Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-03 / 285. szám
V Hozzászólások cikkünkhöz A * Balassi-stéle Ha mostanában valak balassagyarmati Balassi u.-.nná- zium környékén jár, a nagy, szürke épület tövében' örömmit kaptunk a szobortól? Egy A gimnáziumkertbe egy 60 éves, öreg, fáradt, csúnya olyan szobor kellett volna, és gyenge, sovány embert. Ez amely Balassi jó tulajdonsá- nem megvetendő, de akkor gait ábrázolja, és ugyanakkor mel vesz észre egy szép, fehér sem az iskolában kell felállí- mellette a negatív vonásait is négyzetes oszlopot. Mikor tani — egy olyan iskolában, tudtuk volna. Nem fordítva, azonban az ember közelebb melynek |névadója Balassi Bá- egy fáradt, öreg embert áb- megy Borbás Tibor Balassi lint! Mert rá felnézünk, be- rázoló szobor — mert emel- Bálintot és Júliáját ábrázoló csüljük, nagynak tartjuk — lett hiába tudjuk Balassi poés ezt az érzést nem lehet a zitív vonásait, diákokban lerombolni. Nagy Rezső alkotásához, akkor bekövetke zik annak a jelenségnek egy része, amelyről a NÓGRÁD 1971. október 20-i számában így ír: „Az iskola, meg a város közvéleménye felháborodottan fogadta az alkotást.” Mi az oka a felháborodásnak? Az említett cikk írója, Erdős István szerint az, hogy „ez a Balassi-kép nincs szinkronban a végvári vitéz költővel, ... ki, hős volt, vitéz, dél Nem lehet megérteni Az iskola diákjai nevében szeretnék hozzászólni a Balassi és Júliája c. cikkhez. Mi, nem értünk egyet ezzel a Ba- lassi-felfogással. Miért? Korántsem azért, mintha a gimnáziumban csupa begyepeseceg katona, (hanem) fáradt deU fejű tanár és naiv, félre- ember,.., Talán tört gerincű vezethető diák járna, akik is, akit összeroppantott a kora, a vérgőzps XVI. század ... bujdosni kényszerül.. A cikkíró hiányolja a dialektikát az írók, költők iskolában tanított életrajzából. Én inkább a stéíéből hiányolom a dialektikát. Az iskolában ugyanis szó esik (ha esetleg nem is elég) Balassi árnyékáról is, Borbás Tibor alkotása viszont csak „árnyékot” mutat, a végvári költőre még csak minden újtól irtóznak. Nem! Többé-kevésbé megismertük Balassi költészetét, és korát, a vérgőzös XVI. századot, a reneszánsz korát. Bennünk egészen más kép él a nagy költőről. , Nem érthetek egyet a cikkíróval, amikor ezt írja: mégsem lehetett olyan, mint Tiborc a nagyjelenetben. De ezt a torzítást elfogadhatjuk a hangulat érdekében. Magával a hangulattal nem értünk egyet. Tévedés azt hinni, hogy nem értjük a szobrász gondolatait. Nagyon is értjük. Csak Balassi egyéniségének ilyen egyoldali?, leszűkítése ellen tiltakozunk. Ha az a fáradt, szomorú tekintetű, csalódott, talán tört gerincű, talán kiábrándult „valaki” lenne az igazi Balassi, azt hiszem, nem Esztergom falai alatt végezte volna, hanem valami csendes, lengyel . megtanítjuk a műveket, varoskában, ahol elmélázgathatott volna az ő végtelen világfájdalmáról. De nem ezt tette, mert életeleme volt úgy, hogy azoknak már vajmi kevés közük van az élethez”. Dehát ez lehetetlen! Hogyan nem is utal. De ha valaki fá- leh.etn€ ®lsíí?£ad?i az„él.eLtí°1’ harc, á száguldás és nem törradt, tört gerincű, csalódott, a költészet az elet tűk- te meg a bánat. Márpedig, ha ezért már emlékművet érdé- fe; Meg a legapróbb hangula- valaki úgy él, ahogy szeret, mel? Nyilván nem. Az emlék- *s tükrözi, nemhogy egy eleve, nem lehet ilyen kiégett. Balassi életfelfogást, életérzést! Aláírom, hogy sok olyan pilművet azért kapta , . ---B álint, amit az emberiségnek Balassj megírta szerelmes ianata lehetett, amikor még adott: a költészetéért. Ez pe- „hazat’ végf^’ ,har' dig elsősorban a vitézséggel cot dlcsoito verselt‘ Véglgud' szerencsétlenebb volt, mint a .