Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-18 / 298. szám
Mm l?á élet és műreíóJés Ahol nem a „nincs” a Nem általános, de sajnos eléggé gyakori tapasztalat, hogy a vállalatok, üzemek rendelkezésére álló szociáliskulturális sportalap felhasználásában nagyfokú a kiegyensúlyozatlanság a kulturális részesedés rovására. A művelődési feladatok nem megfelelő mértékű kezelését tükrözi a dolgozók kulturáló- dására, továbbképzésére fordítható pénzösszegek hasznosításában mutatkozó tervsze- rűtlenség, spontaneitás is. Előfordul, hogy egyes üzemek — figyelmen kívül hagyva a kulturális alap rendeltetését — a pénzt más, nem a műveltség fejlesztését célzó vállalkozásba fektetik. Sok pénz; megfelelő helyre? A Nógrád megyei Textilipari Vállalat 1971. évre előirányzott kulturális alapja 850 ezer forint volt. A köz- művelődésre ebből fordítható összeg 100 ezer forintot tesz ki. Mire használta fel a vállalat ezt a summát? Könyvek, újságok vásárlására mintegy 29 ezer forintot költöttek; színház- és mozilátogatásra 2744 forintot. Csaknem 50 ezer forintba kerültek a kül- és belföldi kirándulások. A TIT-előadásokra fordított pénzösszeg 13 968 forint. Grosz József né vállalati szb-titkár: — A kulturális alap felhasználásánál az a gyakorlat, hogy a vállalat és a szakszervezet az év elején tervet készít, melyet ismertetnek az üzemi bizottságokkal. A pénzt azután az elfogadott terv alapján használjuk, illetve használják fel a szocialista brigádok. Nagyobb befektetések esetében természetesen a vállalat vezetősége dönt. így vásároltunk például dolgozóinknak a múlt évben három háromszobás üdülőt Berekfürdőn: ez összesen 400 ezer forintba került. Jelentős anyagi áldozattal járnak a bel- és külföldi kirándulások. Kiváló dolgozóink számára minden évben rendezünk szovjetunió- beli jutalomutat, de gyakoriak a szakszervezeti belföldi jutalomüdülések is. Sokat kapnak a sportkörök is. Színház- és mozijegyek vásárlására, folyóiratok és szakkönyvek beszerzésére kisebb összegeket fordítunk. loény van, hely nincs A Nógrád megyei Textilipari Vállalat három telephelyén — Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Pásztón — ösz- szesen 1251 ember dolgozik. A fizikai munkások száma 983, a bejáróké 285. A dolgozók 95 százaléka nő. A helyi művelődés feltételei igen rosszak: csoportos összejövetelek megtartására alkalmas helyiség nincs, a parányi étkező (nem ebédlő!) esetleg egy-egy brigád befogadására elegendő. A szakszervezeti letéti könyvtár 334 kötet könyvvel rendelkezik, az olvasók száma 93. Grosz József né: — Az értekezleteket, gyűléseket és egyéb rendezvényeket kölcsönkért, vagy bérelt helyiségekben tartjuk. Hol az SZMT-ben, hol a TIT-ben, hol pedig a Május 1. úti iskolában. A dolgozók összefogása ilyen körülmények között igen nagy problémát jelent; nagy gond az önálló kulturális rendezvények szervezése. A dolgozók művelődési igényeinek kielégítését inkább falainkon kívül igyekszünk megoldani, ötven színházbérlettel rendelkezünk: külön van az idősebbek és külön a KISZ-esek számára. A szocialista brigádok — szám szerint 12 van nálunk — vállalásaiban szerepel a közös mozi-, színház- és könyvtárlátogatás. A tarján! telephelyen dolgozók nagyobb része rendelkezik szakmunkásvizsgával. A többiek számára a vállalat minden évben szakmunkásképző- tanfolyamot szervez, amelyre jelentkezhet minden, a vállalatnál négy éve dolgozó és 22. évét már