Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

/ A Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat központi tele­pén készülnek a szerszámos ládák exportra. Az idén 13 ezer darabot készített a vállalat és valamennyit a FERRIÍ- MON Külkereskedelmi Vállalaton keresztül értékesítették nyugati exportra. Képünkön: infraszárító alagútban szárít­ják festés után a szerszámos ládák különböző részeit Tapaszfalafcsere a vöröskeresi'eseknek Tapasztalatcsere-tanácsko­zást tartottak kedden a sal­gótarjáni 211. sz. Iparitanuló és Szakmunkásképző Intézet 'KISZ.klubjában a város kö­zépiskoláinak vöröskereszte­sei, az ifjúsági tanárelnökök és a fiatal titkárok. Részt vettek ezen a nagybátonyi és a salgótarjáni szakmunkásta­nuló intézet vöröskeresztesei is. Először Kiss Gyula, nagy­bátonyi ifjúsági tanárelnök számolt be az intézetben vég­zett vöröskeresztes munkáról. Kimondta, hogy az ifjúsági vöröskeresztes szervezetne]! az intézetben már 580 tagja van, s működik egy 65 fős felnőtt alapszervezet is A kollégium­ban egészségőrök dolgoznak, az iskolában is a fiatalok vi­gyáznak a tisztaságra. A tan­műhelyekben pedig a baleset tek megelőzésére ügyelnek a vöröskeresztesek. Most szervezik az elsőse­gélynyújtó tanfolyamot, több mint 100-an vesznek majd részt ezen. A tanfolyam ta­vasszal háziversennyel fejező­dik be. Ezután Sírkő Nándorné, a salgótarjáni szakmunkásképző ifjúsági tanárelnöke beszélt a szervezet tevékenységéről. Az iskola Vöröskereszt szerveze­tének munkája az 1970/71-es tanévben lendült fel. Az alap­szervezeteket üzemenként ala­kítják ki. Gondot okoz vi­szont, hogy az intézet felnőtt dolgozói közül viszonylag kis számmal léptek be a Vörös- keresztbe. Űj kezdeményezés­ként Szülők iskoláját indít a szervezet. A szülői értekezle­teken orvosi előadást tartanak a szülőknek, az első ilyen al­kalom december 10-én ' lesz. Az elsősegélynyújtó verse­nyekhez előkészítő tanfolya. mot rendeznek az intézetben. Megszervezik a Tiszta tan­műhelyért című mozgalmat. A tanműhelyek barátságtala­nok, ridegek; virágokkal, fali­ICoríátozzák a% elnököt Az, amerikai szenátus kül­ügyi ' bizottsága egyhangúlag megszavazta azt az indítványt, ;r, íely — szenátusi és képvi­selőházi jóváhagyás esetén — korlátozza az elnök jogkörét amerikai csapatok külföldre küldése tekintetében. Ez a korlátozás arra az esetre is fennáll, ha egy „külföldi szö­vetséges megsegítése” címén akarnának fegyveres erőket a határokon túlra küldeni. (MTI) táblákkal kívánják meghitteb­bé tenni. Hansúlyozta az ifjúsági ta­nárelnök, hogy az intézeti KISZ-szervezet az eddiginél jobban számítson a vöröske­resztesek munkájára. Végezetül a magyar ifjúsá. j gi vöröskeresztes mozgalom fennállásának 50. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi ifjúsági elsősegély- nyújtó olimpián részt vett. il­letve az azt megelőző verse­nyeken sikeresen szerepelt vöröskereszteseknek, ifjú sági tanárelnököknek és titkárok­nak díszes oklevelet és jel. vényt nyújtottak át. Tragikusak és sajnálatosak azok az események, amelyek napok óta zajlanak a Bindusz- tán-félszigeten. A pakisztáni— indiai konfliktus, a két or­szág között dúló és mind szé­lesebb méreteket öltő harci cselekmények kedvezőtlenül befolyásolják Ázsia légkörét, s negatív irányban hatnak az egész világ nyugalmára. A világlapok első oldalain kö­zölt tudósítások, valamint a hírügynökségi jelentések szinte már