Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-23 / 302. szám
Balassagyarmat kórház mögötti része egyre jobban beépül. Rövidesen elkészülnek ezek a társasházak, amelyben egyenként 8 lakás van. Építője: a RIOLEX Vállalat ,4* ««yelgőb sehol nem hiányzanak?! Megcsörrent a csengő! Élesen! Figyelmeztetően! A telefon túlsó végén a Salgótarjáni Kohászati Üzemek portásainak elkeseredett, panaszos hangja. A téma nem mai keletű, nem is ünnepi. Á gyár dolgozóira kötelező munkarend súlyos és sorozatos megszegése parancsolta kezükbe a telefonkagylót. A panasz is, a felháborodás is jogos, hiszen alig múlik el fél kettő, és a gyár fegyelmezetlen dolgozói máris ott gyülekeznek a főbejárat közelében. Van, aki maga is érzi, hogy súlyos fegyelemsértést követ el, s lopva húzódik meg valamelyik épületrész sarkánál, a népgazdaság, a vállalat, a munkatárs és a saját pénztárcáját lopva meg egyszerre. Háromnegyed kettőkor már akár. száz embert is össze lehet számolni, akik a munkahelyüket elhagyva várják a kilépés első percét. Szenvtelenül hátat fordítanak azoknak, akik odaadóan, elmélyülten szorgalmaskodnak. Tulajdonképpen ezt a törvényszegő jelenetet^ kell végignézniük a kapusoknak napról napra: a rend őreinek szemével a rend csúfos megsértését! S mindjárt fel is merül a kérdés: ez a százegynéhány ember sehol sem hiányzik a gépek és munkapadok mellől? Van-e, kik hát a közvetlen feletteseik, akik hivatottak elszámolni a gondjaikra bízott emberek munkaidejének minden percével? Senki nem veszi észre, hogy fél kettőkor már ennyi ember fürdik, mosakodik és öltözködik az öltözőben? Ez esetben nemcsak a fegyelmezetlenkedő a törvény- szegő, hanem az elnéző vezető is! Sokan közülük szocialista brigádtagok. S vajon mi kerül be ebből az üzemi fegyelmet sértő és semmibevevő magatartásból a szocialista brigádnaplóba. Hogyan egyeztetik össze a, szocialista ember magatartásbeli rangját az ilyenfajta durva fegyelemsértéssel? No és végül azok a művezetők és üzemvezetők, akik fegyelmileg is felelősek saját- munkaterületük rendjéért, vajon miért nem teljesítik maradéktalanul feladataikat? Igazuk van a főporta dolgozóinak, akik tűrhetetlennek minősítik ezeket a sorozatosan előforduló fegyelemsértéseket. Ezeknek az eseteknek szemrevételezése jó alap a differenciálásra, fontos motívum az emberi értékek őszinte felmérésére. A fegyelem tudatos megsértőit a javak, bérek és jutalmak elosztásánál is tudatosan kell rangsorolná. S ebben az ügyben vállalni kell a népszerűtlenséget, mert a fegyelmezett, szorgalmas dolgozó szemében nagyon is népszerű az ilyen kiállás. A gyárban minden művezetőnek, üzemvezetőnek ismernie kell azt a 4. számú igazgatói utasítást, amely a fegyelem megteremtéséről, a munkaidő ésszerű és teljes kihasználásáról intézkedik. Ennek érvényt szerezni: minden művezetőnek, üzemvezetőnek első számú feladata! Mert ők is 'így, és csakis így nyújthatják kezüket lelkifurdalás nélkül a jutalom, célprémium, vagy nyereségelőlegért. A vezetők feladata megteremteni és biztosítani azt a légkört, amelyben az irányításuk alatt álló csoportoknak, részlegeknek a munkaidőnek mind a 480 percében termékeny ás nyereségre ható