Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-31 / 308. szám

Egy év alatt

vnaknem tizenhét millió forint

liur»£«rű<i<ő«iil* erdogaxdaságunl«

Az erdő- és a fafeldolgozó guzuucug az idén is közel ti- zemiétmiilió forintot fordított a gazdaság fejlesztésére, amely a munka korszerűsítését és gazdaságosságát eredményezi. Mint ismeretes a fakitermelés erdőgazdaságainkban a nehéz fizikai munkát igénylő feladatok közé tartozik. A gazdaságban viszont ez képezi a gazdálkodás alapját. A fejlesztésre fordított összegből ennek a munkának a megkönnyítésére, korszerűsítésére fordítottak legnagyobb figyelmet. Több tehergépkocsit vásároltak még a korábbi években, amelyre hitelt folyósítottak részükre, tekintettel arra, hogy a gazdaság néhány esztendővel ezelőtt nem rendelkezett olyan pénzösszeggel, amely lehetővé tette volna a készpénzzel való fizetést. A gazdaság vezetőinek becsületére váljék, a munka korszerűsítése érdekében vállalták, igénybe veszik a hitelt, hogy javítani tudják dolgozóik, munkakörülményeit. Ma már bebizonyosodott, hogy helyesen gondolkodtak. A befektetett összeg megtérül és a gér pesítésre felvett hitelt az előírásnak megfelelően visszafizetik. Az idén másfél millió

Dohányfüstös

„karikák”!

Még jóformán meg sem emésztettük & karácsonyi ünnepek alatt fogyasztott sokféle jó falatot. Az új év közeledtével azonban ismét kénytelenek vagyunk újabb beszerzőútra indulni, így aztán csak győzzenek az üzemek újból elegendő mennyiségű és minőségű árut a „piacra”, a fogyasztók asztalára teríteni. Jelen esetben rögtön <s minőség fogalmával szeretnék foglalkozni, mert ugye nem mindegy, hogy az ember jómaga és vendégei számára mit tesz az asztalra.

Pál László karancsalji olvasónk is ilyen gondolatokkal és elhatározással indult 29-én a Mackó presz- szóba, hogy ismételten bevásároljon jó pár fajta édességet, csakúgy mint karácsonyra. Akkor kitűnő minőséget kapott, így aztán ragaszkodott ahhoz, hogy újévre is a Mackóban vásároljon. Az említett napon, saját elmondása szerint, mintegy 50 forint értékű süteményt vett, krémest, piskótatekercset,

meg linzerkarikát. Ez utóbbiból nem kevesebbet, mint 20, azaz húsz darabot. Haza is vitte, és otthon vették észre, hogy a linzerkarikák bizony nem frissek, mert nagyon összetörtek a dobozban, s amikor megkóstolták, elment a kedvük attól, hogy az ünnepi asztalra tartogassák. A sütemények nagyon magukba szívták a presszó cigaretta-, dohányfüstös illatát. A süteménynek pedig ez az illat sehogyan sem lehet velejárója!

Délután ezért visszahozta a Mackóba. Kérte az üzlet vezetőjét, hogy kóstolja meg milyen dohányízű, és cserélje át friss süteményre. Erre a kérésre elutasítás következett. Panasz-levelezőlapot kért, s süteménycsere helyett kapott olvasónk belőle egyet.

így került Szerkesztőségünk asztalára a húsz darab sütemény, s elég volt a doboz tetejét felnyitni, a dohányillat bennünket is meggyőzött arról, hogy ezek a „póruljárt” karikák nem most kerültek ki a cukrászok keze alól.

Egy bizonyos. A sütemény csak frissen adható és fogyasztható, de ezt a húsz darab süteményt szerintem egy jó kereskedő sem merné eladni. Még akkor sem, ha ismét ünnepek jönnek, s nagy a kereslet iránta! — tj —

forintot fizettek vissza. * Jelentős összeget fordítottak a Gyöngyösön épülő parketta- gyár építésére. Társgazdaságokkal közösen építik ezt a gyárat. Az Ipolyvidéki gazdaság. 23 százalékban vállalt kötelezettséget feléprtésében. Észak-Magyarország egyik legjelentősebb építkezése ez. Négyszázezer négyzetméter mozaikparketta, és 100 ezer- négyzetméter normálparketta gyártására alkalmas.

