Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
Színházi esték Húszezer munkanap Salgótarjánért Néhány hónapnál ezelőtt Húszezer munkanap Salgótarjánért jelszóval, felhívást olvastam lapukban. Ez a cikk felsorolta, hogy a gyárak és üzemek 'dolgozói, a szocialista brigádok hol és milyen módon tesznek eleget e felhívásnak. Minden elismerést megérdemelnek azok az emberek* akik e felhívást magukévá tették, és legjobb tudásuk, - irgalmuk szerint hoznak ál- > -ltot városunk szépítéséért, ti ó-iságáért. Sajnálattal keli azonban megállapítani hogy vannak olvan emberek, is. akik e felhívás ellenkezőjét teszik. A szépen rendbe hozott és gondozott parkok pázsitjait letapossák, szüleik szeme láttán a gyerekek, de a felnőttek is. Példák egész sorát lehetne arra felhozni, hogyan tépik ki a gyenge, vagy gyengéin fejlett dísznövényeket, vagy tapossák el a felnőttek, amikor a pánkon át — hogy útjukat megrövidítsék — közlekednek. A Damjanich út és a Zó1a körút közötti téren 8—10 éves fák vannak. amelyek egyike másika, mint ahogy mondani szokás, már ezer sebet kapott. Ezeket a sebeket pedig az itt levő élelmiszer- bolt részére árut szállító teherautók okozták azzal, hogy a gyalogjárón át állnak a bolt elé. Pedig erre a célra külön út épült! De nemcsak a fákat rongálták meg a pásztói tejgyűitő és szállító autói, hanem a Zóia körút gyalogos járdáit is. A legbosszantóbb az. hogy senki nincs, aki a kicsinynek látszó károkat megszüntetni igyekzne, s a teherautó vezetőiének megparancsolná, hogy ne toronyirányt közlekedjék! A hármas számú rendelő előtti partoldalból nemrég kiISaoyohh felelősséggel! Nagyon jó és hasznos szolgáltatást vezettek be a tüzelőolaj házhoz szállításával. Csakhogy több benne az üröm, mint az öhöm. Tudvalevő, hogy Salgótarjánban több olyan lakás van, ahol olajfűtésre rendezkedtek be. Annak rendje és módja szerint rendeljük meg az olajat. A télnek még csak az elején vagyunk, s mégis előfordult már két alkalommal is, hogy háromhetes olajrendelések feküdtek el. Többszöri sürgetésre azt a választ kaptam, az „olaj elfogyott”. De az ÁFORT-nál van! Miért nem hoznak onnan? Onnan, sajnos nem lehet, mert a Volán Vállalatnak a TÜZÉP-pel van a szerződése. Nem tudom elképzelni, mi a fontos; a lakosság ellátása, vagy a szerződés betartása? Ha nem tudja biztosítani aTÜZÉP a szerződésben vállalt kötelezettségeket, a szerződést fel is lehet bontani, és azzal kötni szerződést, aki ennek eleget tud tenni. Vagy: mondja meg a Volán Vállalat, hogy nem tudja biztosítani az olaj házhoz szállítását, s oldja meg ki-ki a maga módján problémáját ahogyan tudja. Mindenesetre szegénységi bizonyítvány ez a TÜZÉP részéről, s arra a következtetésre juttatja az embert, hogy a lakossági ellátást közömbösen kezeli. S felmerül a kérdés: — egyáltalán hogyan képzelik el a téli ellátást? Milyen tanácsuk van arra vonatkozóan: olaj helyett mit töltsünk az olajkályhába, hogy az meleget adjon? ö. I.-né Salgótarján A szerk. megjegyzése: Tüzelőolaj ügyben nemcsak levélben, telefonon is kapunk reklamációkat. Menczel István Narancsai járói hasonlóképpen szólt, ő is elmondta, hogy heteket kell várni, mire a megrendelt tüzelőolaj megérkezik. A panaszokból kicsendül, hogy nagyobb figyelmet érdemelne e fontos szolgáltatás. szedték a kiöregedett fákat, legallyazták és ott is hagyták. Most esténként el-eltűnik belőle. Ez pedig ugyancsak anyagi károsodást jelent. Ezekre a hibákra nem ártana felfigyelni. Egy másik gondatlanság is nagyon bosszantó látvány volt. November 22-én. 10—11 óra között egy húsárut szállító teherautó úgv állt meg a Zóia körúti húsbolt előtt, hogy a kéziféket nem használva a vezető a kocsit Őrizetlenül hagyta. A boltba igyekvő emberek jöttek mentek, s a teherautó pedig a parton lefelé magától megindult, s ez is az említett megsebzett fánál állt meg. úgv, hogy azt tóbői kidöntötte. Könnyen eshetett volna baleset is! Kérem az illetékes szerveket, hogy az ilyen hanyagságból károkat okozó személyek kapják meg a megérdemelt büntetést. Léhi János ny. Salgótarján f'álaszol az illetékes: Figyelmeztetésben részesültek A NÖGRÁD december 2-i számában ..Barna folt a kenyérben” cím alatt elmarasztalta a Sütőipari Vállalatot, mivel a Pál Ferencné salgótarjáni lakos által vásárolt kenyérben barna foltot talált, ami a kenyeret emberi fogyasztásra alkalmatlanná tette. A kifogásolt kenvérmintát vállalatunk technológiai csoportja kézhez kapta, megvizsgálta és az alábbiakat állapította meg: A tésztakészítés során a tészta hozzáért a dagasztókar végén levő billenőcsaohoz, ama csapágyzsírral volt bekenve és ettől a tészta beszennyeződött, s ez a kisült kenyérben a barna színeződést adta. A mulasztást elkövetőket figyelmeztetésben részesítettük. és a károsult Pál Ferencné részére 1 darab ió minőségű friss kenyeret küldtünk. Nógrád megyei Sütőipari V. Lécz László sk. igazgató Verdi: ERNANI A debreceni Csokonai Színház operatár mintának vendé» játéka Igazán friss. lendületes előadással lepte meg salgótarjáni közönségét a debreceni Csokonai Színház operatársulata. Verdi Magyarországon ritkán játszott dalműve, a/ Ernani csendült fel a salgótarjáni megyei művelődési központ színpadán A debreceniek előadásának egyik érdekessége, hogy már a múlt században felcsendült ez az opera a nagy alföldi városban, s tulajdonképpen mi a második újjászületés tanúi lehetünk. A Csokonai Színház különös gonddal és szeretettel készült erre a bemutatóra. A társulatot elsősorban az vezérelte, hogy egy nálunk méltatlanul mellőzött operát állítanak színpadra. Holott a dalműből áradó dallamszépségek és a megvalósított helyzetképek egyáltalán nem indokolták az eddigi mellőzését. A debreceniek a mű poézi- sét próbálták kiaknázni, vagy ahogyan ma mondjuk: a köl- tőiségét keresték Nem is eredménytelenül Annak ellenére, hogy a műre a nagy együttesek mozgatása a jel- Temző, mégsem maradt rejtve a főszereplők élesen elhatárolt karaktere. Pedig Verdi Ernani- ja nem bővelkedik szólistikus állásokban, inkább a duettek és a tercettek jellemzőek erre a zenére. Éppen ebben rejlik a rendező. Kertész Gyula Erkel-dijas. egységet teremető törekvése. A nagy képek, a tablók nem a festmény hatásával jelentkeznek, hanem valóságos emberi érzések kifejezői, amelyekbe hatásosan belerimelnek a közbe-közbe fölcsendülő induló, vagy induló jellegű zenei részletek. Victor Hugo hasonló című drámája (Hernani) szolgáltatta Fiave szövegkönyvének kiinduló alapját, amelyet 1830- bán mutattak be Párizsban. Victor Hugo Verdi tizennégy évvel később bemutatott operáját „zenei persziflázsndk” nevezte. A dalmű ennek ellenére elindult hóditó útjára, s ma is a világ vezető operaházainak műsorán szerepel. (A közelmúltban láthattuk a Margitszigeten is, a Bolognai Operaház előadásában). Kuriózuma még a darabnak a szereplők felállása: három férfi viaskodik egy hölgy kegyeiért. Akár a világirodalomban, A tsz-tag szülési szabadságáról és a gyermekgondozási segélyről. P. Jánosné tsz-tag olvasónk 1970. augusztusában gyermekgondozási segélyben részesült. Rövidesen várja harmadik gyermekét. Arra kér választ levelében, hogy milyen feltételek mellett lesz jogosult újból szülési szabadságra, illetve gyermekgondozási segélyre. A tsz-törvény, illetve végrehajtási rendeletéi szerint a termelőszövetkezeti tagként dolgozó nőt szülés címén húsz heti szülési szabadság illeti meg akkor, ha a szülést megelőző egy évben a részére megállapított munkát, vagy ennél kevesebbet, de legalább 100 tízórás