Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)

1971-12-18 / 298. szám

Mm l?á élet és műreíóJés Ahol nem a „nincs” a Nem általános, de sajnos eléggé gyakori tapasztalat, hogy a vállalatok, üzemek rendelkezésére álló szociális­kulturális sportalap felhasz­nálásában nagyfokú a ki­egyensúlyozatlanság a kultu­rális részesedés rovására. A művelődési feladatok nem megfelelő mértékű kezelését tükrözi a dolgozók kulturáló- dására, továbbképzésére for­dítható pénzösszegek haszno­sításában mutatkozó tervsze- rűtlenség, spontaneitás is. Elő­fordul, hogy egyes üzemek — figyelmen kívül hagyva a kul­turális alap rendeltetését — a pénzt más, nem a műveltség fejlesztését célzó vállalkozásba fektetik. Sok pénz; megfelelő helyre? A Nógrád megyei Textil­ipari Vállalat 1971. évre elő­irányzott kulturális alapja 850 ezer forint volt. A köz- művelődésre ebből fordítható összeg 100 ezer forintot tesz ki. Mire használta fel a vál­lalat ezt a summát? Köny­vek, újságok vásárlására mint­egy 29 ezer forintot költöttek; színház- és mozilátogatásra 2744 forintot. Csaknem 50 ezer forintba kerültek a kül- és belföldi kirándulások. A TIT-előadásokra fordított pénzösszeg 13 968 forint. Grosz József né vállalati szb-titkár: — A kulturális alap fel­használásánál az a gyakorlat, hogy a vállalat és a szakszer­vezet az év elején tervet ké­szít, melyet ismertetnek az üzemi bizottságokkal. A pénzt azután az elfogadott terv alapján használjuk, illet­ve használják fel a szocialis­ta brigádok. Nagyobb befekte­tések esetében természetesen a vállalat vezetősége dönt. így vásároltunk például dolgo­zóinknak a múlt évben három háromszobás üdülőt Berekfür­dőn: ez összesen 400 ezer fo­rintba került. Jelentős anyagi áldozattal járnak a bel- és külföldi kirándulások. Kiváló dolgozóink számára minden évben rendezünk szovjetunió- beli jutalomutat, de gyakoriak a szakszervezeti belföldi ju­talomüdülések is. Sokat kap­nak a sportkörök is. Színház- és mozijegyek vásárlására, fo­lyóiratok és szakkönyvek be­szerzésére kisebb összegeket fordítunk. loény van, hely nincs A Nógrád megyei Textilipa­ri Vállalat három telephelyén — Salgótarjánban, Balassa­gyarmaton és Pásztón — ösz- szesen 1251 ember dolgozik. A fizikai munkások száma 983, a bejáróké 285. A dolgozók 95 százaléka nő. A helyi műve­lődés feltételei igen rosszak: csoportos összejövetelek meg­tartására alkalmas helyiség nincs, a parányi étkező (nem ebédlő!) esetleg egy-egy bri­gád befogadására elegendő. A szakszervezeti letéti könyvtár 334 kötet könyvvel rendelke­zik, az olvasók száma 93. Grosz József né: — Az értekezleteket, gyűlé­seket és egyéb rendezvényeket kölcsönkért, vagy bérelt he­lyiségekben tartjuk. Hol az SZMT-ben, hol a TIT-ben, hol pedig a Május 1. úti isko­lában. A dolgozók összefogá­sa ilyen körülmények között igen nagy problémát jelent; nagy gond az önálló kulturá­lis rendezvények szervezése. A dolgozók művelődési igé­nyeinek kielégítését inkább falainkon kívül igyekszünk megoldani, ötven színházbér­lettel rendelkezünk: külön van az idősebbek és külön a KISZ-esek számára. A szocia­lista brigádok — szám szerint 12 van nálunk — vállalásai­ban szerepel a közös mozi-, színház- és könyvtárlátogatás. A tarján! telephelyen dolgo­zók nagyobb része rendelkezik szakmunkásvizsgával. A töb­biek számára a vállalat min­den évben szakmunkásképző- tanfolyamot szervez, amelyre jelentkezhet minden, a válla­latnál négy éve dolgozó és 22. évét már betöltött, tanulni