értéke van. Az intelem ne rontsa, de erősítse az ünnepi hangulatot; teremtsen rendet a fegyelemsértést eltűrő vezetők és a fegyelemsértésre hajlamos, vállalati munkarenddel elkötelezett, mégis a főkapu előtt várakozó és őgyelgő dolgozók között. —rósz— Megfiatalodott a legöregebb vasútvonal A magyar vasút rekonstrukciója során a „legöregebb”, a 125 évvel ezelőtt épített első vasútvonal megfiatalodott. A Budapest—Vác—Szob közötti vasútvonalat a teljes felújításon és átépítésen kívül a legkorszerűbb üzemmódra, a villamos vontatásra is alkalmassá tették. Az egy esztendő alatt villamosított vasútvonalat szerdán délelőtt Sturovó- ban, illetve Szobon tartandó ünnepségen adták át rendeltetésének. Az ünnepi aktusra szerdán reggel a Nyugati pályaudvarról különvonat indult a csehszlovákiai Sturovóba. A magyar—csehszlovák együttműködéssel villamosított vasútvonal átadásán Szabó Antal, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára mondott ünnepi beszédet, majd dr. Stefan Sutka, csehszlovák - közlekedésü gyi miniszter és dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter méltatta a megfiatalított és villamosított vasútvonal jelentőségét. A vonalat dr. Mészáros Károly, közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója vette át üzemeltetésre. A villamosított vasútvonalon december 23-án 0 órától életbe lépő új menetrend szerint a Budapest—Vác között megállás nélkül közlekedő vonatok 31 perc alatt teszik meg az utat, Szobra 1 óra 19 perc alatt jutnak el a szerelvények, (MTI) /Vem marad ki a vidék A postahivatalok munkájának korszerűsítésére az utóbbi években egész sói intézkedést hoztak. Megkezdték egyebek között az utalvány fel vétel gyorsítását szolgáló gépesítést. Ennek érdekében a nagy forgalmú postahivatalokban már korábban a felvett utalványokat nem egyenként a kezelőhelyen, hanem központilag könyvelték. Ez év elején egységesítették, szabványosították a csekkeket és a pénzesutalványokat. A gép a pénzes- utalvány mindhárom szelvényét egyszerre érvényesíti, rányomja a három keletbélyegzőt, feltünteti a további kezeléshez szükséges bevételi és ellenőrzési számot, valamint a felvevő aláírását helyettesítő betűjelzést, s végül a feladónak visszajáró szelvényt levágja. A pénzkezelést és a postások munkakörülményeit javító gépekből januárban 22 vidéki postahivatal is kap. Az utalványfelvételt megkönnyítő gépesítéshez még 300—400 ilyen berendezésre van szüksége a postának, amely az anyagi lehetőségektől függően a IV. ötéves tervben szerzi be ezeket a gépeket. Mogyobb figure • »et lllllntraalmäsra Beszámoló taggyűlés a községben Máímalmás, a megye egyik legkisebb községe. Lakóinak száma alig haladja meg a 274 főt. A felnőtt lakosság — 18 éven felüliekre gondolunk — pontosan 166 ember. Ha viszont a megoszlást nézzük, a nők többségben vannak. A felnőttek közül 82 a nő, 78 a férfi. Ügy is mondhatnánk, hogy a felnőtt férfiakra néggyel több nő jut. Ez az arány jó, vagy rossz? Ki tudja. Lehetne elemezni a község lakóinak másik összetételét is. A felnőtt emberek közül legtöbben a ménkesi bánjához, az erdőgazdasághoz járnak dolgozni. Csaknem 20. aki az egyéb kategóriához tartozik, a