Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

MOZIÉLET

Nádújfalu krónikása

Öpdögesapat

Tulajdonképpen mór régtől tervezem, hogy írok róla. Még az ősz elején jártán nála. Nádújfaluban él, egyik zegzugos sarkában, domboldalon, háza pajták és kazlak közé zárva. Népi motívumokkal faragott, színes a kapuja; mint egy mesekönyvi illusztráció. Mintha nem is ma léptem volna be az udvarra. A félhomályos estében harmőnikaszó hallatszott.

Kotroczó bozsrik Lőrinc régi harmonikáján játszott, az egész napos, fárasztó munka Után, halk muzsikaszó mellett töltötte estéiét. Épp egy kanásznótát „húzott”.

Hogy miért szeretném őt bemutatni? Az egyszerű, munkáját szorgalmasan végző ember a múlt megőrzésében vállalt szerepet, önként,

kedvtelésből, kicsit szórakozásból, mégis értékeset adva. Faragásai mellett több kötetes krónikái tanúskodnak erről.

ötvenkét éves. Azt mondja: „Hatvan felé — hazafelé.” Itt született Nádújfaluban, „tősgyökeres paraszt családból”. Későn kezdett faragni, 15 évvél ezelőtt. Korábban egyéni gazda volt, ez idő tájt, véletlenül jött rá, hogy van hozzá érzéke, s hogy nemcsak szórakoztatja, de szereti, szinte belső igényként jelentkezik nála. Kisbíró, katona, bányász, különböző állatok famásai díszítik a „konyhakredenc” vitrinjét. Tíz évig bányában dolgozott, Innen a bányász- élmény, s ihlet. Gyomorfekélye miatt kellett újra a „barázdát koptatni”, egészen

Népi hímzők

X balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban működő népművészeti szakkör népi hímzői legutóbbi összejövetelükön a foglalkozás első részében a Palóc Múzeumba látogattak el, ahol a Nógrád megyei folklórt tanulmányozták. Nógrád megye népművészetének használati tárgyait, életmódját és

viseletének formai szépségét, díszítő művészetét. A múzeumi sétát a szakkörvezető Ha- vassy Jánosné irányította, utána a művelődési központ alkotó szobájában folytatták a kézimunkázást. Egy eredeti rimóci motívumot varrtak ki fehér vászoncsíkra könyvjelzőnek. kedves karácsonyi ajándéknak.

rVílEMÉtmÍNK===j== a iámi atomi# ■

' A karácsony másnapi műsor egyik slágere volt a Kós Károly: Budai Nagy Antal című színdarabjából készült tévéjáték. A dráma, a szerző „Az országépítő” című regénye mellett legsikerültebb műve. A Csehországban egyre tovább terebélyesedő huszita mozgalom mérsékelt szárnyát alkották a kelyhesek, akikről a darabban szó esik, s akiknek ügyéért Budai Nagy Antal is harcoL A darabra teljesen rányomja bélyegét Kós Károly egyénisége és életfelfogása. Mint bizonyára sokan tudják, az Erdélyben élő Kós Károly a legszélesebb körű tájékozottsággal rendelkezett, nem véletlenül nevezték őt a kalotaszegi ezermesternek. Eredetileg építésznek készült, írót az íróhiány és a bizonytalan egzisztencia csinált belőle. De emellett festő, rajzoló, etnográfus, műtörténész, mezőgazdász és politikus is volt. Az úgynevezett transzilvánizmus hive, egész életén át a három nemzetiség, a magyar, a román és a székely békességét, Ö6Z- szefogását hirdette. Ez a békés felfogása teszi azután, hogy bár a darabban sok a harc, magyarok, románok és székelyek együtt küzdenek az elnyomott nép szabadságáért — vezérük Budai Nagy Antal mégis inkább békés reformer, semmint csatában elvesző, megalkuvást nem ismerő hős. A darab vége is más, mint a történelem valóságában: itt nem csatában esik el Budai Nagy Antal, hanem egy véletlen merénylet, egy deus ex machinaként előrángatott halál óvja meg őt a dicstelen bukástól. De azért a befejezés mégsem lehangoló, ezt a jelenlevő apát zárómondata segíti elő. Ö mondja ugyanis: „Ami igazság volt, az nem hal meg bizonyára. ..” A szereplők közül külön dicséret illeti Juhász Jácint kitűnő alakítását a címadó szerepben.