az első perctől kezdve boncolgatják azt, hogy a szembenálló felek közül me­lyiket terheli a felelősség a helyzet ilyen fokú elmérgese­déséért. Vannak, akik úgy vélik: a háború kirobbanásáért első­sorban India a felelős, mert amikor Jahja Khan Pakisz­tánja márciusban szigorú meg­torlásokat alkalmazott a kele­ti országrész ellen, az új-delhi kormány nem tanúsított kellő megértést és türelmet. Ez a magyarázat azonban messze jár az igazságtól. Indira Gandhi kabinettje az egész konfliktus idején a józan be­látás útját járta. Szavát is csak akkor emelte fel, amikor Pakisztán keleti részében égig csaptak a terror hullá­mai, amikor milliós áradatban indult meg Indiába a mene­kültek tömege, amikor az alkotmányos jogoknak még a látszatától is megfosztották Kelet-Bengália népét. A ra- valpindi tábornokok pedig már akkor katonai intézkedésekkel fenyegetőztek, amikor a kényszerűségnek engedve In­dia befogadta a féktelen at­rocitások elől menekülők első csoportjait. Haragjuk akkor tört ki azonban elemi erővel, amikor Indira Gandhi felhí­vással fordult huszonhárom ország állam- és kormányfő­Kádár János a varsói kohóműlhen Oneeát körülxárás fenyegeti Az indiai csapatok 91 ki­lométer széles fronton foly­tatják előrenyomulásukat Dac­ca felé és szerdán 32 kilomé­terre közelítették meg kelett pakisztán fővárosát •— jelen­tette be az indiai kormány szóvivője. A csapatok már elérték a fővárostól délnyu­gatra levő Daudkandi folyami kikötővárost és a stratégiai fontosságú Chandpur várost fenyegetik. Chandpur elesté- vel teljessé válna Dacca körül- zárása. A nyugati fronton az indiai erők Fazilka és Jaisalmer térségében úiabb nvolc 1 pa­kisztáni tankot lőttek ki. Kádár János, az .MSZMP KB első titkára, a LEMP VI. kong­resszusán résztvevő magyar párfküldöttség vezetője, szer­dán, a varsói kohóműbe lá­togatott. Elkísérte Németi Jó­zsef hazánk lengyelországi nagykövete, a magyar párt­küldöttség tagja. Lengyel részről Kádár Já­nos társaságában volt Jozef Gepa,. a LEMP PB póttagja, a varsói fővárosi pártbizottság első titkára és Wlodzimierz Leitzak nehézipari miniszter. A vendégeket a gyár kapujá­nál Stanislow Detko vezér­igazgató és Jamglue, az üzemi pb első titkára fogadta. Kádár János megtekintette a gyár több részlegét és el­beszélgetett a dolgozókkal. Ezt követően, mintegy 5000 részt­vevővel, nagygyűlést tartottak, amelyen Kádár János beszé­det mondott. Bevezetőben Kádár János átadta a varsói kohómű kom­munistáinak, dolgozóinak a magyar kommunisták, a ma­gyar nép testvéri üdvözletét maid a magyar és a lengyel nép testvéri barátságáról szó­lott. Kijelentette: — A magyar és a lengyel nép, századok óta kölcsönös rokonszenvvel viseltetik egy­más iránt. Népeink legjobbjai, mindig vállvetve harcoltak a szabadságért, a nemzeti füg­getlenségért, a társadalmi ha­ladásért. Immár több mint negyedszázada pedig a ma­gyar és a lengyel nép sorsa és harca végképp összefonódott a szocializmus építésének közős érdekei és az internacionalista összefogás alapján. Népeink történelmi barátsága, így az új. a réginél sokkal szélesebb alapokon egyre jobban kitel­jesedik és megbor ihatatlanná válik. Indiai légelhárító ütegek három pakisztáni repülőgépet lőttek le. Ezzel 60-ra emelke­dett a hat napja folyó hábo­rúban megsemmisített pakisz­táni repülőgépek száma. In­diai jelentések 25 indiai re­pülőgép elvesztését ismerik be, viszont a Pakisztáni Rádió azt állítja, hogv az ellensé­geskedések kezdete óta 128 indiai repülőgép semmisült meg. (MTI) TttnáettUoxik u LEMP kongret**ziisa Élénk vilit sí muttknl)!