Nógrád. 1971. december (27. évfolyam. 283-308. szám)
1971-12-16 / 296. szám
Ji szociaiieta gazdasági iaíegráciő ütjáu Az együttműködés úf fe/ezete r „Integráció: általános értelemben a gazdaság egyes ágazatának, részeinek, egységének együttműködése, egyesülése, összeolvasztása, amely kiterjedhet a termelőerők, a tulajdon, vagy mindkettő összpon- tosulására.” A Közgazdasági Kislexikon megállapítását idéztük, de ezzel' az általános értelmezéssel aligha magyaráztuk meg a KGST XXV. ülésszakának elfogadott komplex program alapelveit. A szocialista gazdasági integráció fogalma két és fél évvel ezelőtt szerepelt először a nyolc KGST-tagország hivatalos szótárában. A XXIII. ülésszak nyomán indult meg az a széles körű munka, amely végül is az integráció fejlesztését, a konkrét tennivalók és megállapodások kidolgozását célzó, 15—20 évre szóló komplex program elfogadásához vezetett. A feladat újszerűségét önmagában is jelzi, hogy a szocialista országok gazdasági tömörülésében első ízben került sor ilyen hosszú távú feladat meghatározására. Az elfogadott közös program néhány témában konkrétan utat mutat, egyértelmű feladatokat szab. Másrészt pedig további kérdések tanulmányozását írja elő. így 1974 elejéig az integráció előkészítésének újabb szakasza zárul le. A komplex program tehát nem annyira az integráció kibontakoztatásának közbenső és végső fázisait rögzíti, inkább az ahhoz vezető utakat, módokat, elveket, feladatköröket vázolja. így az első konkrét gazdasági eredményekre csak a következő, az 1976-tól kezdődő ötéves tervben számíthatunk. A szocialista országok nem hajthatták volna végre nagyszabású iparosítási programjaikat az egymás közötti gazdasági kapcsolatok rendkívül gyors fejlesztése nélkül. Az együttműködés fokozását, a KGST megalakítását sürgette, szinte kikényszerítette a tőkés hatalmak II. világháborút követő hidegháborús politikája, amely egyebek közt gazdasági blokáddal, kereskedelmi embargóval próbálta a társadalmi haladás élén járó szocialista országok gazdasági alapjait megtorpedózni. A gazdasági zsarolásra a szocialista országok összefogása, az eivtársias segítségnyújtáson és a kölcsönös előnyökön alapuló /külkereskedelem, a műszaki együttműködés gyors fejlesztése volt a válasz. Bár ebben a kezdeti időszakban a szocialista nemzetgazdaságok még autarkiára, önellátásra törekedtek, szinte minden iparágat és terméket párhuzamosan fejlesztettek, azért a nemzetközi munkamegosztás előnyei — bár korlátozott mértékben — már érvényesültek. Később, a gazdasági alapok megerősödése, a kapcsolatok stabilizálódása nyomán, az 1950-es évék közepétől megkezdődött a szocialista nemzetközi munkamegosztás tudatos tervezése, és a belőle származó nagy előnyök határozottabb kihasználása. Az ötéves tervek koordinációjával, egyeztetésével, sokoldalú szakosítási ajánlások kidolgozásával megkezdődött a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök, lehetőségek feltárása. Ez az újabb — második — fejlődési szakasz nagy eredményekkel párosult, kölcsönösen megalapozta a szocialista országok gazdaságainak hosszabb távú, tervszerű fejlesztését. Mindenekelőtt középtávon ' számba vették egymás alapvető nyersanyag- és energiaszükségleteit, megteremtve azok kielégítésének lehetőségeit, feltételeit. Megállapodtak a legfontosabb ipari és mezőgazdasági termékeik szállításának ötéves keretszámaiban, új KGST-intéz- ményak, állandó bizottságok alakultak a bonyolultabb feladatok ellátására stb. A növekvő igényekhez és lehetőségekhez képest azonban a kialakult formák és módszerek elégtelennek bizonyultak. A KGST különböző szintű szerveinek egyenrangú dönté-’ sei gyakran félmegoldásokat, kompromisszumokat szültek. A szakosítási ajánlások például bizonyos termékeknél szentesítették a meglevő gyártási párhuzamosságot. Sőt, esetenként — az