többi nyugdíjas. Talán maradjunk még a számoknál. A községben alig nyolc-kilenc férfi dolgozik otthon. Viszont 46 asszony otthon tartózkodik, más szóval háztartásbeli. Közülük néhányan szerződésben állnak szezonmunkára az erdőgazdasággal, s mintegy harminc azoknak a száma — az asszonyok közül — akik nyáron két-háromhetes munkát vállalnak az Alföld egyikmásik állami gazdaságában. Azt mond.ottük az előbbi hogy 82 asszony él a faluban, közülük mintegy 40— 45 aki a 18—45 év között van. Ezek tehát azok, akik szinte aranytartalékként jelentkeznek a község párt- alapszervezetében. Ilyen bevezető után máris gondolni lehet, hogy a községi pártalapszervezet év végi beszámoló taggyűlésén éppen ezek szerepeltek kiemelkedően. Gembíczki Jenő, a pártalapszervezet titkára az év végi beszámoló taggyűlésen is éppen ezeknek adott legnagyobb fontosságot, hiszen arról szólt, hogy ugyan kicsi a község, a lélekszámhoz viszonyítva alacsony a párttagok száma is az alapszervezetnél — mindössze nyolc fő —, de a községben lakó kommunisták száma 24. Az alapszervezeti beszámoló legfontosabb mondanivalója éppen a tagépítő munka volt. Érzik, tudják a mátraalmási pártalapszervezet kommunistái, hogy egy községben fiatalok és nők nélkül nem lehet politizálni. Az asszonyoknak a férfiak mellett a helyük és egy község helyi politikáját csak közösen, az asszonyokkal, a fiatalokkal együtt lehet kialakítani. Igaz, hogy a beszámoló szerint is mintegy 25—27 olyan ember él Mátraalmáson — közöttük számos az asszony — akikkel erősíteni lehetne, sőt kell is a pártalapszerve- zetet, mégis a tagépítő munkában egyhelyben topog az alapszervezet. A beszálmolóban hangzott el az is, hogy a környéken aligha lehet találni olyan jól működő KlSZ-szerveze- tet mint Mátraalmáson. A taggyűlés ezt úgy fogadta el, hagy a KISZ-alapszervezet jól dolgozó fiataljaiból is számosán erősíthetnék a pártalapszervezet tagságát, munkáját. Adott tehát a tény, csak előbbre kellene lépni. A taggyűlés jövő évi tennivalói között is elsőnek határozta meg: nőkkel, fiatalokkal erősítsék az alapszervezetet. Több kommunistával, párttaggal beszélgettünk a taggyűlés után. A téma nem volt más mint az, miért nem vesznek részt az asszonyok a pártalapszervezet életében? Érdekes néhány szemléletbeli felfogás, melyeket nem másoktól, mint a férfipárttagoktól hallottunk. Vegyük sorra ezeket. — A felszabadulás utáni időszakban bekövetkezett kitelepítés — Mátraalmás szlovák lakta terület —, és az ellenforradalmi > események megrázkódtatták az asszonyokat. —- Az asszony elfoglalt a családon belül, ezért a férfiak képviseljék őket is a különböző fórumokon. — Túlságosan nagy agitáció eddig sem folyt azért, hogy az asszonyok részt vegyenek a párt munkájában. ■— Az asszony maradjon a főzőkanálnál, a politizálás a férfiakra tartozik. Az asszonyok viszont azt „vallják”, a politika nem tartozik ránk, intézzék azt a férfiaík. Ilyen és hasonló nézetekkel találkozik az ember ma Mátraalmáson. Igaz, nincs termelőszövetkezet a községben, ezért nincs is olyan közösség, ahol az asszonyok együtt tölthetnék nagyobb idejüket, de az is igaz. hogy a korábbi években éppen az asszonyok politizáltak