Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-18 / 298. szám
Ifjúsági park — teremben Olajkályhák fogadják az előcsarnokban a tizenéveseket. Lehet ez akár jelkép is, , mégpedig a forró hangulat jelképe. Ezért a forró hangulatért, jó kedvért látogatnak el ide minden szombaton és vasárnap a fiatalok. A ZIM KlSZ-szervezeté- nek pártfogásával ifjúsági „parkot" rendeztek be a gyár éttermében. A kulturált légkör, a rangos fővárosi és helyi beategyüttesek, a vendéglátók jó rendezése a város egyik legnépszerűbb ifjúsági szórakozóhelyévé avatta a ZIM-esek ifjúsági parkját. Kedvező az Időpont is. Délután 5-től este 9-ig rophatják itt a fiatalok a „sék”- et. a büfében hűsítő italok, olykor sör áll a szórakozók rendelkezésére. A kulturált öltözködésre pedig egyenesen kötelezik a vendégeket. Mindenki csak annyira lobogtathatja a haját, amennyire az a rendezőknek még nem feltűnő. A rendezők ugyanis éberen őrködnek a rend felett. Nekik is köszönhető, hogy nincs panasz az ifjú generáció szórakozására. Régen úgy hívták az ilyen „megmozdulásokat”: ötórai tea. Most nevezhetjük akár „banzáj”-nak, vagy ahogyan tetszik, lényeg, hogy kellemesen tölthetik a fiatalok itt az időt. A budapesti „Vastaps” együttes nagyon szívesen látogat ide. Nem-titkolt vágya, hogy szeretne kialakítani magának és az őket kedvelő tarjáni fiataloknak egy jó zenei klubot. Pampurik Györgynek, a gyári KISZ-titkárnak a zenén kívül is vannak jó elképzelései. Irodalmi, kulturális, egészségügyi témákhoz gyűjti az előadókat, akik a fiatalok számára nagyon népszerűén vezethetnek le egy-egy klubestet. A tervek komolyabb része még csak most születik. Ügy gondolták a rendezők, hogy előbb a „könnyű műfajjal” szoktatják oda a közönséget. Amj azt illeti, mi szívesen odaszokunk, csak valósuljon meg a sok jó ötlet, ami a klubvezetőség munkáját jellemzi. És persze vigyázni kell a jó hírre is. hogy a mamák szívesen engedjék el a parkba fiaikat- és főleg lányaikat. Kulcsár József IFJÚSÁGA NAPJAIN Kimentem a divatból Az óriás mai arca Sáros, vigasztalan úton kanyarog a gépkocsi, majd az üreg házsorok közül hirtelen előbukkan a hatalmas építkezés. Kisköre, Tisza II. vízlépcső. , A Tisza-hídről letekintve már látszik, miként változik a táj. A ma még száraz vidéken, K islröre fölött 47 kilomé- terrel, átvágják a Tisza medrét, a Tisza jelenlegi árvízvédelmi töltései között, természetesen azok megerősítése után, kialakul a Velencei tó négyszeresét kitevő új vízterület. Érzékeltetésül: előreláthatólag 500 millió köbméter vizet lehet majd itt tárolni. Ez hatalmas víztömeg, hiszen Tiszai ükön, a duzzasztómű tavában mindössze 10 millió köbméter víz van. Megérkezünk a vízlépcső szívéhez, a hatalmas betonkolosszushoz. Az építők 60 6zá- Ealéka 30 éven aluli. Fiataloké a Tisza II. vízlépcső. Kisköréért védnökséget vállaltak a KISZ-fiatalok. Az építkezés központjában találkoztam Lakali Lászlóval, a Tisza II. beruházás KISZ-titkárával. — Honnan érkeztek ide az ifjú építők? — Igencsak számolgathatnám a falvakat, városokat, ha mindet meg akarnám nevezni — Nem könnyű dolog eny- nyiféle emberből közösséget kovácsolni. — Különösen a kezdet f volt nehéz. Aztán összerázódtak, lassan kihullott a salakja. Akik ma itt dolgoznak, azok már őslakosnak számítanak. Öröm nézni, ahogy megteremtik maguknak itt az otthont. Egyébként Kisköre is feliratkozott a „leg”-ekkel a listára. Itt az építők korátlaga a legalacsonyabb és — legalábbis sokan ezt mondják — itt a legkönnyebb lakáshoz jutni. — Annyit hallani a védnökségről. Mit jelent ez az önök számára? — Azt, hogy napról napra pontosan érkezik az építőanyag! Nem kell leállni' ce- menithiány miatt! Elsőbbséget kapnak a vasúti szállítmányaink — azt hiszem, ez is a védnökség! De hadd tegyem hozzá azt is, hogy most cikket írnak a munkánkról, riportot készített a Televízió az építkezésről; az országot érdekli sorsunk. Ez is védnökség! Mi így érezzük! Fokozatosan fel kell készülni a víz fogadására. Szakmunkások ezreire lesz szükség, hogy mire 1973-oan, a duzzasztás után elindul a víz a csatornában, mindenütt szakszerűen tudják kezelni és hasznosítani.