betöltött, tanulni vágyó ember. Sok dolgozó jár marxista esti egyetemre, végzi az általános iskola hetedik— nyolcadik osztályát. Néhányan a ruhaipari technikumban és más középiskolában tanulnak. Jelenleg mintegy 360 dolgozó nem rendelkezik nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel. A vállalat beiskolázási terve szerint a negyedik ötéves terv végére minden negyven éven alulinak el kel. lene végeznie a nyolc általánost. Deák Jolán, a vállalat KISZ-titkára: — Üzemünkben több mint száz fiatal dolgozik, ezek közül mintegy nyolcvanon tagjai a KISZ-nak. összetételük az életkort (18—36 év közöttiek) és az iskolázottsági szintet (egyetemistától a segédmunkásig) tekintve egyaránt meglehetősen heterogén. Problémáink mégsem elsősorban ebből fakadnak. Legfőbb gondunk az, hogy nincs a szervezeti élet gyakorlására alkalmas helyiség, egy sarok, ahol összegyűlhetnénk. Színházba járunk, húsz bérletünk van és gyakran szervezünk közös kirándulásokat. A vállalat nemcsak erkölcsiieg támogatja közösségünket, az elmúlt évben például 1090 forintot kaptunk. Juhász Lászlóné 1958-tól a vállalat dolgozója. — Mindig kínálgatlák a színházbérletet. Én már nem veszem igénybe; a Ferenc-te- lepen lakom, idős vagyok, nem esik már jól legyalogolVÉLEMÉNYÜNK AJÁNLATUNK Annak a jelentős Irodalmi csoportosulásnak, amely nálunk a harmincas évek derekán jött létre, tevékenykedett és hatott, s amelyet népi írók gyűjtőnév alatt tartottunk számon — egyik számottevő, ha nem a legaktívabb vezéralakja Féja Géza volt. A falusi szegénysorokat járta, azok gondjait, panaszait jegyezte fel, hogy az irodalom áttételében a panaszosok szószólója legyen. A szociologikus irodalom úttörő egyénisége Féja Géza, kinek nyomán egész ifjú írónemzedék indult el a feltett nemes szándékkal: jobbítani a leginkább elnyomorított zsellérparasztság helyzetét, életviszonyait. A „Viharsarok” írója immár túl van a hetvenedik évén. Életpályája minden határozott, jó szándék ellenére sem mentes ellentmondásos időszakoktól. Féja a háború éveiben saját tábora jobbszélére sodródik, s a rákövetkező válság majd- hogy kettéroppantja pályáját. Ezt maga Féja is világos fővel látja, s higgadt bölcsességgel vallott róla abban a műsorban, melyet csütörtökön, a késő esti órákban munkásságának, életútjának szentelt a Televízió. Féja Géza neve nemcsak a Viharsarok, de egész sereg novella, szociográfia, történelmi regény, publicisztikai írás révén tiszteletre méltó, mint ahogy tiszteletre méltók azok az írói tervek, szándékok is, melyek az alkotó kedvű, szándékú idős mestert betöltik. ★ Ma, szombaton folytatódik (15.30) a népszerű kalandfilm, a Bonanza, az esti főműsorban (20,05) a Maigret-soro- zat „Az amatőrök” című epizódját láthatjuk, majd (20.55) a Közkedvelt dalok következnek, végül (22.50), A tetovált nő című tévéjátékot láthatjuk — éjszakai bemutató keretében. (barna) 4 NÓGRÁD - 1971. december 18., szombat ni, ha egyszer hazaértem. Inkább nézem otthon a tévét, vagy varrogatok az unokáknak. Szoktam aztán könyveket is vinni az itteni könyvtárból, mindenféle olvasnivalót. Manyasz Sándomé szintén régi dolgozója a vállalatnak: — Fiatalabb korunkban jobban szerettünk társaságba járni. Színházba és moziba most is örömmel elmegyek, otthon szép kis könyvtárunk van, a helyi könyvtárat ezért nem nagyon használom. Orbán Ferencné, volt műhelybizottsági, jelenleg vezetőségi tag: — így igaz. Szívesen eljárnak az emberek színházba és moziba, nem kell őket noszogatni. Még a családot is elviszik magukkal. Nagy hiba, hogy itt, az üzemen belül nincs lehetőség közös összejövetelekre. Ha rájuk lenne bízva... .. .