Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-11 / 292. szám
k'gyüH kell cselekednünk I Érdekes rezgési próba Az alkoholizmus elleni küzdelem — a munkaügyi miniszter szemével megvásárolt építőanyagokat legkésőbb december 20-ig Ä£üllllniih Cl. f AaLeaL ®vbeu mek'ásárolt és ei uem szállított árut a jövő évben nem tudjuk kiszolgáltatni, hanem a számlák alapján a befizetett összeget utaljuk vissza. liget-—salgótarjáni TÜZÉP Vállalat Eger, Lenin út 75. szám. Fluktuáció, selejtgyártás és egyéb károk Angol konstruktőrök a képen látható 2,1 m átmérőjű turbo ventillátor-lapátsor rezgési próbáját jól bevált módszerrel végzik. Finom szemcséjű homokot szórnak a szárnyakra, majd mesterségesen keltett rezgésbe hozzák a hatalmas géprészt. A hamok a minimális mozgást végző pontokon gyűlik össze és erővonalak tormájában értékes tájékoztatást nyújt a szakemberek számára. A kialakult erővonalakat fotogrammetriai úton, mozgórácsos teleszkóppal vizsgálják. A műveletet különböző rezgésszámokkal többször megismétlik, majd kielemzik a kísérteti eredményeket fim Kain: Egy emelettel feljebb Tízre rendeltek be. A falon plakát: új színházi tagok felvétele. Izgultam. Kezemben borítékot szorongattam, eddigi pályafutásom képeivel. A portánál egy pillanatra megálltam, hogy kifújjam magam. Aztán beszálltam a liftbe. — Szabad, — válaszolt egy hang a kopogtatásomra. 50 év körüli hájas férfi fo. gadoit. — Na, végre megérkezett, már vártam. Foglaljon her lyet. Milyen kedves fogadtatás! Rögtön elszállt a félelmem. Leültem az íróasztal előtti székre. — Nos, hm, igen — fürkészett figyelmesen. — Nem rossz típus. Van személyisége! Azt pedig, hogy csak tapasztalt ember jöhet számításba, úgyis tudja! Lássunk hát valamit! — Rögtön — ugrottam fel. Egy pillanatig koncentráltam, aztán elkezdtem. Először drámai hőst alakítottam. A férfi egy pillanatra rámcsodálkozott, figyelmesen végighall. gatott, aztán elnevette magát. Ez egy kissé megzavart. Végül is élet-halál kérdésről volt szó. Átmenet nélkül az elhagyott szerető monológjár ba kezdtem. Halkan, tétován, szenvedélyesen. A férfi fi. gyelmesen hallgatott. Jó jel! Aztán minden tudásom bele. adtam. Voltam pattogós szavú és gyámoltalan fajankó, s mivel láttam a férfi elégedettségét, sikertől mámorosam új szerepbe vágtam. Az erdei manóéba. Forogtam, mint egy búgócsiga, másztam négylábon is, aztán megbotlottam a sző. nyegben és arcrabuktam. Ez utóbbi egész élethűen sikerült. A hájas úr ide-oda csúszkált a székén. önfeledten kacagott. — Nem, — kiáltotta. $ könnyei potyogtak. — Nem, ez egyszerűen nem igaz! — 1 .evegő után kapkodott. — ön egy márka! Maga eddig a legeredetibb pályázó, akivel valaha is dolgom akadt. Felálltam, boldog voltam. Ez a lelkesedés minden várakozásomat felülmúlta. — Hol tanulta mindezt? Az állást mindenesetre megkapja: El fogja bűvölni a háziasszonyokat! Tudja, — lihegett levegő után kapkodva — tulajdonképpen magúnak szír nésznek kellett volna lennie. Hirtelen megdermedtem, i térdem remegni kezdett. i — Hogyan? — kiáltottam, i lerogytam a székre. — Huj gyan gondolja ezt? Milyen állás? Hiszen én színész vagyok! A férfi arcáról eltűnt a mosoly. — Te jó ég! Színész? Nekem hirdető kell, az új konyhagéphez! A színé szf elv étel egy emelettel feljebb van., Tényleg — pillantott az őrá. ra —, hiszen mégcsak fél 11 van. A jelölt pedig 11-re ígérkezett. Fáradtam emelkedtem fel a székről és az ajtóhoz vánszorogtam. — Kár, — szólt az íróasztal mögül a hang. — Nagy kár. Pedig még vihette volna valamire! Fordította: Steiner Katalin Kérjük Kedves Vásárlóinkat, hogy az év végi leltárra való tekintettel a TÜZÉP-ielepekeu Keksz* és Ostyagyára. Az elharapózott, túlzott alkoholfogyasztás, a terjedő alkoholizmus a