Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-05 / 287. szám

Féltékenység félelem A féltékenység — és tegyük hozzá mindjárt, annak kóros, túlhajtott formája — gyako­ri regény- és filmtéma. Nyil­vánvalóin azért, piert a min­dennapos életben sem ritka. A kórosan féltékeny ember maga is boldogtalan, sót a ma­ga szűkebb és tágabb kör­nyezetében is békétlenség, lel­ki fájdalom keltője. Mi is okozhatja a féltékenységet, hogyan előzhető meg — és ha már létezik, hogyan gyógyít­ható? Azt eleve érdemes hangsúlyozni, hogy a kórosan féltékeny ember nem gonosz bűnöző, hanem kellemetlen beteg, aki gyógyításra szorul. Féletelem, ok nélkül Az állat és az ember ideg- rendszerében jelentkező féle­lem — annak valamennyi lel­ki és testi következményével — szükséges és hasznos. Ugyanis valahányszor veszélyt érzünk, a veszély keltette féle­lemérzet teszi az embert egy bizonyos mérlegelés után al­kalmassá arra, hogy a ve­széllyel megküzdjön — vagy ha úgy látja, hogy eleve alul marad, elmeneküljön. A féle­lem tart vissza bennünket at­tól, pl., hogy magasról le- ugorjunk. A félelem' védőha­tását kellemetlen érzettel fi­zetjük meg. A félelem élmé­nye nagyon rossz az ember­nek, valamelyest hasonlít a fáj dalomélményh ez. Egyes emberekben a féle­lemérzet állandósulhat, tehát akkor is fennállhat, amikor nem lenne semmi külső ok arra, hogy féljen. Sőt a féle­lem annyira beveheti magát az idegrendszerébe, hogy nem­csak nappal, az öntudat álla­potában gyötri, hanem éjjel, álmában is folytatódnak lidér­ces álmai. Ezeket az embere­ket szokták neurotikusnak ne­vezni. Hogy a neurotikusok oknélküli, szüntelen félelme miért támad, az sem különle­ges titok. Különösen, ha egé­szen kisgyermekkorban mind­untalan ismétlődően olyan valódi félelemkeltő élmények­ben volt valakinek része, amelyekkel szemben nem volt védelem, nem várhatott sen­kitől segítséget, akkor ezen élmények hatására a félelem állandósulhatott. Természete, sen felnőttkorban is ki le. hét téve (a kisgyermek korában hajlamosított) ember arra, hogy állandó, gyakran Is­métlődő félelemkeltő. élmé- nyék hatására Idegrendszeré- ben a félelem állandósuljon, tehát akkor is gyötörje, ami­kor valójában nyomokban sincs oka félelemre. A nyíl elröppen Rendszerint a véletlenen múlik, hogy a neurotikus, fé­lős, borongós ember egyéb­ként makkegészséges szívére, májára, hasi szerveire vagy fejére panaszkodik, vagy ép­penséggel a házastársára fél­tékeny, aki ennek semmi okát nem adta. Amilyen végtelen az emberi fantázia akkor, ha a szívidegességet, az ideges főfájást, a nyilvánosságtól való félelmet' és ki tudja még mennyi panaszt meg kell ma­gyarázni, ugyanolyan találé­kony akkor, ha az oknélküli féltékenységet kell megma­gyarázni. Tehát a féltékeny ember nem maga választotta kóros féltékenységét, hanem gyermekkori vagy későbbi él­ményanyaga, élettani tapaszta­latai keltették benne életre a félelmet, önállósult félelmé­nek — kissé költőien i szólva — nyílvesszeje, közben vélet­lenül éppen a szeretett házas­társba fúródott és akarata el­lenére arra kényszerül, hogy mindig a szeretett személy el­vesztésének félelme gyötörje. Hogy félelmét indokolja, meg­alapozottságát