vá­gyó ember. Sok dolgozó jár marxista esti egyetemre, végzi az általános iskola hetedik— nyolcadik osztályát. Néhányan a ruhaipari technikumban és más középiskolában tanulnak. Jelenleg mintegy 360 dolgozó nem rendelkezik nyolcosz­tályos általános iskolai vég­zettséggel. A vállalat beiskolá­zási terve szerint a negyedik ötéves terv végére minden negyven éven alulinak el kel. lene végeznie a nyolc általá­nost. Deák Jolán, a vállalat KISZ-titkára: — Üzemünkben több mint száz fiatal dolgozik, ezek kö­zül mintegy nyolcvanon tag­jai a KISZ-nak. összetételük az életkort (18—36 év közöt­tiek) és az iskolázottsági szin­tet (egyetemistától a segéd­munkásig) tekintve egyaránt meglehetősen heterogén. Prob­lémáink mégsem elsősorban ebből fakadnak. Legfőbb gon­dunk az, hogy nincs a szer­vezeti élet gyakorlására alkal­mas helyiség, egy sarok, ahol összegyűlhetnénk. Színházba járunk, húsz bérletünk van és gyakran szervezünk közös ki­rándulásokat. A vállalat nem­csak erkölcsiieg támogatja kö­zösségünket, az elmúlt évben például 1090 forintot kaptunk. Juhász Lászlóné 1958-tól a vállalat dolgozója. — Mindig kínálgatlák a színházbérletet. Én már nem veszem igénybe; a Ferenc-te- lepen lakom, idős vagyok, nem esik már jól legyalogol­VÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Annak a jelentős Irodalmi csoportosulásnak, amely ná­lunk a harmincas évek derekán jött létre, tevékenykedett és hatott, s amelyet népi írók gyűjtőnév alatt tartottunk szá­mon — egyik számottevő, ha nem a legaktívabb vezéralak­ja Féja Géza volt. A falusi szegénysorokat járta, azok gond­jait, panaszait jegyezte fel, hogy az irodalom áttételében a panaszosok szószólója legyen. A szociologikus irodalom úttö­rő egyénisége Féja Géza, kinek nyomán egész ifjú írónem­zedék indult el a feltett nemes szándékkal: jobbítani a leg­inkább elnyomorított zsellérparasztság helyzetét, életviszo­nyait. A „Viharsarok” írója immár túl van a hetvenedik évén. Életpályája minden határozott, jó szándék ellenére sem men­tes ellentmondásos időszakoktól. Féja a háború éveiben sa­ját tábora jobbszélére sodródik, s a rákövetkező válság majd- hogy kettéroppantja pályáját. Ezt maga Féja is világos fő­vel látja, s higgadt bölcsességgel vallott róla abban a mű­sorban, melyet csütörtökön, a késő esti órákban munkássá­gának, életútjának szentelt a Televízió. Féja Géza neve nemcsak a Viharsarok, de egész sereg novella, szociográfia, történelmi regény, publicisztikai írás révén tiszteletre méltó, mint ahogy tiszteletre méltók azok az írói tervek, szándékok is, melyek az alkotó kedvű, szándé­kú idős mestert betöltik. ★ Ma, szombaton folytatódik (15.30) a népszerű kaland­film, a Bonanza, az esti főműsorban (20,05) a Maigret-soro- zat „Az amatőrök” című epizódját láthatjuk, majd (20.55) a Közkedvelt dalok következnek, végül (22.50), A tetovált nő című tévéjátékot láthatjuk — éjszakai bemutató kereté­ben. (barna) 4 NÓGRÁD - 1971. december 18., szombat ni, ha egyszer hazaértem. In­kább nézem otthon a tévét, vagy varrogatok az unokák­nak. Szoktam aztán könyveket is vinni az itteni könyvtárból, mindenféle olvasnivalót. Manyasz Sándomé szintén régi dolgozója a vállalatnak: — Fiatalabb korunkban jobban szerettünk társaságba járni. Színházba és moziba most is örömmel elmegyek, otthon szép kis könyvtárunk van, a helyi könyvtárat ezért nem nagyon használom. Orbán Ferencné, volt mű­helybizottsági, jelenleg veze­tőségi tag: — így igaz. Szívesen eljár­nak az emberek színházba és moziba, nem kell őket noszo­gatni. Még a családot is elvi­szik magukkal. Nagy hiba, hogy itt, az üzemen belül nincs lehetőség közös összejö­vetelekre. Ha rájuk lenne bízva... .. .