# És megint itt a KISZ! A védnökség ugyanis kiterjed a szakemberképzésre is. A csatornák már elértek Kisújszállásig. A Búzakalász Termelőszövetkezetbe is ellátogattunk. Nyikos Károly, a Búzakalász elnöke mondta: — Gazdaságunk már alapos gyakorlatot szerzett az öntözésben. És hadd dicsekedjem el a fiataljainkkal. Öntözési agronómusunk, aki szakmérnök, nagy gondot fordít arra, hogy kellő számú technikust, öntözési szakmunkást neveljen maga mellé. Ha az ország bármely tájáról felkeresnek bennünket tapasztalatszerzés céljából, örömmel állunk mindenki rendelkezésére, a közös célt, közösen illik szolgálni. R. L AGQLY fel siói*! tó IÍI.S7. V«í. | ** “ZKözös klub Tavaly óta működik egyre sikeresebben a salgótarjáni gépipari technikum és a közgazdasági szakközépiskola közös klubja a gépipari technikumban. Több szekció nyújt választási lehetőséget a klubtagságnak. Működik a politikai, a zenei, a film- és a képzőművészeti kör. Gyakran hívnak külső előadót a foglalkozásokra, az előadásokat pedig minden alkalommal tánc követi. Sőt, akad olyan délután is, amikor a tánc az egyedüli program. A zenéért sem kellett messzire menniük, ugyanis a gépipari technikum saját zenekara húzza a talpalávalót. Szombatonként gyűlnek össze a fiatalok, hogy együtt töltsék az időt. A közös ünnepek még jobban összehozzák a tagságot. A Mikulás-estet is a fiúk és a lányok közös műsora tette kellemessé és emlékezetessé, — pohánka —< Az oldalt összeállította SZENDI MÁRTA Bármilyen furcsán hangzik is, de így van. Tudom, szomorú dolog ez egy teenagerre nézve, ám úgy látszik, ebben a mai rohanó világban minden megtörténhet. Pedig igyekeztem mindig követni a legújabb utasításokat, félnapokat ültem a tükör előtt, hogy vizsgáljam arcom jellegét, hogy megállapítsam, milyen kozmetikázás illik hozzám. Jó érzék és finom ízlés kellett ahhoz, hogy szemkörnyékemet a megfelelő színekkel árnyékoljam. Mert nem egyszerű dolgok ezek. Ha például zöld fölé lilát ken az ember, az torzulást okozhat, ha a ciklámenszínt nem a szem sarkába, hanem a szem szélére keni, akkor esetleg himlőhelyesnek nézik. Velem született kellékeimet állandóan formálom, így a múlt évben még szemöldököm a halántékomtól az orrom közepéig ért, ma már összesen hét-nyolc szálból áll, ötperces szünetekkel. Mert aki nem tudná, a szemöldök ma nem divat. Azért bosszantó, hogy az ember fáradságot nem kímélve, igyekszik lépést tartani a fejlődéssel, s aztán mégis kiderül róla, hogy kár mindenért, többet már nem tehet. Két héten keresztül paradicsomon és nyers tojáson éltem, hogy felesleges kilóim eltűnjenek, hogy legalább Twiggy közelébe kerüljek. Súlyapadásom következtében aztán most már megszámlálhatok bordáim, ki- gúvadtak szemeim és nem sokban különbözöm a vasalódeszkánktól. Ennél a műveletnél ért egyébként az első meglepetés. Mert úgy szólt a divatdiktátor; nem elég csak soványnak lenni, az új kreációkhoz vékony kis bokákra és hosszú lábakra van szükség. Elkeseredésemet leírni sem lehet, amikor végigfutottam pár pillantással rövidke kis lábaimon, s rögvest azon kezdtem gondolkodni, hogyan lehetne azokat megnyújtani. Nem mondom a bokavékonyítás még csak ment, naponta másfél órát szántam erre, forgattam a bokáimat jobbra- balra, aminek aztán az lett az eredménye, hogy húrom napig nem jártam iskolába, mert nem tudtam lábra állni az izomláztól. A lábnyújtással már nehezebben boldogultam. Minden este kikötöttem a lábaimat a szék széléhez, Öcsi- nek pedig az volt a feladata, hogy két kezemnél fogva húzkodjon az ellenkező irányba, míg anyám a széken ült, hogy az fel ne dőljön. S mivel az Öcsi igen erőteljes fiú, úgy megrántotta a karomat, hogy izomszalag-szakadással kezeltek pár hétig. Ennyi megpróbáltatás után kénytelen voltam beletörődni, hogy kezdek kimenni a divatból. Andi, a barátnőm, akii hosszú lábai miatt eddig mindenki csak nyakiglábnak nevezett fölényesen vígasztalt, miközben villogtatta poroló hosszúságú lábait. Azért én is bosszantottam őt egy kicsit, amikor rákerekítettem nagy Lenest baba szemeimet, mert neki a szeme helyén csak két kis vonal van. Szóval már éppen kezdett helyrebillenni a lelkivilágom, hogy azért még rajtam is van valami divatos, amikor újabb csapás ért. A legújabb Dior- magazinban olvastam, hogy a széles, érzéki száj már a múlté. A francia nők keskeny ajkakat viselnek. Idegességemben harapdálni kezdtem húsos szájamat és tanácstalanul bámultam a tükörképemet. Közben az járt az eszemben, hogy Andi a vonalszájával milyen jót röhög majd rajtam, öcsi azt tanácsolta, hogy próbáljuk meg bevarrni az egyik szájszélemet, de ettől a tortúrától még egyelőre félek. Mert ugye az embernek azért mégis a szája a leghasználhatóbb része, s a varratok beszéd közben esetleg zavart okozhatnának. így inkább belátom, hogy végképp kimentem a divatból, egy időre visszavonulok a közélettől. S már alig várom a, pillanatot, amikor ismét rövid lábakon járnak majd a lányok és csücsörített szájjal, irigykedve bámulják az én természetes vastagságú, duzzadt ajkaimat. Vkm