★

A mai, szerdai műsorból, külön is olvasóink figyelmébe ajánljuk a téli úttörő-olimpiát (9.01), A mások ideje is drága című riportműsort (18.20), Leonard Bernstein népszerű műsorát a muzsikáról (20.50), valamint a Szajma-parti látogatás című riportfilmet (21.45).

L. Gy.

Pálfalvl

Vezetőségi ülés. Kibővített ülést tartott a zagyvapál- íalvi síküveggyár művelődési ház vezetősége. Értékelték az idei év munkáját, megjutalmazták a legjobb aktívákat, s megbeszélték az 1972. évi feladatokat— Pinceklub. Január első hetében pinceklubot nyitnak a síküveggyári fiatalok. A művelődési házban berendezett klub modern, korszerű felszereléssel áll nemcsak a gyár, hanem a környék fiataljai rendelkezésére is.

— Évfordulóra. Salgótraján peremkerületeiben is megün- neplik a várossá nyilvánítás 50. évfordulóját- A síküveggyár! művelődési házban a műsoros vetélkedők és előadások mellett meghívják a Zagyvapálfalváról származó 3ódi József operaénekest. Molnár Tibor színművészt, s más. híressé vált embereket.

híradó

— Mikszáth.évfordulóra. A nagy író születésének 125. évfordulójára filmhetet rendeznek a zagyvapálfalvi Mikszáth Kálmán Művelődési Házban, közösen a Moziüzemi Vállalattal.

— Választás. Január 6-án választják újra a síküveggyára művelődési ház társadalmi vezetőségét. A kétévenként ismétlődő választás során 15 tagú vezetőséget hoznak létre. A januári vezetőségválasztást megelőzi az intézmény szakköreinek vezetőségválasztása.

— Déryné-előadások. A jövő év első felében három előadást szerveznek a Déryné Színház közreműködésével a síküveggyár művelődési házában- Március 24-én Kék fény, május 9-én a Dinasztia, június 1-én a Mézeskalács című műsort mutatják be a társulat tagjai.

4 NÓGRÁD - 1971. december 29., szerda

1959-ig, amikor Nádújfaluban is megalakult a termelő- szövetkezet. A bányászidők- ben szerzett betegsége után, a közösségben is kénytelen volt „csak a kulcsár” szerepét vállalni, míg 1965-ben a Közúti Igazgatósághoz került. Azóta is itt dolgozik. Űtőr. Mostanában már megszakította „kapcsolatát" a faragással. Pedig korábban „jöttek egymás után.. mindegy volt, mit határozott el, hogy kifarag, s mindegy, hogy milyen fából: tölgy, eper, fenyő, szilva, nyárfa, vagy hárs...

A másik, mai napig is örömet jelentő, már nem is annyira hobby, mint inkább valamiféle kötelességszámba menő elfoglaltsága: a krónikaírás. 1963-ban kezdődött. Két-három havonta járt honismereti foglalkozásra, a községből egyedül. A település múltjáról azóta gyűjtögeti rendszeresen az adatokat, a krónikaírást pedig 1964. január 1-től „végzi". „Nem tudtam én, mi fán terem a krónika!” — mondja mosolyogva. De „pontos forrásból”, vagy „ahogy a nép szájáról hallja” az eseményeket, történelemmé, s egyszersmind maradandóvá vált a kézzel, gyöngybetűk- kel írott füzet. Ugyani gy, az 1965-ös és a 66-os krónika is. 1967. év elejétől naplóformában ír. A következő év május 1-én palócnap volt Nádújfaluban. A nap eseményeit, résztvevőit (beleértve, a teljes létszámban, a vendégkönyvben szerepelt látogatók neveit is), külön füzet őrzi, fényképeikéi díszítve. „Mai napig vezetem, sőt még holnap is!” — s tekintete végigsimogatja eddigi „műveit”.

