Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

' Gajdár PilA megyénk országgyűlési képviselője-Termeljünk hatékonyabban, gazdálkodjunk okosabban

Tiszteli Ország, gyűlés!

Kedves elvtársak!

Mindig nagy eseménynek számít egy év gazdasági eredményeinek, a költség- vetés végrehajtásának értékelése, lezárása, és a következő feladatoknak a meghatározása. Ilyen esetekben mindig visszagondolunk a végzett munkára, eredményeink, hibáink alapján levonjuk a szükséges következtetéseket.

Pártunk X. kongresszusa a szocializmus teljes felépítésének magasabb színvonalon való folytatásáról, dolgozó népünk élet- színvonalának és a szociális körülményeink állandó javításáról határozott. A kongresszus óta igen hathatós intézkedések születtek, amelyek elősegítik céljaink megvalósítását, népünk fel- emelkedését.

Mindannyiunk örömére szolgál, hogy a IV. ötéves terv első évében nemcsak teljesítettük, hanem több fontos kérdésben túlteljesítettük a kitűzött célokat. Ebben jelentős szerepe van helyes gazdaságpolitikánknak, dolgozó népünk áldozatos munkájának. Igen jelentős, hogy előreláthatólag 5,5—6 százalékkal "növekszik az ipari termelés.

Különösen fontos, hogy az említett emelkedés a munkatermelékenység emelkedéséből képződik. Nógrád megyében is hasonló eredményeket értek el az ipari üzemek. Az 1971. évi költségvetés végrehajtását érétkelve elmondhatom: minden téren egyet tudok érteni Faluvégi Lajos miniszter elvtárssal, aki a kormány nevében kifejezte, hogy népgazdaságunk egyensúlyának javítása érdekében szükséges fontos intézkedéseket tenni: a felhalmozás, a fogyasztás egyensúlyának megteremtése érdekében. Le kell fékezni az indokolatlan magas beruházást. Jobban, hatékonyabban kell termelni, okosabban, fegyelmezettebben kell gazdálkodni. Nógrád megye

iparában szénbányászkodásunk jelentős helyet foglal el. Ismert a szénbányászat visz- szafejlesztése és a bányászok ebből eredő átcsoportosítása más termékeket gyártó üzemekhez A bányászok áthelyezését sikerült nagyobb zökkenő nélkül megoldani. Ebben nagy segítségünkre van több fontos párt- és kormányhatározati'

Természetesen, egyetértünk az energiahordozók összetételében a szénhidrogének részarányának további növelésér vei. Tudjuk, hogy ez népgazdasági szinten gazdaságos és jövedelmező és mindannyiunk ügyét szolgálja. Azonban szeretnénk szóvá tenni, hogy a visszafejlesztés nagyon bonyolult, nehéz feladat. Az utóbbi években igen sok fiatal elhagyta a vállalatot, jelenleg ezek fel is találják magukat más termelőüzemeknél, termelőszövetkezeteknél.

Ez véleményem szerint jó dolog, de ebből ered azonban az a helyzet, hogy bányászaink életkora az utóbbi években megnövekedett és ma már meghaladja átlagosan a 38—39 évet. A megnőtt életkorból ered aztán, hogy nem tudjuk megfelelő szintre emelni teljesítményünket. A magas életkorból ered az is, hogy magasabb a betegek száma, növekszik a táppénzarany és a balesetek is szaporodnak. Az idő^pbb dolgozóknak

mozgása, lépése sokkal lassúbb mint a fiataloké.

Igen sokat beszéltünk már eddig is a műszaki fejlesztésről. amely kulcskérdése a termelékenység emelkedésének. Korszerű gépekkel "és különféle automatizálással lehet többet termelni, a fizikai munkát csökkenteni, megtakarítani. könnyíteni.

A műszaki fejlesztés tekintetében sajnos, nem léptünk előre. Adottságainkat figyelembe véve, nem tudunk gazdaságosan és jövedelmezően termelni. Eddig is mindent elkövettünk, hogy felszabadult gépeinket megjavítsuk, és a termelés szolgálatába állítsuk. Azonban a régi. ma már korszerűtlen gépek előbb hibásodnak meg.