Nagy jelentősége van a fa- kitermelés szempontjából annak az építési munkának is, amelyet a korábbi években kezdtek és az idén fejeztek be Nyolc kilométer hosszú feltáró út ez Vecseklőn, amelyen évente 2500—3000 köbméter fát mozgatnak. Az út hiányában csehszlovák terület érintésével kellett volna a szállítást lebonyolítani, amely komoly akadályokba ütközött. Az út elkészítésével jelentős megtakarítást értek el a szállításnál. A költségekre több millió forintot fordítottak. Az idén kezdték meg az Ipolyvidéki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság balassagyarmati székhazának a felújítását. Több emeletesre tervezték, központi fűtéssel, korszerű munkaszobákkal. Nélkülözhetetlen volt ez a korszerűsítés, mert az egyesítés után az irányító erőket nem tudták hol elhelyezni.

Ezek mellett, a munkagépesítés szerepelt mint főkérdés, az idei beruházásban is. Újabb 13 gépkocsit vásároltak erdei szállításra. Az új kocsik üzembe állításával felszabadult nyolc kisebb teljesítményre alkalmas tehergépkocsi. Ezeket viszont a munkások szállítására állították be. Ezzel megvalósították a szakszervezetnek ez évben hozott határozatát a munkás- szállításról. Fokozatosan gépekkel helyettesítik a lófogatokat is. Terepjáró 11 UE 55- ös gépkocsikat vásároltak. A farönkök vontatására TDT 55-ös nagy teljesítményű vontatókat állítottak be. Ezek a gépek az úgynevezett szálfás anyagokat mozgatják. Több rakodógépet is vásároltak.

Tervbe vette a gazdaság egy bútor, fapanel és hasonló tárgyak gyártására alkalmas üzem felépítését is. Az üzem részére famegmunkáló gépeket vásároltak és felépítették az üzemhez tartozó szárítót is.

„Pásztó '72" acélvázas fóliaház

„Pásztó ’72” elnevezéssel kerül 1972. januárjában forgalomba az acélvázas szerkezetű fóliaház. Az AGRO- TRÖSZT és a Konzervipari Tröszt, valamint a Pest— Nógrád—Komárom megyei AGROKER Vállalat képviselői megtekintették a prototípusként legyártott és a helyszínen felállított fóliaház mintadarabját.

A pásztói MEZŐGÉP gyáregység műszaki kollektívája e témában eredményes munkát végzett, hisz’ rövid egy hónap alatt készítették el a vasvázas szerkezet gyártásához szükséges szerszámokat és csőhajlító gépet. Ennek birtokában beindult a gyártás is. Az idén december 31-ig 14 fóliaház vasszerkezetót kell elkészíteni és január első napjaiban a megrendelőknek eljuttatni.

A kiállított mintadarab megnyerte a megrendelők tetszését és az eddig 71—72 évre megrendelt 100 fólia- ház-szerkezeten túlmenően további százra szóbeli igénybejelentés történt.

A fóliaház ára kedvező, lényegesen olcsóbb mint a korábban alumíniumból kialakított szerkezet. A vasvázra elhelyezett fóliamű- anyag 2—3 évi igénybevételt bír ki. Nagy előnye, hogy a zöldségtermesztés mellett szükség szerint fel használható mezőgazdasági terménygépek tárolására. A 200 méter hosszú és 7,5 rríé- ter széles acélvázas szerkezet két nagy kapuval van ellátva, mély lehetővé teszi, hogy abban traktorok is közlekedni tudjanak.

A zöldségellátás javítását várhatóan nagyban elő fogja segíteni a fóliaházak számának növelése. A Kertészeti Kutatóintézet a műszaki fejlesztés keretén belül a fóliaházakban termelt növények öntözését dolgozza ki, mely révén további élőmunka-megtakarítás érhető el. A pásztói gyáregység kollektívája új gyártmányaival jól szolgálja a mezőgazdaság érdekeit.

s. e.

Törvényeink

szelleméről

írtas Or. Korom Mihály igasttág ügy-miniszter

A Magyar Népköztársaság JJJf;

je a szocializmus teljes felépítésén munkálkodó dolgozó népünk érdekeit és akaratát fejezi ki. Törvényeinknek az a rendeltetése, hogy jogilag szabályozza a társadalmi viszonyokat. Ezzel fontos szerepet játszanak a társadalmunkat vezető marxista—leninista párt politikájának gyakorlati megvalósításában. A törvények a társadalmi folyamatok jogi szabályozásával, szervezésével segítik élő a társadalom tervszerű, tudományos vezetését és fejlesztését. Törvényeink védik rendszerünket minden támadással szemben, szabályozzák az állampolgárok jogvitás ügyei eldöntésének rendjét, erősítik a törvénytiszteletet, az állampolgári fegyelmet, általában a szocialista együttélés szabályainak betartását. Hatékonyságuktól függ a jogrend szilárdsága és az, hogy a szocialista törvényesség hogyan érvényesül az élet minden területén.