%otiukimn Állnia felelős az agresszióért üjabb fejleményeket hozott az Arab-öbölben támadt vál­ság, amelyet Irán idézett elő három stratégiai jelentőségű sziget megszállásával.1 Az Arab Liga nagyköveti szinten ülésező tanácsa Angliát tette felelőssé az agresszióért, mert az arab emirátusokkal kötött szerződés értelmében, garan­tálnia kellett volna a szige­tek területi sérthetetlenségét. Minthogy Anglia nem teljesí­tette nemetközi kötelezettsé­gét sőt előre kitervelt mó­don átengedte a szigeteket Iránnak, az arab államok az elítélő nyilatkozatokon túl erélyes elemi intézkedésekre készülnek. Ezek közül kiemelkedik lo­biénak az a döntése, hogy visszavonja nagy összegekre rúgó angliai bankbetétjeit és államosítja a líbiai olajkin­cset kiaknázó brit olajtársa­ságot. Meglepetést keltett, hogy Kadhafi elnök kedden váratlan, látogatást tett az Arab-öböl térségében. (MTI) — A LEMP VI. kongresszusa szerdán - munkabizottságokban folytatta a vitát az előterjesz­tett dokumentumok felett. 19 bizottság készíti el azokat a jelentéseket és javaslatokat, amelyek csütörtökön a kong­resszus újabb plenáris ülése elé kerülnek. A bizottságok munkájában a kongresszusi küldöttek mellett részt vesz­nek ismert pártonkívüli szak­emberek, tudósok, közéleti személyiségek is. A munkabizottságok tanács­kozását elemző felszólalások, élénk, néha ellentétes nézete­ket tükröző vita jellemezték. A LEMP nemzetközi tevé­ig az egyik központi helyet foglalta el. Olyan feltételeket kell teremteni — mutattak rá —, amelyek biztosítják a gaz- dálkodás hatékonyabbá téte­lét és a kezdeményezések ösz­tönzését. Az új gazdasági mechanizmusnak ösztönöznie kell a legújabb műszaki talál­mányok, vívmányok gyors be­vezetését a termelésbe. A szocialista demokrácia kérdéseiről tanácskozó szak- bizottság az állami élet, s az állam és a társadalom viszo­nyának időszerű problémáit vizsgálta meg. Hangsúlyozta, hogy a tömegeknek fokozot­tabban részt kell kapniuk az állami és pártpolitika formá­kenységével foglalkozó bízott- lásában, kialakításában. ság főként azt a kérdést tár­gyalta, hogy az európai küz­dőtéren miként lehetne a len­gyel külpolitikát még aktívab­bá tenni, hogyan lehetne még jobban elmélyíteni az együtt­működést a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A felszólalók hangoztatták, hogy a lengyel—szovjet kapcsolatok fejlesztése a LEMP nemzetkö­zi politikájának alapeleme. A bizottságban szó esett a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kérdé­seiről, s a jobb- és baloldali revizionizmus elleni harc fel­adatairól, A lengyel népgazdaság ter­vezési és irányítási rendszere tökéletesítésének témakörével foglalkozó küldöttek megálla­pították: ez a probléma a kongresszust megelőző vitában (MTI) — A magyar kommunistáit,' a magyar dolgozók mindig nagy figyelmet tanúsítottak a lengyel nép élete, munkája iránt. A magyar közvélemény most is nagy figyelemmel, ér­deklődéssel kíséri lengyel testvérpártunk kongresszusá­nak munkáját. Küldöttségünk örömmel, jó érzésekkel hall­gatta a központi bizottság, ba­rátunk. Edward Gierek elvtárs által előterjesztett beszámoló­ját, Piotr Jaroszewicz elvtárs előterjesztését, és a küldöttek felszólalásait. A kongresszus munkája arról tanúskodik, bogy a