«««« r.r f. stéle költője. De lehet-e egy és a szerelemmel van kapeso- varolta>. -harcolta az eletet. Irt művészt pár pillanata alapján latban. A stéle ezt nem mutat- szomoru’ Panaszos verseket is, megrajzolni? ja be, pedig ide kellett volna ^ írfc * f—s ««= —»uu» •innék ennvi kaland iutott Lehet! Sőt, sajnos, még fel helyezni a főhangsúlyt. (Júlia ?”nyiu0 ** *ksz0J" ls lehetett állítani a glmnázi 11 Pvan ralta van a v rwzlnrSrvn * 6SZ€l€S, IlOgy SOK SZÓ r KI .irn nrlvorón rcolr oavat non ugyan rajta van az oszlopon, ábrándult bánatos (De soha- 1101 udvardtl- Csak egyet nem de mintha semmi köze sem ^randuit, toMtos. (De soha lehet Bemagyarázni a diáklenne Balassihoz.) Á költő egyébként 40 éves sem tört gerincű!) Most tekintsünk el attól. korában, csatában halt me« h°gy egy 40 évesen, csatában f ‘SSL t « !!: elesett férfi, akiért fél Magyarország hölgyei epekedtek, Ságnak, amely esetleg nem is olyan butuska —, hogy ez az igazi Balassi. Valló Zsuzsa Ne a mi iskolánkat díszítse s bujdosása idején is jó néhány nőt meghódított, fizikailag tehát annyira nem lehetett megtörve, ahogy a kőbe vésett kép ábrázolja. Versei pefe| sem tört^meg ennytte^Az Pár hete csupán annak, is ért minket, hogy mi, Balas- emlékmű tehát Balassi életé- ho^ egy napon új értékkel siban csak a daliás harcost a nek, költészetének egy kevés- f^agodott gimnáziumunk A női sziveket langragyujto ^lobé jelentős részét túlozza el, és kapun ^lepo dlákság csod41' yagot s a tollat oly kitűnően kizárólagosnak tekinti, ezért én kozva vett szemugyre egy fe- forgató poétát látjuk, s nem nem értek egyet a művész' *,*: g^junk arr^hogy ez_ az koncepciójával. járat felőli oldalon Balassi ember, aki annyit harcolt, Bálintot, — iskolánk névadó- küzdött, s szenvedett életében, ját, a másikon a költő híres, néha fáradt, összetört, kiábmnrwiía how rnssz'^Fkdie ezt nagy szerelmét, Losonczi An- rándult is lehetett, s voltak mondja, hogy rossz. Bedig ezt ^ _ ahogy - nevezte. pillanatai, amikor az életet liát — ábrázolja. Az első tu Erről a szoborról majdnem mindenki egyértelműen azt így nem lehet mondani. Mert már maga a megoldási mód sem olyan derűsnek látta, mint se mindennani Legtöbbször zetes megtekintés után, azon- ahogyan azt verseiben megírtórl fonSáTértÜTik aszobor ban ^foszlott a szoborról az ta. Nem vitatom - bár nem etnevezéM alatt És hogy e°y újdonság szépítő varázsa, s a fogadom el teljesen - lehet, einevezese alatt, r-s, diákok között nagyjából egy- hogy igazuk van. De abban ’ vélemény alakult ki. azonban már nem, hogy entéglatest legyen a _ , . amelynek oldalaiba bele van vésve a mondanivaló — ez egészen újszerű. De kérdés: miért csak két oldalt használt fel a művész? Ha a másik két oldalon is ott lenne Balassi égy-egy arca, tulajdonsága talán jobban ide való lenne Nem tetszett nekik az alkotás nek a szobornak épp a mi is- — ezt nyíltan bevallották, s kólánk udvarát kell díszítenie, kevesen akadtak közülünk, Egy olyan iskoláét, amely akik megpróbálták pártfogás- Balassit választotta névadójába venni, s megmagyarázni a nak, s amelynek diákjai fel- művészettörténelem órákon ta- néznek a nagy költőre, nultak alapján a művész szándékát, mit is akart kifeVersényi Judit Munkásélet és művelődés A tanulás rangjáért gozó pedig távközlési techni* kumban. Ezen túl marxista középiskolában öten, esti A napokban került városi tanulók számát, növekedett a tanácsülés elé Balassagyarmg. középiskolában az esti és leton a művelődésügyi osztály velező tagozaton továbbtanubeszámolója, amely a közmű- lók aránya. Természetesen, egyetemen ketten folytatnak velődés munkás- és ifjúság- Balassagyarmaton is jelent- tanulmányokat. A gimnázium centrikussá tétele érdekében keznek gondok. Itt is eltervégzett, tevékenységéről