Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-19 / 299. szám

t ári védelem« EFIanellbol kömzsős pi készült Amit mindenkinek tudni» kell! Élet az óvóhelyen Vízellátás: a nyilvános óvó­helyek nagy részében közpon­tilag tárolt vízkészlet van. A lakóházak alatt kialakított óvóhelyeken, . megerősített pincékben azonban a csalá­diknak önmaguknak kell víz­ellátásukat megoldaniuk. Sze­mélyenként naponta legalább két liter ivóvizet célszerű tá­rolni óvóhelyenként, pincén­ként. Felvetődik a kérdés, hány napra való ivóvízkészletet ajánlatos felhalmozni? Több­nyire minimum két hét időt jelölnek meg, és ez körülbelül az a reális idő, amivel számol­ni kell. Ez azonban már tete­mes vízmennyiséget jelent. Célszerű 10—20 literes, jól zárható műanyagé vagy fém­kannákban tárolni a vizet. A műanyagkannák idővel meg­változtatják a víz ízét, ez azon­ban az egészségre ártalmat­lan. Főzés és étkezés: az egész­ség és a jó erkölcsi ellenálló­képesség és kedélyállapot megőrzése miatt az óvóhelyen meg kell szervezni a rendsze­res táplálkozást. Különösen fontos ez gyerekek és betegek esetében, akiknek szervezete kevésbé ellenálló. Ezért cél­szerű a család minden tagjá­ra számolva annyi és olyan minőségű élelmiszert felhal­mozni, hogy minimum két hé­tig átlag napi kétezer kaló­riáé változatos étkezést le­hessen biztosítani. A házi óvóhelyeken tárolt élelmiszerek megválasztásánál két fontos tényezőt célszerű figyelembe venni. Első és ta­lán legfontosabb: a fűzhe­tőség. Egyrészt az óvó­hely szűk, zárt viszonyai kö­zött normális, a megszokott konyhai előkészítő munkákon alapuló főzésre, sütésre gon­dolni sem lehet, csak gyors, kevés hőt fejlesztő megoldá­sokra, így legtöbbször villany- rezsón végrehajtott melegítés­re. Az -élelmiszerfajták kivá­lasztásánál gondoljunk még az élelmiszerek tartósságára és könnyű emészthetőségére is. Nehéz, túl zsíros, a szerveze­tet megterhelő ételeket, vagy konzerveket ne tároljunk. Mivel az óvóhelyeken nincs hűtőszekrény, a már megfő­zött, kész ételeket, felbon­tott konzerveket tárolni nem lehet, ezért egy-egy étkezésre csak annyi ételt célszerű el­készíteni, amennyit azonnal el is fogyaszt a család. A szerkesztők a táblázat összeállításánál változatos étlapot vettek figyelembe, az étrend egyrészt vagylagos, másrészt hozzávetőlegesen na­pi kétezer kalóriát biztosít. Az élelmiszerkészlet és kon- zervnyitók mellett célszerű, ha rendelkezünk a főzéshez és étkezéshez szükséges eszkö­zökkel is. • Élelmiszer; / Egy személy kétheti szükséglete (szabványméretű konzervek 0,01 kg-os); Max. tárolási idő: kétszersült, keksz vagy 3—4 kg 36 hónap alufóliában, polietilénbe csomagolt kenyér (csomagolatlan kenyér legfeljebb 3—4 napig 3—4 kg tárolható) J tea 1 csomag korlátlan kávé- gyümölcslé 10 dkg korlátlan ivóparadicsom 14—24 palack tejkonzerv 4 doboz 48 hónap liszt • 1—2 kg borsó, bab 1—3 kg burgonya leveskonzervek — alufőliás 1—2 kg levesporok hús- és halkonzervek, vagy • 5—6 csomag korlátlan készétel, félkész étel konzervek 4—6 konzerv korlátlan cukor egyéb élelmiszerek, sajt, vaj tetszés szerint 6—8 konzerv 1 kg korlátlan Ä laboratóriumi vizsgálati eredmények alapján, külön­böző flanellanyagok porvissza­tartó képessége és légzési el­lenállása olyan, hogy szűrő­betétként, vagy porálarc alap­anyagaként előnyösen hasz­nálható. A kereskedelmi for­galomban kapható Mannela- flanell például 50—60 százalé­kos porvisszatartó képességgel, illetve szűrési hatásfokkal bír. Az ilyen alapanyagból készült, az egész fejet borító porálarc radioaktív, szálló porok ellen átmenetileg igen jó védelmet nyújt, de fertőző, vagy mér­gező aerosolok esetén nem használható! A kámzsás porálarcot elké­szítheti ük úgy, hogy az alap­anyagot kiterítve, levágunk egy 40x90 /centiméteres dara­bot, és ebből formáljuk meg a porálarc elülső és hátulsó ré­szét. A levágott flanellanyag- ból 40 centiméteres élek men­tén géppel, 0,5—1 