bizonyítsa, a nemlétező érvek garmadáját gyűjti csokorba. Védőoltás féltékenység, ellen Bármilyen furcsán hangozz zék is, az oknélküli félelem, a neurózis és annak sokszínű változata — köztük a félté­kenység elleni védőoltásban már kisgyermek korában ré­szesül az ember. Ezt az oltást pedig nem fecskendővel és nem egyszer adják, hanem a korai gyermekévek minden napján, attól fogva, amikor a csecsemő, majd a kisgyer­mek anyja mosolyát, babús- gató gondoskodását, szerete. tét később az apa védő kar­jának erejét, a család bizton­ságát, békéjét, harmóniáját érzi maga körül. A kisgyer- m ekkori 1 családi biztonság egyáltalán nem azonos a ké­nyeztetéssel. Ahol hiányzik a felnövekedő kisgyermek kö­rül a biztonságot nyújtó szü­lői szeretet, sőt annak helyét állandó vetés, erőszak és ret­tegésnyújtó élményvilág fog­lalja el, ott megvan az állan- dósul ó félelem, a neurózis és a féltékenység alapja. Az orvosság Gyerekes dolog lenne a fél­tékeny embernek azt tanácsol, ni, hogy küzdjön féltékenysé­ge ellen. Ez a küzdelem még inkább ártana, mint használ­na, hiszen a mindig ugrásra kész kényszerű félelmet ez a tanács még fokozná. Mivel a féltékeny ember nem tudja, hogy beteg, sőt azt sem hiszi el, hogy féltékenysége Alapta­lan tapintatos, jószándékú külső segítségre szorul, hogy orvoshoz jusson. A lélekgyó­gyászaiban jártas orvos lé­pésről lépésre segíti betegét ab;ban, hogy ok nélküli félel­métől és féltékenység! kény­szerképzeteitől megszabadul­jon. A féltékeny betegben rendszerint megvan a hajlam és a készség a gyógykezelés vállalására, hiszen gyötrő kényszerképzeteitől maga is sokat szenved. Dr. Szende! Áriám Divatos kézimunkák Az idei téli divatban is­mét a kötött és horgolt cik­kek vezetnek. Az eddigiektől eltérően, azonban inkább a melírozott, csíkos és a külön­böző, ötletes mintákkal dí­szített ruhák, pulóverek, mel­lények kapják az első helyet. Kis fáradsággal, olcsón, ma­gunk is készíthetünk ilyen újszerű ruhadarabokat, sőt, kötés-horgolás tudományunkat meglevő ruháink felfrissítésé­hez is hasznosíthatjuk. 1. Rizskötéssel, vagy kis- pálcás horgolással, nagyon gyorsan elkészíthetjük az egyszínű midiruhát. Divatos szabású, alját hosszú rojt dí­szíti. A sötét, alkalmi ruhának is használható ruha alját és övét díszíthetjük rávarrt, né­pi hímzéscsíkkal is. Ismét di­vatos a pelerin minden hosz- szúságban. A ruhához hor­golhatunk két színből csí­kozott (égyik a ruha színe, másik világos szín) divatos pelerint is (horgolásához ké­szítessünk szabásmintát), melynek kedves téli kiegészí­tője, a legombolható kapucni. 2. Újra divatba jött nagy­anyáink legkedvesebb és leg­többet viselt ruhadarabja — a kendő. Háromsarkosan köt­ve, meleg ruhakiegészítő. Csí- kozottan, vagy nagy kockák­ból horgolva — megfelelő, szép színes, vagy fémszálas fo­nalból — ruhadíszítő. Alkalmi ruhákhoz kedves báli belépő Is lehet a megszokott stóla helyett. « 3—4. A maradék fonalakból, mely minden kézimunkázó családban bőven van, a szí­neket ügyesen összeválogatva, divatos mellényt, „lajbit” köt­hetünk, horgolhatunk. A hossza végződhet mell alatt, de lehet derékig, csípőig érő is, A legdivatosabb széles patent­résszel. Nadrággal, szoknyák­kal viselve, a legkedvesebb ruhadarab lehet. 