ad jedt az üzemekben, esetenként. másutt is az a nézet, képet. Amint azt e fórumon Lombos Márton tanácselnök is hangoztatta, a város 14 000 lakosából mintegy 4000. • a munkás, tehát esti tagozatára itt sem javasolt az üzem senkit, de nem zárkóztak el attól, hogy lehogy a felnőttoktatás betol- velező tagozaton; tanuljanak. A városi tanács művelődéselmondották: tötte hivatását. Azok, akik fejlődésre képesek Voltak, ügyi osztályán igényeik — már befejezték tanulmányai- éppen a porcelángyárban naszellemi igényeik — kielégí- kát. E szemlélettel magyaráz- gyón indokolt lenne a tovább* tésén túl arra kell törekedni, ható, hogy_ az utóbbi években tanulás segítése, hiszen egyethogy mindinkább irányítsuk csökkent a” gazdasági és táris ezeket az igényeket. Hi- sadalmi szervek erőfeszítése, szén a mind műveltebb mun- a felnőttoktatás társadalmi kás nélkül valóban illúzió a megbecsülése, segítése. Mások szocializmus magas szintű közgazdasági szempontból ítéépítésének programja. Amint tik meg a felnőttoktatást, kétazt a X. kongresszus határo- kétségbe vonják az anyagi rác zata is kimondja: „Társadal- fordítás megtérülését. Többen műnk szocialista - fejlődésének pedig csak a szakképzést, átegyik alapkérdése a dolgozók képzést és továbbképzést tartáltalános műveltségének eme- ják indokoltnak a felnőttoklése és szakképzettségének tatásban és idegenkednek az növelése.’ len mérnökük illetve egyetemet végzett dolgozójuk sincs. Legégetőbb gondunk A felsoroltakon túl, még több üzemben hasonlóan gondolkodnak. Különösen a tanulmányi szabadságok kiadása körül fordulnak elő -nehézségek, illetve az erre Való hiáltalános műveltséget emelő Yftkozással ^húzódoznak az formáktól altalános műveltséget nyújtó Néhány' példa. Az 1970 71A Intézményekbe beiskolázni Közművelődén a/ ütemben 1 A kongresszus határozatai, s a népművelési konferencia megállapításai világosan megfogalmazták, hogy az iskolázottság a népművelés alapvető feltétele. Az anyag érthetően sokat foglalkozik tehát a felnőttoktatással összefüggő kérdésekkel. A balassagyarmati felnőttoktatás felmérése „ megyei vonatkozásban is balassagyarmati telepén mint- ta !ehetne- Mindezekre Baias- hasznos tanulságokat . tártál- egv félezren dolgoznak ' Az' saSyarmaton a jövőben fokoes tanévben a finomkötött, árugyár gyáregységében dolgozók továbbtanulási jelentkezési lapján 24-ből 11-nél e megjegyzés állt: ,,A nevezett dolgozó részére a továbbtanulással járó kedvezményeken és a tanulmányi szabadságot biztosítani nem tudjuk”. E dolgozók zömében a gimnázium első. második osztályaiba jártak. dolgozóikat. Arra lenne szükség — többek közt —, hogy az üzeme,kben fokozzák az iskolarendszerű . felnőttoktatásba bekapcsolódó dolgozók megbecsülését, a tanulás rangját. Az üzemi párt-, KISZ- és szakszervezetek számára igenis alapvető kulturális feladat a felnőttoktatás. Az erkölcsi és anyagi, ösztönzés formáinak kimunkálása a A Kőbányai Porcelángyár gazdaságvezetés egyik feladamaz: 1970/71-es tanévben 20 dolA»z MSZMP városi bizottsá- gozót iskoláztak be. Közülük gának a városi pártértekezle- 19 a gimnázium levelező 1 és ten elhangzott beszámolója és esti tagozatán tanul, egy dol- határozata kötelezte a köz- művelődés dolgozott, az üzemek vezetőit, hogy nagyobb gondot fordítsanak az üzemi közművelődés feltételeinek megteremtésére. Hasonlóan fogalmazta meg a városi tanács múlt évi, szeptemberi ülésén a közművelődés előtt álló legáltalánosabb célkitűzéseket. Többi közt kimondja: a város lakosságának átréteg- ződése, a bejáró dolgozók számának. növekedése szükségessé teszi a megalapozó általános és szakmai műveltség biztosítását (üzemi, általános iskolák, tanfolyamok, továbbképzések, üzemi szakkörök