ajánlás ellenére — újabb ország is bekapcsolódott a gyártásba. A kompromisszumok, a félmegoldások szükségképpen következtek abból, hogy a gazdasági fejlettség különböző szintjén álló, eltérő feltételek közt tevékenykedő, a feladatokat esetenként más-más nézőpontból megközelítő nyolc tagország nemzeti érdekei bizonyos kérdésekben nehezen össze- egyeztethetőek. Ezek áthidalására alakult meg a KGST-n belüli szervezetként például az INTERMETAL, a kohászati vagy a csapé gyipari nemzetközi együttműködést szervező intézmény. A KGST-onszágok együttműködésének újabb fejezetét, a szocialista integrációt megjelölő közös program messze- mutató céljait, a tapasztalatokat hasznosítva hosszú távon, fokozatosan kívánja megvalósítani. Nem törekszik tellát minden kérdésben nyomban a teljes körű érdekegyeztetésre, valamennyi tagország együttes cselekvésére. Az integráció általános értelmezésével vezettük be sorozatunk első írását. S azok kedvéért is, akik a lényeget szeretik tömör definíciókra leegyszerűsíteni, fejezzük be azzal: a szocialista integráció pontos és konkrét meghatározására egyelőre nem vállalkozhatunk. Hiszen minőségileg olyan új fejlődési szakaszról van szó, amelynek kibontakozása hosszú esztendőket igényel, s jelenleg még nincs, nem is lehet elég gyakorlati tapasztalatunk az elméleti általánosításhoz. A magyar gazdasági reform tapasztalataiból is tudjuk, hogy miután a társadalom, a népgazdaság megoldásra váró kérdéseit nem lehet laboratóriumi körülmények között kikísérletezni, időnként gyakorlatias kezdeményezések lendítik fel, orientálják, alapozzák meg a további elméleti munkát. Később pedig a tapasztalatok elméleti általánosítása további lendületet ad a gyakorlatnak, 6 szükség szerint korrigálja is azt. A szocialista integráció kibontakoztatásának első szakaszában hasonlóképpen a gyakorlatias kezdeményezéseké a döntő szó. Tegyük mindehhez hozzá: bár a gazdaságilag fejlettebb tőkés világ integrációs folyamata meglehetősen előrehaladott, jellegének, keletkezésének és további irányainak megítélésében a polgári közgazdászok véleménye még ma is eltérő. Kovács József Majdnem kizárólag exportra Ez év első felében csak 990 ezer darab kondenzátort gyártottak exportra a balassagyarmati porcelángyár dolgozói. Az év második felében az eredményes üzletkötés hatására megnövekedtek az exportigények. Jelenleg a termelés 90 százalékát exportálják a nyugati országokba. Mivel a megrendelők igényesek, többszörösen ellenőrzik a minőséget. December elejéig a budapesti központból 300 ezer darab kondenzátort küldtek vissza Balassagyarmatra azzal, hogy a figyelmetlenségből adódó minőségi hibát a dolgozók javítsák ki. Új létesítmény Homokterenyén Az ÁFÉSZ-ek az egész megyében törekednek arra, hogy korszerű bolthálózat álljon a lakosság rendelkezésére. Most kaptuk a hírt, hogy Homokterenyén 1 millió 800 ezer forintért bisztrót építenek. Az építkezést már meg is kezdték, és jó ütemben haladnak vele. A tervek szerint 1972. elején átadják az új létesítményt a forgalomnak. A bisztróban 300 személyes konyha is üzemel majd az étterem mellett. Az új létesítménnyel szolgálják azoknak a dolgozóknak az étkezését, akik a Ganz-MÁVAG üzemegyeségében és a fehérneműgyárban dolgoznak. Terjed a kár A megyei növényvédő állomás a napokban készítette el összefoglalóját a mezei pocok kártételéről. A pillangósokban 7500 kataszteri holdon tett tetemes kárt a rágcsáló. A fertőzés mértéke közepes. Sajnos, az időjárás még mindig kedvez a pocoknak. Ennek tulajdonítható, hogy a pillangós területekről megkezdődött az áttelepülésük a gabonatáblákra. A jelentés szerint eddig 1200 kataszteri holdat fertőztek meg. Számítani lehet arra, ha száraz marad az idő, még a tél folyamán, de tavasszal feltétlenül nagy lesz a kártétel. Fel kell készül- I ni a védekezésre. Etkészüi-e