Hazánk törvényei, jogszabályai a munkás- osztály állami rangra emelt akaratát fejezik ki, amely akarat egyidejűleg tükrözi az ösz- szes többi dolgozó érdekeit is. A jog természete és szelleme tehát szorosan kapcsolódik a társadalmat vezető osztályhoz és országunk gazdasági életfeltételeihez. Az állam és a jog tehát nem osztályok feletti és azok lényege, funkciója, csak osztályalapon és az uralkodó politikával összefüggően érthető meg. Minden törvény alapvető tartalmát az adott gazdasági viszonyok, a társadalom gazdasági alapja határozza meg. így van ez hazánkban, szocialista államunkban is. Szocialista jogrendszerünk kiépítésének és fejlesztésének vezérfonalául mindenkor a társadalmi-gazdasági követelményeket tekintjük. Minél jobban és pontosabban tükrözik jogszabályaink ezeket az igényeket, «annál jobban megfelelnek céljainknak és annál jobban betöltik szerepüket.

Az elmúlt években a/0°^“i2fs

kérdései nagy érdeklődést váltottak ki közvéleményünkben. Evek óta nem volt olyan ülésszaka az országgyűlésnek, amikor ne alkotott volna egy-egy jelentős törvényt Gondoljunk csali pl. a Munka Törvénykönyvére, a szakmunkás-képzésről, a termelőszövetkezetekről és a földhasználatról, a tanácsokról, a szövetkezetekről, és az ifjúságról szóló törvényre. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa úgyszintén aktív jogalkotó tevékenységet fejt ki. Elegendő csupán egyik legutóbbi döntésére hivatkozni, amellyel módosította Büntető Törvénykönyvünket. A gazdaságirányítási reform bevezetése és kibontakoztatása a magasabb és alacsonyabb szintű jogszabályok közül soknak a módosítását, illetve újjáalkotását igényelte főleg a kormánytól és a minisztériumoktól.

E nagyszabású jogalkotási munkára nem azért került sor, mert valaki, vagy valakik íróasztal mellett azt elhatározták. Az ok abban keresendő, hogy társadalmi, gazdasági viszonyaink gyors fejlődése, változása indokolta és indokolja az olyan jogszabályok hatályon kívül helyezését, amelyek már nem szolgálják kellő hatékonysággal érdekeinket.

Ha törvényeink, jogszabályaink szelleméről, rendeltetéséről beszélünk, azt is hangsúlyozzuk. hogy azok csak akkor tudják igazán betölteni szerepüket, ha a követelmények színvonalán képesek kifejezni a társadalmi szükségleteket. És nem csupán pillanatnyi igények kielégítéséről van szó, mert a jogszabályoknak előre is kell mutatniok. A jogalkotó és a jogalkalmazó rendszeresen szembesíti a törvény rendelkezéseit a valósággal, az élettel, és akkor derül ki, hogy az jól szolgálja e politikánkat, jól védi-e társadalmunkat, és az állampolgárok jogos érdekeit.

A jogszabályokkal kö!l

jogosan — nagy igényeket támaszt, ugyanakkor sok félreértéssel is találkozunk. Sokan

Könnyezem vagy csak a füst szállt a szemembe?” A régi sláger Zagyvarónán jutott az eszembe. A rekonstrukció előtti utolsó pillanatait élő Mátravidéki Hőerőmű salgótarjáni üzeme kéményeiből kiőmlő hatalmas füstgomolyag egyelőre még mindennap így üdvözli az arra járókat és úgy tűnik, hogy még Salgótarjánba is betolakszik. Mindenesetre a hívatlan vendég, reméljük, nem sokáig bosszant itt bennünket, s ellentétben a slágerrel, nem lesz örökzöld

vannak még olyanok, akiknek csak akkor jó a törvény, ha az az ő „pártjukon” áll, és rossznak kiáltják ki, ha a másik fél kap igazat. Egy-egy jogvitánál azonban — és ide kel) sorolni pl. a házasságok felbontását, a gye. mek elhelyezését, a vagyoni vitákat stb. — csak az ' egyik félnek szolgáltatnak igazságot a hatóságok, annak, akinek valóban igaza van, A vélt igazság nem részesülhet védelemben, és a salamoni ítéletek hozatala járhatatlan út. A törvény egyébként minden egyes állampolgárra, vagy minden ügyre bülpn- külön nem rendelkezhet, és a jogalkotó — ha törekszik is arra, hogy a rendezendő életvi - szonyokat a maguk sokrétűségében ‘fogja át —, csak a tipikus jelenségeket képes szem előtt tartani. A jogszabályok alkalmazóira vár az a nagy feladat, hogy az eléjük kerülő ügyeket a törvény betűjének, de egyben szellemének is megfelelően, törvényesen és egyben igazságosan döntsék el.