„Mire használnák fel a kulturális alapot?” Beszélgető- partnereimhez intézett utolsó kérdésemre a következő válaszokat kaptam. Deák Jolán: — KISZ-klubot hoznánk létre és azt szépen berendeznénk. Kibővítenénk a szervezet könyvtárát és sok-sok kirándulást szerveznénk az ország legkülönbözőbb részeire. S ha már egyszer itt közölhetjük vágyainkat, hadd mondjam el: jó lenne, ha a vállalat vezetősége nemcsak a 22. életévüket már betöltött fiataloknak engedélyezné a szakmunkástanfolyam elvégzését, így ugyanis sok tanulni vágyó fiatal esik él a szakma megszerzésének lehetőségétől. Juhász Lászlóné: — Először egy kultúrheűyi- sóg építését kezdeném el; nagy szükség lenne egy otthonosan berendezett klubszobára. Még akkor is, ha egyenlőre a szórakozástól vonnánk el az erre szánt pénzt. Manyasz Sándomé: — Üj üzemrész kéne, az elavult épületet kéne felújítani, kultüráltabbá tenni. Orbán Ferencné: — Csatlakozom munkatársam véleményéhez. A jobb munkahelyi közérzet modern környezetben nagyobb kedvet adna a dolgozóknak a művelődéshez. V. Kiss Mária A kalóz menyasszonya A múlt század végén (de századunk elején is) új mozgalom kért teret magának a művészetekben. Az amber egyénisége, az Egyéniség, a Karakter lépett piedesztálra. Az utóbbi évtizedek aztán szelídre mosták a kontúros, erőteljes vonalakat. Ügy tűnik, a jelenkor filmművészetének bizonyos áramlatai, az egyéniségkultusz reneszánszát igyekeznek megvalósítani. Nelly Kaplan új filmje — a kalóz menyasszonya — is ebbe a sorozatba tartozik. A rendezőnő így nyilatkozik filmjéről: „Filmem témája valójában egy lázadás története. Egy fiatal lány lázadásáé. Más korban hősnőmet nyilvánosan megégették volna. Napjainkban azonban nem olyan, aki seprűn lovagol, hogy a boszorkányszombatot megünnepelje, hanem az á lány, aki kihívja, leküzdi és irányítja a sorsot’’. A hősnő, Marie, jól-rosz- szul összetákolt viskóban lakik, az erdőszélen. Anyját autó üti el, egyetlen társát, kecskéjét az általa visszautasított postás-mezőőr agyonlövi. Marié Iréné tanyáján cse- lédeskedik. Munkaadója férfimunkán megkeményedett lelkű nő, kíméletlenül bánik vele. Anyja halálával kezdődik meg Marie jellemének fejlődése. Szabad préda lesz. A kisváros (Tallier) urai (a nagybirtokos, a gyógyszerész, a boltos stb...) megkörnyékezik, Iréné — volt gazdája — pedig a lesbosi szerelem titkos utaira csalogatja. Marie bosszúra készül. Tudja, hogy egyetlen fegyvere: teste. Bárkinek odaadja magát, de ő szab árat, de nem is alacsonyát Aztán magnetofonszalagra veszi a ravasz, de ostoba hímek bizalmas, kompromittáló mondókéit. A bekapcsolt készüléket mise közepén elhelyezi a templomban. Felgyújtja vityillóját, s a botrányt meg sem várva André vándormozis után siet, aki a Kalóz menyasszonya című filmmel járja a falvakat. A film nem mentes a komikus pillanatoktól, de a drámaiaktól sem. A formanyelv ittrott morbid, a magyar nézőnek szokatlan. A pikáns téma a lehetőségek egész sora előtt nyit kaput, s a rendezőnő többnyire él is ezekkel a lehetőségekkel. Bernadette Lafont Maria szerepében nem annyira a szépség, inkább a jó színészi produkció érveivel bizonyít. (A magyar néző Kovács András Falak című filmjében láthatta a népszerű színésznőt.) Alakítása mindenképpen figyelemre méltó, hiszen egy — látszólagos egysíkúsága ellenére is — bonyolult jellem fejlődését kell ábrázolnia. A főszereplő körül a statisztéria megnyugtató módon oldja meg feladatát. Említést érdemel Georges Geret és Julien Guiomar valódi ízeket idéző vidéki polgára. Nelly Kaplan rendezését Jean Badal szép felvételei könnyítik meg. A színes francia film széles körű érdeklődésre tarthat számot. Hann Ferenc t$e!