munkanapot ledolgozott. A szülési segély egy napra eső összegét az előző évi átlagjövedelem alakján 60, illetve 100 százalék között az alapszabályban határozták meg. A szülési segélyt, a szülő nő tsz-tag részére a termelőszövetkezet fizeti. Gyermekgondozási segélyre akkor jogosult a tsz-tag nő, ha a szülést megelőző évben legalább 120 tízórás munkanapot ledolgozott. A gyermekgondozási segély összege egy gyermek után havonta 500 forint. Az előírt száz, illetve százhúsz tízórás munkanapba a közösben ténylegesen végzett munkán kívül bele kell számítani a részesműveléssel szerzett munkanapokat, továbbá azokat a betegállományban töltött, napokat, amelyekre a tsz betegségi segélyt fizetett, valamint azokat a napokat is, melyekre gyermekgondozási segélyt fizettek részére. A munkanapok megállapítása, illetve igénye jogosságának elbírálása végett a termelőszövetkezet SZTK-ügyintéző- jét keresse meg. . A bérlakásban visszamaradt bérlőtárs lakásbérlővé válása esetén köteles-e lakás-használatbavételi dijat fizetni? B. Gyuláné olvasónk négy év óta lakik édesanyja által bérelt vállalati bérlakásban családtagként. Édesanyja elköltözése után felszólítást kapott a vállalattól, hogy a lakást hagyja el, majd később úgy módosították ezt az álláspontot, hogy kijelölik a lakás bérlőjéül és vele lakásbérleti szerződést kötnek, amennyiben lakás-használatbavételi díj címén meghatározott összeget megfizet. ~ Olvasónk (bár családjának egyik tagja sem dolgozik a vállalatnál) — igazságtalannak tartja a vállalat döntését, úgy érzi, hogy négy év után joga van a lakáshoz anélkül, hogy azért még külön díjat fizetne. Olvasónk kérdéseire sajnos nem tudunk kedvező választ adni. Az 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 86. §-a ugyanis kizárja annak lehetőségét, hogy vállalati bérlakásról a vele együtt lakó és elkötözése után abban visszamaradó bérlőtársa javára lemondjon. A vállalati bérlakásra a bérlő elköltözésével a vele együtt lakott bérlőtárs lakáshasználati joga is megszűnik, és amennyiben a bérlővel nem költözik el, úgy jogcím nélküli, jóhiszemű la kásha.sznál óvá válik, akit a vállalat nem köteles a lakás bérlőjéül kijelölni és vele lakás- bérleti szerződést kötni. Tekintettel azonban arra, hogy jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználóról van szó, a közte és a bérbeadó vállalat között keletkezett probléma megoldására a jogszabály több lehetőséget is rögzít. Az első ilyen lehetőség, hogy amennyiben a vállalat ragaszkodik a lakás felszabadításához, köteles a lakásban visszamaradt, jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználót másik lakásban elhelyezni. Lehetőséget biztosít a jogszabály arra is, hogy amennyiben a jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó maga keres lakást és kötelezettséget vállal arra, hogy a lakásból kiköltözik, a vállalat pénzbeni térítést is fizethet részére. A harmadik lehetőség továbbá, hogy bár nem köteles, de lehetősége van arra, hogy a lakás bérlőjének kijelölje és yele lakásbérleti szerződést kössön. Olvasónk esetében a vállalat ezt a harmadik lehetőséget alkalmazta, amikor felajánlotta, hogy a jogszabályban előírt lakás-használatbavételi díj megfizetése ellenében hajlandó olvasónkkal lakásbérleti szerződést kötni. A vállalat intézkedéseinek törvényességéhez nem fér kétség és az is jogszerű, hogy a lakásbérleti szerződés megkötését lakás-használatbavételi díj megfizetéséhez köti. A 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet értelmében, ugyanis azok, akik 1971. július 1. napját követően kötnek lakásbérleti szerződést és válnak lakásbérlőkké, a jogszabályban meghatározott lakás-használatbavételi díjat kötelesek megfizetni, egy_két speciális eset kivételével függetlenül attól, hogy milyen címen Váltak jogosulttá a szerződés megkötésére. A bérleti jogviszony létesítéséhez való jogosultság ugyanis nem mentesít a lakásbérleti jogviszony létrehozásával járó kötelezettségek alól. így bérlőtársi minőségével olvasónk is csak ahhoz szerzett jogot, hogy igényelhette más lakásba való elhelyezését, illetve lakásbérleti szerződés megkötését A fenti jogszabály 14. § (2) bek. azonban lehetőséget ad a vállalatnak arra is, hogy a használatbavételi díj megfizetésére részletfizetési kedvezményt engedélyezzen. i ■*!