leg jobban a községben. A fel- szabadulást követően az MKP-nek 170 tagja volt itt- A taglétszám fele nő volt. Valahogy úgy történt, hogy a kommunista párt férfi- tagjai szinte magukkal hozták a pártba feleségeiket is. Arra még ma is büszkék Mátraalmáson, hogy az akkori pétervásárai járásban — ahová tartoztak — az 1947- és választások során a kom munista párt _ képviselője a legtöbb szavazatot éppen náluk kapta. De a példák egész sorát lehetne mondani Mátraalmás mozgalmi életéről. Most vetődik tehát fel a, kérdés, hogy ezen az év végi beszámoló taggyűlésen miért voltak csak férfiak, s miért hiányoztak a nők. Az asszonyok talán ma politikamentesek? Talán nem élnek közösségben? Hiszen a KISZ-szervezet aktív és erős, a fiatal lányok nagy többsége a János-aknai üzemben dolgozik, tehát kollektív életet él. Vagy talán az alapszervezet vezetésében van a hiba? Ma is három-négy fiatalnál— köztük lányoknál is — van tagfelvételi kérelmi lap, de maga a pártvezetés elégedett azzal, hogy kiadta a lapot,\ s talán csak fénykép hiányában nem terjesztik a felvételi kérelmet a {járt- vezetés, illetve az alapszer- vezeti taggyűlés elé, A beszámolóban hangzott el — ismétlem — 25—27 olyan ember él Mátraalmáson, akik munkájukkal, magatartásukkal kiérdemelték, hogy a párt tagjai legyenek, Ez pedig igen jelentős szám, Nemcsak arra ad lehetőséget, hogy a taglétszámot növeljék az alapszervezetnél, hanem arra is, hogy minőségi erővel növeljék az alapszervezet tekintélyét, javítsák a pártszervezet munkáját. SomogyváH László Igazuk volt a szécsényfeí- fafui tsz vezetőinek, amikor arra az álláspontra helyezkedtek: ha mezőgazdasági munkával nem tudják megteremteni, hogy a felszínen maradjanak. akkor olyan vállalkozásba kell kezdeni, amely elegendő jövedelme'; nyújt a tagoknak. Náluk ezt a járműveik biztosítják. Kuris Antal, a gépcsoport vezetője elmondta, hogy csupán a tehergépkocsik fuvarjaiból egymillió forint az évi bevételük- A gumikerekes vontatók is fuvaroznak. Ezek is megkeresik a jó pénzt- Teljesen érthető. most nagy figyelmet fordítanak arra. hogy a gépcsoport minél gazdaságosabban üzemeltesse a járműveket. Szervezik a brigádot, amelynek tagjai majd versenyeznek a kitűzött célokért. Szécsényfelfaluban nem könnyű gazdálkodni. Hihetetlenül meredekek a földek. Itt történt, hogy az egyik traktorosnak megbillent a gépe és gurult volna a lejtőn, de még maradt annyi ideje, hogy kiugrott a vezetőfülkéből és vállával támasztotta gépét amíg segítségére siettek. A girbe-görbe talaj miatt csak életerős fiatalokat tudnak alkalmazni. Ezekből pedig kevés van a faluban. Ezért visszatérő gond náluk a munkaerőhiány. Idősebbek szívesen mennének dolgozni, de nem bírják már a nehezebb munkát- Tesznek-vesznek és kérik, hogy ugyanolyan bért kapjanak, mint az erejének teljében levő fiatalabb. Emiatt sok a vita a tsz-ben. Bódi Pál, a párttitkár, aki maga is az Széaényfelfalu az év végén Birkóznak a létért... Bódi Pali bátyánktól, a'párt- titkártól viszont azt is megtudtuk, hogy a gépcsoportnál beinduló munkaverseny után megszervezik az asszonyokból álló növénytermesztő brigádban is a munkaversenyt. Ott idősebb nemzedékhez