ép’ó: öt itat Röpülj páva kör alakult Cereden és Zabaron. A kul- túrház és a KlSZ-alapszer- vezet közös szervezésében létrejött csoport tagjai — idősek, fiatalok — elsősor ban helyi gyűjtésű dalokat tanulnak, illetve fő céljuknak a helyi népdalok kutatását tekintik. Aki a csoport tagja szeretne lenni, annak öt, lehetőleg a csoport által még nem ismert népdalt kell „hoznia”, ezzel is bővítve az új kör „repertoárját”. A községekben rendkívül népszerűvé és kedveltté vált a Röpülj páva mozgalom. Újabb műsorváltozás A salgótarjáni megyei művelődési központ színházi bérletműsorában ismét változás történt. A szolnoki Szigligeti Színház tájékoztatása szerint, a Nosztv fiú esete Tóth Marival című zenés játék szövegkönyvén dramaturgiai változtatásokat kell eszközölni, ami hosszabb időt vesz igénybe. Ezért a bemutatót későbbi időpontra halasztják. Helyette január 24-, 25r és 26án Oscar Wilde: Hazudj igazat (Bunbury) című komédiáját mutatják be. Hétfőn a C és az Ifjúsági Il-es, kedden az A és szerdám a B és az Ifjúsági I. bérlet érvényes. Csehov Sirály-ával a megadott időpontban, december 21-, 22-, 23-án jelentkezik, a szolnoki együttes. Szórakozás a vakációban A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ a vakáció első napjaiban is gondoskodik az iskolások, kis- és nagyobb diákok szórakoztatásáról. December 22-én és 24-én több gyermekműsor is lesz. Szerdán a Szivárványvölgy című filmet játsszák 9 órai kezdéssel, pénteken pedig délelőtt 9-től 12-ig mesefilm- és bóbműsor lesz, délután 14-től 17 óráig az úttörőház ifi vezetői játszanak a gyerekeknek. Délután öt órakor szokásos helyárakon, a Vadölő című filmet vetítik. December 27-én ifjúsági Ex- pressz-bál lesz az üvegcsarnokban. amelyen a Gemini 1 együttes szolgáltatja a zenét Az együttes délelőtt külön ifjúsági hangversenyt ad. ANDRZEJ ZBYCH-o (Lengyelből fordította: arsányl István) 72. — Hogy beszélhetsz így? Nekem, tudd meg, mindent elmondott. Ráadásul még ez is. Kloss egy pillanatig sem kétkedett abban, hogy Inge élete veszélyben forog; elég volt ránézni Ring arcára. Az Ab- wehr-ezredes már döntött is magában. Kloss szélesre tárta az ajtót és megállt a küszöbön. Elhatározta, hogy véget vet a jelenetnek. Ring azonnal meglátta. — Ez kicsoda? — Kloss kapitány — válaszolta Inge. — Éppen egy amerikai kémmel. Elken kisasszonnyal Jreszélget. Alig egy perce Mentettem meg az életét, de nem vitte túlzásba a hálálkodást. Gyönyörű társaság, mondhatom — tette hozzá. Menj vissza a szobádba és ne mutogasd magad — szólt rá Ring erélyesen. Majd Klosst szándékosan észre sem véve, bement Anna Maria szobájába. — Üdvözlöm, Strumführer Elken — mondta. — A törzsön ismerkedtünk meg mielőtt elindultam Bischofsfel- déről. Emlékszel? Anna Maria nyugodtan figyelte Ringet, szemében apró szikrák gyúltak. Klosst nagyon érdekelte, hogyan viselkedik ez a lány, va bannue-ot játszik-e, vágj’ tagadni próbál? — Kloss kapitány — fordult hozzá Ring most első ízben — már megkezdte a kihallgatást? — Nem, még nem. Éppen jelenteni szeretném ...