Találkozásunk óta élteit

néhány hónap, s a sok-sok gondosan megírt, tisztelettel, féltve őrzött füzetek száma azóta biztosan meggyarapodott. S, ha majd nyugdíjas lesz, „életét is elbeszéli” talán.

Rákos Ilona

Jelenet A kaktusz virága cinifi. magyarra szinkronizált, színes, amerikai filmből

Két érdekes, kalandos, izgalmas film szerepel a salgótarjáni bemutató mozi, a November 7. Filmszínház következő műsorhetén. December 30-tól január 2-ig A kaktusz virága színes, amerikai filmet, január 3-tól 5-ig pedig az Ördögcsapat című színes, látványos szovjet kalandfilmet vetítik. Az előbbi a hasonló című ismert vígjáték alapján, az utóbbi a cselekmény fordulatossága, egzotikuma és főleg történelmi hűsége folytán számíthat az átlagosnál nagyobb sikerre.

A kaktusz virágát Barlllet és Gredy írta színpadra, és Diamond dolgozta át filmre. Gene Saks rendezésében. A népszerű francia vígjátékból így lett amerikai színes film.

A történet bizonyára sokak által ismert. Tony Simons, a rendkívül vonzó, fiatal lány egyedül él egyéni ízléssel berendezett lakásában. A hang- lemezgyárban, ahol dolgozik, ismerkedett meg szerelmével, Juliannel. Tony éppen öngyilkosságra készül, amikor szomszédja, a jóképű fiatalember, akinek írói ambíciói is vannak, benyit ajtaján. A fiú megérzi a gázszagot, a lány megmenekül. A férfi, aki miatt öngyilkos akart lenni, fogorvos, s állítólag felesége és több gyermeke van. S ebből származik minden további bonyodalom, amely ezt a nagyszerű film víg játékot közönségsikerré teszi. A film érdekessége. hogy a kinűnő szereposztásból is kiemelkedő

Ingrid Bergman, Stephanie alakítója ötéves szünet után ebben a filmben lépett újra kamerák elé.

Még nagyobb sikerre számíthat a kozákok XVIII. századi szabadságmozgalmát felelevenítő. ördögcsapat című, színes, szélesvásznú szovjet film, amelyet Szavcsenko és Voronyin írt és V. Zsilin rendezett. A kalandfilmeket kedvelő közönség körében bizonyára nagy népszerűségnek fog örvendeni. A film azzal kezdődik, hogy a lembergi templom előtti kis téren embervásár folyik. A kikiáltó egy öreg méhészt, annak fiát és leányát bocsátja áruba. A kövér földbirtokos és a divatosan öltözött osztrák Sieg megállapodnak abban, hogy közösen megveszik őket. Sieg csak ahhoz ragaszkodik, hogy a lány az övé legyen. Ámde amikor már a fejadóókmányt veszik elő, a tömegből előbukkan Makszim Zaruba, a frissen diplomázott diák, kitépi az okmányt és darabokra szaggatja. Kardok kerülnek elő, megkezdődik a harc. A segítségre siető kozákok már nagyon szorongatják az osztrákokat, amikor megjelennek a helyőrség lovaskatonái. így indul a film, de a cselekmény többi szálait nem áruljuk el, hadd okozzon az minél jobb szórakozást, kellemes feszültséget a mozilátogató közönségnek.