tartó- vitatkozni. Annál élénkebben is.fő célkitűzés a munka mi- f't'JladfOZÍ^uurÍÁ!Sa\ ff foglalkozott azzal a gondo- "S V^e ÉS a gazdaSá' a gazdasági vezetők szemére. latíal- hoey a gépcsoportnál Ennek a tsz-nek a tagjait hogy Lórik Istvánnak - aki S^^vers^nvt^hfrdett az élet kényszeríti a külön" sajnos megette a kenyere ja- brigádot es versenyt hirdet bö - megfontolásokra Okéi vát - nem adtak munkát, nek a jobb és gazdaságosabb °°tz°n naavon é!teken™!' így volt csak Bódi Pali bá- munka érdekében- Nem lesz érinti a mfdosított gaTdasági tyank kihagyta a számításból, könnyű ezt a versenymozgal- szahálvozó- Elkeseredettek Is hogy Kuris Flórt brigádjába mat megindítani. Kevés az S^t tudW a teluton hogv jelentkezett, amely fiatalokból emberük. Kuns Antal panasz-. tßf^ tadbúzát mázsánként verbuválódott és arra vállal- kodott is. hogy nincs szere- 240 forintért veszi a gabo- kozott. hogy betakarítja a ga- ^er nélkül pedig afo?T?ó, bonát. Hát ebben a brigádba nincs jó munkaverseny. Való 1tényleg nem lett volna való igaz, a majorban levő szere- mázsáiát Azt szokták mon- az öreg Lórik, aki egyébként lőműhely körül végtelen nagy ^ hogy Izek a víuatetok tiszteletet és szeretetet érdé- a csend, öze Ferenc és Koron é mazőgazdasággal kaD- mel a falutól és a tsz veze- Janos, a szerelők tanfolyamra csol t üzfa f^más után tőitől egyaránt. Beszéltünk mentek- Kuris Béla, a gépko- nyUri^" a kiváló címet a mi is vele- Azt mondta: -vezető iSreZett terme^'ér— Ilyen jo elet ebben a s1zal5mdt- , ur,is T°m mezogaz ... ,, ,, faluban még nem volt. Csak ^asagi technikumba iar. leve- tudnak boldogulni “ fiatalabb lehetnék-.. lezo utón. Van olyan nap, tűk boldogulni. Érzi az öreg. hogy fogyott b°£y szjnte kiürül a gépmű- Ami igaz. igaz. küzdeniük az ereje, de menne. Nem is ^ely. Érdekes, hogy ezt kell a létükért. A műhelyt csak a pénzért, hanem becsű" sem veszi tragikusan, korszerűsítik. 200 ezer forinletből is. Ha mellőzik, rósz- sőt természetesnek tartják, tért. DT-t vettek 110 ezer szül esik neki. Amikor a hogy tanulni kell. Tanulnak forintért, a fejlesztésre 800 párttitkár hadakozik, hogy a járművezetők is. Azért tart- ezer forintot tettek el. Tele- becsületük legyen az időseb- jak fontosnak képzésüket, m'tettek újabb húsz hold beknek, akkor a falu béké- csa*5 szakmailag, politr feketeribizlit. Már ezek miijéért is hadakozik. kailag művelt emberekkel le- lión felüli értékben vannak. — Adjanak nekik olyan het munkavresenyt kezdemé* Kifizetik az évre tervezett munkát amit el tudnak vé- nyezní’ óért is- Csak az a bizonyos gezni — mondta Kuris An- __ & tervtárevalő köz évű- bővített újratermelés. az talna\- , - idejére WdffiU a tel— Kapnak munkát még tételeket és megtárgyaljuk az között működik I to AT-mindig kaptak- Csak éppen emberekkel — mondta a be- , , Ukodlk .® ,,tez- ^ tei nem fizethet nekik annyit a szélgetésbe időközben bekap- ?í®szet azt a vidékét harag- vezetőség, mint azoknak, akik csolódó Kollár László, a tsz :,aDan alKottanagyobb hasznot hajtanak. elnökeLátszott, hogy Bódi Pál érti ezt. Elcsendesedett, jelezvén, I " IT hogy nem óhajt erről tovább I giOGRAD ® 1971. december 23,, csütörtök 3 Bobál Gyula