lengyel munkás osztó V-' harcedzett élcsapata, testvér- pártunk, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a marxizmus— leninizmus eszméihez rendít­hetetlenül hűen, betölti tör­ténelmi szerepét, és a jó úton halad előre. Érvényesül veze­tő szerepe az ország életében, következetesen osztályharcos, internacionalista és hazafias- politikát folytat. Szocialista brigádvezetők tanácskozása Formalista vonások a mozgalomban Meddig jutottunk, mit kell tenni a szocialista brigádmoz­galom tartalmának javításá­ért gondolat jegyében tanács­koztak tegnap Salgótarjánban, a Nógrád megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalat szo­cialista brigádvezetői. A vitához Kozár Géza, a vállalat áruforgalmi főosztály- vezetőjének beszámolója szol­Csak Taskent szellemében lehetséges jéhez: segítsenek megmenteni Mudzsibur Rahman sejket, a kelet-pakisztáni Awami Liga vezetőjét, akit Jahja Khan börtönbe vettetett. A tragikus eseményekről az újságok részletesen beszámol­tak. A tudósításokból ismere­tesekké váltak azok a véres részietek, amelyek elkerülhe­tetlen velejárói a konfliktus­nál!. Az sem ismeretlen, hogy a Szovjetunió és több más ország, az első perctől kezdve kereste és keresi a kiutat a válságból, szüntelenül és nyomatékosan hangsúlyozzák a politikai rendezés fontosságát, mint az egyetlen célravezető lehetőséget. Nem kis részben ennek a céltudatos békeszer­zési tevékenységnek köszönhe­tő, hogy előbb a Biztonsági Tanács, később pedig, mivel' a BT nem tudott dönteni, az ENSZ 26. közgyűlése tűzte napirendre a hindusztáni konfliktus megtárgyalását. Amikor a Szovjetunió a po­litikai rendezés mellett száll síkra, azt a szellemet kísérli meg újjáéleszteni, amelynek eredményeként 1965-ben, Tas- kentben egyszer már sikerült rendezni India és Pakisztán viszonyát. Hogy a szovjet tö­rekvés eddig még nem járt erdménnyel, az nem Moszk­ván múlott. A világszervezet fórumán eddig lezajlott viták­ból két következtetést vonha­tunk le. Az egyik: az Ameri­kai Egyesült Államok, mint a BT egyik állandó tagja, is­mét — mint már annyiszor — igyekszik kihasználná a zava­ros helyzetet, és miközben Kelet-Bengáliában dörögnek a fegyverék, Washington sütö­getni akarja saját pecsenyéjét. hazatérése a Kelet-Pakisztán- ban tomboló terror miatt, nem biztosított. A rawalpindi kor­mány ugyan többször hangoz­tatta már a „megbocsátást”, de az országrészben uralkodó helyzet, a napirenden szerep­lő atrocitások megcáfolják eze­ket a kijelentéseket. A füg­getlenségre törekvő Bangla Desh kormánya éppen emiatt indított gerillaháborút a köz­ponti kormány ellen. Jahja Az előbbinél is sajnálatosaob j£han most azt mondja: azért az a magatartás, amit máso- érhet el sikereket a Bangla diliként, a Kínai Nepköztarsa- Degjj hadereje, mert India köz­ség delegációja tanúsított a vetlen támogatásban részesíti. Biztonsági Tanácsban es a igazság azonban az, hogy közgyűlésben. Csiao Kuan-hua Kelet-Pakisztanban népi hábo­külügyminiszter-helyettes. rú van: az elnyomott, kisem­peldngi delegáció vezetője és a mizett & terror ^ tartott küldöttség tagjai minden al­kalmat megragadnak a Szov­jetunió rágalmazására. Figyel­ve a vitát úgy tűnik: a KNK képviselői nem annyira a tárgyhoz igyekeznek hozzászól­ni, hanem azt ürügyként fel­használva szítják a szovjet- ellenességet, s a békekeresés helyett a feszültséget fokoz­zák. Ez a cselekmény a nem­zetközi imperializmus