5'. Kevés munkával felújít­hatjuk, divatossá tehetjük a régi ruhát, ha az anyag vas­tagságának megfelelő fonalból ujját, nagy zsebeket, vissza- hajtós, divatos nyakat horgo­lunk, illetve kötünk hozzá- Sportos táskával, széles bőr­övvel, bordás pamutharisnyá­val, teljesen újjávarázsolt öl­tözéket nyertünk vele. 6. Alkalmi ruhánk fiatalos, kiegészítője lehet a nagy vi­rágokkal horgolt, japán ujjú, kis boleró, ami készülhet egy­színű és színes fonalakból is. Kontra Zita Eoy ruha többféleképpen Kedvenc témája minden nő­nek, hogyan tudja ruháját változatossá tenni, minden al­kalomra lehetőleg másként, mert így mindig újnak érez­heti azt. Ml, most a télen na­gyon divatos, kis fekete ru­hát választottuk ki, kis ala­kítással, de inkább kiegészí­tésekkel, változtatható alany­ként. Színes ruhánál sokkal nehezebb változtatásokat esz­közölni, mert a szín maga is sok magjkötöttséget jelent. A tavalyi, vagy esetleg ré­gebbi, rövid miniruhát felesle­ges megtoldani, mert ezt tu­nikaként nadrághoz, vagy színben illő szoknyával, amely csak kevéssé látszik ki a ru­ha alól, egyaránt lehet horda­ni. Ebben a szezonban nagyon divatosak a különböző mel­lényformák, legyen az ruha­hosszúságú, vagy éppen csak a mell alá érő pruszlikszerű, vagy derékig, csípőig érő —. változat. A mellény a legkü­lönbözőbb módon előállítható, például szí nes - csíkosán mara­dék fonalból köthető, régi ru­hából vagy kabátból alakítha­tó, Még egyszerűbb változta­tás, amikor különböző gallér, nyakkendő, stóla vagy öv szolgál a ruha alakításához, illetve variálásához. Rajzunkon az 1-es modell az alapruha. Fekete, könnyű szö­vetből készült, hosszú ujjú ru­ha, _ úgynevezett madonna ki­vágással. A mellkivétből kiin­duló szabásvonalnál lefelé kissé bővül. Természetesen a ruhát így, ebben a formában is lehet viselni egy nyakken­dővel, vagy gyöngysorral a nyakban, vagy egy szép tűt tűzhetünk a kivágás mellé. Az „A” * változata a ruhá­nak az, amikor saját anyagá­ból hosszú stólaszerű megkö­tés. sálat adunk hozzá. Hátul, középen egy, vagy két biztosí­tótűvel rátűzzük a nyakra, és elöl úgy kötjük meg, hogy a kivágás Is látható maradjon. Lehet színes, kézzel festett se­lyemből, vagy élénk színű düsessz-szerű anyagból is ez a sál. ,3” változatunkon a deré­kon megkötve használjuk a ru­ha anyagából készült sálat és ugyanakkor könnyű, pllsszlro- zott nylonból kerek gallért te­hetünk a nyakára. Ez eset­ben viselhetjük a térd fölöt- tig érő ruhát bő szárú nadrág­gal is,, ,,C” változat, amikor a ru­ha derekára egy szélesebb, fe­kete lakkövet teszünk, csip­kéből vagy fehér selyembő' a kivágás köré gallért, esetleg a ruha anyagából masnit ké­szítünk, arnePy vagy fércelés­sel, vagy patentozással rög­zíthető. Szép, ha kézelőt is ké-» szitunk a ruha ujjara. „D” változatunkon az alap­ruha fölött könnyű, mintás, vagy egyszínű nylonból ké­szült, bő vonalú, ujjatlan, át­tetsző köpenyt láthatunk. Ele­gáns estélyi lett a kis fekete ruha, ha az ujja végére ebből az anyagból plisszírozott fod­rot férceltünk be. Nádor Vera Szépségápolás nappal és este A kozmetikus véleménye a nő nappali „kozmetikájáról”: Az esős, szeles, hideg időjá­rás ellen a bőrt mindenkép­pen védeni kell. Hogyan? A régi „kendőzés” ma már di­vatjamúlt. Ezzel szemben a dolgozó nő arca minden eset­ben a jólápoitságot kell, hogy tükrözze. A reggeli mosdás után bármilyen könnyen fel­szívódó félzsíros krémet hasz­nálhatunk. Ilyen a regenerá­ló hatású bioaktiv Fabulon, a Gardénia, Camea, s Elit nap­pali krém. Természetesen a bőr milyensége szabja meg a krém kivájasztását. Zsíros bő­rűek száraz krémmel, száraz, vagy normál bőrűek pedig könnyen felszívódó félzsíros nappali krémmel óvják arcu­kat az időjárás viszontagságai ellen. Szépséghibás bőrnél megengedett az arc alapozóval való befedése. Miután nappali használatra az arcrúzs telje­sen felesleges, így a száraz, vagy normál bőrű arcot az orr és áll tájékán a zsírosodé felületeken be lehet púderez- ni. Az alapozóval védett zsí­ros, vagy szépséghibás arcot az arcbőrrel egyező színű pú­derrel puhán be lehet púde- rezni. » A jólápoltság egyik kelléke a viszonylag keskeny szemöl­dök ceruzával való halvány hosszítása. A szemhéjat az arc karakterének megfelelő, a szem színével egyező, az öl­tözékkel harmonizáló szem­festékkel enyhén színezzük. Nappalra a szemhéjat a szem­árnyékoló színnel egyező szí­nű szemceruzával, vagy szem­rúzzsal „húzzuk ki”. Az egyé­niség az ajakrúzs színét' is megszabja. A szőke hajúak rózsaszínes árnyalatot, a bar­nák sárgás tónusút, a feketék pedig meggyszínű, vagy söté- tebb árnyalatú szájrúzst vá­lasszanak. Természetesen nap­pal az ún. „friss” illatú kölni a megengedett. Pl. Levendu­la, Széna, vagy a Sima kölni: És mi az esti „smink” tíz- parancsolata? Esti programhoz, színházba, vagy vendégségbe készülő nők, ha egy, mód van rá, lehetőleg pihenjenek fél órát. Kamiüás, vagy borvizes langyos gézt borítsanak arcukra. A fél óra pihenés nagyon sokat jelent — szépít! A,tiszta arcon a nappali krémet felváltja a folyékony, vagy krémszerű alapozó kenőcs, amely jobban fed. Ezt a fedő réteget lehe­tőleg világos arcrúzzsal szí­nezzük — különösen a vilá­gos, vagy egészen fehér bőr esetében. Következő fázis az arcbőr színével harmonizáld kőpúder használata. Az esti „keretet” a szokásénál vala­mivel sötétebb szájrúzs hasz­nálata hangsúlyozza. A szem­öldök ívét , a haj' színének megfelelő ceruzával, vagy tus­sal igazítsuk ki, A szemhéjra lehetőleg porszemhéjszínezől tegyünk, amely a ruha, a szem színétől függően lehet kék, li­la, sötétbarna, ezüst, vagy zöld. A színezett szemhéjat a szem formájával és színével harmonizáló folyékony szem­tussal tehetjük még szebbé, hangsúlyosabbá. Ma már a fekete szemtúst felváltja a színes, amely előnyösebb, fia- 1 talosabb. - A szemhéjfestés, tussal való kihúzás az arc és szem formájától függően szé­lesíthet. kfeskenyíthet, kere­kíthet. Pl. kis szemet kerekre fessünk . — így nagyobbnak látszik. Az esti parfőmöt aa alkalomhoz és egyéniségünk- nöz válasszuk: teltebb, szőke nők édesebb — karcsú, fekete nők fanyar illatokat. Akár este, akár nappal — a dolgozó r,ő minden esetben a jóízlés határain belül, egyé­niségének megfelelően szépít­se magát. Gáspár Judit r~ NÖGRÁD — 1971. december 5., vasárnap 11

Next

/
Thumbnails
Contents