Ifjú Vasas

Fény rehívó

A Televízió csütörtöki műsorában Fényrehívó címmel, részleteket hallhatunk az éneklő rajok országos találkozójának szentesi díszhangversenyéről, 17-50 perces kezdettel. A sorozatnak ebben a 3. részében többek között szerepet kap a salgótarjáni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola húsztagú kamarakórusa is, amely az említett országos találkozón is sikerrel szerepelt. Ezúttal népdalcsokorral lépnek föl, amelyet tanáruk, Nagy Zoltán tanított beA nagybátonyi Mü.M 209. számú Iparítanuló-intézet „házi lapja”, az Ifjú Vasas legújabb száma a közelmúltban jelent meg. A KISZ VIII. kongresszusának felhívása, a felhívás vezérgondolatai szere, pelnek Bozó Sándor, az intézet csúcstitkárának cikkében, egyben megfogalmazva valamennyi ifjú szakmunkásjelölt csatlakozását a felhíváshoz. Fontos? — Nem fontos! a címe a Ságvárr alapszervezet, az alulról jövő kezdeményezések, felhívások el- sikkádásáról szóló cikkének.

A nagybátonyi intézetben 1968-tól folyik vas- és fémszerkezeti lakatosszakma* képzés. Akkor 18 tanuló kéz" dett, az idén 77-en sajátítják el ezt a szakmát. Horváth László szakoktató a vas- és íémszerkezeti lakatos szakmát ismerteti a lapban. A humor rovatban az eszperente nyelvet mutatják be a szerkesztők. (Pl.: az órás eszperente nyelven: mestere kerek szerkezetnek, mely reggelt, delet, estet jelez). A kiadványt a tanintézet hírei zárják.

iAiikszáth fcáltnán:

KÍSÉRTET LUBLÓN

Gyakran járt Kaszperek Mihály Varsóba még az öregek életében, s onnan hozta a szép asszonyt is. Jablonszka Máriát, egy odavaló borbély- mesternek a hajadon leányzóját — aki egyébiránt a Csernyiczky gyerekbe volt szerelmes, s ez el is vette volna, ha a vén Csernyiczky nagy gőgje engedi— Grófkisasszonyt kell elvenned. vagy legalább nemes leányt. Aranytyúkot, nem pedig egy közönséges polgári libát.

Csernyiczky Mihály bosz* szúsan mondá:

— Az aranytyúk sem nekem nem kell, sem én nem kellek neki— Semmit se félj, fiam! Van nekem egy bűvös kis hordóm — felelt az öreg Ja- roszlav —. mikor az megmozdul, és azt mondja. hogy cip, cip, azok a címeres kis csirkék mind feléd szaladnak.

Csernyiczky Mihály elpanaszolta a szíve baját egy ízben a fiatal Kaszpereknek, mire az nyomban kíváncsi lett a Máriát meglátni. Gyönyörű leány volt; magas, karcsú, vállas, hosszú, rőtbe játszó szőke hajjal. nagy, nedves, beszédes, kék szemekkel. Megtetszett, de hogyisne tetszett .volna meg a fiatal Kaszpereknek. s elcsípte a Csernyiczky • gyerek orra elől. Megbabonázta-e Máriát, vagy mit csinált vele, hogy az olyan egyszerre hozzápártolt? Volt is aztán Lublón olyan lakodalom, hogy még a sztaroszta is becsípett rajta.

Búsult-e, nem búsult-e a fiatal Csernyiczky. ki tudja; Kaszperek előtt nem mutatta: sem apja életében, sem azután. De, hogy a szíve nem repedt meg. az bizonyos, mert a rákövetkező másik farsangon odaajándékozta azt egy litván leánynak. Legalább ezt a hírt hozták Kaszpereknek Lublóra átutazó kereskedőkS igaz is volt, mert mikor a tavaszon újra borokat szállított Kaszperek Varsóba, a vele ment Fajor János és Kelemen István pincemesterek tanúvallomásaiból olvashatni, már az új asszony fogadta a tornácnál, mégpedig — mint Fajor János hit alatt erősíti — e szavakkal, amikre kár volt annak idején több súlyt nem fektetni:

— Hamar megjöttél, édes férjem!