malmá­ra hajtja a vizet, és, még csak véletlenül sem segíti a tas- kenti szellem újraéledését. A vádak elől természetesen nem térhet ki India sem. Wa­shington és a KNK képvise­lői a valóságot meghamisítva, agresszióval vádolják Űj-Delhit. Ez az állítás sem felel meg a valóságnak. Tarthatatlansága különösen akkor lepleződik le, ha a konfliktus alapvető okát nézzük. Korántsem arról van szó, mintha India területszer­zési igénnyel lépett volna fel Pakisztánnal szemben, hanem arról, hogy a gazdaságilag amúgy is problémával küzdő, óriási országba körülbelül tíz­millió 'kelet-bengáliai mene­kült áramlott be, akiknek a tömegek keltek fel. S ez sem­miként sem lehet indok Pa­kisztán számára arra, hogy katonai intézkedéseket foga­natosítson India ellen. Az 1965-ös esztendő, a tas- kenti megállapodás óta, a hin­dusztáni szubkontinens most éli legválságosabb óráit, A kérdés így vetődik fel: totá­lis háború, vagy politikai ren­dezés? Üj-Delhi nem zárkózik el a konfliktus békés megol­dása elől. Az azonban ért­hető, ha a támadás ellen vé­dekezik. Éppen ezért a követ­kező lépés Pakisztánra, az őt támogató Egyesült Álla­mokra és Pekingre vár. Ha ez a három ország valóban és igazán törekedni akar a vi­szály rendezésére, akkor az eredmény nem maradhat el. A probléma megoldása azon­ban egyedül csak Taskent szellemében képzelhető el. Minden más út a konfliktus elmélyüléséhez vezet. Szolnoki István gáltatott jó alapot. Jelenleg 32 szocialista brigád verse­nyez a címért, vagyis a vál­lalat dolgozóinak egyharmada kapcsolódott be ebbe a ver. senyformába. Aktív közremű­ködésüknek köszönhető, hogy 1969-ben elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Az idén a bol. tokra lebontott értékesítési terv teljesítésén felül egymil­lió forint többletforgalom el­érését vállalták. Eddig 16 bri­gád tett eleget önként vállait kötelezettségének. Az utóbbi két évben, saj­nos kevesebb akció kísérte a szocialista brigádok tevékeny­ségét mint korábban. Soraik­ban felütötte fejét a forma­lizmus. A gyakorlat bebizo­nyította, hogy nem szerencsés, ha a boltvezető egyszemély- ben a szocialista brigád veze­tője is. Ennek hatására egyik- másik brigádvezető nem be­szélte meg a tagokkal a vál­lalásokat, ezért azok nem ér­zik magukénak az elképzelé­seket, immel-ámmal fáradoz­nak végrehajtásukért. Ugyan, akkor a boltvezetők sem tá­maszkodtak kellően a szocia­lista brigádok segítségére. Eb­ben talán közrejátszott az is. hogy egyes brigádtagok nem példamutatóak a munkában,' a művelődésben, a közösségi életben, nem harcolnak a munkafegyelem megsértői el­len, a. fogyasztók érdekvédel­méért, a minőség, az egésze ségvédelmi és munkavédelmi előírások betartásáért. Gondot okoz a társadalmi tulajdon hathatósabb védelme ’S. Az utóbbi időben összeg­szerűen és boltonként 'is nö­vekedett a leltárhiány. Meg- gátlása céljából adminisztra­tív intézkedéseket tesznek, ez azonban egyedül nem vezet célra. A vállalat vezetősége érzi a felelősséget a brigádmozga lom jelenlegi helyzetéért, a formalista vonások kialakulá­sáért. önkritikusan megállapí­totta, hogy több segítséget adhatott volna a kollektívák­nak Ezután jobban tájékoz­tatják majd a szocialista bri­gádokat a célkitűzésekről, to­vább finomítják az anyagi és erkölcsi elismerés rendszerét, megoldják a legjobbak népj szerűsítését. NÓGRÁD ~ 1971. december 9., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents