Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-02 / 284. szám
Jogi Sanócsadő: A KíSZ-iagkönyvek érvényesítése Mint minden évben, most is sorra kerül a KISZ-tagsági könyvek érvényesítése. Komoly, felelősségteljes munka ez mind a vezetőség, mind a tagság részére. Mondhatnám ■úgy is: mérleget készítünk az elmúlt évről és következtetünk a jövőre vonatkozóan. Ma a tagság a demokratikus centralizmus jegyében dolgozik, és ezt a munkát évről evre javítani, szélesíteni kell. Minden év végén feltesszük a tagoknak a kérdést: akarsz-e továbbra is a KISZ tagja lenni? Fontos, és elgondolkodtató kérdés ez minden fiatal részére, hiszen vállalni kell az újabb feladatokat, megbízatásokat. Mindez erősíti a KISZ szervezeti erejét, a KISZ-tagok szövetségi érzését. Nagyon hasznos az olyan beszélgetés, amely rámutat arra. hogy mit és mennyit várunk egy-egy KISZ-tagtól? Me!e«et méu nem éreztünk Azzal a kéréssel fordulok a Szerkesztőséghez, hogy szíveskedjenek panaszos ügyem intézésében segítségemre lenni. A salgótarjáni Arany János út 15. földszinti hármas, számú lakásban lakom 1971. január 18-a óta. Panaszom, amely a házban még 2—3 lakóéval azonos, a fűtés elégtelensége. Előre kell azonban bocsáta- nom, hogy ez nem szolgáltatási, hanem kivitelezési, esetleg tervezési hiba következménye. Bármilyen jó kapacitással is dolgozik a távhőellátó szolgálat. az én lakásomon belül nincs semmi forgalom a fűtőtestekben. A fölszálló és viszszatérő vezeték tökéletes, de a fűtőtestek hidegek. Az építészet kivitelező szakemberei már több esetben próbálkoztak e hiányosság pótlásán, de sajnos eredménytelenül. Jelen pillanatban a szoba hőmérséklete 14—16 fok között ingadozik. A fűtési idényben már jócskán benne vagyunk, de már a türelmünk sajnos, fogyóban van, mivel a hivatali intézkedések mellett a gyakorlati kivitelezés, vagyis a fűtési elégtelenség megoldatlan. Ezért is kérem újólag az illetékeseket, tegyék lehetővé számunkra is a melegedés örömét! Sz. Gábor Mit ér a jótállás...? Mint a NÖGRÁD régi olvasója szeretném kérni segítségüket. A salgótarjáni Centrum Áruházban 1971. július l-én az órakiárusításkor — mivel órákat is leáraztak — vettem a fiamnak egy Pol- jot karórát 381 forintért. A fiam ipari tanuló és Tarról vonattal jár Salgótarjánba, ezért az órára olyan szüksége vén, hogy szinte nélkülözni sem tudja. Az óra sajnos, csak két hétig járt, utána egyszer csak megállt, talán örökre. Mivel kaptunk hozzá egy jótállási jegyet, az órával együtt elvittem Pásztora az Úrás Ktsz-hez, ahol a jótállási jeggyel együtt átvették, azt mondták, a következő héten érdeklődjünk. De nagyon keveset mondok, ha 15-ször nem érdeklődtünk. Talán már megTisztelt Szerkesztőség! Október elején vásároltam Budapesten egy Poleszje eine, vezésű, szovjet lakószobabútort. Nagy volt az öröm, ami. kor megérkezett a szép, új, modern bútor. Örömünket egy kicsit csökkentette, hogy a vitrinek tolás üvegajtói közül, az egyik párat nem tudtuk sem mi, sem egy hozzáértő szakember ismerősünk a helyére illeszteni, mivel az üvegajtók 3—4 milliméterrel nagyobbak a kívántnál. Tekintettel arra, hogy a bútorra tizennyolc havi jótállást vállaltak, levélben kértem a Romhányi Vegyes Ksz-t — mint a legközelebbi garanciális javításokat végző egységet a hiba kijavítására. , Ezt a levelemet október 15-én adtam postára. Tekintve azon. ban, hogy e levelemre nem válaszoltak, október 2S.án egy ajánlott levéllel fordultam ismét a ksz-hesz. Erre a ksz elnöke nagyon gyorsan reá. galt, értesített, hogy a követ, kező héten kiküldik szakemberüket a hiba kijavítására. Azóta sajnos már négy „következő” is eljött, és el is múlt. Szakember sehol, A drága, szép bútor pedig itt áll hibásan a szobában, és varja egyre türelmetlenebbül, hogy végre azt a célt szolgaija, amiért gyártották, amiért ide került: kényelmet nyújtson, és szép otthont egy családnak. Ezért várjuk még ma is a ksz szakemberét! Gyürky Tibor, , Gaigaguta unták, mert az órát visszaadták azzal, hogy sajnos, nincs alkatrész, nem tudják megjavítani. De ezt csak 5 hét után közölték velem, óránk eddig várt náluk javításra. Azt tanácsolták próbáljuk meg Salgótarjánban. Itt viszont azt mondták, hogy az órát annak kell megjavítania aki a jótállási jegyet letépte. Elvittem az órát a Centrum Áruházba, hogy cseréljék vissza, nem bánom, ha más típus is, sőt hajlandó vagyok a különböze- tet megfizetni. Az eladó közölte, hajlandók a cserére, csak olyan igazolás kell, • hogy az órát alkatrész hiánya miatt nem tudják megjavítani. Vissza vitterri az órát Pásztora, kértem, adják írásba, miért nem tudják megjavítani. San jós, papírt nem adtak, de azt tanácsolták, hogy valahol Pesten van egy kisiparos, aki meg tudja javítani, mert a héten már ez a hatodik óra, amit ugyanezzel a hibával vittek javításra. A sok utánjárás költségén talán már egy másik órát is vehettem volna, de nem tudok belenyugodni, hogy nem lehet megjavítani, vagy nem lehet kicserélni. Attól tartok, legközelebb, ha lesz erőm és időm újból lépéseket tenni ‘ez ügyben, a Szovjetunióba küldenek majd, mert csak ott tudnak panaszomon segíteni. Sándor József, Tar, Szondi út 46. sz. így a munkabírás szempontjából is megismerjük a tagság egészét. Áz sem mindegy, hogy ki mennyit tesz a kosárba! És nekünk is akkor lesz jobb, ha mindenki egyformán küzd, cselekszik a másikért. Az ilyen tartalommal telített beszélgetés tehát nem lesz és nem is lehet formális. lantos J., KISZ-titkár Kedves kis ünnepség volt Az elmúlt napokban kedves kis ünnepséget rendezett a helyi Hazafias Népfront, a nőbizottság és a Vöröskeresztszervezet a községi közös tanács segítségével. Homokterenye község 65 éven felüli lakóit ünnepeltük az öregek napja alkalmából. A 138 meghívottból igen sokan jöttek el a délutáni órákban, az idős, munkában már elfáradt emberek, a homok- terenyei kultúrotthonba. A Hazafias Népfront elnöke meleg szavakkal köszöntötte az idős embereket, akik közül nem egynek könnyes volt a 6zeme a meghatottságtól. Ezt követően az általános iskola tanulói szórakoztatták nagyapáikat, nagymamáikat és virággal kedveskedtek nekik. Az est jó hangulatában szerepet kapott a cigányzene, amelyre ropogós csárdást táncoltak a résztvevők. Reméljük, hogy a jövőre megrendezésre kerülő öregek napján mindegyiküket viszontlátjuk kultúr otthonunkban. Berze Lajos Barna folt a kenyérben Számomra mindig nacrv élmény a friss, melee kenyér felszegése. Felidézi bennem a hófehér sapkában és kötényben dolgozó pékeket. Ilyen és ehhez hasonló szép illúzióktól fosztotta meg a sütőipar egy olvasónkat, név szerint Pál Ferencné salgótarjáni lakost. A minap egy jó darab kenyeret hozott be szerkesztőségünkbe. Kétkilós volt eredetileg, több mint felét el is fogyasztotta. További része fogyasztásra alkalmatlan. Éspedig azért, mert abba valamilyen módon idegen anyag került, ami nem azonos a kenyér színével. A kenyérbe került idegen anyag ló nagy barna foltot hagyott. A kenyérre ragasztott cédula jól láthatóan elárulja, hogy a salgótarjáni 3. sz. üzemben készült. Lehet, hogy az idegen festékfolt nem más mint feketekávé. vagy kakaó, de elég ahhoz, hogy az ember gusztusát elvegye! Sőt mi több. azt hiszem, azok sem fogyasztanák el. akik sütötték!- ti A RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYRŐL Sz. Józsefné olvasónk nagyapjának tsz-öregségi járadékát a tanácsi szervek rendszeres, havi szociális segéllyel egészítik ki. Olvasónk arra kér választ levelében, van-e olyan jogszabály, melynek alapján, a kifizetett segély összege visszakövetelhető? Ugyanis olyan tájékozódást szerzett, hogy a rendszeres szociális segély címén kifizetett összeget a segélyezett halála után maradó hagyatékára ráterhelik, illetve a hagyatékot az állam elveszi. Olvasónk tájékozódása töb- bé-kevésbé helytálló. A mezőgazdasági tsz-ek öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadékos tagjai részére, a 4/1970. (IV. 1.) Eü.M. sz. rendelet' 4. §-a alapján, 1970. március 1. napjától kezdődően vált lehetővé, hogy járadékukat különös méltánylást érdemlő esetekben, a családi és szociális körülményekre tekintettel, egyéni elbírálás alapján, a tanácsi szervek, havi, rendszeres szociális segéllyel kiegészítsék. Ez a jogszabály a rendszeres szociális segélyezés szabályait meghatározó 2/1969. (V. 4.) Eü.M. sz. .rendeletben, illetve a 23/1969. Eü.M. sz. utasításban rögzített szociális elveket és célokat csak kibővítette, de nem változtatta meg. Ezen jogszabályok mondják ki, hogy a társadalom anyagi támogatására szoi-uló személyek ellátásának biztosítása érdekében azt a munkaképtelen, rokkant személyt, akinek lét- fenntartását biztosító vagyona, keresete, vagy bármely más forrásból származó jövedelme nincs, továbbá akinek eltartásáról, tartásra köteles és képes házastársa vagy más hozzátartozója nem gondoskodik, rendszeres szociális segélyben lehet részesíteni. A jogszabály tehát elsősorban, és kizárólag a rászoruló munkaképtelen, rokkant személy megélhetésének megkönnyítését és nem az esetleges hagyatékra várományos, tartásra köteles és képes hozzátartozók érdekeit tartja szem előtt. Ennek érdekében mondja ki a 23/1969. Eü.M. sz. utasítás 4. §-ában, hogy „Ha a rendszeres szociális segélyben részesített személy halála után olyan ingó, vagy ingatlan vagyon marad, amelyből a részére kifizetett segély ősz- szege részben, vagy egészben visszatéríthető, a követelést hagyatéki teherként a,z illetékes közjegyzőnél be kell jelenteni.” Ez a szabály nemcsak a rendszeres szociális segélyben részesülő tsz-járadékosok, hanem minden szociális segélyezett esetében alkalmazandó, amennyiben halála után hagyaték marad. Téves viszont az a tájékozódása, hogy a kifizetett szociális segélyösszeg fejében, az állam a hagyatékot elveszi. A családjogi .törvényben szabályozott államöröklésre is csak akkor kerülhet sor, ha az elhunytnak fellelhető törvényes örököse nem felmenő, sem lemenő, illetve oldalágon nincs. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSRŐL K. Andrásáé olvasónk 1967. évben az OTP útján telket vásárolt. 1968-ban a vásárolt telket felmérték, s megállapították, hogy 50 négyszögöllel kevesebb, mint amennyiért a szerződés szerint fizettek. Azóta becsapottnak érzik magukat, kérték is a helyi tanácsot szerződési vitájuk rendezésére, aki először ígérte a rendezést, majd úgy nyilatkozott, hogy a hiányzó részt keressék a szomszédaikon. Bele kell-e nyugodni a tanács elutasító határozatába, vagy követelheti-e jogsérelmének orvoslását? — kérdi levelében. Az ingatlan adás-vétele esetében a szerződés érvényességi előfeltétele, hogy azt írásban kössék meg, továbbá, hogy abban a szerződés tárgyát, jelen esetben a telek nagyságái;, és az ellenszolgáltatásként kialkudott vételár összegét mindkét fél szerződési akaratával egyezően rögzítsék. Jogszabályunk azért írja elő ezeket a feltételeket, hogy lehetővé tegye a szerződésben megállapított szolgáltatásoknak és ellenszolgáltatások teljesítésének, szükség esetén a jog eszközeivel való kikényszerítését is. Olvasónk esetében ezek az érvényességi feltételek megvoltak, így érvénytelenség címén kereset nem indítható. Indítható viszont kereset hibás teljesítés címén a Ptk. 277. § (1) bekezdése alapján, amely kimondja, hogy „A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott . helyen és Időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni." Olvasónk levelét bői kitűnően az eladó ezt a szerződési kötelezettségét nem teljesítette, mert a szerződésben szereplő 365 négyszögöl terület helyett csak 315 négyszögöl . nagyságú területet adott birtokba a vevőknek. Előfordulhat, hogy az eladó a szerződésben kikötött nagyságú terület birtokba. adását nem tudja biztosítani. Ez esetben azonban jogalap nélküli haszonra tesz szert, mert a telek nagysága szerinti különbözeti vételárhoz ellenszolgáltatás nélkül jutott hozzá. A jogalap nélküli gazdagodás kérdésében pedig kimondja a Ptk. 361. § (1) bekezdése, hogy „Aki másnak rovására jogalap nélkül’jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” Megjegyezzük azonban, hogy szerződési sérelmének orvoslására ezen a jogcímen csak akkor van lehetősége, ha erre más jogcímen már nem kerülhet sor. Módja van továbbá arra is, hogy a bírósághoz benyújtott keresetében kérje a szerződés módosítását. A fentiekből kitűnően, bár a szerződő feleket együttműködési kötelezettség terheli, de amennyiben a szerződési sérelem orvoslását ezen az úton megoldani nem lehet, azt csak az illetékes járásbírósághoz beadott keresettel lehet orvosolni. A keresetet azonban nem az eladóként szereplő OTP ellen, hanem az illetékes helyi tanács ellen kell beadni.' Az OTP ugyanis ezt a feladatát a 9/1970. (IV. 16.) ÉVM. PM. sz. rendelet értelmében, megbízás alapján látja el. A KGST közlekedési állandó bizottságának ülése Szerdán reggel, a KGST közlekedési állandó bizottságának ülése a küldöttségvezetők megbeszélésével folytatódott. Ezúttál a bizottság további munkájának szervezeti kérdéseiről tárgyaltak, majd a plenáris ülésen az aláírásra előkészített okmányokat vizsgálják felül. Elfogadták a bizottság jövő évi munkatervét és tovább tárgyalnak a közlekedés különféle ágazataiban a számítástechnikai módszerek bevezetéséről, az automatizálás megvalósításáról: Tovább dolgoznak a szerkesztőcsoportok, amelyek dokumentációkat készítenek elő a bizottság pénteki ünnepélyes záróaktusára, a 41. ülésszak jegyzőkönyvének, különböző egyezményeinek aláírására. (MTI) ondd, te kit választanát? Azt hiszem, hogy velem együtt még nagyon sokan szeretik az Illés /együttest. S hogy igazán népszerűek, azt bizonyítják tizen-, huszonéves korombeliek, de azon túliak is, sőt, jócskán olyanok Is, akik már a „Németh Lehelkorszakban” sem voltak mai gyerekek. A napokban Salgótarjánban jártak a fiúk, s koncertjeiken újra csak bizonyították, „az ész a fontos, nem a haj”. Az öttagú együttes különben, eddig ugyancsak megúszta a beatviharokat. Semmi változás a gárdában, ahogyan jó pár évvel ezelőtt elkezdték a közös játékot, most is együtt muzsikálnak. „Nótáik” szerzői sem újak, Szörényi és Bródy szinte naponta „bedobnak” valami új slágernek valót. A megyei művelődési központ dobogóján megszólaltak a legrégebbi számok, de már hallhattunk abból a lemezfelvételükből is, amely — ha minden jól megy — karácsonyra megjelenik az üzletekben. „Mondd, te kit választanál?” — énekelték az Illések egyik politikai beatszámukban. Zúgó taps, és a fiatalok moraja volt a válasz. Igazi elismerésként. Kulcsár József