„Mire használnák fel a kulturális alapot?” Beszélgető- partnereimhez intézett utolsó kérdésemre a következő vála­szokat kaptam. Deák Jolán: — KISZ-klubot hoznánk létre és azt szépen berendez­nénk. Kibővítenénk a szerve­zet könyvtárát és sok-sok ki­rándulást szerveznénk az or­szág legkülönbözőbb részeire. S ha már egyszer itt közölhet­jük vágyainkat, hadd mond­jam el: jó lenne, ha a válla­lat vezetősége nemcsak a 22. életévüket már betöltött fiata­loknak engedélyezné a szak­munkástanfolyam elvégzését, így ugyanis sok tanulni vágyó fiatal esik él a szakma meg­szerzésének lehetőségétől. Juhász Lászlóné: — Először egy kultúrheűyi- sóg építését kezdeném el; nagy szükség lenne egy otthonosan berendezett klubszobára. Még akkor is, ha egyenlőre a szó­rakozástól vonnánk el az er­re szánt pénzt. Manyasz Sándomé: — Üj üzemrész kéne, az elavult épületet kéne felújíta­ni, kultüráltabbá tenni. Orbán Ferencné: — Csatlakozom munkatár­sam véleményéhez. A jobb munkahelyi közérzet modern környezetben nagyobb kedvet adna a dolgozóknak a művelő­déshez. V. Kiss Mária A kalóz menyasszonya A múlt század végén (de századunk elején is) új moz­galom kért teret magának a művészetekben. Az amber egyé­nisége, az Egyéniség, a Ka­rakter lépett piedesztálra. Az utóbbi évtizedek aztán sze­lídre mosták a kontúros, erő­teljes vonalakat. Ügy tűnik, a jelenkor filmművészetének bizonyos áramlatai, az egyéniségkul­tusz reneszánszát igyekeznek megvalósítani. Nelly Kaplan új filmje — a kalóz me­nyasszonya — is ebbe a soro­zatba tartozik. A rendezőnő így nyilatko­zik filmjéről: „Filmem témá­ja valójában egy lázadás tör­ténete. Egy fiatal lány láza­dásáé. Más korban hősnőmet nyilvánosan megégették vol­na. Napjainkban azonban nem olyan, aki seprűn lovagol, hogy a boszorkányszombatot megünnepelje, hanem az á lány, aki kihívja, leküzdi és irányítja a sorsot’’. A hősnő, Marie, jól-rosz- szul összetákolt viskóban la­kik, az erdőszélen. Anyját autó üti el, egyetlen társát, kecskéjét az általa visszauta­sított postás-mezőőr agyon­lövi. Marié Iréné tanyáján cse- lédeskedik. Munkaadója fér­fimunkán megkeményedett lelkű nő, kíméletlenül bánik vele. Anyja halálával kezdődik meg Marie jellemének fej­lődése. Szabad préda lesz. A kisváros (Tallier) urai (a nagybirtokos, a gyógyszerész, a boltos stb...) megkörnyé­kezik, Iréné — volt gazdája — pedig a lesbosi szerelem titkos utaira csalogatja. Marie bosszúra készül. Tudja, hogy egyetlen fegy­vere: teste. Bárkinek odaad­ja magát, de ő szab árat, de nem is alacsonyát Aztán magnetofonszalagra veszi a ravasz, de ostoba hímek bi­zalmas, kompromittáló mon­dókéit. A bekapcsolt készülé­ket mise közepén elhelyezi a templomban. Felgyújtja vityillóját, s a botrányt meg sem várva André vándormozis után siet, aki a Kalóz menyasszonya című filmmel járja a falva­kat. A film nem mentes a ko­mikus pillanatoktól, de a drá­maiaktól sem. A formanyelv ittrott morbid, a magyar né­zőnek szokatlan. A pikáns téma a lehetősé­gek egész sora előtt nyit ka­put, s a rendezőnő többnyire él is ezekkel a lehetőségek­kel. Bernadette Lafont Maria szerepében nem annyira a szépség, inkább a jó színészi produkció érveivel bizonyít. (A magyar néző Kovács And­rás Falak című filmjében láthatta a népszerű színész­nőt.) Alakítása mindenképpen figyelemre méltó, hiszen egy — látszólagos egysíkúsága el­lenére is — bonyolult jellem fejlődését kell ábrázolnia. A főszereplő körül a sta­tisztéria megnyugtató módon oldja meg feladatát. Említést érdemel Georges Geret és Ju­lien Guiomar valódi ízeket idéző vidéki polgára. Nelly Kaplan rendezését Jean Badal szép felvételei könnyítik meg. A színes francia film szé­les körű érdeklődésre tarthat számot. Hann Ferenc t$e!