Több bányásztársam joggal veti fel. hogy mi, nógrádi bányászok, versenyképesek lehetünk-e. Erre azt lehetne mondani, hogy sajnos nem, mert a mi geológiai viszonyaink és a szén rossz minősége, a túl magas költségszint befolyásoló hatássál van versenyképességünkre. Tudjuk azt is, hogy nem kifogástalan a munkafegyelem, az üzemszervezés, a munkahelyi szervezés és a technológiai fegyelem betartása sem. Ezeken nekünk helyben kell segíteni. Meg fogunk tenni mindent annak érdekében, hogy javulion a munkafegyelem, a szocialista brigádok munkája még eredményesebben bontakozzon ki.

A jelenlegi helyzetünket figyelembe véve azt kérjük, hogy a Nehézipari Minisztérium vizsgálja meg a nógrádi szénbányák visszafejlesztésével összefüggő problémákat. A visszafeilesztés jelenlegi üteme súlyos nehézségeket okoz. Szükséges lesz a gazdaságtalanul termelő üzemek visszafejlesztését felülvizsgálni gazdasági és szociális szempontból is. Kérjük azért az illetékes kormányzati szerveket, nyújtsanak segítséget a visszafejlesztéssel összefüggő gondjaink rendezésében.

Ügy gondolom, hogy ez sajátos nógrádi gond. A dolgozó emberről való gondoskodás része a X. kongresszuson hozott határozatok szellemének. Az 1972-es költségvetési törvényjavaslatot Elfogadom és képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom.

Küldött gyűlés

(Volytai&s c 1 oldalról)

Sí kérdésekkel, a különböző munkafolyamatok ésszerűbb szervezésével. Javult a vezetés színvonala is. Mindezek oda vezettek, hogy ebben az évben a fontosabb gazdasági mutatók' várhatóan úgy alakulnak, hogy a fejlődés üteme eléri az eddigi legjobb évek ütemét.

A küldöttgyűlés előadója elmondta, hogy termesztési munkákhoz nélkülözhetetlen alkatrészellátás csak részben javult. Emelkedtek az alkatrészárak. Az ipar nem tudja kielégíteni a komplex gépesítési igényeket. A műtrágya- ellátást kedvezőnek ítélte meg.

Sok szó esett a növénytermesztésről. A megyében az a jellemző, hogy az indokoltnál nagyobb mértékben csökkentik a burgonya, cukorrépa, zöldségfélék és dohány termesztését a tez-ek. Ennek o-kát abban kell keresni, hogy kevés a kézi munkaerő, a gépesítés pedig nem halad kellő ütemben. Helyes az az álláspont; ezeknél a kultúráknál az elérhető magasabb jövedelmezőség megkívánja az üzemi döntések felülvizsgálatát.

Az állattenyésztésre az a jellemző, hogy továbbra is csökkenő tendenciát mutat az állatszám. A szarvasmarha- fcenyésztés jövedelmezőségéneit javítására az elmúlt évben hozott intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt. Nem ösztönzők a gazdaságokra nézve, mivel ezzel párhuzamosan az elvonások mértéke is emelkedett. Az is igaaság viszont, hogy olyan alacsony 6zintű termeléssel, mint amilyen a

megyénkre jellemző, semmilyen intézkedés sem hozhatja meg a várt gazdaságosságot. Befolyásolja az alacsony szintű állattenyésztésünket a gépesítés hiánya. A szarvasmarha-tenyésztés a megyében olyan helyzetbe jutott, hogy az orvoslás tovább nem halasztható, annál is inkább, mert a mezőgazdaságban ez az ágazat számunkra adottságainkat ügyeimbe véve a legmegfelelőbb.

A juhtenyésztés, amely a megyében kedvező viszonyok között folytatható, szintén nem a kívánalmaknak megfelelő. Előtérbe került a tejesés pecsenyebárány termelése. Módosították az elletési időpontokat. Egyre több helyen bevezetik a két éven belüli háromszori elletést. Hiba azonban, hogy Csökkent az anyajuhok száma.

A kiegészítő tevékenység némileg letisztult. Kialakulnak a profilok és ez a tevékenység biztos anyagi bázisává válik a közös gazdaságoknak. Nagyobb gondot kell még fordítani a mezőgazdasági termékfeldolgozó és -szolgáltató tevékenységre. A közös gazdaságok termelése dinamikusan fejlődött az idén. A termelési érték várhatóan eléri a 850 millió forintot. Az elmúlt évhez viszonyítva 15—16 százalékkal emelkedett a termelési érték.

Mindezek mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a mezőgazdasági tenr.caziés gondjait sem. Igaz, hogy a

módosított szabályozórendszer megindított egy egészséges fejlődési folyamatot, de kedvezőtlen adottságaink következtében továbbra sem biztosítottak a bővített újratermeléshez szükséges források. Ez gazdaságainkat nagyon érzékenyen érinti. A műszaki fejlesztésnek csak a kezdeti lépéseit tettük meg és máris szinte minden további anyagi lehetőség megszűnt. Ugyanis a támogatást korlátozták,, saját forrás pedig a kedvezőtlen viszonyaink miatt nem áll rendelkezésre. Ezért nem tudunk előre lépni az állattenyésztéssel sem. A szövetség elnökhelyettese beszédében erről a következőket mondta:

— A kedvezőtlen adottságaink következtében felmerülő többletköltségek ellensúlyozását jelentő üzemviteli támogatás 22 millió forint. Ez nemcsak a kedvezőtlen adottságok miatti többletköltséget, de még az ipari eredetű anyagok áremelkedését sem lesz képes fedezni.

Való igaz, mezőgazdaságunk nincs elkényeztetve. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a szabályozórendszer betartása a tervtörvényből eredően kötelező. Az a feladatunk, hogy ezeket a körülményeket szem előtt tartva igyekezzünk úgy gazdálkodni, ahogyan adottságainknak a legmegfelelőbb. A küldöttgyűlés ezzel kapcsolatban meghatározta a legfontosabb tennivalókat.

A beszámoló után. széles;

Myers Rezső parlamenti beszéde

Összhangban népünk érdekeivel

Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára megállapította:

Az állami költségvetés a jövőnek a programja és a jelennek a tükre, felismerjük benne gazdasági, szociális, kulturális életünk jellemző tényeit és a közeli jövőnket. Bemutatja a kormányzati munkát, de annál , sokkalta többet is láttat; a tízmillió magyar helyzetét, az ötmiliió- nyi kereső dolgozó együttes munkájának végső eredményét.

Mi kommunisták, a gazdasági elszámoláskor és a tervezéskor elsősorban azt kérjük számon önmagunktól, meg a kormányzattól, hogy hala- dunk-e a magyar és a nemzetközi munkásosztály fő célja, a szocializmus megvalósítása 'leié? Erre nyugodt lélekkel 'elelhetjük: a választott irány jó, az 1971. évi gazdasági munka összegezése mutatja: a 'ő cél felé haladunk. Dolgozó lépünk eredményeire határa- nkon túl is felfigyelnek. Népgazdaságunk szilárd alapokon is dinamikusan fejlődik. '

Számottevően gyarapodik az ország nemzeti vagyona, jelentősen fejlődnek a termelőerők, tovább szilárdulnak a szocialista termelési viszonyok. A munkásosztály, a dolgozó tömegek érdeke jut érvényre mindebben, az hogy ívről évre haladjunk előre anyagiakban, kultúrában, emberibb élet- és közösségi viszonyokban. Ehhez kell a

körű vita bontakozott kl. Gottlos József, a karancskeszi tsz elnöke ismertette, milyen körülmények között dolgoznak, hogy az elmúlt évi veszteségüket pótolják. Papp Vencel, az endrefaivi tsz elnöke kérte a szövetséget, adjon segítséget a nehéz helyzetben levő tez-vezetőknek. Kifogásolta a rohamosan emelkedő ipari árakat. Példának említette a tejport, amelynek az ára egy év alatt, 1100 forintról 2200 forintra emelkedett. Boros Sándor, a ceredi tsz elnöke sántán az ipari árak emelkedéséről beszélt, elmondva azt is, hogy a mezőgazdasági termékek ára viszont nem nőtt. Felszólalt Forgó Imre, a megyei mezőgazda- sági és élelmézé6Ügyi osztály vezetője is. Elismerését fejezte ki a tsz-ek jó munkájáért és ígéretet tett, hogy állam- igazgatási vonalon is segíti a gondok megoldását a jobb termelés érdekében. Felszólaltak még Varga József, a mihály- gergei tsz, Kollár László, a szécsényfelfalui tsz elnöke, mindketten az ipari üzemekkel való kapcsolatról beszéltek, amit nem tartanak jónak. Cseh Adolf, a szövetség titkára azzal zárta be a küldött- gyűlést, hogy a tsz-ek vezetődnek politikai, gazdasági felelőssége nagy, végezzék munkájukat ennék tudatában, ígérte, hogy segítséget nyújtanak a magasabb szintű tevékenységhez.

A küldöttgyűlésen megtárgyalták még a területi kongresszusi küldöttválasztó értekezlet előkészítését és a szövetség jövő évi munkaprogramját.

rendszeresen bővülő gazdasági alap.

örvendetes, hogy idén az ipari termelés növekedése teljes egészében az élőmunka termelékenységének emelkedéséből adódik, a mezőgazdaság szintén növelte hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. Az építőipari termelés növekedésének csaknem 3/4-e a munkatermelékenység javulásából ered

A reáljövedelem és a fogyasztás 6 százalékos növekedési üteme azt mutatja, hogy a jövedelmek es a teljesítmények emelkedése között ma már szoros a kapcsolat. A fogyasztói piacot stabilitás, bővülő áruellátás, korszerűsödő áruválaszték, és minőség jellemzi.

A többségében kedvező eredmény mellett a gazdasági élet részproblémáinak száma nagy és egyelőre nem csökken a kívánt mértékben. Lemaradás mutatkozik az építőanyag-termelésben, sok kifogásolnivaló akad az építkezések terén. Nem kielégítő a cukorrépa, a dohány, számos zöldségféle termelése és a szarvasmarha-tenyésztés helyzete. Nem csökken a fővárosi tömegközlekedés zsúfoltsága.

Változatlanul megoldatlan az iparban a gazdaságtalan termelés részarányának erőteljesebb visszaszorítása

Leküzdendő nehézségeink sorában 1970/71-ben újra találkozunk az „egyensúlyi problémával”, s ez nem rész- probléma, ennek általános fontossága van. Fejlesztésre (beruházásra, készletnövelésre) és fogyasztásra, más szóval belföldi felhasználásra együttesen e két évben többet fordítottunk, mint a megtermelt nemzeti jövedelem.

A fejlődési igény és a hatékonyság javulása közötti ellentmondás vezet az időnkénti feszültséghez. Alapjában nem kevés a mi terv szerinti felhalmozásunk, a nemzeti jövedelem 25 százaléka, de mégis kevés arra, hogy a jelent* állami kötelezettségeken felül fedezetet. biztosítson ahhoz a hatalmas korszerűsítési lázhoz, amely az utóbbi években kifejlődött.

Megoldhatjuk-e a népgazdaság mai egyensúlyi problémáját? Erre minden eszközünk adott és helyzetünk is lehetővé teszi. Az 1972. évi terv és az állami költségvetés fontos lépést jelent ebbe az irányba.

A tervben azt látjuk, hogy a jövő évben minden ágazatban és szakmában a tavalyihoz hasonlóan emelkednek a bérek. A vállalati önerőn felül az állam bérpreferenciák útján további 500 millió forintot juttat, ebből az eddiginek megfelelően átlagbérkiegészítést kapnak az építőiparban, a közlekedésben, a lakossági szolgáltatásban dolgozók. Ezenkívül bérpreferenciát kapnak az öntők, a sütőipari dolgozók, a nyomdászok, a fonák-szövők. E területen komoly munkerőgondok vannak. Nem lenne helyes persze preferenciák révén a rosszul gazdálkodó vállalatok jövedelmét emelni, ott a biztosított bérrel kell megelégedni, ezzel is ösztönözve a hatékonyság növelését.

A fogyasztási cikkek termed lesi tervei, valamint a fogyasztási cikkek importja biztosítja a megfelelő árukészleteket a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékos emelkedéséhez.

Hallottuk a pénzügyminiszter elvtárs expozéjából, (liog' az építőanyagok termelői és fogyasztói árát emelni kell. mert már hosszabb ideje nem fedezik a ráfordítási és fejlesztési költségeket. Más okból szükséges hatósági áremelés a sörnél, árcsökkentés a szappan' és a mosószerek esetében. Ezeket az intézkedéseket támogatjuk: nemcsak azokat amelyek kedvezőek, azt is. amelyek a gazdálkodás érdekében elkerülhetetlenek, amelyek elnapolása a tömegek távlati jólétét sem szolgálná.

Fontos intézkedésként kell értékelni azt, hogy 1972-ben sor kerülhet a sokgyermekes családok anyagi gondiairiak csökkentésére, a családi pótlék bizonyos körben történő emelésére. Ez az első lépés az ötéves tervünkben foglalt cél eléréséhez; a második lépésre a későbbi években kerülhet sor.

Egyetértéssel fogadhatjuk azt. hogy a nyugdíiasok^cözös óhajának megfelelően a jövő év elejétől életbe lépő nyugdíj- rendszer kedvezménnyel honorálja a munka folytatását nyugdíjkorhatáron túl, emellett, nagyobb lehetőséget biztosit a nyugdíjasok részfoglalkoztatására, arra. hogy nyugdíjának korlátozása nélkül mindenki évente négy hónapot dolgozhasson. J

Az úi létesítmények öröméről ezután sem kell lemondanunk. Mint eddig, ezután Is minden hónapban, minden negyedévben új ipari és mezőgazdasági objektumok lépnék maid üzembe. Avathatunk ABC-áruházat, mint a napok' ban Rákospalota«, örülhetünk egy-egv közlekedési objektumnak. mint most az Üllői útü aluljáróinak. Folytatódik az ötéves terv lakásépítési program iának megvalósítása: m jövő évben közel 75 000 laké« épül

A termelőmunka fejlesztése

érdekében különösen fontos, hogy a minisztériumok és a vállalatok három feladatot; magukra vállaljanak és ere j ükhöz képest megoldjanak. Az első az, hogy bátrabbal» nézzenek szembe a gazdaság- tálán termelés problémájával. határozottabban keressék a megoldást. A második az, hogy emeljék magasabb szintre az üzem- és munkaszervezést- A harmadik pedig az, hogy jobban építsenek az öntudatos munkásokra, a mun- kaverseny-mozga lomra.

Nagy erőt kell fordítanunk az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére- Nem túlzás azt állítani, hogv manapság a fő ellenség a gazdaságban nem az emberi rosszindulat, a társadalmi célokkal való szembenállás. hanem az idegenkedés az újtól, a szakszerűtlenség. vagy éppen a vezető gárda tagjai szakismeretének és tájékozottságának rendkívül különböző foka.

Gazdaságpolitikai céljaink elérésében nagyobb szerepet kell kapnia a szocialista műn- kaverseny-mozgalomnafc. Szükséges, hogy a munkavenseny- mozgalmat megújítsuk, teljesebben hasznosítsuk a munkásság legjobbjainak tettre- készségét és lendületét. A megújítás és továbbfejlesztés két irányban szükséges. Az egyik iránv az, hogy a vei~ senymozgalmat az eddig túlságosan mennyiségi célok her lvett a gazdaság intenzív fejlesztését segítő célok felé fordítsuk. Ez csak a gazdasági vezetés és a szakszervez«“ tek gondos együttműködésével oldható meg. A másik irány az, hogy a munkaversenv révén fokozottan engedjünk teret a kiváló és a ió munkának. nagyobb anyagi és társadalmi elismerést biztosítsunk annak a munkásrétegnek, amely tehetséggel, szívvel és *ó eredménnyel dolgozik.

Az állami költségvetés jövő évi előirányzatát a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadásra ajánlom — fejezte be nagy taps közbem felszólalását Nyers Rezső.

PWöRÁD « 1971. decembet 21., kedd