— Kár. hogy nem vagyok az — felelte mosolyogva Mihály a tanúk szerint. — Én csak a liferánsa vagyok a férjeurának, a lublói Kaszperek. Elhoztam kegyelmeteknek a megrendelt borokat\ Esthomálynál történt-e, vagy rövidlátó volt-e a menyecske, nem találunk semmi magyarázatot rá. hogy szinte g. nyakába akart ugrani. (Hm — iegyzé meg az öreg Kelemen István, hamiskás nyelvcsettentéssel —, a megboldogult Csernyiczkyné is éppen így tett a megboldogult gazdámmal.)

De ez talán nem is tartozik ide: azért mondom „talán”, mert nem lehetetlen az sem. hogy a csodálatos mesében ez az a kacsaláb, amelyen az egész forog.

Az eleven, pici litván asz- szonyka zavarodottan mosolygott:

— Isten hozta nálunk, Kaszperek Mihály uram- De bizony a szegény uram nincs itthon, átalment Krakkóba, a beteg öreganyjához, ám azért meghagyta, ha elhoznák a borokat, rakják le a pincébe, az üres hordókat pedig szokás szerint vigyék vissza kegyelmetek.

S fürgén mint az orsó, befordult. hogy elhozza nekik a pincekulcsot, egy litván dalt dúdolgatva útközben:

Boldog az, akinek semmije sincs.

Pehely helyett békével van az . alvó vánkosa rakva. Dunyhái a enyhe fuvallat A lepedője ködből van szőve, A tolvaj semmit sem lophat el tőle.

Átadta a kulcsot, Kaszpere- kék pedig lerakták a hordókat annak rendje és módja szerint a pincébe, mely a világ legjobb boraival volt megtöltve. A hatalmas, száz- akós hordók, mindenik egv egy apostol faragott arcképével vagy valamely bibliai jelenettel (meg lehetett volna itt az egész keresztény vallást tanulni, a mulatva való oktatás rendszere szerint), úgy állottak sorba, mint egy nagy zig-zugo« város utcáin a házak és gyönyörűen beosztva az illető szent férfiak ransia és érdeme szerint. A Júdás- hordóban csiger volt (nem érdemel egyebet az áruló).

Szent Pál szekszárdi vörössel vala megtöltve — talán jutalmul, hogy az oláhokat otthagyta. — A szelíd János apostol gyomrában egri bikavér forrt, a Szent Antaléban gránát villogású burgundi (Ebből ered úgy látszik, a Szent Antal tüze.) Két egész utcasor a Rajna kincseivel büszkélkedett, egy mellék- alagútban a spanyol borok állottak, míg messze, a pince legvégében csapóaitón kellett lemenni egy fiókpincébe, melynek fekete falairól szürke pókhálók lógtak. Ott csupa kis hordók voltak, mégpedig befalazva, hogy valamiképp lábat ne kapjanak. Ez a tokaji aszúk birodalma. Itt minden hordóhoz tradíciók fűződtek. Ebből mulattak a Báthory István installációján! Amabból szokott rendelni a török szultán a kedvenc oda- liszkjai számára. Az meg ott olyan régi, hogy talán Zsig- mond király is abból itta meg az áldomást, amikor Lub- lót zálogba adta...

Szó ami szó. ez a föld alatti világ nagyon megszépíti azt a másikat a föld felett-..

De hátha i még azt a hordót találhatnák meg, amelyről az öreg Csernyiczky azt mondta a fiának:

„Van nekem egy bűvös kis hordóm, amikor az megmozdul és azt mondja, hogy cip, cip. azok a címeres kiscsirkék mind feléd szaladnak.” Megtalálták-e, legfeljebb sejteni lehet, de hogy Csernyiczky Mihály, mikor Krakkóból visszakerült, nem talar ta meg többé a bűvös hordót, arra sok jel mutat. Egy csomó e jelekből a litván asz- szonyka hátára is jutott. (De nem is vett ám kivágott ruhát vagy három hétig-) Lihegve, izgatottan kereste a hordót Csernyiczky:

— Hej. asszony, asszony hol a .hordó?

(Folytatjuk)