ép’ó: öt itat Röpülj páva kör alakult Cereden és Zabaron. A kul- túrház és a KlSZ-alapszer- vezet közös szervezésében létrejött csoport tagjai — idősek, fiatalok — elsősor ban helyi gyűjtésű dalokat tanulnak, illetve fő céljuk­nak a helyi népdalok kuta­tását tekintik. Aki a csoport tagja szeretne lenni, annak öt, lehetőleg a csoport által még nem ismert népdalt kell „hoznia”, ezzel is bővítve az új kör „repertoárját”. A községekben rendkívül nép­szerűvé és kedveltté vált a Röpülj páva mozgalom. Újabb műsorváltozás A salgótarjáni megyei mű­velődési központ színházi bér­letműsorában ismét változás történt. A szolnoki Szigligeti Színház tájékoztatása szerint, a Nosztv fiú esete Tóth Ma­rival című zenés játék szö­vegkönyvén dramaturgiai vál­toztatásokat kell eszközölni, ami hosszabb időt vesz igény­be. Ezért a bemutatót későb­bi időpontra halasztják. He­lyette január 24-, 25r és 26­án Oscar Wilde: Hazudj iga­zat (Bunbury) című komédiá­ját mutatják be. Hétfőn a C és az Ifjúsági Il-es, kedden az A és szerdám a B és az Ifjúsági I. bérlet érvényes. Csehov Sirály-ával a megadott időpontban, december 21-, 22-, 23-án jelentkezik, a szolnoki együttes. Szórakozás a vakációban A salgótarjáni József Atti­la Megyei Művelődési Köz­pont a vakáció első napjaiban is gondoskodik az iskolások, kis- és nagyobb diákok szóra­koztatásáról. December 22-én és 24-én több gyermekműsor is lesz. Szerdán a Szivárvány­völgy című filmet játsszák 9 órai kezdéssel, pénteken pe­dig délelőtt 9-től 12-ig mese­film- és bóbműsor lesz, dél­után 14-től 17 óráig az úttö­rőház ifi vezetői játszanak a gyerekeknek. Délután öt óra­kor szokásos helyárakon, a Vadölő című filmet vetítik. December 27-én ifjúsági Ex- pressz-bál lesz az üvegcsar­nokban. amelyen a Gemini 1 együttes szolgáltatja a zenét Az együttes délelőtt külön ifjúsági hangversenyt ad. ANDRZEJ ZBYCH-o (Lengyelből fordította: arsányl István) 72. — Hogy beszélhetsz így? Nekem, tudd meg, mindent elmondott. Ráadásul még ez is. Kloss egy pillanatig sem kétkedett abban, hogy Inge élete ve­szélyben forog; elég volt rá­nézni Ring arcára. Az Ab- wehr-ezredes már döntött is magában. Kloss szélesre tár­ta az ajtót és megállt a kü­szöbön. Elhatározta, hogy vé­get vet a jelenetnek. Ring azonnal meglátta. — Ez kicsoda? — Kloss kapitány — vá­laszolta Inge. — Éppen egy amerikai kémmel. Elken kis­asszonnyal Jreszélget. Alig egy perce Mentettem meg az életét, de nem vitte túl­zásba a hálálkodást. Gyö­nyörű társaság, mondhatom — tette hozzá. Menj vissza a szobádba és ne mutogasd magad — szólt rá Ring erélyesen. Majd Klosst szándékosan észre sem véve, bement Anna Ma­ria szobájába. — Üdvözlöm, Strumführer Elken — mondta. — A tör­zsön ismerkedtünk meg mi­előtt elindultam Bischofsfel- déről. Emlékszel? Anna Maria nyugodtan fi­gyelte Ringet, szemében ap­ró szikrák gyúltak. Klosst nagyon érdekelte, hogyan vi­selkedik ez a lány, va bannue-ot játszik-e, vágj’ ta­gadni próbál? — Kloss kapitány — for­dult hozzá Ring most első ízben — már megkezdte a kihallgatást? — Nem, még nem. Éppen jelenteni szeretném ...