=:'< áiils Jelenet az Ernani első felvonásából (Czakó Mária és Tóth József) akár az operairodalomban ritkán, vagy egyáltalán nem találunk erre példát Kertész Gyula három felvonásba, öt képbe sűrítette az eredetileg négyfelvonásos dalmű cselekményét. Kertész — mint már megfigyelhettük — bátran és mindig avatott kézzel nyúl hozzá a ma már kissé terjengősnek érzett részekhez. Beavatkozása sebészi pontosságú, az opera előnyére szolgál. Gyarmathy Ágnes erősen jelzett díszletei, karakteres és a mű lényegét kifejező kosztüméi — Don Carlos emberei zöld, Silva hercegé lila színben szerepelnek —, valamint a korszerű világításra törekvő rendezés csak emelte az előadás sikerét. Don Carlos, spanyol király alakját Virágos Mihály, Lisztdíjas formálta meg a kedd esti előadáson. Az igen nehéz baritonszerep nagy biztonságot, kiváló technikai felkészültséget és kitűnő színpadi játékot követel megszólaltató- jától. Virágos kiejtési gondjai ellenére jót alkotott. Bár fáradtabb volt — ez az egész napos utazásnak tudható be —, mint a Traviata múltkori bemutatóján, mégis szólamának sok szépségét bontotta ki. De Silva, spanyol Unemest Tóth József keitette életre. Tóth Józsefet eddig inkább csak kisebb karakterszerepekben hallhattuk Salgótarjánban Most végre igazán meg. ismerhettük értékes hanganyagát. Salgótarjáni vendég- szerepléseinek legkitűnőbb alakításává formálta de Silva alakját. Czakó Mária énekléséből a boldogságérzésből fakadó öröm csendült ki. Sokáig emlékezetes marad az első felvonás második képében előadott egymást követő két ária megformálása. Míg az elsőből lassú megfontoltság áradt, a második már-már az énekelhetőség határát érintő technikai bravúrjaival nagy tiszteletet követelt. Elvira szerepe telített, túlfűtött, gyakran váL tozó érzésekkel, amelyek egyben az opera feszültségét fokozzák. örvendetes volt hallani az állandóan fejlődő Horváth Bálintot. Cavaradossi, Germánt, majd most az Ernani címszerepének alakítása egy szépen felfelé ívelő művészi pálya kibontakozását mutatják. Ernani szerepe egy rendkívül férfias alakítást követel meg, amelyet leginkább a Trubadúr Nanrico.jához hasonlíthatunk. Akárcsak ott itt is végigvonul egy kettősség — persze módosulással —, banditát játszik, de nemesi származású. Az opera elején fekete tallárral kezd, s a végét előkelj fehér nemesi ruhában fejezi be. Horváth parádésan oldotta meg szerepét: mélyen érző és őszinte volt. Hangja teljes fényében szólalt meg. Még az elmúlt bemutatónál,’ a Traviata előadásának kapcsán felvetettük a zenekar hangzásvilágának egy-két problematikáját. Az újból kiegészült együttes az új zeneigazgató és egyben a keddi elő- ■ adást vezénylő Szabó László értő keze alatt összekovácso- lódott. A drámai pontok mellett jutott erő a leheletfinom kamarazenei hangzások megvalósítására is. Érződött az igényes felkészítés. Ugyanez volt jellemző a kórus kiforrott produkciójára. (Karigazgató: Tarnay György.) A keddi salgótarjáni előadás öt nappal követte a deb. receni bemutatót. A siker most sem maradt el: a debreceni operatársulat, valamint a salgótarjáni közönség hagyományaihoz méltóan ismét megtalálta a kapcsolatot. (M) NÓGRÁD — 1971. december 16., csütörtök