munkamorált, s a termelés érdekeit is veszélyezteti. Ezekről a kártételekről érdeklődtünk Lázár György munkaügyi minisztertől. — Az egészsegtelen méretű munkaerőmozgás, a munkafegyelem helyenként megmutatkozó lazaságai gazdasági életünk nem kívánatos jelenségei. Az ön véleménye szerint van-e összefüggés a két jelenség és az alkoholizmus között? — A kérdés első hallásra nem látszik könnyen megvála- szoihatónak. Közismert, hogy a munkaerőmozgást (aminek egyébként csak egy részét tekinthetjük károsnak) és a munkafegyelmet igen sok tényező befolyásolja. Köztük olyanok is, amelyek kiváltó oka nem a munkás magatartásában, hanem a vezetés, a munkaszervezés stb. fogyatékosságaiban van. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a sűrűn munkahelyet változtatók és a munkafegyelem gyakori megsértői miért hajlamosabbak a társadalmi morál írott, vagy íratlan szabályainak semmibevevésére, akkor a mértéktelen alkoholfogyasztásnak, vagy éppen az alkoholizmusnak már jól felismerhető szerepe van. Anélkül, hogy részletes taglalásba bocsátkoznék, rögtön határozott különbséget teszek az alkoholizmus és az alkoholfogyasztás normális —- egészségi, vagy morális károsodást még ki nem váltó — mérteke között. Az alkoholizmus — meggyőződésem szerint is — súlyos betegség; a mértéket tartó alkoholfogyasztás pedig olyan egyéni igény, aminek kielégítését sem elítélni, sem korlátozni nem volna helyes. Az alkoholizmus olyan sajátos betegség, ami nem csak az egyén szervezetét károsítja, hanem ennél sokkal messzebbmenő következményekkel is jár. Amellett, hogy a szűkebb környezet számára elviselhetetlen teher, sőt tragédiák forrása, súlyos károkat okoz a nagyobb közösségnek, a társadalomnak is. Elég, .ha csak a betegállományban eltöltött óraszámokra, a gyógykezelési költségekre, az idő előtti rokkantságra, a családi és a munkahelyi életet megzavaró következményekre utalok. — Milyen következményei vannak az italozásnak a munkahelyen? Mi a véleménye a túlzott italozásról? — Valóban szólnunk kell azokról is, akik orvosi értelemben nem alkoholistái:, még nem szorulnak kórházi kezelésre, de akiknek életmódjához hozzátartozik a túlzóit italozás. Ezekről kevesebbet szoktunk beszélni, pedig szintén nem lehet elhanyagolni azokat a károkat, amit maguknak, családjuknak és ' a népgazdaságnak okoznak. Gondoljunk csak az enyhébbnek ítélt esetekre: hány késés forrását jelenti, hogy a dolgozók egy része, munkakezdés előtt, az italboltot látogatja meg, nem is szólva az ott elfogyasztott —, vagy netán a munkahelyen megivott — alkohol hatásáról amely, mint ismeretes, gyengíti a koncentrációt, fellazítja a magatartást, lassítja a munkatempót. Mindebből többnyire selejt, fegyelemsértés születik. Azoknál a vállalatoknál (sajnálatos módon a számuk még kevés!), ahol a rendszeresen alkoholt fogyasztó dolgozók helyzetét figyelemmel kísérik, megállapították, hogy körükben mintegy 10 százalékkal nagyobb a fegyelemsértések száma. Ugyancsak vállalati és üzemi vizsgálatok tanúskodnak róla, hogy az egy—három napot hiányzók jelentős része nemegyszer az italozás „fáradalmait” heverik ki — táppénzes betegállományban, vagy éppen igazolatlan távolmaradással. — Miniszter elvtárs vázolta az alkohol kimutatható, káros hatásait a munkában. Gondolom, mindennek a selejtnél is súlyosabb következményeivel kell számolnunk, — Igen, a termelésikiesés és a selejt a következményeknek csak az egyik csoportja. Vannak ennél még szomorúbb tények is: 1969-ben 240 halálos, 12 ezer súlyos baleset történt az alkohol befolyása miatt, s még hány kisebb-nagyobb sérülés! Ennek kapcsán elsősorban már nem is a termelési, népgazdasági károkra utalok — pedig a számokból következtetve, ezek sem elhanyagolhatók! —, sokkal inkább