határidőre t Előbb, de drágábban Az egyik alvállalkozó, a Könnyűipari Szerelő Vállalat dolgozói az üzemcsarnok nyílás-, záró szerkezeteinek befejezési munkálatait végzik Érdekes együttműködés jellemzi a Budapesti Finomkötöttárugyár új üzemének építését Balasa gyarmaton, A generálkivitelező a Tanácsi Építőipari Vállalat úev vállalta ezt a munkát, hogy az alvállalkozókkal nem ő. hanem a gyár Budapesten székelő, beruházással foglalkozó megbízottai tárgyalnak. — Az első szerződés szerint 1973. június 30-ra kell átadni az új létesítményt. A határidőt előbbre akarja hozni a beruházó. Ennék megvan a reális alapja, A tervezettnél gyorsabban haladtunk előre — mondja Franka János technikus, építésvezető-helyettes. Részleges átadás Tető alatt van az új üzemcsarnok. Jelenleg a külső bo- rítófalakat szerelik. Valószínű. ezzel a munkával a hét végére elkészülnek, s a kívánságnak megfelelően, még karácsony előtt átadják az úi üzemcsarnok egy részét raktározás céljaira. Az lesz az igazi.* —• Ami eddig elkészült, nagy könnyebbséget jelent a paLaválogatöknak. Sokkal jobb mint korábban volt, de az igazi az lesz, ha már a port is elszívatják. Kovács Veronika mondta ezt Nagybátonyban a szénosztályozónál. Ö pedig igazán különbséget tud tenni a régi és új körülményele között, mert vagy húsz éve itt dolgozik már. Tavaly bizony még sok volt a panasz az osztályo- zón. Huzatos, poros, hideg munkahely ott, ahol nagyobb arányban nők dolgoznak. Most már a 26 millió forintos rekonstrukció a befejezéshez közeledik és lemérhető a változás. — A régi, zajos szeltner- rostákat csendesebb binder- szitákkal - cseréltük feL Nincs akkora zaj mint korábban volt — újságolja Stul József üzemvezető, majd így folytatja: — A fűtést már tavaly megoldottuk. Ez Zeke Péter vízvezeték-szerelő újítása alapján valósult meg. Kapott érte 1500 forint eszmei díjat, és az ott dolgozó 36 palaválogató nő áldhatja is érte. A meleg levegőt egy dobkazán termeli és ventiilációs úton jut a munkahelyre. Valamennyi munkahelyen ott van a be- fúvórács, ami kellemes meleget áraszt — mondta az üzemvezető. A gumiszálagon végigfut a szén. Az asszonyok. a követ egy csillébe válogatják. Valóban kellemes most itt az idő, de az apró szemcsés szénpor hullik. Porártalom tehát jelenleg is van. Mikor szűnik meg? — Még az idén. Tavaly ugyan elkészült a porelszívás első változata, de nem vált be. A ventillátor, elszívás helyett inkább megkeverte a port. Üj terv készült ami már megvalósítás alatt áll. — A gépegységeket most lemezíallal, zárjuk el és ehhez kapcsolódik a ventillátor elszívóvezetéke. Az elszívott port úgynevezett multiciklonos eljárással kötjük le. A lemezek itt varrnak és termelésmentes időben, munkaszüneti napokon folyamatos a szerelés. Ha befejeződik a munka bizonyára már a porra sem lesz panaszuk az osz- tályozói dolgozóknak. Az osztályozón átmegy a nagyabátonyi bányák egész termelése. Űj szénkiado helyet is létesítettek és általában javították a munkakörülményeket. A téli felkészülést is idejében elvégezték. Az ablakok azonban gyakran törnek. Jobban kellene vigyázniuk az az ott dolgozóknak. Javításuk folyamatos, de ottj ártunk alkalmával is üresen tátong néhány ablakfiók, ami huzatot ókoz. Többen is ekTicseikedtek az új fürdő-öltöző épülettel. Tavaly még a szomszédos FÜTŐBER üzemében volt az öltöző. Távoi esett és a zsúfoltság miatt sem tudták biztosítani a megfelelő tisztálkodási lehetőséget. Az új épületben 280— 300 dolgozó számára biztosítanak megfelelő tisztálkodási körülményeket. Mindent egybevetve, sokat javultak a munkakörülmények az osztályozón iís látszik, hogy az üzem- vezetőség a lehetőség határain belül mindent elkövet a további javításért. Legutóbb például társadalmi munkában elkészült a bejárati betonjárda, ami a sártól óvja a dolgozókat, kiknek munkája fontos