centiméte­res tűzéssel készítsünk egy henger formát. A tűzéssel szembeni oldalon alakítsunk ki szem részt, a henger felső készítsünk plexi- vagy eetlu. loidlapból ennél a méretnél minden oldalán 1—1 centimé­terrel nagyobb szemüveg­részt, és a henger belső ol­dalára tűzzük rá géppel. A jobb szigetelés ! végett Chi- nonplasttal, illetve szigetelő- szalaggal rögzíthetjük. Belső oldalára habszivacsból készít­sünk egy 1,5—2 centiméter széles szemüvegkeretet, és be­lülről ragasszuk vagy tűzzük rá a szemüvegrészre. Viselésnél . páramentesítés után, az álarcot fejünkre húz­zuk, a szemrészt szemünkhöz igazítjuk és a rögzítő szalagot jobbróL balra átvetve, a gomb közbeiktatásával rögzítjük, majd az álarc alsó részének redőit nyakunkon eligazítjuk. A helyes viselés módját a mellékelt kép mutatja. Az el­szennyeződött kámzsás porál­arcot kirázással, kikeféléssel, - o __+: esetleg mosással tisztíthatjuk, . ..» — be, és vágjunk ki egy 5x15 után újabb sugárellenőr­centiméter méretű téglalap- zés negatív eredménye alapján alakú formát. Ezt követően használhatjuk. Ellenséges támadáskor, vagy közvetlenül utána, például ki­alakult területi tűz esetében, többnyire az óvóhely, a meg­erősített pince a legbiztonsá­gosabb hely, így várhatóan ez nyújt majd védelmet mind nekünk, mind értékeinknek. Befejezésül még néhány szót az óvóhelyen levők ön­mentéséhez szükséges kézi- szerszámokról. Nagyon köny- nyen előfordulhat, hogy egy esetleges ellenséges légitáma­dáskor, tömegpusztító fegyve­rekkel mért csapáskor a la­kóház rádől az óvóhelyre, az óvóhely betemetődik. A meg­felelő szerszámok biztosítják, hogy az óvóhelyen, pincében tartózkodók belülről is képe­sek legyenek önmaguk kisza­badítását megkezdeni és eset­leg kiszabadítani, ezzel is se­gíteni a mentést végrehajtó polgári védelmi erőket. Ehhez az önmentési munkához az elengedhetetlenül szükséges szerszámok az óvóhely felsze­relésének igen fontos kellékei. Feltétlenül legyen az óvóhe­lyen ásó, lapát, csákány és feszítő vasrúd, továbbbá 8—10 méter hosszú kötél (a na­gyobb épületszerkezeti elemek elmozdítására), seprő, vödör, fejsze, csavaranyakulcs, ka­lapács, véső, harapófogó és csavarhúzó. 1 Életünkből December első hetében, a megyei polgári védelmi pa­rancsnokság általános tá­jékoztatót tartott a polgári védelem szervezésével, va­lamint a szakszolgálati alakulatok és a lakosság kiképzésével összefüggően, a községi tanácsi vezetők részére. A tanácsi vezetők választ kaptak minden olyan problémára, amelyek a községek polgári védelem életével összefüggő. Salgótarján város pol­gári védelmi veztése több nagyüzem bevonásával, gyakorlatot tartott. A részt­vevők ' gyakorolták az ál­lamigazgatási és üzemi polgári védelem munkájá­nak összehangolását, és a szakszolgálati alakulatok irányítását. Balassagyarmat város és járás polgári védelmi pa­rancsnoksága tájékoztatta a szakszolgálati alakulatok és szakszolgálati törzsek po­litikai megbízottait a ki­képzési évben végrehajtás­ra kerülő feladatokról. Polgári védelmi kislexikon A szükségkórházak jellegé­nek meghatározása, szerepük a tömeges sérültellátásban, feladataik: A lakosság egészségügyi el­látása békében, a felkészítés a védelemre az ország bizton­ságát fenyegető veszély ide­jén, és a sérültek tömegeinek egészségügyi ellátása (mentés, első orvosi ellátás, szakorvosi segély és gyógykezelés) az el­lenséges csapások bekövetke­zése esetén egyaránt az álla­mi egészségügyi szolgálat szerveinek és intézményeinek a feladata. Azonban míg bé­kében ehhez elegendő orvos­sal, szakorvossal, középfokú képzettségű egészségügyi dol­gozóval és intézményekkel rendelkezik a szolgálat, hábo­rú esetén ez nem mondható. A korszerű tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott tá­madások után szerte az or­szágban. de főleg a nagyobb városokban és fontosabb te­rületen, előreláthatólag any nyi sérült és beteg mentése és ellátása válik egyidőben