szervezése, műszaki értelmiségi klubok létrehozása, differenciált művelődési lehetőségek megteremtése). A felnőttokfgtással kapcsolatban manapság rendkívül sok gond merül fel, a továbbtanulók száma Nógrádiban is csökkenőben van Mi a helyzet Balassagyarmaton? zott gondot fordítanak. Valóban, egyik legégetőbb gondunkról van szó. . T. E. Felnőttoktatás Ügy mutatkozik: jelentős társadalmi erők mozgósításával, elsősorban a szakszervezetek, a KISZ, a nőtanács segítségével tartani lehetett az általános iskolában a magánvizsgázók és az esti tagozaton VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK „1A1&. szeptember 17-én zajlott az orosz—francia háború legnagyobb csatája Napóleon és Kutuzov seregei Rözütt, melyben mindkét tél súlyos veszteségeket szenvedett. A történelmi eseményt látványos művészi eszközökkel, hatalmas tömegek mozgatásával idézi fed a film” olvashatjuk a Rádió és Televízió Üjságban. Bár eredeti tervünk szerint csak a sorozat befejeztével kívántunk visszatérni a Háború és béke méltatására, ez a fejezet újból írásra ösztönzi a kritikust. Mindenekelőtt meg kell dicsérnünk a Televíziót, hogy okulván az első két részt követő bírálatokon, a szélesvásznú filmet normálméretű példánnyal cserélték ki, s ezzel hiánytalanná tették a közönség szórakozását. (Ugyanezért bírálattal 1« élhetnénk, amiért nem nyomban normálfümmel kezdték a monstrefilm vetítését.) Am de nem ez a formai változás, nem külsődleges szempontok kényszerítették kezünkbe a tollát, hanem tartalmi mélységeik, amelyeket a rendező Bon dar csuknak ez ideig ebben a fejezetben sikerült a legjobban kifejeznie, s amely legközelebb áll Lev Tolsztoj regényének szelleméhez. Jóformán egész idő alatt egy hatalmas csata seregeinek kétszer százezres hadi népe vonul fel egymással szemben, készül a harcra és csap össze. Mindez Borogyinónál történik, a viszony- !.a‘g orosz falu mellett, amelyet a francia és orosz százezrek összecsapása tesz örökké nevezetessé. Ez a csata azonban kiválóan megmutatja az író tömegek mellett állását, kollektív szemléletét, an- timdrvidualista következetességét, örökké nevezetes marad az a jelenet, amelyen Napódeon rádöbben, hogy serege nem legyőzhetetlen, s elképzeléseinek egy nép hősi ellenállása hamarosan útját állja. De legalább ennyire élményteli Kutuzov tábornok érző, „civil” magatartása. Mert szerintem, nem ide Íemi< amikor a kőtömbből kivaló! Ha egy kiállításon, tár- bontotta az alakok formáit, laton látnánk, akkor bizonyá- Nemcsak a diakok, de a gim- ra nem lenne ennyire negatív nazljirn tanarai között is el- az értékelése. Ott, a művészet- utasításra talált a szobor, és szeretők között talán sokaknak hete iskolánkba tetszene. Sőt, még a gimnázi- Jött riportot készíteni a me‘ um tanulói között is akadna ^ ,lap munkatársa, bizony néhány, aki nem ítélné el diákjaink elkeseredetten til- ennyire, ha máshol látná. takoztak jelképük ' ilyen mó- Mert mit tanultunk mi Ba- don va d porba rántása ellen, lassiról? Gyakran vádolják az ifjúVitéz volt, erős, szerette a Ságot azzal, hogy túlzott mérnökét és a nők is őt, ezért a tékben romantikus, s jelképek, megjelenése is jó lehetett, mai ideálok világában él. Lehet — szóval csinos volt, és tudjuk, nem tagadom — ez sokszor hog^ elég korán meghalt. És így van. Ám most az a vád Minden napra egy ablak A mai, pénteki műsorból olvasóink figyelmébe ajánljuk a Képzőművészeti Magazint (17.35), a Hős városok sorozatból az Odesszát bemutató dokumentumaimét. (18.05). ezúttal Viránvi Péter elektroműszerészt bemutató ifjúsági sorozatot (18.1.5), Tom Stoopard „Szabad, mint a madár” című tévéjátékát (20.00), valamint Leonard Berstein: a muzsikáról, közelebbről a hangnemről szóló, szemléltető