része a nógrádi széntermelésnek. B. 3. Alinak mái1 a kétszintes szociális és irodaépület keretvázai is, folyik a külső homlokzati falpanelek szerelése. Ezzel is a hó végére végeznek. Utána belső munkákon — válaszfalazás, ajtók, ablakok elhelyezése — dolgoznak. Ezt —10—15 fokos hidegben is el tud iák végezni. Jelenleg egy komplex brigád — kubikos, kőműves és lakatos — 25—30 fővel szorgoskodik az építkezésen. Azt mondja az építésvezető: — télen nem diktálunk nagyobb ütemet, csupán az épület állagának megóvására törekszünk. A lakatosok munkájuk befejeztével visszatérnek Salgótarjánba, míg a kőművesek, segédmunkások Balassagyarmaton a csecsemőotthon munkáin, valamint a Lenin-lakótelepen szorgoskodnak majd. Szeretnénk. ha nem kellene senkit sem fagyszabadságra küldeni. .. — Nem. nem tudjuk megtenni. nem vagyunk felkészülve a kébműszakos termelés bevezetésére. Nem teszik lehetővé a szociális követelmények. ugyanakkor a dolgozók sem vállalják. Kijelentették: csak akkor maradnak nálunk, ha naponta be- és hazaszállítjuk őket — folytat ia az építésvezető-helyettes. — Pedig jó lerpie. ha itt tudnánk tartani őket, mert a zimankóé, havas időben bizony sokszor késnek a buszok, s emiatt sok értékes munkaóra megy veszendőbe — egészíti ki az előbbieket az időközben megérkező Hegedűs József építésvezető. Gyakori módosítások A beruházó számtalan esetben adja tarul ielét annak, hogy mindent megtesz az építkezés határidő előtti befejezéséért. Szeretné, ha á iövő év derekán átvehetné az új létesítményt. hogy szeptemberben már beindulhasson! az üzemszerű termelés. Ebinek érdekében segít az anyagbeszerzésnél, eljár a tervezőnél a különböző módosítások ügyében, tárgyal az alvállalkozókkal, hozzájárul az eredeti tervben szereplő, de nem kap" ható anyagok drágábbal való felcseréléséhez — aluoanei. tetőszigetelő anyag stb. És az ára? A minőségileg jobb anyagot: beépítése megdrágítja az építkezést. Az első költségvetés szerint — 1970. — 16 millió- í>a került volna az úi termelőüzem. A másodikban — 1971. június. — már 19 millió 268 ezer forint szerepel. Hogy mennyi lesz a végleges ősz- szeg. erre senki sem tud válaszolni. Csupán jóslások vannak. Ezek szerint újabb néhány millióval növekszik majd a beruházási számla végösszege. Ehhez az építkezés vezetői csak annyit fűznek- biztos megéri a beruházónak Valószínű, azért nem izgatják magukat, mert azt a nyereséget, amit tőlük vár a központ, azt hozzák. Végül csupán annyit jegyeznek meg: a kivitelezés többletköltségei alapvetően a drágább anyagok beépítéséből adódnák. Például az alupanel négyzetmétere 20 százalékkal többe kerül mint a falpanel. Szoeiatista szerződést kötnek A beruházó, a kivitelező és az alvállalkozó között folynak, azok a tárgyalások. amelVnek eredményét szocialista szerződésben akarják rögzíteni. Eb be azt foglalnák, ki mit tesz azért, hogy iövő év közepére elkészüljön az úi gyár else? szakasza. Hogy mikor folytatódik. mennyit kell várni, arra ma még nehéz választ adni. V. K Közösen gyártott robotok A székesfehérvári finom- mechanikai vállalat és a jugoszláviai Olt Mezőgazdasági Gépgyár öt évre szóló gyártási és műszaki együttműködési szerződése értelmében a két gyár 1976-ig összesen negyvenezer FV—III. típusú univerzális takarmány-előkészítő kisgépet gyárt a háztáji .gazdaságok számára. Az együttműködés értéke meghaladja a hatmillió dollárt. A székesfehérvári vállalat alapgépét az eszéki Olt gyár három adapterrel egés/iti ki, es így az darálásra, morzsolásra, szecs- kázásra, szeletelésre is használható. A kisgép . átlagos óránkénti teljesítménye két mázsa takarmány felaprítása. A magyar—jugoszláv , kooperációs gyártás 1972-ben kéz. dődik. A közösen gyártott takarmány-előkészítő robotok 56 százaléka hazánkban, kerül forgalomba. (MTI) NOCRAD ~> 1971. december 16., csütörtök 3