Sokan szóvá teszik mostanában, hogy törvényeinkben, de a jogrendszerünk egészében is vannak hézagok. Igazuk van, léteznek ilyen gondjaink. Ezek a nehézségek főleg abból adódnak, ha egy-egy jogszabály megalkotásánál a társadalmi követelményeket nem ismerjük fel a maguk teljességében, vagy egyes jelenségeket félreismerünk. Ilyenkor az élet „elmegy” a jogszabály mellett, annak rendelkezésétől eltérő irányba tör magának utat, és nyilvánvaló ellentmondás követke zik be. De vannak olyan esetek is, amikor a „hézagok” úgy jelentkeznek, hogy az adott társadalmi viszonyok nincsenek jogilag szabályozva. Ilyen hézagpótló jogszabálynak mondhatjuk pl. a kormánynak a telektulajdon mértékét megállapító új rendeletét. A közvélemény jogosan tette szóvá, hogy e területen rendet kell teremteni. E jogos igényt kielégítettük és útját álltuk a burjánzó telekspekulációnak.

Ugyanilyen törekvések hatják át á közeid múltban módosított Büntető Törvénykönyvet. A becsületes állampolgárok joggal várják el, és követelhetik az államtól, hogy szigorúan fékezze meg a huligánokat, garázdákat, a társadalmi együttélés szabályait semmibe» vevő embereket. Ugyanezt várja el tőlünk az árdrágítók, spekulánsok, vesztegetők, a „kenők”, üzérkedők elleni határozott fellépésben, vagy a visszaeső bűnözőkkel kapcsolatos szigorításban is.

cvn P6íL nálunk törvényeinkszel-J

OUn BíU coil» iemerői olyan értelemben is, hogy mikor kell azoknak szigorúaknak és mikor humánusoknak lenni. Nera könnyű feladat az, hogy e kettős követelménynek jói megfeleljen a jogalkotás és a jogalkalmazás. Nyilvánvaló, hogy minden időre egyformán alkalmazható recept, vagy előírás nem lehetséges. Jó példa a szigorítás és a humánum együttes alkalmazására a módosított Büntető Törvénykönyv. A már említett szigorítás mellett még ebben az értelemben szólhatunk arról az érdekről is* hogy a bíróságok által elítéltek "valóban töltsék le a kirótt büntetést, és annak egy részét csak akkor lehessen feltételesen elengedni, ha az elítélt valóban rászolgál arra, kiemelkedő jó munkájával és példás magatartásával. Humanizmust egyébként ne várjon az államtól az, aki szándékosan, tudatosan tör a társadalmi rendre, a köztulajdonra, vagy embertársa életére, vagyonára. A társadalom érdeke azt parancsolja, hogy az ilyen emberek bűnhődjenek, és a szigorú büntetés vegye el kedvüket hasonló bűncselekmények újabb elkövetésétől, de tartson vissza másokat is azoktól. Ugyanakkor legyünk megbo- csátóak és előlegezzünk bizalmat azoknak, akik tettükért megbűnhődtek és valóban vissza akarnak térni a becsületes állampolgárok közösségébe. Ezt a humánus felfogást tükrözik azok az új rendelkezések, amelyek mérsékelik — meghatározott bűncselekményeket elkövetett emberek esetében — a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés eddig túlságosan hosszú idejét és merevségeit. Természetes, hogy aki viszont visszaél az előlegezett bizalommal és újabb bűncselekményt követ el, azt szigorúan felelősségre kell vonnunk.

A mi társadalmunk ma a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Minél nagyobb sikereket érünk el e történelmi munkában, nem automatikusan ugyan, hanem társadalmi erőfeszítéseink nyomán, annál inkább megszűnnek, illetve csökkennek azok az okok, amelyek bűncselekmények elkövetését, vagy egyéb jogsértést idéznek elő. Mindinkább erősödik az állampolgárok meggyőződése a jog helyes felfogásáról és a törvények előírásainak önkéntes követése mind általánosabbá válik. A törvénytisztelet, a jog önkéntes megtartása, a jó jogszabályok és a jogalkalmazók színvonalas munkája mellett feltételezi azt is, hogy állampolgáraink ismerjék és értsék a törvényeket, azok rendeltetését, legyenek tisztában jogaikkal, kötelezettségeikkel, mert enélkül nehezen tudnak élni azokkal.

A <nrv£nvp!« megfelelő ismerete és 7 ismertetése fontos részé a szocialista közgondolkodás fejlesztéséneit, erősítésének, de egyik lényeges feltétele a szocialista demokratizmus további kibontakoztatásának is.

NÖ6RÁD — 1971. december 31., péntek 3