— nem fejezte be. Ring mintha megint megfeledkezett volna róla. — Mj nem játszunk az ellenséggel, Elken kisasszony. Német vagy? — Nem — Anna Maria felállt. — Az amerikai hírszerzés tisztje vagyok. Kloss nem tudta visszatartani mosolyát. „Kolléganő”. El kell ismerni, hogy bátor. Tehát úgy döntött, hogy va banqueot játszik. És Ring? Vajon, hogy viselkedik majd Ring? Meghökkent. Tagadást és kérlelést várhatott. Olyanok, mint ő is, gyakran kiesnek a szerepükből, ha előre nem látott helyzetbe kerülnek: — Vagy úgy — morogta — az amerikai hírszerzés tisztje! És mióta van a mi hadseregünkben? — És a választ be sem várva Klosshoz fordult: — Elhelyezték ezeket az SS-ben, mert ott nehezebb hozzájuk férnünk. És, hogy nyerhettük volna meg a háborút? Kloss, a helyzet komolysága ellenére. Ismét elmosolyodott. Arra gondolt, hogy azért nem szeretne Ring bőrében lenni. — Semmiféle kérdésre nem óhajtok válaszolni — jelentette ki Anna Maria. — Majd én kiszedem belőled ... Miért jöttél Bischofs- feldére? — Randevúm volt veled — hangzott a válasz. Ez a lány nem esik ki a szerepéből. Kloss ránézett Ring arcára; bíborplros volt. Az ezredes azonban nem robbant ki. Kloss nagyon jól értette, hogy ha most nem negyvenötöt írnának. Anna Maria Elkenre nagyon szomorú sors várna. Akkor azonban biztosan ő is másként viselkednék. — Micsoda bizalmaskodás — sziszegte Ring. — Mi majd leszoktatunk a szemtelenkedésről. szép kisasz- szony. — Már nem lesz idejük. Főnökeim — Anna Maria teljesen nyugodt hangon, tárgyilagosan szólt — meghagyták, hogy ismerkedjem meg Ring ezredessel. A törzsön akkor nem volt elegendő idő ahhoz, hogy alaposabban megismerjük egymást — Érdekes. — Feletteseim Ring ezredes józan eszére számítanak — folytatta Anna Maria. — Különben éppen eleget tudnak önről és értékelik a keleten szerzett tapasztalatait. — Minthogy Ring hallgatott még hozzátette: — Adj egy cigarettát. Amikor Ring szó nélkül elővette zsebéből a cigaretta- tárcáját és megkínálta Anna Mariát, Kloss egyszeriben megértette, hogy a helyzetben fordulat állott be, még hozzá előre nem látott fordulat, amelytől most tartani kezdett. Elken kisasszony jól játszott, ügyesen és tüstént kihasznált minden helyzetet. — Az edelsbergi várban —• kezdte a lényegen, mindenféle bevezetés nélkül — elrejtetted a wroclawi Abwehrstelle archívumát: Ring nyomban reagált. Az ütés túl erősnek bizonyult. Kinyitotta pisztolytáskáját és fegyver után nyúlt. Kloss ugyanezt tette, bár még nem tudta mit csinál, ha Ringnék kedve támad rálőni a lányra. Anna Maria azonban jobban ura volt a helyzetnek * mint gondolta. — Ne butáskodj — mondta a lány. — Tudtad, hogy Bischofsfelde az orosz övezetbe tartozik. Hogy hagyhattad az annyira fontos okmá- nj’okat az oroszok keze ügyében? Nekik akartad biztosítani az archívumot, mi? — Lehet, hogy most a lány akarta átvenni a kihallgató szerepét? — Senki sem tud meg semmit az archívumról — mondta Ring. — Te pedig elpusztulsz. — Ostobaság. A lengyelek megtalálják az okmánvokat és téged is megtalálnak, ök egy kissé másként kezelik ezeket az ügyeket, mint. az én elöljáróim. Ha átadod nekünk az archívumot, garantáljuk személyi biztonságodat. Neked is meg a tisztednek is. — Orcátlanság! A mi munkánkat akarod leszámítol tat- ni, mi? A lengyelek is szívesen fizetnek ezekért a papírokért. (Folytatjuk)