szükségessé. hogy arra az egészségügyi szolgálat összes erői és eszközei (emberei és intézményei, felszerelése) megközelítően sem lennének elegendők. Ezért a Magyar Vöröskereszt által szervezett és kiképzett elsősegélynyújtók és segédápolók tömegeire és az egész társadalom legna­gyobb fokú összefogására, segítségére van szükség. Az elsősegélynyújtók. önkéntes ápolónők és segédápolók szer­vezése, kiképzése és készen­létbe tartása állandóan folya­matban van. tehát ezek az erők adott esetben számítha- .tóan rendelkezésre állnak, csak folyamatos továbbképzé­sükről kell gondoskodni. Vi­szont a nagyszámú séyült el­helyezése igen nagy problé­ma. Ehhez tudni kell, hogy a meglevő kórházaink jelentős része a nagyobb városokban van. tehát a legjobban veszé­lyeztetett helyeken. Ezek itt nem maradhatnak. . Másrészt a rakéta-nukleáris támadó­fegyverek nagy számú sérült­je elhelyezésére úgy sem len­nének elegendők. Ezért a veszélyeztetett terü­leteken kívül zónákban, több gyűrűben, iskolákban, kollé­giumokban. kultúrházakban. szállodákban és más, a kór­házak telepítésére alkalmas helyiségekben a veszélyezte­tett időszakban úgynevezett szükségkórházakat kell létre­hozni. Ezekben a kórházak­ban. és a helyükön maradó állandó kórházakban tervezik a tömeges sérültek szakorvosi illetve kórházi ellátását. Á szükségkórházak alapve­tő feladatai az ellenséges tá­madást szenvedett területek­ről odaszállított sérültek és betegek fogadása, osztályozá­sa és a körülmények megfe­lelően kialakított szintű szakorvosi. ellátása (műtét, kezelés, ápolás). A szükségkórházak tehát olyan rendkívüli körülmények kö­zött — nem kórház célját szolgáltató épületben — ide­iglenes jelleggel, többnyire szükségeszközökkel berende­zett. fekvőbetegeket ellátó intézmények. amelyekben a nagy tömegű sérültek, betegek első szakorvosi ellátása, vég­leges gyógykezelése és ápolá­sa biztosítható. A szükségkórházak minde­gyikét valamelyik meglevő, állandó kórház telepíti, azo­kat szakmailag irányítja, munkájukat segíti és össze­hangolja. Tehát a telepítő alapintézmény és az általa telepített szükségkórházak központilag irányított egysé­gek hálózatot képeznek, ame­lyek szervezéséért és műkö­déséért az Egészségügyi Mi­nisztérium által megadott irányelvek és követelmények teljesítéséért az illetékes me­gyei tanács vb.' egészségügyi szakigazgatási szerve felelős. Olvasóink kérdezik A vegyvédelmi szakszolgálatba beosztott Verebélyl István ellen bejelentési kötelezettség elmulasz­tásáért szabálysértési eljárást In­dítottak. Olvasónk kérdésére az alábbiakban közöljük a megjele­nési és bejelentési kötelezettség­gel kapcsolatos szabálysértési el­járás feltételeit é9 lebonyolítását: A kormányrendelet 22. paragra­fusa értelmében a polgári védel­mi szakszolgálatra kijelölt sze­mélyeket kötelezettségként terheli a megjelenési és bejelentési kö­telezettség. A megjelenési kötelezettség meg­sértésével kapcsolatos szabálysér­tés tényállás elemei a kővetke­zők: f — az elkövető polgári védelmi kötelezettség alatt álló szakszolgá­latra kijelölt személy; — a szakszolgálatra kijelölt sze mélyt a polgári védelmi szerve nyilvántartásba vétel végett, vág a szakszolgálattal összefügg egyéb okból történő megjelenés re felhívták, de ő a megjelenés elmulasztotta. A bejelentési kötelezettség meg sertésével kapcsolatos szabály sér tes tényállási elemei a követke zők: , ."7 ,az elkövető polgári védelm kötelezettség alatt álló szakszói galatra kijelölt személy; — a kötelezett az állandó lakó helyében, munkahelyében bekö vetkezett változásoknak, valamin a szakképzettség (újabb szakkép zettség) megszerzésének 48 árár belüli bejelentését az érdekelt pol­gári védelmi szervnél elmulasz- tóttá. Különböző szükséglégzésvédő eszközfajták, amelyeknek elkészítési módjait atz 1971. évben megjelent Polgári véde­lem oldalak tartalmazzák 1 NÓGRÁD — 1971. december 19., vasárnap ii

Next

/
Thumbnails
Contents