csevegését (21.00). A kísérleti műsorban a Tut.ka professzor történetei és a Baal lovagjai sorozat újabb fejezetei mennek. L. Gy. Igen sok turistát, vonz a lengyel ujazdi vár A romos történelmi emlékmű nagy részét restaurálták. A vár a XVII. század első felében reneszánsz stílusban épült. annyi, ahány napja van az évnek. A várba leereszthető hídon keresztül lehet bejutni. A portóion márványba vésett kereszt és bárd látható, az Érdekessége, hogy építészeti egykori váfalapító címere. A szerkezete összefügg az idő- vár a svéd háborúk idején vei: négy tornya a négy év- pusztult el, de a főfalak, a szakot, 12 várterme a hóna- termek, a lakószobák boltoza- pokat,’ 52 szobája a hetek tai a mai napig megmarad- számát jelképezi. Az egész tak. A vár alatti tömlöcöket váron 365 ablak van, tehát és folyosókat most tárják fel. 4 NÓGRÁD - 1971. december 3., péntek | ANDR2EJ ZBYCH: (Lengyelből fordította: Varsányi István) 59. Hátul a kertben volt egy elhagyott házikó, valamikor a kertész lakott . benne. nap fegyvert találtak Pozne- réknál. Most házról házra járnak. — Csak jöjjenek — mondta a lány. Félelmük /és nyugnyugodt hangon. — Remélem nem. — Hisztizel — Anna Mária arcán mosolynak szánt grimasz jelent meg. — Túl akarodavitte Martát, és meg- keltett benne. Hát csak jöj jetalanságuk csak gyűlöletet juk élni. Ennyi az egész... esküdött, hogy senkinek, sem Bertának, sem Schenknek, sem Anna Máriának nem szól róla. Pokrócokat csent ki a házból és ennivalót készített parténak; majd gondosan bekötözte. Értett hozzá, mert a BDM-ben szani- tégtanfolyamot végzett. Már jócskán beesteledett, a kövezeten ismét ágyúk dübörögtek, tehergépkocsik hajtottak, s rajtuk katonák énekeltek. Inge az ablaknál állt, legyen vége nek végre és mindennek. Anna Maria Elken állt mögötte. Inge a Vállán érezte kezét. Hirtelen megrázkódott. — Cáönd, uralkodj magadon — Anna Maria halkán szólt, de eréllyel. — Felnőtt lány vagy. Mennyire gyűlölte most őket! Schenket, Anna Mariát, Bertát és • nagybátyját, aki menekülés közben Martára ebben a pillanatban kopogást kémlelt kifelé az elsötétítő lőtt. Elfordult az ablaktól, a hallottak az ajtón. Nem erő— Túlélni! Túlélitek, há fé. lelmetekbe bele nem haltok. Hiszen maga is szüntelenül reszket, hogy valaki felisme- »nehezen ri. Hamburgi ápolónő! — A papírjaim rendben vannak — jelentette ki Anna Maria. — Igen, természetesen rendben vannak! Mindnyájan a legnagyobb rendben vannak... — Még szeretett volna hozzátenni valamit, de függöny hasadékán. Igyekezett semmire sem gondolni. — Gyere el onnan — hallotta Schenk hangját. — Tegsűrűsödő homálybarí egyre szakos zörgetés, inkább szefehérebbnek látta arcukat. — Minden német olyan rény, sőt bátortalan, halk kopogás volt, de mégis megdergyáva mint ti? — kérdezte medtek, biztosak voltak ben-. ne, hogy eljött a legroszszabb... — Nyissa ki. Schenk úr — szólalt meg végül Anna Maria. , — Miért éppen én? Jobb, ha nő ... Inge megvetően végignézett rajtuk és kiment az előszobába. A másodpercek ólomlábakon vánszorogtak, végre német beszélgetést hallottak, majd Inge karjába kapaszkodva, fiatal, borostás arcú férfi jelent meg, tépett, szakadt, sáros ruhában. Megkönnyebbülten lélegeztek fel; ez az ember, bárki légyen is, nem látszott veszélyesnek. De aztán azonnal megértették, hogy mégis veszélyes. Nagy kiegyenesedett, majd maga elé lökte karját. — Heil Hitler! — mondta. Hallgattak. Három nappal ezelőtt még mindnyájan ugyanezzel a gépies mozdulattal válaszoltak volna. — Mit akar? — kérdezte Schenk, mihelyt érezte, hogy már meg tud szólalni. — Megláttam a címtáblát: Gusztáv Ring — felelte a férfi. ?— Erőm egyszeriben elhagyott, nem tudtam továbbmenni. Ma kedd van? (Folytatjuk) j