az emberélet megóvása érdekében szeretném nyomatékosan és sürgetően hangsúlyozná a megelőzés fontosságát. Nem lehet eléggé elítélni azoknak a vezetőknek a magatartását, akik az alkoholizmus elleni küzdelemről szóló rendelkezések, intézkedések betartását elhanyagolják; ezzel ugyanis akarva-akaratlanul megnehezítik a bajokat megelőző társadalmi közszellem kialakítását. A vállalatok vezetőinek, a dolgozó kollektíváknak a maguk fegyelmező, tudatformáló érj ükkel is oda kell hatniok, hogy az életszínvonal fejlődíése, a szabad idő Müvésxlemexí karácsonyra Zene mindenkinek sorozat. Ara: darabonként 30,— Ft. Bartók: A fából faragott királyfi. Vezényel: Ferencsik János, ■¥ Beethoven: t. szimfónia. VIII. szimfónia. Vezényel: Ferencsik János. Haydn: C-dúr szimfónia, No 7. „La Midi”. f-moll szimfónia. No 94. „La Passioue”. Magyar Kamarazenekar. ér Bach: 56 kantáta. Händel: Atalanta, Sámson, Nerxes, Messiás. J ás. Makkabeus — részletek. Tiszay Magda (alt). Vezényel: Sándor Frigyes, Erdélyi Miklós. Forrai Miklós. * liszt: Ualáltáne, Csárdás Macabre, Mazeppa, Rákóczi-induló. Bacher Mihály (zongora). Vezényel: George Georgescu, Somogyi László. Németh Gyula, Lehel György. Haydn: e-inoll szimfónia, No 44. „Gyász”. Mozart: Esz-dúr zongoraverseny, K. 449, Rados Ferenc (zongora). Magyar Kamarazenekar. növekedése ne az italozók hanem a kulturált, az emberibb élményeket ígérő szórakozások kedvelőinek számát növelje, mert ez az egyén és a társadalom számára egyaránt haszonnal jár. — E gondolatsor tehát hatékony nevelő-munkái sürget. Vajon kielégílő-e ez a tevékenység, a szakmunkásképzésben résztvevő fiatalok körében, a szakmunkástanuló-intézetekben? — Ha csak vázlatosan is, szeretnék reális képet festem az e téren mutatkozó gondjainkról. Őszintén szólva, magam sem tartom könnyűnek pedagógusaink helyzetét. Ha országos átlagban igaz. hogy 1 a gyermekek nevelhetőségét a család felbomlása mellett az alkoholista szülő nehezíti mec legjobban, ez a szakmunkás- tanulók tekintetében is igaz. P. mi fiataljaink esetében azonban még egy további körülményt is figyelembe kell venni. Azt ugyanis, hogy tanulóinkra a szülőkön és az iskolán kívül nagy befolyást gyakorol a szakmai oktatásuk színhelyéül szolgáló» munkahely. Nyilvánvaló, hogy nem- .csak a jó, de a rossz példa is ragadós. Abból amit az előzőekben mondtam, következik, hogy tanulóink egy része rossz befolyás alá kerülve „fel- nőttes virtuskodásnak” tekinti az italozást. Mindezek miatt iskoláink nevelési tervében, az osztály- főnöki órák anyagában, súlyának megfelelő terjedelmet kapott a túlzott alkoholfogyasztás egészséget, erkölcsöt romboló hatásának- megismertetése. Annak érdekében, hogy pedagógusaink ez irányú feladataikat minél felkészültebben láthassák el, ettől a tanévtó; rendszeres továbbképzésben részesülnek. Pedagógusaink emellett — a Vöröskereszttel és az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottsággal együttműködve — részt vesznek a rendszeres felvilágosító és propagandamunkában is. A közvetlen befolyás mellett, véleményem szerint, nagy fontossága van az „indirekt” nevelésnek, a kulturált életmód iránti igény felkeltésének és kifejlesztésének. Többek között ezt a célt szolgálják az intézetekben működő szakkörök, a szellemi és sportversenyek, az egyre gyarapodó számú szakmunkástanuló ifjúsági klubok. Mindez, megítélésem szerint jó, és messzeható befolyást gyakorol fiataljaink formálódó egyéniségére. Pedagógusaink, szakoktatóink erőfeszítései azonban csak akkor .hozhatnak teljesebb eredményt, ha törekvéseikben számolhatnak a dolgozó kollektívák és az egész társadalom növekvő támogatásával. arany MOKKA külaaJUge* k/u/tke*ftsték NOGRÁD — 1971. december 11,, szombat j A Magyar Édesipar