— nem fejezte be. Ring mintha me­gint megfeledkezett volna róla. — Mj nem játszunk az el­lenséggel, Elken kisasszony. Német vagy? — Nem — Anna Maria felállt. — Az amerikai hír­szerzés tisztje vagyok. Kloss nem tudta vissza­tartani mosolyát. „Kolléga­nő”. El kell ismerni, hogy bátor. Tehát úgy döntött, hogy va banqueot játszik. És Ring? Vajon, hogy visel­kedik majd Ring? Meghökkent. Tagadást és kérlelést várhatott. Olyanok, mint ő is, gyakran kiesnek a szerepükből, ha előre nem látott helyzetbe kerülnek: — Vagy úgy — morogta — az amerikai hírszerzés tisztje! És mióta van a mi hadseregünkben? — És a vá­laszt be sem várva Klosshoz fordult: — Elhelyezték eze­ket az SS-ben, mert ott ne­hezebb hozzájuk férnünk. És, hogy nyerhettük volna meg a háborút? Kloss, a helyzet komolysá­ga ellenére. Ismét elmosolyo­dott. Arra gondolt, hogy azért nem szeretne Ring bőrében lenni. — Semmiféle kérdésre nem óhajtok válaszolni — jelentette ki Anna Maria. — Majd én kiszedem be­lőled ... Miért jöttél Bischofs- feldére? — Randevúm volt veled — hangzott a válasz. Ez a lány nem esik ki a szerepéből. Kloss ránézett Ring arcára; bíborplros volt. Az ezredes azonban nem robbant ki. Kloss nagyon jól értette, hogy ha most nem negyvenötöt írnának. Anna Maria Elkenre na­gyon szomorú sors várna. Akkor azonban biztosan ő is másként viselkednék. — Micsoda bizalmaskodás — sziszegte Ring. — Mi majd leszoktatunk a szem­telenkedésről. szép kisasz- szony. — Már nem lesz idejük. Főnökeim — Anna Maria teljesen nyugodt hangon, tár­gyilagosan szólt — meg­hagyták, hogy ismerkedjem meg Ring ezredessel. A tör­zsön akkor nem volt elegen­dő idő ahhoz, hogy alapo­sabban megismerjük egymást — Érdekes. — Feletteseim Ring ezre­des józan eszére számítanak — folytatta Anna Maria. — Különben éppen eleget tud­nak önről és értékelik a ke­leten szerzett tapasztalatait. — Minthogy Ring hallgatott még hozzátette: — Adj egy cigarettát. Amikor Ring szó nélkül elővette zsebéből a cigaretta- tárcáját és megkínálta Anna Mariát, Kloss egyszeriben megértette, hogy a helyzet­ben fordulat állott be, még hozzá előre nem látott for­dulat, amelytől most tartani kezdett. Elken kisasszony jól játszott, ügyesen és tüstént kihasznált minden helyzetet. — Az edelsbergi várban —• kezdte a lényegen, minden­féle bevezetés nélkül — el­rejtetted a wroclawi Abwehr­stelle archívumát: Ring nyomban reagált. Az ütés túl erősnek bizonyult. Kinyitotta pisztolytáskáját és fegyver után nyúlt. Kloss ugyanezt tette, bár még nem tudta mit csinál, ha Ringnék kedve támad rálőni a lány­ra. Anna Maria azonban jobban ura volt a helyzet­nek * mint gondolta. — Ne butáskodj — mondta a lány. — Tudtad, hogy Bischofsfelde az orosz övezet­be tartozik. Hogy hagyhat­tad az annyira fontos okmá- nj’okat az oroszok keze ügyé­ben? Nekik akartad biztosí­tani az archívumot, mi? — Lehet, hogy most a lány akarta átvenni a kihallgató szerepét? — Senki sem tud meg semmit az archívumról — mondta Ring. — Te pedig elpusztulsz. — Ostobaság. A lengyelek megtalálják az okmánvokat és téged is megtalálnak, ök egy kissé másként kezelik ezeket az ügyeket, mint. az én elöljáróim. Ha átadod ne­künk az archívumot, garan­táljuk személyi biztonságo­dat. Neked is meg a tisz­tednek is. — Orcátlanság! A mi mun­kánkat akarod leszámítol tat- ni, mi? A lengyelek is szí­vesen fizetnek ezekért a pa­pírokért. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents