szomszéd Mari dott a közösével, mint a sajátjávaL néni nem állta meg szi5 nélkül: Néha azért el-elpanaszolta az embe- — Hiába mondod a farkasnak: pőréknek. hogy mennyit törődik, , fárad, ternoszter, azt mondja rá; bárányláb. Mondták is a dohánysimitó asszonyok, Mire Kata néni, a másik idős asz- hogy „Ez a mi elnökünk is eltörődött, szony kifejtette: mint Godó Sára a táncban.” — Kimarkolja a dohányt a más S minthogy a puszta takarékosság zacskójából és a magáéba teszi. és a rendszeresség önmagában is ele- S egyszeriben kezdtek olyan hírek gendőnek bizonyult ahhoz, hogy vala- járni, hogy százhúszezer forintot köl- mit lendüljön a szövetkezet élete, tött az elnök elszámolatlan reprezen- mind gyakrabban lehetett hallani az tációre. már csak azért is, hogy kenje helyben, elismerő megállapításokat: a kereket, s maga mellé állítsa a fel- ty611» a — Ott is ás, ghová semmit se tett! sőbbséget. Mások viszont úgy tudták, — A bakot is megfejné! hogy a pénz java. része az elnök csa— Kicsalja az az anyjából a bor~ ládi kasszájába folyt be. S most már jút is! ' , csak suttogva adták tovább: — Biz’ az kikérné a cigányból is a •— Éhes bolha jobban csíp! — Lehúzná a halottról is a szemfödelet! S ahogy szépült Kocsonyáék portája, kiváltképpen amikor a garázsba gyereket! Mindez azt mutatja, hogy a rokon- szenv kezdett melléje állni. Különösen, amikor év végén még kisebb-na— Ordít, mint a Gergáné szamara — állapították meg többen is. Közben a tsz-irodán Kocsonyánénak is kreáltak egy másodpénztárnoki állást, ami arra is jónak mutatkozott, hogy a kifizetéseket kevésbé lehessen ellenőrizni. Egyesek már azt is tudni vélték, hogy az elnökné úgy nyúl be a közös kasszájába, mintha vasból lenne a retikülje. — Olyan az mint a férje. Egyik kutya, másik eb. — Ugyancsak ágaskodik a gilisztája. Még a rokonszenvezők is csak anynyit mondtak: — Nehéz jámborai gazdagodni! Az elnök mos már a tagokkal szóba sem állott, viszont folytonfúrt járási, ahogyan ezt a faluban kifejtették: — A mi elnökünk is más nyelébe üti a kaszát. Néhányan már irigykedtek is rá. — Megette bizony a fehér kutyass...t! Az asszony erkölcsét illetően pedig: — Százesztendős csűrbe is lehet csépelni, de ne/n százesztendős cséppel! Mit húzzam.halogassam a Kocsonya házaspár heteken, hónapokon át élvezte fölöttesei bizalmat.1 éppen azért valamennyi panaszszó süket fülekre ta. Iáit. Csak a népi ellenőrzés vizsgálata tárta föl, hogy Kocsonyáék immárom a harmadik házat építik, az egyiket a másikát a járási székhe- harmadikat meg városon. Előbb Kocsonya Kelement tartóztatták le, azután a feleségét is sikkasztásért. Már nem is csodálkozott a falu. Hogyan is mondta Mari néni? — Kinek gézengúz az ura, kótyun- fitty annak a szolgája! közvetített igények nem mentesek a „ondjai Praktikustól. A hagyomá- ö J nyos és korszerű tartalom viszonyának nem kellő ismerete okozza a reális, igények tisztázatlanságát és az erőfe&zíté- minimális A felnőttoktatás sem kezelhetők egyszerűen formai problémaként. Mizser- fa és a kohászati üzemek példája nem terjed, pedig való- , . ban hatásos formai megoldá- sek , e^eteT1kénti sok. Közoktatásunknak is nagy mert®két. kérdése a korszerű általános műveltség tartalmának megFokozottan jelzik a mező- gazdasági területekre települt gyobb összegeket kaptak is a tagok, s gépkocsi is került, az elnök hangja lóról nemcsak a túlfizetések névsorát ismertette a főkönyvelő, mint más eszis fölerősödött. Mindig magas beszélt az emberekkel. határozása. Viszonylag kitel- üzemek a problémát. A kui- jesedett rendszere biztosíthat- turális feltételek biztosításá- ná is a megvalósítás feltétele- mik alacsony szintje melleti a it. / hagyományok hiánya is kes» , , . , ' leheti az üzemi kulturális élet A dolgozok oktatasanak szűk kibontakozását. Mindezek a keretei a tananyag rendkívül (már így1 is mondhatjuk) racionális meghatározását kö- múltból örökölt kétlakiság es vételik. A mit kell oktatni — társadalmi fejlődésünk ló- kérdést a gyakorlatban ú°v gyasztói tendenciáinak erősü- . . . “y dese mellett, együtt jeléntkezv inkább ..eltenni, hogy nek. Ismeretes, hogy hatásuk mit bír a hallgató elsajátítani? jórészt egybeesik a szab' 1- Közoktatásunk viszonylag idó jövedelem-, illetve ps z- ,.tiszta lapon” kezd. A közmű- szerzésre való fokozott folvelődésben rendkívül heterogén tudattartalmakkal kell operálni. LJj üzemel, — hagyományok nélkül Sorolhatnánk még a probléhasznáiásával. Megyénk politikai légkörének döntő tényezője a munkásság. Végtelenül nagy könnyelműség lenne gazdasági vezetőink részéről a jövedelmezőségre való egy. .- dalú törekvés elburjánzása, e munkástömegek kultúrájának bármiféle lebecsülése. Nem könnyű a hagyományok reális értékének felismerése. Akkor is tisztelnie kell azonban, ha látszólag túlha- , .... ladottak, hiszen a folytono:rnnkat, meíyek Könyörtelenül ság, a továbbfejlesztés bár- realizalodnak az igényekben sainak egy részét képezik. E meghatározható szinteken, hagyományok tartalmán: c Szabályozásuk lehetséges, de a feltál'ása, s céljainkhoz iga - tényeket kikerülő hatások leg- “StA^ÍS többször kudaicra ítéltek, különbözőbb rétegek kulturá- Ezek a tények pedig nem fis fejlődésének meggyorsítá- korlátozhatók áz adott gazda- sához, közművelődésünk kor- sági-társadalmi viszonyokra, de SZ€I ürítéséhez, nem is tárhatók fel e viszo- Kalocsai Miklós , ............ i___________■ I NÖGRÁB — 1971. december 12., vasárnap 7
